Budapesti Hírlap, 1914. március (34. évfolyam, 52-77. szám)

1914-03-04 / 54. szám

1914. március 4. BUDAPESTI HÍRLAP (54 sz.) * szintén földolgozták a Két facipő meséjét Mascagni számára. A különbség legföljebb abban áll, hogy Mascagninak nem tetszik az 1 due zoccoletti cím és valószínűen más eímet fog operájának adni. Úgy látszik, hogy a régi angol elbeszélés megragadta mind a két nagy olasz zeneszerzőnek figyelmét és a zene­kedvelők nemsokára nem is egy, hanem két pár fa­cipőben fognak gyönyörködni. Furcsának csak azt találják, hogy mind a két zeneszerzőnek egyszerre támadt az a gondolata, hogy ugyanazt a tárgyat dol­gozza föl. A nyugat leánya első előadása után a la­pok azt írták, hogy Puccini azzal a tervvel foglal­kozik, hogy Ouida egyik hollandi tárgyú regényét fogja megzenésíteni. Azóta semmi sem hallatszott erről a tervről, míg most egyszerre nyilvánosságra került, hogy Puccini már el is készült ezzel az ope­rájával. Zozzano, Mascaani librettistája, kissé szaba­don dolgozta föl az angol regényt s a fősulyt a kis Bébée virágárusleánynak a francia festő iránt való szerelmére veti; a kifejlődés egyébként egészen más, mint a regényben, így a többi közt elhagyta Bibéé­nek utazását a belga határtól egészen Párisig, holott a regényben ennek az utazásnak igen nagy jelen­tősége van. Mascagni már elkészült új operájának első fölvonásával s a minap Livornóban, a­hová a Parisina első előadásának előkészítése végett ment, néhány barátja előtt eljátszotta uj operájának több részletét. Ennek a felvonásnak legmegkapóbb rész­letei: az előjáték, a­melyet a zenekar nyílt színpad mellett fog eljátszani, egy gyönyörű gyermekkar (a gyermekeknek különben is nagy szerepük lesz az operában), a festő barátainak belépő szeptettje, a kis Bébié belépője, a falusi lakoma, Bibéé öreg fo­gadó atyyjának halála és a kis virágárusleánynak és a francia festőnek kettese, a mellyel az első fok vonás véget ér. K­) kottaújdonság jelent meg eddig a­­Pesti Színpad* * * ez évi számaiban: 1. Sas Brád­: Ahol két szív elbúcsúzik. 2. Zerik­ovit­s: Miattad sápadt az arcom. 3. Mócföld kövek betétje.­­ Hetényi-Heidlberg: bizalomház­ban. 5. Sas Náci: Ha beteg a szivem tája. H. Kurucz János: A selyem. 7. Kondor Ernő : Az első csók. 8. Zerkow­tz: A káveház márványasztalánál. 9. Hetenyi-Heidlberg: Tangó, tingi, tangó. 10. Káldory: Kint a ligetben. Ezt a 10 köttaujdonságot 1 bor. 60 fillér beküldése­ ellenében énekhangra, zongorán teljes Szöveggel és a „Pesti Színpad“ gyönyörű illusztrációkkal együtt bérmentve küldi a „Pesti Szinpad“ kiadóhivatala­­33131 Budapest, VIII., Vas­ u. 16/a. sz. * (Szerzői est.) Würtzler Béla hegedűművész és zeneszerző tegnap a Lloyd termében meghívott közönség előtt szerzői estét rendezett. Alba Nevis, Hargitai Tihamér, Endrődi Sándor, Erdős René, Berkes Róbert, Acél Pál verseire komponált dalait Pilling­er Elza hangverseny énekesnő és Rónay Ödön dalénekes mutatták be művészi előadásban. A fiatal művész azonkívül Paganini nagy technikai tudást követelő a-dúr szonátáját, majd Sgambati és Hubay műveit adta elő hegedűn és briliáns játékával őszinte, megérdemelt sikert aratott. * (Bernhardt Sarah ünneplése.) Érdekes ünnepség színhelye volt pénteken délután a párisi Les Annales című folyóirat szerkesztősége. Az elő­kelő revü Bernhardt