Budapesti Hírlap, 1914. január (34. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-11 / 10. szám

1914. január 11. 37 BUDAPESTI HÍRLAP (10. sz.) KÖZGAZDASÁG. A világ gabonatermése 1913-ban. A magyar földmivelésügyi miniszter min­den esztendőben augusztus hónap utolsó napján közzé szokta tenni megbízható becslését a világ gabonatermeléséről. A magyar minisztérium e közlését mindig nagy érdeklődéssel várták, nemcsak idehaza nálunk, hanem az egész vilá­gon és nagy bizalommal fogadták, mert meg­győződtek arról, hogy az adatok mindenkor megbízhatók, a­melyekre teljes nyugalommal építeni lehet. A magyar földművelésügyi minisz­térium e jó szokásától eltért Serényi Béla gróf miniszter, a­ki egyszerűen megszüntette e jóra­­való közlés kiadását, mert azon a nézeten volt, hogy a római nemzetközi mezőgazdasági intézet közlése fölöslegessé teszi a magyar miniszté­rium munkáját. Ez a föltevés azonban tévesnek bizonyult és Ghillány Imre báró földmivelés­ügyi miniszter sietett ismét helyrehozni az ed­digi mulasztást. Elrendelte, hogy a vezetése alatt álló minisztérium régi tradícióihoz híven készítse el ismét a jó hírnevének megfelelő je­lentést a világ terméséről. Ez meg is történt és a világtermés jelentésének huszonhetedik évfo­lyama immár előttünk fekszik, még­pedig egy 300 oldalas vaskos kötetben, a­mely már ötven ország termelési viszonyairól számol be, s a gabonaneműeken kívül kiterjeszkedik egyes or­szágok egyéb fontos terményeire, mint például rizsre, szezámra, teára, takarmányfélére stb. A munka beosztása most is a régi, a­mennyiben a termelés és fogyasztás szempontjából fontosság­gal bíró országok ezúttal is két csoportra osztva tárgyaltatnak, a szerint, a­mint bevitelre szorul­nak, vagy kiviteli fölösleggel rendelkeznek. A munka a megállapításnál fölhasználta a magyar földmivelésügyi minisztérium becslését 50 or­szágról, a nemzetközi mezőgazdasági intézetét 23 országról, a Beerbohm, Evening Corn Trade Tust-ét 29 országról, a Broomhall, Corn Trade News-ét 34 országról, az Internationale Land­wirtschaftliche Vereinigung für Stand und Bil­dung der Getreidepreis-ét 29 országról és Dorn­busch becslését 36 országról. A fő eredményt a következőkben állítja össze a munka. Termett a több gabonaneműekből az előző évhez képest összesen 77,44 millió méter mázsával kevesebb. Nevezetesen termett, összesen: 3,897.39 3,974.83 — 77.44 Az összes termés volt 1911-ben 3,241.00 millió métermázsa, 1910-ben 3,566.87 millió métermázsa, 1909-ben 3,510.96 millió méter­­mázsa. A világ 1913/1914. évi valószínű gabona­­szükséglete fogyasztásra, vetőmagra, ipari és egyéb célokra fölhasználandó összmennyisége összehasonlítva az előző évek hasonló adataival a következő: Összesen: 3,818.61 3,842.80 3,370.423,449.32 A világ 1913. évi gabonatermésének, búza, rozs, árpa, zab és tengeri összegéhez, vagyis 3,897.39 millió métermázsához hozzáadva az 1912. évi termésből fenmaradt gabonakészletek mennyiségét, azaz 183.40 millió métermázsát, az összes rendelkezésre álló gabona 4.080.79 millió métermázsa. Levonva e mennyiségből a kimutatott szükségletet, azaz 3.818.61 millió métermázsát, mutatkozik fölösleg 262,18 millió métermázsa. E végleges eredmény részleteit a következőkben ismertetjük, követve a munka beosztását, elsősorban a behozatali és azután a kiviteli országok terméseredményéről számol­ván