Budapesti Hírlap, 1913. október(33. évfolyam, 232-258. szám)

1913-10-26 / 254. szám

16 — A Royal­ Orfeumban néhány napig látható még Jack Johnson, az ökölvívás világbajnoka, a­ki min­den előadáson más-más két boxolóval mérkőzik. Rendkívül nagy sikert arat Johnson eredeti ameri­kai rag-time táncával, melyet szép szőke feleségé­vel jár. A kitűnő októberi műsor többi pompás at­trakciói közül: Willy Pantzer & Co., Ida Crispi & Fred Fairen, Paul Beckers, Bowden & Gardey, Briff, Braff & Broff, stb. aratnak esténkint tapso­kat. A rendkívül népszerű Royal­ Sörkabaréban min­den este telt ház tapsol Nagy Endre humoros és ötletes újdonságainak, melyek a legkiválóbb kabaré­­művészek előadásában kerülnek színre. Vasárnap, október 26-án délután 3­1 órakor mérsékelt hely­áru családi előadás lesz Johnson és az összes at­trakciók fölléptével.­­ A Med­gyaszay-kabaréban néhány nap óta Perczel Sári, a Király Színház tagja lép föl mint vendég. A nagyszámú közönség naponként lelkesen tapsolja a közkedvelt primadonnát, kinek nagy ze­nei műveltsége s meleg előadása az intim helyiség­ben kiválóan érvényesül. Hasonló tetszés kiséri a hamar népszerűvé vált októberi műsor többi szá­mát is. Vasárnap délután fehér kabaré a teljes esti műsorral. — Adorée Villany utolsó fölléptét. Adorée Vil­lany, a szenzációsan nagyszerű meztelen táncosnő már csak néhány napig lép föl a Palais de Danse fényes októberi műsorának keretében. Október vé­géig minden este bemutatja még a Bent Anát és rabszolgája című csodaszép egyiptomi pantomimets ezenkívül két másik táncot, az egyiket egészen ru­hátlanul. Az utolérhetetlen művészettel bemutatott táncok a meztelenség ellenére nélkülöznek minden frivolitást. A műsor többi szánta is csupa attrakció. — Gerő Márton női- és gyermekfelöltő-áruház. Ki­rály­ utca 22. dús választéka található az őszi- és téli divatújdonságoknak. A nagyérdemű hölgyközön­ség szives figyelmébe, ajánlja a Budapesti Hírlap mai számában megjelent hirdetését. — Nemzetközi építészeti kiállítás, Leipzig, 1913. Az ismert Gaspary & Co., Markranstädt, Leip­zig mellett levő cégnek a kiállított gépeiért, neveze­tesen: kőtörő- és zuzótelepek, sajtoló- és csiszoló­­berendezések, cementtégla-, fedőcserép, űrtömb­­gyártógépek, betonkeverők, formák, stb.-ért a bí­rálóbizottság részéről a szász királyi államdij lett megítélve. A legmagasabb kitüntetés ez, mely a ki­állításon elnyerhető volt. — Ne alázkodjék meg a protekció-kereséssel, ha állást vagy munkát keres, hanem hirdessen a Buda­pesti Hírlap apróhirdetéseinek Állást keresők ro­vatában. ci­nam­is szappan szépít f­atallt cream . . . k 3.­­szappan , l1­­.s0 .­ ­írországi főraktár: Erényi Béla ,„Diana“ gyógy­szer i. Budapest, Károly-f­örut 5. — Royal-Orfeum, VII. Erzsébet-körut 31. — Városmajor-szanatórium, Városmajor-utca 64. — E helyen fölhívja l. olvasóink figyelmét a Dörge Frigyes-bank (Budapest, Kossuth Lajos-utca 4.) mai lapszámunk összes példányaihoz csatolt szí­nes mellékletére.­­ A párisi divat legújabb creatiói a kitűnő hír­névnek örvendő Herzfeld Lajos cs. kir. udv. szállító cégnél IV., Kristóf-tér Váci-utca sarok nagy válasz­tékban raktáron vannak és ezúttal ajánlja mai hir­detésének figyelembe vételét. A Radó fővárosi szolid fegyverüzlete (Egyetem­tér 5.) oly kipróbált fegyvereket szállít az ország minden részébe, úgy egyeseknek, mint egész vadász­társaságoknak, hogy már fölöslegessé válik a fegy­vereknek külföldről való behozatala. Üzletében föl­találhatók az összes létező fegyverek. Fegyverek ki­próbálhatók.