Budapesti Hírlap, 1914. január (34. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-11 / 10. szám
1914. január 11. 37 BUDAPESTI HÍRLAP (10. sz.) KÖZGAZDASÁG. A világ gabonatermése 1913-ban. A magyar földmivelésügyi miniszter minden esztendőben augusztus hónap utolsó napján közzé szokta tenni megbízható becslését a világ gabonatermeléséről. A magyar minisztérium e közlését mindig nagy érdeklődéssel várták, nemcsak idehaza nálunk, hanem az egész világon és nagy bizalommal fogadták, mert meggyőződtek arról, hogy az adatok mindenkor megbízhatók, amelyekre teljes nyugalommal építeni lehet. A magyar földművelésügyi minisztérium e jó szokásától eltért Serényi Béla gróf miniszter, aki egyszerűen megszüntette e jóravaló közlés kiadását, mert azon a nézeten volt, hogy a római nemzetközi mezőgazdasági intézet közlése fölöslegessé teszi a magyar minisztérium munkáját. Ez a föltevés azonban tévesnek bizonyult és Ghillány Imre báró földmivelésügyi miniszter sietett ismét helyrehozni az eddigi mulasztást. Elrendelte, hogy a vezetése alatt álló minisztérium régi tradícióihoz híven készítse el ismét a jó hírnevének megfelelő jelentést a világ terméséről. Ez meg is történt és a világtermés jelentésének huszonhetedik évfolyama immár előttünk fekszik, mégpedig egy 300 oldalas vaskos kötetben, amely már ötven ország termelési viszonyairól számol be, s a gabonaneműeken kívül kiterjeszkedik egyes országok egyéb fontos terményeire, mint például rizsre, szezámra, teára, takarmányfélére stb. A munka beosztása most is a régi, amennyiben a termelés és fogyasztás szempontjából fontossággal bíró országok ezúttal is két csoportra osztva tárgyaltatnak, a szerint, amint bevitelre szorulnak, vagy kiviteli fölösleggel rendelkeznek. A munka a megállapításnál fölhasználta a magyar földmivelésügyi minisztérium becslését 50 országról, a nemzetközi mezőgazdasági intézetét 23 országról, a Beerbohm, Evening Corn Trade Tust-ét 29 országról, a Broomhall, Corn Trade News-ét 34 országról, az Internationale Landwirtschaftliche Vereinigung für Stand und Bildung der Getreidepreis-ét 29 országról és Dornbusch becslését 36 országról. A fő eredményt a következőkben állítja össze a munka. Termett a több gabonaneműekből az előző évhez képest összesen 77,44 millió méter mázsával kevesebb. Nevezetesen termett, összesen: 3,897.39 3,974.83 — 77.44 Az összes termés volt 1911-ben 3,241.00 millió métermázsa, 1910-ben 3,566.87 millió métermázsa, 1909-ben 3,510.96 millió métermázsa. A világ 1913/1914. évi valószínű gabonaszükséglete fogyasztásra, vetőmagra, ipari és egyéb célokra fölhasználandó összmennyisége összehasonlítva az előző évek hasonló adataival a következő: Összesen: 3,818.61 3,842.80 3,370.423,449.32 A világ 1913. évi gabonatermésének, búza, rozs, árpa, zab és tengeri összegéhez, vagyis 3,897.39 millió métermázsához hozzáadva az 1912. évi termésből fenmaradt gabonakészletek mennyiségét, azaz 183.40 millió métermázsát, az összes rendelkezésre álló gabona 4.080.79 millió métermázsa. Levonva e mennyiségből a kimutatott szükségletet, azaz 3.818.61 millió métermázsát, mutatkozik fölösleg 262,18 millió métermázsa. E végleges eredmény részleteit a következőkben ismertetjük, követve a munka beosztását, elsősorban a behozatali és azután a kiviteli országok terméseredményéről