Sarah-t, a franciák nagy tra­­gikáját ünnepelte abból az alkalomból, hogy a köz­társaság elnöke a becsületrend szalagjával tüntette ki. A díszbeszédet Viviani kultuszminiszter mon­dotta, beszélt azonkívül Richepin Jean is. Eredeti száma volt az ünnepség programjának a színpadi alakok hódolata a nagy művésznő előtt. Mindazok a szerepek, a­melyek a nagy Sarah művészetében elevenedtek meg a színpadon, képviselve voltak e hódoló fölvonulásban. Musset Lorenzaccio-ját De­­laine-Mardrus asszony alakította s versben üdvö­zölte a tragikát. Jeanne d’Arc Madame Roch volt, a Comédie Franchise tagja, a­ki egy szép szonettel hódolt a legtökéletesebb Orleánsi szó--nek. Legond-Weber asszony, mint Zanetta szavalt el néhány ver­set. Lambert, a Comédie művésze Hamlettként, Z­e­­comte kisasszony Jocaste maszkjában járult Bern­hardt Sarah elé. De nem hiányzott A napkeleti király kisasszony, sőt Mária Antónia sem. Végül Bernard Trisztán olvasott föl tréfás bretli-dalokat, melyeket Jeanne Daré című darabjának címszerep­lőjéhez írt. Az isteni Sarah ebben a szerepben arat most estéről-estére fényes diadalt. * (Turáni Társaság­.) A Turáni Társaság március 6-án, pénteken este hat órakor a Nemzeti Múzeum dísztermében ülést tart. Ez alkalommal Georg Wegener berlini egyetemi tanár Járatlan uta­kon Belső-Kinán keresztül címmel tart vetített ké­pekkel illusztrált előadást. Előző nap, március 5-én este hat órakor a régi képviselőház termében ugyan­csak Wegener Kina legújabb politikai fejlődése cím­mel tart előadást. Március 5-én este nyolc órakor a Földrajzi Társaság a Turáni Társasággal karöltve az illusztris vendég tiszteletére estebédet rendez a Kovács-féle étteremben. * (A gyujtóárus leány.) Párisból k­iáll ! A Chantecler-szerű reklámmal hirdetett La marchande d’allumettes (A gyújtóárus leány) című operának — mint előre megjósolták — óriás fiaskó lett a vége. A felelősség súlya mama és fia, Rostand asszony és a zseniálisnak kürtőlt Móric vállát terheli, a­kik most egymást vigasztalhatják a bukásban. A mese egy angol városka piacán kezdődik karácsony esté­jén. Daisy, a gyujtóárus leány semmit sem adott el, fázik és éhes. Vele szemben egy fényes palota ab­lakai világítanak a téli éjszakába. Egy dúsgazdag hercegnő ad benne fényes ünnepséget tengerésztiszt unokaöccse tiszteletére. Daisy elalszik s álmában odakerül a csillogó termekbe, a dús karácsonyfa alá, a­hol a fiatal tiszt szerelmet vall neki. De abban a pillanatban, a­mikor megcsókolja, kialszik a ka­rácsonyfa, vége a szép álomnak s Daisy megfagy a zuzmarás éjben. A zene Richepin Tiarko munkája, teljesen jelentéktelen, unalmas partitúra, a­mi nem hogy lendített volna a darab sorsán, hanem teljesen ellaposította az estét. * (Petőfi-Társaság­.) A Petőfi-Társaság már­ciusi ülését március 8-án­, vasárnap délelőtt félti­zenegy órakor tartja az Akadémia első emeleti ülés­termében Sterczeg Ferenc elnöklésével. A tárgyso­rozat a következő: Elnöki megnyitó, bejelentések, Márciusi vers, irta és felolvassa Szávay Gyula. Az én első páciensem, székfoglaló, irta és felolvassa Ágai Adolf. Vén leányok. Alba Nevis költeménye, fel­olvassa Pakots József. Részlet a Kálmán és Fanny című drámából, írta és fölolvassa Bérezik Árpád, és Három híres lengyel ének, fordította és felolvassa Zempléni Árpád. A felolvasó ülést zárt