­­ A legjobb nők tudvalévően azok, kikről legke­vesebbet beszélnek. A legjobb sorsjegyek pedig azok, melyek megütik a főnyereményt. Ilyenek kaphatók a Dörge Frigyes-bankban (Budapest, Kos­suth Lajos­ utca 4.1. mely díjtalanul küld minden érdeklődőnek egy szerencsekereket sorsjegyszá­­mokkal.­­Mielőtt bútort vásárol, saját érdekében cselek­szik mindenki, ha meglátogatja Balázs és Társa ki­tűnő hírnévnek és bizalomnak örvendő bútoráru­házát, Budapest, VI., Váci­ körút 43. szám alatt, a­hol óriási a választék mindennemű asztalos-, kár­pitos-, vas- és rézbútorokban, továbbá szőnyegek, függönyök, ágy és asztalterítőkben. Olcsó szabott árai vannak és hitel esetén is készpénzárakat szá­mít, csupán 6 százalék kányát fizetendő a tartozás után. — Hirdetmény: A magyar királyi államvasutak Mindszentek ünnepe alkalmából a rákosi köztemetőt látogató közönség részére Budapest-Józsefváros és Rákos állomások között ez évi november 1-én külön személyvonatokat fog forgalomba helyezni. E külön személyvonatok Budapest-Józsefvárosról (kifelé). IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Magyar-Mannheimer Gusztáv. — Az Ernszt-múzeum kiállítása. — Magyar-Mannheimer Gusztávot a kritika már többször megvádolta azzal, hogy nem őszinte. Mert a vérbeli művész képében a színeknek az egyéniség tükörképéből kell visszaverődniük s lehetetlennek tartották, hogy az a gazdag sugárkéve, mely Mann­heimer művészetéből kiáradt, mind valóban benne találja forrását. Pedig a kritikának ebben az érte­lemben nincsen egészen igaza. Mannheimer a leg­­talentumosabb művészek közül való. Tecnikai kész­sége már-már a virtuozitáshoz közeledik. Nem csoda tehát, ha más művészek képeit látva és tanulmá­nyozva teljesen őszintén és önkéntelenül is bele­esik abba a hibába, hogy megfest egy-egy képet, mely fölfogásban eredeti ugyan, mégis lelkében más művész egyéniségéhez kapcsolódik. A mai kiállításon is van egy-két ilyen munkája, de szerin­tünk ez hibául annál kevésbbé róható föl, mert hisz a fejlődés evolúciójából önként következik, hogy a művész pályája kezdetén kitaposott ösvényen jár, s csak a mikor erejének teljességében rátalált saját magára, vág neki annak az iránynak, melyet a művészetről táplált hitvallása maga elé tűzött. A kiállítás­­anyaga ügyesen van összeállítva, mert kicsiben teljes képét adja Mannheimer több évtizedes munkásságának. Mint sok tájképfestő, eleinte inkább a figurális festészet vonzotta, s a meg­lehetős mostoha sorban tengődő magyar illusztráló művészet gyakorlott kezű munkást vesztett el benne. Viszont, ha másoknál van is ebben némi számítás, — mert hisz hol van ma még könyviparunk­­attól, hogy képes legyen az illusztráló művészeket tehet­ségükhöz mérten foglalkoztatni — Mannheimer csak szivének vonzalmát követte, a mikor a természethez fordult. Nyugtalan, izgatott lelkének tükrét találta meg benne s kitartó, makacs munkával iparkodott ellesni ellentétekben gazdag hangulatait. Ez az, a­mi Mannheimer képeit más tájképfestő munkáitól meg­különbözteti, ez művészetének személyes varázsa. Mert bármelyik vásznát tekintsük is, valamennyi­nek közös sajátossága, hogy maga a vidék, a rész­letek a művészt nem érdeklik. Hangulatot ad. Hol vidám és mosolygós, mint a tavaszi fuvalatban, visszatérő napsugárban fürdő lombfakadás, hol komoly, mint a borús ég alatt fázósan összehúzódó növényvilág, hol