számolván be. A gabonatermelő, de bevitelre szoruló államok közül: Nagybritanniában búza termett 725.100 hektáron 15,376.620 métermázsa, rozs termett 24.300 hektáron 435.000 métermázsa, árpa termett 781.650 hektáron 15,257.600 métermázsa, zab termett 1,604.346 hektáron 28,335.600 métermázsa, burgonya termett 488.800 hektáron 73,150.000 métermázsa. Ausztriában a szántóföldön termett búzából 1,213.110 hektáron 16,230233 métermázsa, rozsból 1,963.784 hektáron 27,045.236 métermázsa, árpából 1,092.259 hektáron 17,502.902 métermázsa, zabból 1,904.951 hektáron 26,777.554 métermázsa, tengeriből 285.399 hektáron 3.377.938 métermázsa. A fogyasztásra, vetőmagra és ipari célokra szolgáló szükséglet: búzából 30.00 millió métermázsa, rozsból 31.00 millió métermázsa, árpából 17.50 millió métermázsa, zabból 29.00 millió métermázsa, tengeriből 12.00 millió méterázsa. A behozatal által fedezendő összes hiány tehát: búzából 13.77 millió métermázsa, rozsból 3.95 millió métermázsa, zabból 2.22 millió métermázsa, tengeriből 8.62 millió métermázsa. Ezen hiány fedezésére az 1913. évi aratástól július elejétől december végéig behoztak hozzávetően: búzából 6.00 millió métermázsát, rozsból 1.60 millió métermázsát, zabból 0.70 millió métermázsát, tengeriből 4.00 millió métermázsát. Az 1913. évi január 1-én fedezetlen hiány tehát: búzából 7.77 millió métermázsa, rozsból 2.35 millió métermázsa, zabból 1.52 millió métermázsa, tengeriből 4.62 millió métermázsa, Belgium. A főbb terményekből termelt: buza 159.500 hektáron 4,100.000 mm., rozs 259.500 hektáron 5,400.000 mm., árpa 34.000 hektáron 900.000 mm., zab 271.700 hektáron 6,500.000 mm., burgonya 160 000 hektáron 34.500.000 mm. Takarmány féle termett. takarmányrépa 40.00 millió métermázsa, lóhere 8.00 millió métermázsa, lucerna 0.80 millió métermázsa, szána 9.00 millió métermázsa. A szükséglet búzából 19.00 millió métermázsa, rozsból 6.63 millió métermázsa, árpából 4.67 millió métermázsa, zabból 8.17 millió métermázsa, tengeriből 5.55 millió métermázsa, rizsből 0.60 millió métermázsa, burgonyából 33.00 millió métermázsa. 1914. évi január 1-én volt a fedezetlen hiány: búzából 7.90 millió métermázsa, rozsból 0.63 millió métermázsa, árpából 2.27 millió métermázsa, zabból 1.17 millió métermázsa, tengeriből 3.05 millió métermázsa, rizsből 0.50 millió métermázsa. Burgonyából ez évben mintegy 1.50 millió métermázsa felesleg van. Bosznia és Hercegovina területe 51.199 négyzetkilométer, vagyis 5,119.961 hektár. A termőterület 5,010.360 hektár 97.86 százalék, terméketlen és egyéb terület 109.601 hektár 2.14 százalék. Az ország összes termőterülete mivelési ágait szerint így oszlik meg: szántóföld 1,283.175 hektár 25.61 százalék, kert 58 489 hektár 1.17 százalék, szőlő 6.181 hektár 0,12 százalék, rét 380.343 hektár 7.59 százalék, legelő 741.523 hektár 14.80 százalék, erdő 2.540.649 hektár 50.71 százalék. A szántóföldnek főbb terményeiből termett: búza 129.475 hektáron 1,044.265 métermázsa, rozs 26.430 hektáron 159.264 métermázsa, árpa 106.500 hektáron 850.066 métermázsa, zab 120.998 hektáron 868.172 métermázsa, tengeri 325.861 hektáron 1.920.000 métermázsa, burgonya 27.200 hektáron 816.000 métermázsa. A fogyasztásra, vetőmagra, ipari és egyéb célokra szolgáló egy évi szükséglet magánbecslés szerint megközelítően: búzából 1.50 millió méternázsa, rozsból 0.20 millió méternázsa, árpából 1.00 millió métermázsából, zabból 1.00 millió métermázsa, tengeriből 2.50 millió métermázsa, burgonyából 1.00 millió métermázsa. Ennélfogva a következő hiány mutatkozik : búza 0.38 millió métermázsa, rozs 0.03 millió métermázsa, árpa 0.11 millió métermázsa, zab 0.08 millió métermázsa, tengeri 0.46 millió métermázsa, burgonya 0.18 millió métermázsa. 