ülés követi, a­melyen Bérezik Árpád, Pakots József és Pekár Gyula, a Halmos-féle verspályázat bírálói tesznek jelentést a pályázat eredményéről. * (Filotisz.) A párisi Nannovera a minap mu­tatta be Gaubert Ernő Filotisz című kétfelvonásos tánckölteményét, melynek sikere valóságos tüntetés­számba ment az orosz ballet-invázióval szemben. Zambelli kisasszony óriás tetszés mellett táncolta a címszerepet s különösen bájos Pas des Bi­oux­­fiával alig tudott betelni a közönség. Gaubert, a­ki eddig Saint-Saens-t tekintette mintaképének, ezúttal melódiára vetette a súlyt s a Debussysták rafinériá­jával dolgozott. Nagy hatása volt a táncorgiának és egy irónikus indulóba átcsapó medvetáncnak.­­ (Filharmóniai hangverseny Székesfe­hérvárott.) A Székesfehérvári Zenekedvelők Egye­sülete Erzsébet Amália királyi hercegnő védőségé­­vel vasárnap tartotta a Szent István teremben negy­venedik filharmóniai hangversenyét, melyen Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede igazgatója is közreműkö­dött. A hangversenyt Cherubini A vízhordó című dalművének uvertürje vezette be. Nagy sikere volt Schlamadinger Erna fiatal, kitűnően képzett zon­goraművésznőnek, a­ki zenekar kísérettel Chopin F-moll zongorahangversenyét adta elő nagy készült­képpen meleg ovációban volt része Kálmán Lillá­nak, a Nemzeti Zenede művésznövendékének, a­ki Wieniawski D-moll hegedűversenyét és Hubay Kar­­men-fantáziáját játszotta virtuózitással, az előbbit zenekari-, az utóbbit zongorakísérettel. A zenekart Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede kitűnő igazgatója dirigálta mesteri biztossággal. * (Mikszáth karakterei.) A Szabad Egye­tem tegnapi esti előadásán Rubinyi Mózes dr. Mik­száth alakjairól és motívumairól beszélt. Elemezte a nagy író fantáziáját, műveinek cselekményét és ennek viszonyát alakjaihoz. Kimutatta egész sor példán, hogy műveinek főalakjai valóban élt em­bereknek művészi megrajzolása. Ifjú korában való­ságos előtanulmányokat végzett sajátos, bizarr ala­kok megrajzolásához. Fölkereste például az éji mulatóhelyek furcsa, elzüllött alakjait s azokról cikksorozatot irt vonzódott a bizarr alakokhoz. Min­den ismerőséről irt jellemzést vagy éltében, vagy annak halála alkalmával. Művészetének fejlődésére érdekesek ama munkái, melyekben évtizedeken keresztül egy nagy barátjáról, s egy nagy ellenfelé­ről (Jókairól és Gyulai Pálról) emlékezett meg.­­ Állat-jellemzései után az előadó Mikszáth kedvelt motívumait, azok eredetét és felhasználásait fej­tegette. A nagyszámú közönség az előadást tetszés­sel fogadta. Rubinyi dr. következő előadását március 10-én tartja, Mikszáth humora és stílusa cím­mel. * (Gyermekmű­­vészeti kiállítás.) Az Ipar­művészeti Társulat májusban gyermekművészeti ki­állítást rendez az Iparművészeti Múzeumban. A ki­állításon bemutatni óhajtják mindazt, a­mi a gyer­mek életével művészi szempontból vonatkozásban van, tehát a gyermek otthonát, ruházatát, környe­zetét, játékait, szórakozásait, olvasmányait, az isko­lát, a gyermek művészi nevelésének eszközeit, mű­vészi érzékének megnyilvánulásait, rajzait és kézi­munkáit. A kiállítás anyaga azonban nem volna tel­jes, ha hiányoznának ama finom ízlésű műkedve­lőknek munkái, a­kik nem üzletben vásárolt hol­mikkal látják el gyermekeiket, hanem maguk készí­tenek