pedig komor és fenséges, mint a viharos fellegek közeledésétől megriadó természet. Ezért van oly nagy szerepe művészetében a felhő­nek, mely leghatásosabb kifejezője a természet örökké változó lelkiállapotának. Viszont hibául rójjuk föl, hogy nyugtalan sietségében sokszor nem egészen befejezett munkával áll a közönség elé. Ha ezek a képek csak tanulmányok lennének, a­me­lyek bár a kész kép minden erényét magukban fog­lalják, mégis csak csirái a művész lelkéből maj­dan fakadó munkának — kritikánknak nem volna jogosultsága. De a művész a rapszódikus befejezet­­lenséget hatásos fogásnak tekinti, holott szerintünk ez csak a művészi komolyság rovására mehet. Külön méltatást érdemel a művész színskálájá­nak gazdagsága. Szinyei-Merse Pált kivéve alig van művészünk, kinek ecsetje ragyogóbb színekkel dol­­goznék, mint Mannheimeré. Pedig ha közelebbről megvizsgáljuk képeit s belemélyedünk a technikai rész elemzésébe, az első, a mi a szemünkbe ötlik, hogy több kevert színt használ, mint tisztát. És az eredmény mégis az, hogy a rét, az ég, a virágok mind átlátszó tüzes drágakövek fényében ragyognak. Talán legszebben illusztrálja ezt az Erdőtisztás című képe, mely ma már a Szépművészei Múzeum tulajdona, valamint két nyári képe. Az egyik a derűs, napsugaras nyári délután gondtalan bájával, a másik azzal a fáradt szomorúsággal, mely a kö­zelgő ősz előjele s mely oly bűbájossá teszi a viru­­lásának teljességében levő, de élte derekát már túl­haladott nő arcát. Egy másik teremben ismét kisebb képeit lát­juk összegyűjtve. Mind megannyi jellemző, életből merített apróság. Finom csipke, mellyel a művész pihenő perceiben műtermét fölékesítette. Külön föl­említjük a Scherzo című tanulmányát. A kora haj­nali órák ködös párájában elvesző sziget, a nap első sugaraitól ébredező tenger mind egyformán él, lüktet beszédes tanúságául annak a könnyedségnek, mellyel a művész a legnehezebb problémákat­ is megoldja. Végül külön kollekció keretében mutatja be Mannheimer a rajzait, melyek láttára csak saj­nálhatjuk, hogy benne a grafikus művészet egyik leghivatottabb képviselőjét végképp elveszítette. • ír. e.) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban a jövő héten Farkas Pál A konventbiztos című drámája vasárnap, szerdán, csütörtökön és jövő va­sárnap este kerül színre a bemutató szereposztásá­ban. Márkus Emilia, Beregi Oszkár, Alszeghy Irma, Kiss Trón, Bernjén Mari, Gál Gyula,­­ Beth­es Imre, Bartos Gyula, Horváth Jenő, Rajnay Gábor, Kürti József, Hajdú József, Lugosi Béla és Gabányi László föllépésével. Hétfőn Az ember tragédiája van műso­ron Bakó Lászlóval, Paulay Erzsivel és­­ Gyenes Lászlóval a főszerepekben. Kedden hat esztendei pi­henés után fölelevenítik Meilhac Az attasé című víg­­játékát, mely a régi Nemzeti Színházban ötvenkilenc előadást ért meg. A címszerepet Dezső József, Made­­­­leinet Paulay Erzsi, Scharf bárót Somlai Artur, a bárónét Molnár Rózsi, E­stillacoi Rajnay Gábor, Lu­­cient Lugosi Béla, Frondevillet Gyenes László, Fei­­gelt Rózsahegyi Kálmán és Maceray­t Garamszeghy Sándor fogja játszani., a­z attaséj elöli a Barlanglikök Tömörkény­­ István tanyai története, kerül előadásra Alszeghy Irma, Mát­ray Erzsi, Petites Imre, Gyenes László, Rajnay Gábor és Rózsahegyi Kálmán föllépé­sével. Pénteken 70-ik előadását éli meg A fa­un Rai­ling Gáborral a címszerepben. Szombaton klasszikus este lesz. Előadásra kerül Aiszkülosz két tragédiája: A perzsák és­ Heten