1914. évi január 1-én fedezetlen hiány: búzából 0.08 millió métermázsa, rozsból 0.01 millió métermázsa, árpából 0.07 millió métermázsa, zabból 0.02 millió métermázsa, tengeriből 0.26 millió métermázsa, burgonyából 0.13 millió métermázsa. Brazíliai Egyesült Államok összes területe: 8.550.000 négyzetkilométer , 355.000.000 hektár. A terméseredmény: búza 800.000 métermázsa, rozs 120.000 métermázsa, árpa 8000 métermázsa, zab 120.000 métermázsa, rizs 1,500.000 métermázsa, tengeri 1,500.000 métermázsa, burgonya 200.000 métermázsa, ban 1,500.000 métermázsa, kávé 7,500.000 métermázsa, tea (mát-tea) 8,500.000 métermázsa, cukornád 8.500.000 métermázsa. Az évi szükséglet búzából és búzalisztből 6.60 millió métermázsa, rozsból 0.12 millió métermázsa, árpából 0.01 millió métermázsa, zabból 0.12 millió métermázsa, tengeriből 8.66 millió métermázsa, rizsből 1.60 millió métermázsa, burgonyából 0.48 millió métermázsa. Ennélfogva a látható hiány hozzávetően: búzából, illetve lisztből 5.80 millió métermázsa, rizsből 0.10 millió métermázsa, tengeriből 0.06 millió métermázsa, burgonyából 0.28 millió métermázsa. Ezt a hiányt behozatallal már fedezték. Brit-Kelet-Afrika és Uganda területe 952.300 négyzetkilométer, vagyis 95.230.000 hektár, amely területből mintegy 1.100.000 hektár erdő. A búzát kísérletképpen legelőször 1908-ban, 120 hektáron termelték. A kísérlet annyira bevált, hogy jelenleg már mintegy 5000 hektár a búza területe, melynek hozama, 11—12 métermázsa hektáronkénti átlagterméssel, mintegy 58.000—60.000 métermázsa. Tengerit úgy termelnek, hogy a termés az elég jelentékeny belszükségletet fedezi és belőle még kivitelre is jut. A burgonya termelés is elég jelentékeny, úgy hogy a tartományoknak e terményből feleslege is van. A babnak két termelési időszaka van évenkint. A két termés együtt hektáronként 510—1020 kilogram átlagot ad. Fontos terméke még az olajmag, mint a földi mogyoró, a gyapotmag és a sejam. Brit-Nyugat-Afrika területe mintegy 200.000 Cl kilométer — 20.000.000 hektár. A terület mivelési ágakra való megoszlása ismeretlen. A terméshozam hozzávetőleges számítással tengeriből 20.000.000 métermázsa. Behozatal csak lisztből és rizsből van és pedig 1912-ben: lisztből 144.400 métermázsa, rizsből 120.400 métermázsa. Kína összes területe 11.080.000 négyzetkilométer, vagyis 1.108.000.000 hektár. A termő terület kiterjedéséről és a mivelési ágakról nincsenek adatok. Kína tartományainak termelési viszonyaira nézve semminemű megbízható adat nem áll rendelkezésre. Az előző évek néhány termelési és forgalmi adatai alapján azonban hozzávetőlegesen megállapítható, hogy Mandzsúria és Kína néhány déli tartományának, Hunan, Kiang-si, Yünnan és Kuang-si évi termése búzából 11.00 millió métermázsa, árpából 2,90 millió métermázsa, zabból 0.20 millió métermázsa, tengeriből 2.80 millió métermázsa, rizsből 300.00 millió métermázsa, sogababból 