be. A gabonatermelő, de bevitelre szoruló államok közül: Nagybritanniában búza termett 725.100 hektáron 15,376.620 méterm­ázsa, rozs termett 24.300 hektá­ron 435.000 métermázsa, árpa termett 781.650 hek­táron 15,257.600 métermázsa, zab termett 1,604.346 hektáron 28,335.600 métermázsa, burgonya termett 488.800 hektáron 73,150.000 métermázsa. Ausztriában a szántófö­ldön termett búzá­ból 1,213.110 hektáron 16,230233 métermázsa, rozsból 1,963.784 hektáron 27,045.236 métermázsa, árpából 1,092.259 hektáron 17,502.902 métermázsa, zabból 1,904.951 hektáron 26,777.554 métermázsa, tengeriből 285.399 hektáron 3.377.938 métermázsa. A fogyasztásra, vetőmagra és ipari célokra szolgáló szükséglet: búzából 30.00 millió métermázsa, rozs­ból 31.00 millió métermázsa, árpából 17.50 millió métermázsa, zabból 29.00 millió métermázsa, ten­geriből 12.00 millió méter­ázsa. A behozatal által fedezendő összes hiány tehát: búzából 13.77 millió métermázsa, rozsból 3.95 millió métermázsa, zab­ból 2.22 millió métermázsa, tengeriből 8.62 millió métermázsa. Ezen hiány fedezésére az 1913. évi aratástól július elejétől december végéig behoztak hozzávetően: búzából 6.00 millió métermázsát, rozs­ból 1.60 millió métermázsát, zabból 0.70 millió mé­­termázsát, tengeriből 4.00 millió métermázsát. Az 1913. évi január 1-én fedezetlen hiány tehát: búzá­b­ól 7.77 millió métermázsa, rozsból 2.35 millió mé­­termázsa, zabból 1.52 millió métermázsa, tengeriből 4.62 millió métermázsa, Belgium. A főbb terményekből termelt: buza 159.500 hektáron 4,100.000 mm., rozs 259.500 hektá­ron 5,400.000 mm., árpa 34.000 hektáron 900.000 mm., zab 271.700 hektáron 6,500.000 mm., burgonya 160 000 hektáron 34.500.000 mm. Takarmány féle termett­. takarmányrépa 40.00 millió métermázsa, lóhere 8.00 millió métermázsa, lucerna 0.80 millió métermázsa, szána 9.00 millió métermázsa. A szük­séglet búzából 19.00 millió métermázsa, rozsból 6.63 millió métermázsa, árpából 4.67 millió méter­mázsa, zabból 8.17 millió métermázsa, tengeriből 5.55 millió métermázsa, rizsből 0.60 millió méter­­mázsa, burgonyából 33.00 millió métermázsa. 1914. évi január 1-én volt a fedezetlen hiány: búzából 7.90 millió métermázsa, rozsból 0.63 millió méter­mázsa, árpából 2.27 millió métermázsa, zabból 1.17 millió métermázsa, tengeriből 3.05 millió mé­termázsa, rizsből 0.50 millió métermázsa. Burgonyá­ból ez évben mintegy 1.50 millió métermázsa feles­leg van. Bosznia és Hercegovina területe 51.199 négy­zetkilométer, vagyis 5,119.961 hektár. A termő­­terület 5,010.360 hektár 97.86 százalék, terméketlen és egyéb terület 109.601 hektár 2.14 százalék. Az ország összes termőterülete mivelési ágait szerint így oszlik meg: szántóföld 1,283.175 hektár 25.61 szá­zalék, kert 58 489 hektár 1.17 százalék, szőlő 6.181 hektár 0,12 százalék, rét 380.343 hektár 7.59 száza­lék, legelő 741.523 hektár 14.80 százalék, erdő 2.540.649 hektár 50.71 százalék. A szántóföldnek főbb terményeiből termett: búza 129.475 hektáron 1,044.265 métermázsa, rozs 26.430 hektáron 159.264 métermázsa, árpa 106.500 hektáron 850.066 méter­mázsa, zab 120.998 hektáron 868.172 métermázsa, tengeri 325.861 hektáron 1.920.000 métermázsa, burgonya 27.200 hektáron 816.000 métermázsa. A fogyasztásra, vetőmagra, ipari és egyéb célokra szol­gáló egy évi szükséglet magánbecslés szerint meg­közelítően: búzából 1.50 millió méternázsa, rozsból 0.20 millió méternázsa, árpából 1.00 millió méter­­mázsából, zabból 1.00 millió métermázsa, tengeriből 2.50 millió métermázsa, burgonyából 1.00 millió métermázsa. Ennélfogva a következő hiány mutat­kozik : búza 0.38 millió métermázsa, rozs 0.03 millió métermázsa, árpa 0.11 millió métermázsa, zab 0.08 millió métermázsa, tengeri 0.46 millió métermázsa, burgonya 0.18 millió métermázsa. 