ruhákat, játékszereket, rajzolnak képeket, terveznek kézimunkákat. Ezeket a műkedvelőket már most ez után is fölkéri a társulat, hogy a gyer­mekművészeti kiállításon vegyenek részt és mielőbb jelentkezzenek a társulat igazgatóságánál, a­hol a kiállításra vonatkozóan minden közelebbi felvilágo­­sítást készséggel megadnak. * (A Lakás.) A Rákosi Tibor szerkesztésében megjelenő Lakás című folyóirat legújabb száma si­került képekben mutatja be Batthyány Gyula gróf néhány festményét és a Magyar Általános Hitel­bank u.i palotájának. Alnár Ignác és Faragó Ödön tervei szerint készült, helyiségeit. A szövegrészben cikket közöl Batthyány Gyula művészetéről Désy Bélától, a művészetek egységes kultuszáról Bende Jánostól, továbbá a csipkéről. Végül élénk és változ­­atos művészi krónika fejezi be a gazdag tartalmú folyóiratot. * (Képzőművészeti pályázat.) A Képzőmű­­vészeti Egyesület pályázatot hirdet a Nadányi-féle ötszáz koronás képzőművészeti ösztöndíjra. A pá­lyázaton kizáróan a művészeti főiskolák, valamint az állami női festőiskola növendékei vehetnek részt. A pályázók tartoznak néhány kész munkát és vázlatot március 10-ig a Műcsarnokban bé­nulta­tni. * (Műbarátok Köre.) A Műbarátok Köre március 6-án, pénteken délután fél öt órakor az Iparművészeti Múzeumban előadást rendez. Ez al­kalommal Kacsóh Pongrác Romantika és impresz­­szionizmus a zenében címmel tart zenei bemutatá­sokkal illusztrált előadást. * (Tudományos élet.) A Magyar Történelmi Társulat március 12-én, csütörtökön délután hat órakor az Akadémia üléstermében rendes közgyűlést tart. Ez alkalommal Váczy János dr. Az 1790-iki nemzeti fölbuzdulás címmel tart előadást. * (Iparművészeti pályázat.) Delmár Emil Weltner Vilmos nevére tett alapítványának kamatá­ból az idén hirdet először pályázatot az Iparművé­szeti Iskola. A jutalomdíj-pályázatban részt vehetnek az Iparművészeti Iskola főiskolai kurzusát végzett mindama növendékek, a­kik szakmájukban már leg­alább egy-két évi gyakorlattal bírnak. A pályázat tárgya a növendékek szakmájába vágó, szabadon választott mesterfa önálló tervezése és kivitele. Pályázni lehet festészeti, grafikai, textil, szobrászati, ötvös, zománc és belső építészeti munkával. A pá­lyázati jutalomdij összege ezer korona. A pálya­séggel a közönség­­lelkes tapsai közben. 1Hasonló- Színházak e heti A zárójelben levő szám az előadás kezde­tét jelenti U. = újdonság. F. = föl­­újitás. J. = jubileum. V == vendégjáték. , m m Nemzeti Színház M. Kir. Operaház Vígszínház Magyar Színház Népop­era Király­ Színház Várszínház Crania Színház I­­f \: lakodalom Lohengrin (8) Tünd­érlaki lan­ok (­ 8) A mandarin (8) Német „..-v előadás 'W Ssibill (8)­A jókedv , o­ birodalma '*u Csütörtök ... h­ogy szegény ifju története Boccaccio Mérföldkövek Az ezredes Német előadás Szibill Matyó lakodalom A jókedv birodalma Pénzes................. A kölcsönkért kastély Manón V. A Tündérlaki­ , lányok A mandarin Német előadás Szibill— A jókedv birodalma Szombat . . .. Ünnepi ! Fenn az ernyő játék­. ! nincsen kas ! Varázsfuvola Pygmalion A felkegyelmü II. Német előadás D. d.: Nov. előad. Este: Szibill­-Vasárnap., A taun ISjfj Valeria J. Fi­nmniMkcsék Tőprofilja Kár­men A szerkesztő úr A Tün­dók­ aki­­ ti vívok Az uj földesúr A t­ólko­"velmű Német előadás Német előadás Nemtudomka Szibill­a — 15

Next