2.00 millió métermázsa szokott lenni. Kuba köztársaság területe 118.000 négyzetkilométer, vagyis 11.800.000 hektár. E területnek körülbelül egyharmad része mivelés alatt áll Kuba sziget ferekménye a cukornád és a dohány. Termelnek még kávét, tengerit és burgonyát is, de oly csekély menynyiségben, hogy e termények a belszükségletet sem fedezik. Dánia. Az ország összes területe: 38 971km, , 3,897.100 hektár. Termőterület: 3,350.938 hektár — 85.99%. Terméketlen és egyéb terület 545.932 hektár — 14.01%. A termőterület mivelési ágak szerint így oszlik meg: szántóföld 1.688.783 hektár = 50.39%, kert 51.870 hektár = 1.55%, rét 35.812 hektár =11.07%, legelő 1.193.773 hektár = 35.63%, erdő 324.241 hektár 9.68%, nádas 56.459 hektár 11.68%. Termett búza 54.044 hektáron 1,214.773 métermázsa, rozs 245.786 hektáron 4,759.168 métermázsa, árpa 241.409 hektáron 5,675.524 métermázsa, zab 428.387 hektáron 7,687.471 métermázsa, cukorrépa 30.900 hektáron 9,169.866 métermázsa. Dánia egy évi fogyasztási szükséglete hozzávetőleg: búzából 2.55 millió métermázsa, rozsból 7.00 millió métermázsa, árpából 5.68 millió métermázsa, zabból 8.01 millió métermázsa, tengeriből 2.32 métermázsa. Az árpatermés fedi a szükségletet. 1914. évi január 1-én a még fedezetlen hiány búzából 0.44 millió métermázsa, rozsból 1.24 millió métermázsa, zabból 0.12 millió métermázsa, tengeriből 0.32 millió métermázsa. Délafrikai Brit gyarmatok, termett búza 325.000 hektáron 1,644.000 mm., rozs 44.000 hektáron 184.000 métermázsa, árpa 44.000 hektáron 296.000 métermázsa, zab 327.000 hektáron 1,404.000 métermázsa, tengeri 933.000 hektáron 8.000.000 métermázsa, durrha-köles 67.000 hektáron 1,405.000 métermázsa burgonya 30.000 hektáron 846.000 métermázsa. Az egyévi szükséglet hozzávetőleges számítással a következő: búza 2.51 millió métermázsa, rozs 0.18 millió métermázsa, árpa 0.30 millió métermázsa, zab 1.36 millió métermázsa, tengeri 6.90 millió métermázsa, burgonya 0.84 millió métermázsa. Ennélfogva búzából a hiány 0.87 millió métermázsa, zabból a fölösleg 0.04 millió métermázsa és tengeriből a fölösleg 1.10 millió métermázsa. Egyiptom összes területe 994.300 négyzetkilométer 7z 99.430.000 hektár. A szántóföldön termett búza 538.832 hektáron 8,409.639 métermázsa, árpa 152.901 hektáron 2,478.265 métermázsa, rizs 94.924 hektáron 2.751.000 métermázsa, tengeri 700.000 hektáron 8.920.000 métermázsa, cukornád 210.120 hektáron 9.650.000 métermázsa. Az egyévi szükséglet hozzávetőleg a következő: búza 10.20 millió métermázsa, árpa 2.60 millió métermázsa, tengeri 10.00 Búza «« « « 1218-ban ISI *ben millió métermázsa . . 1,184.90 1,115.86 .különbözet 1918-ban + 69.04 Rozs ^* • a . . 498.80 503.14 — 4.34 Árpa . • a • . . 431.75 404.61 + 27.14 Zaba a a . . 737.86 756.17 — 18.31 Tengeri . . . . . 1,044.08 1,195.05 —150.97 1916-ban. ISI'-ben 191!-ben millió métermázsa 1910*ben Búza . . . 1,117.80 1,091.53 1,009.37 970.40 Rozs 4 4 9 488.77 477.10 468.94 465.46 Árpa . , . 401.81 392.71 365.87 355.37 Zab . , . 718.04 725.30 589.76 632.67 Tengeri . , 1,092.19 1,156.16 936.48 1.025.42 hogy kereskedőjénél egyszerűen „hableves-kockánt kér-e és akármiyen készítményt kap, vagy hogy ragaszkodik-e ahhoz, hogy IBAGGI.tele húsleveskockát, melynek darabja 5 f, kapjon; a MAGGI fele kocka ugyanis a legjobb.