Téba ellen. Mindkét darabot Rákosi­ Jenő fordította. A perzsák Aiszkülosz legha­talmasabb tragédiája. A főszerepeket Jászai Mari, Beregi Oszkár, Bakó László, Mihály­fi Károly, Kürti József s Bartos Gyula játszáik. Az előadást Ivánfi Jenő rendezi. A kísérőzenét Kun László régi hindu és perzsa motívum­okból állította össze és az Országos Szimfonikus Zenekar adja elő. A díszletet, Dárius ki­rály palotájának homlokzatát Kéméndy Jenő ter­vezte. A Heten Téba ellen főszerepeit Jászai Mari, Márkus Emilia, Váradi Aranka, Mátrai Erzsi, Beregi Oszkár, Mihály­fi Károly és Bartos Gyula fogják ját­szani. A két klasszikus tragédiát jövő hétfőn megis­métlik. Holnap, vasárnap délután a Violát adják Bakó Lászlóval a címszerepben. Jövő vasárnap dél­után új betanulással kerül színre Feuillet Oktáv Egy szegény ifjú története című színműve, mely a régi Nemzeti Színháznak sokáig vonzó műsordarabja volt. Odiot Maximot Garamszeghy Sándor, Margitot Paulay Erzsi, a többi főszerepet Hegyesi Mari, Mol­nár Rózsi, Nagy Ibolya, Demjén Mari, Lánczi Mar­git, Somlai Artur,, Horváth Jenő, Náday Béla és Hajdú József fogja játszani. Az Operaház­ban holnap, vasárnap este kerül bemutatóra Suppé Boccaccio című operettje, a fő­szerepekben Dömötör Ilonával és Medek Annával. Az­­ előadást Hevesi Sándor rendezi és Ábrányi Emil­, ve­zeti. A díszleteket Zichy István gróf, a jelmezeket Kéméndy Jenő tervezte. Az előadás jövedelme a Hír­­lapírók Nyugdíjintézetéé. Hétfőn nincs, előadás. Ked­den a Traviatát adják a felújítás szereposztásában: Sándor Erzsi, Székelyhidy Ferenc, Szemere Árpád, Serák Márta, Bodor Karola, Toronyi Gyula, Pusztai Ernő, Mihályi Ferenc és Szende Árpád föllépésével. Szerdán a párisi Tannhäuser van műsoron Schid­­ling Etienne német tenorista fellépésével, a­ki a cím­szerepet francia nyelven fogja énekelni. Csütörtökön és jövő vasárnap a Boccacciót ismétlik. Pénteken nincs előadás. Szombaton ebben az évadban először kerül színre a lV’atmür, Szigmond szerepében Bur­­rián Károllyal. Holnap, vasárnap délután a Tesco kerül előadásra Szamosi Elza, Környei Béla és Rózsa Lajos föllépésével. Jövő vasárnap délután lesz a Verdi Rekviemnek főpróbája olcsó helyárak mel­lett. Az előadásban a Magy­ar Nők Karegyesülete, a Budapesti Karegyesület és az Operáház énekkara BUDAPESTI HÍRLAP (254. sz.) 1913. október 26. délelőtt 10 óra 55 perckor, délután 1 órakor,1 2 óra 50 perckor, 4 óra 10 perckor és 5 óra 25 perckor. Rákosról (visszafelé) pedig délelőtt 11 óra­ 30 perc­kor, délután 1 óra 42 perckor, 3 óra 25 perckor, 4 óra 50 perckor és este 6 óra 25 perckor indulnak. A közönség saját érdeke, hogy Budapest-Keleti pá­lyaudvaron beállható túlzsúfoltság kikerülése végett csakis a fent elősorolt és Budapest-Józsefváros állo­másról induló vonatokat használja. A viteldíjak azonosak a Budapest-keleti pályaudvarról induló vonatok menetdíjaival. — Hogy hívják? E című hirdetésre fölhívja­­. olvasóink figyelmét Kiss Károly és Társa bank rész­vénytársaság (Kossuth Lajos­ utca 13.). Különböző férfi és női nevek vannak fölsorolva e hirdetésben és mindenik mellett szerencseszámok. Minden ember életében­ vannak pillanatok, mikor boldogságát meg­állapíthatná. Talán a neve mellett lévő osztálysors­jegyet nagyobb nyereménnyel húzzák ki már a leg­közelebbi húzáson. Kísérelje meg! Kiss szerencséje Nagy! * •— Ringer dr. elme- és kedélybetegek gyógyint. nők és férfiak részére. Lenke-út (Kelenföldi" vill. megálló.)

Next