1914. évi január 1-én fedezetlen hiány: búzából 0.08 millió méter­­mázsa, rozsból 0.01 millió métermázsa, árpából 0.07 millió métermázsa, zabból 0.02 millió métermázsa, tengeriből 0.26 millió métermázsa, burgonyából 0.13 millió métermázsa. Brazíliai Egyesült Államok összes területe: 8.550.000 négyzetkilométer , 355.000.000 hektár. A terméseredmény: búza 800.000 métermázsa, rozs 120.000 métermázsa, árpa 8000 métermázsa, zab 120.000 métermázsa, rizs 1,500.000 métermázsa, tengeri 1,500.000 métermázsa, burgonya 200.000 métermázsa, ban 1,500.000 métermázsa, kávé 7,500.000 métermázsa, tea (mát-tea) 8,500.000 méter­mázsa, cukornád 8.500.000 métermázsa. Az évi szük­séglet búzából és búzalisztből 6.60 millió métermázsa, rozsból 0.12 millió métermázsa, árpából 0.01 millió métermázsa, zabból 0.12 millió métermázsa, tengeri­ből 8.66 millió métermázsa, rizsből 1.60 millió méter­mázsa, burgonyából 0.48 millió métermázsa. Ennél­fogva a látható hiány hozzávetően: búzából, illetve lisztből 5.80 millió métermázsa, rizsből 0.10 millió métermázsa, tengeriből 0.06 millió métermázsa, bur­gonyából 0.28 millió métermázsa. Ezt a hiányt be­hozatallal már fedezték. Brit-Kelet-Afrika és Uganda területe 952.300 négyzetkilométer, vagyis 95.230.000 hektár, a­mely területből mintegy 1.100.000 hektár erdő. A búzát kísérletképpen legelőször 1908-ban, 120 hektáron ter­melték. A kísérlet annyira bevált, hogy jelenleg már mintegy 5000 hektár a búza területe, melynek ho­zama, 11—12 métermázsa hektáronkénti átlagter­méssel, mintegy 58.000—60.000 métermázsa. Tenge­rit úgy termelnek, hogy a termés az elég jelentékeny belszükségletet fedezi és belőle még kivitelre is jut. A burgonya termelés is elég jelentékeny, úgy hogy a tartományoknak e terményből feleslege is van. A babnak két termelési időszaka van évenkint. A két termés együtt hektáronként 510—1020 kilogram át­lagot ad. Fontos terméke még az olajmag, mint a földi mogyoró, a gyapotmag és a sejam. Brit-Nyugat-Afrika területe mintegy 200.000 Cl kilométer — 20.000.000 hektár. A terület mivelési ágakra való megoszlása ismeretlen. A terméshozam hozzávetőleges számítással tengeriből 20.000.000 métermázsa. Behozatal csak lisztből és rizsből van és pedig 1912-ben: lisztből 144.400 métermázsa, rizs­ből 120.400 métermázsa. Kína összes területe 11.080.000 négyzetkilo­méter, vagyis 1.108.000.000 hektár. A termő terület kiterjedéséről és a mivelési ágakról nincsenek ada­tok. Kína tartományainak termelési viszonyaira nézve semminemű megbízható adat nem áll rendel­kezésre. Az előző évek néhány termelési és forgalmi adatai alapján azonban hozzávetőlegesen megállapít­ható, hogy Mandzsúria és Kína néhány déli tartomá­nyának, Hunan, Kiang-si, Yünnan és Kuang-si évi termése búzából 11.00 millió métermázsa, árpából 2,90 millió métermázsa, zabból 0.20 millió méter­mázsa, tengeriből 2.80 millió métermázsa, rizsből 300.00 millió métermázsa, sogababból 2.00 millió métermázsa szokott lenni. Kuba köztársaság területe 118.000 négyzetkilo­méter, vagyis 11.800.000 hektár. E területnek körül­belül egyharmad része mivelés alatt áll Kuba sziget ferek­ménye a cukornád és a dohány. Termelnek még kávét, tengerit és burgonyát is, de oly csekély meny­­nyiségben, hogy e termények a belszükségletet sem fedezik. Dánia. Az ország összes területe: 38 971­­­km, , 3,897.100 hektár. Termőterület: 3,350.938 hektár — 85.99%. Terméketlen és egyéb terület 545.932 hektár — 14.01%. A termőterület mivelési ágak sze­rint így oszlik meg: szántóföld 1.688.783 hektár = 50.39%, kert 51.870 hektár = 1.55%, rét 35.812 hektár =1­1.07%, legelő 1.193.773 hektár = 35.63%, erdő 324.241 hektár 9.68%, nádas 56.459 hektár 1­1.68%. Termett­ búza 54.044 hektáron 1,214.773 métermázsa, rozs 245.786 hektáron 4,759.168 méter­mázsa, árpa 241.409 hektáron 5,675.524 métermázsa, zab 428.387 hektáron 7,687.471 métermázsa, cukor­répa 30.900 hektáron 9,169.866 métermázsa. Dánia egy évi fogyasztási szükséglete hozzávetőleg: búzá­ból 2.55 millió métermázsa, rozsból 7.00 millió mé­termázsa, árpából 5.68 millió métermázsa, zabból 8.01 millió métermázsa, tengeriből 2.32 métermázsa. Az árpatermés fedi a szükségletet. 1914. évi január 1-én a még fedezetlen hiány búzából 0.44 millió mé­­termázsa, rozsból 1.24 millió métermázsa, zabból 0.12 millió métermázsa, tengeriből 0.32 millió méter­mázsa. Délafrikai Brit gyarmatok, termett búza 325.000 hektáron 1,644.000 mm., rozs 44.000 hektáron 184.000 métermázsa, árpa 44.000 hektáron 296.000 méter­mázsa, zab 327.000 hektáron 1,404.000 métermázsa, tengeri 933.000 hektáron 8.000.000 métermázsa, durrha-köles 67.000 hektáron 1,405.000 métermázsa burgonya 30.000 hektáron 846.000 métermázsa. Az egyévi szükséglet hozzávetőleges számítással a kö­vetkező: búza 2.51 millió métermázsa, rozs 0.18 millió métermázsa, árpa 0.30 millió métermázsa, zab 1.36 millió métermázsa, tengeri 6.90 millió mé­termázsa, burgonya 0.84 millió métermázsa. Ennél­fogva búzából a hiány 0.87 millió métermázsa, zab­ból a fölösleg 0.04 millió métermázsa és tengeriből a fölösleg 1.10 millió métermázsa. Egyiptom összes területe 994.300 négyzetkilo­méter 7z 99.430.000 hektár. A szántóföldön termett­ búza 538.832 hektáron 8,409.639 métermázsa, árpa 152.901 hektáron 2,478.265 métermázsa, rizs 94.924 hektáron 2.751.000 métermázsa, tengeri 700.000 hektáron 8.920.000 métermázsa, cukornád 210.120 hektáron 9.650.000 métermázsa. Az egyévi szükséglet hozzávetőleg a következő: búza 10.20 millió méter­­mázsa, árpa 2.60 millió métermázsa, tengeri 10.00 Búza «« « « 1218-ban ISI *ben millió métermázsa . . 1,184.90 1,115.86 .különbözet 1918-ban + 69.04 Rozs ^* • a . . 498.80 503.14 — 4.34 Árpa . • a • . . 431.75 404.61 + 27.14 Zab­a a a . . 737.86 756.17 — 18.31 Tengeri . . . . . 1,044.08 1,195.05 —150.97 191­6-ban. ISI'-ben 191!-ben millió métermázsa 1910*ben Búza . . . 1,117.80 1,091.53 1,009.37 970.40 Rozs 4 4 9 488.77 477.10 468.94 465.46 Árpa . , . 401.81 392.71 365.87 355.37 Zab . , . 718.04 725.30 589.76 632.67 Tengeri . , 1,092.19 1,156.16 936.48 1.025.42 hogy kereskedőjénél egy­szerűen „hableves-kockán­t kér-e és akármi­yen készít­ményt kap, vagy hogy ragaszkodik-e ahhoz, hogy IB­AGGI.tele húsleves­kockát, melynek darabja 5 f, kapjon; a MAGGI fele kocka ugyanis a legjobb.

Next