Budapesti Hírlap, 1914. augusztus (34. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-01 / 181. szám

a­ lami sikert elérni, ha valóban támadni fog az orosz, a helyünkön fog találni ben­nünket is, szövetségesünket is. Tudósításunk az eseményekről ma a következő: Általános mozgósítás a monarchiában. A hivatalos Budapesti Közlöny holnapi száma a következőket közli: Folyó évi július 31-én kelt hivatalos értesülés szerint ő császári és apostoli királyi felség­e a hadsereg­, a haditengerészet, a két honvédség­ általános mozg­ósítását, valamint a népfölkelés fölhívását és mozg­ósítását legke­gyelmesebben elrendelni méltóztatott. Ez in­tézkedésre az Oroszország részéről elrendelt mozgósítás szolgáltatott okot. Az ő császári és apostoli királyi felsége által megparancsolt rendelkezés semmiféle néven nevezendő tá­madó célzatot nem fog­lal magában, hanem kizárólag­ óvatosságból foganatosított intéz­kedésről van szó a monarkia elengedhetetlen védelme céljából. BUDAPESTI HÍRLAP (181. sz.) 1914. augusztus 1. Kihallgatáson a királynál. Bercht­eld Krobatin, Konrád, Bécs, jul. 31. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délután há­rom órakor Berchtold gróf külügyminiszter, Krobatin lovag hadügyminiszter és Konrád, a vezérkar főnöke megjelentek a schönbrunni kas­télyban, a­hol a király azonnal fogadta őket. A kihallgatás két óra hosszáig tartott, öt óra után a miniszterek és a vezérkar főnöke távoztak a kastélyból. Tisza gróf a királynál Bécs, júl. 31. Tisza István gróf miniszterelnök és Te­­leszky János dr. pénzügyminiszter ma reggel Budapestről ide érkeztek. Bécs, jul. 31. Tisza István gróf miniszterelnök ma reg­gel Bécsbe érkezett és a Magyar Házban szál­lott meg. A miniszterelnök ma délelőtt magán­kihallgatáson jelent meg a királynál. Visszauta­zására nézve még nem rendelkezett a miniszter­­elnök. Ha orosz politika m©sferkecié$e. & béke y‘i©8ső lehetősége. Berlin, jul. 31. (Saját tudósítónktól.) A béke megóvásá­nak már csak egy utolsó lehetősége van:­­az, ha Oroszország katonai készülődéséről kielégítő nyilatkozatot tesz. De ennek a lehetőségnek a súlya pehelykönnyű.­­A döntés a legrövidebb idő alatt meglesz. Azt az állítást, hogy Pétervárra huszonnégy órai határidővel kérdést intéztek, mit jelent a katonai készülődés, mértékadó he­lyen nem erősítik meg. De ez nyilván csak a határidőre vonatkozik, mert a fölvilágosítást bi­zonyára kérni fogják talán Párisban is. Ha nem kielégítő, Németország nem vár tovább. A csá­szár tegnap délután a vezérkarban meghallgatta Moltke jelentését. Németország siem hátra?, Berlin, júl. 31. (Saját tudósítónktól.) A lapok mind a helyzet kiélesedéséről írnak, íme, néhány szemelvény. A Vossische Zeitung: Németország tudná, hogy létezéséért küzd, ha az orosz kihívás kezébe nyomja a kardot. A Memeltől a Baden-tóig egységes nép­­állana fegyverben. Németország a békét akarja, de fölveszi a keztyűt, ha Oroszország ragaszkodik ah­hoz, hogy az osztrák és magyar-szerb háborúból vi­lágháborút csináljon. A Kreuzzeitung: A német határon is folyó orosz fegyverkezés növeli azt az aggodalmat, hogy Oroszország diplomáciai tárgyalásával csak időt akar nyerni. De nem szabad, hogy előreugorh­assék. Né­metországnak semmi esetre sem szabad föladnia szervezetének lényeges hasznát, a­mely gyorsított mozgósítást tesz lehetővé. A Deutsche Tageszeitung: Mindenre el kell ké­szülve lenni. Németország bebizonyította békeszere­­tetét, de a már megvont vonalakon nem hátrálhat. Mint a dunai birodalom szövetségese harmadik részről jövő beavatkozást nem tűrhet. Ez a szövet­ségi hűség megszegése lenne. Oroszország tudja, hogy Németország automatikusan háborús oknak te­kinti Ausztria és Magyarország megtámadását. A Neueste Nachrichten: Németország nem vár­hat, míg az ellenfél befejezi a fölvonulást. Minden ellenséges akció automatikusan a megfelelő elhárí­tást kényszerí­ti ki. Sem Németország, sem Ausztria és Magyarország nem fenyegeti Oroszországot. A­meddig a békéért különösen Angolország dolgozik, nem kell a reményt föladni, de a siker reménye csekély. A Vorwärts mai vezércikke a többi között így íz: A mennyire elvi ellenségei voltunk és leszünk mindig a monarcikus államformának és bár sok­szor elkeseredett harcot vívtunk a temperamentu­­s­ más uralkodó ellen, oly föntartás nélkül kell ma elismernünk — és nem is először tesszük ezt — hogy II. Vilmos különösen az utolsó évek során ta­nusított magatartásával a népek békéje őszinte ba­rátjának bizonyult. Berlin, jul. 31. A fenyegető háborús veszedelem állapotá­nak deklarálásáról szóló hir következtében a tőzsdén lelkes hazafias tüntetések voltak. Berlin, jul. 31. Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár a lakosság lelkes ovációi közepette ma délután három órakor az uralkodói kastélyba indult. Berlin, jul. 31. A sajtó úgy találja, hogy a helyzet változatla­nul komoly és kijelentik annak természettességét, hogy Németország jelenleg ellenintézkedéseket tesz. A Lokalanzelger azt írja, hogy Oroszországnak tudtára kell adni, hogy nem vagyunk hajlandók a folytonos kardesörtetést egykedvűen venni. Közvetetlen Bécs, jul. 31. (Sajótt tudósítónktól.) A londoni Reuter­­ügynökség ama jelentésére, a­mely szerint Oroszország a bécsi kabinettel folytatni kívánja a közvetetlen eszmecserét, diplomáciai körök­ből a következőkről értesülünk: Éppen ezen a közvetetten eszmecserén fordul meg minden nehézség. Ebben a pillanat­ban, a­mikor a háború már kitört, Oroszország Ausztria és Magyarországtól bizonyos biztosíté­kokat szeretne kapni arra az esetre, ha Szerbia vereséget szenved a háborúban. Ezek a bizto­sítékok nem csak Szerbia területi sértetlenségét és a bukaresti békéből folyó birtokállományá­nak biztosítására vonatkoznak, hanem Orosz­ország eleve és még most is az osztrák és ma­gyar ultimátum tíz pontjában foglalt bizonyos követelések visszavonását kívánja. Legnagyobb az aggodalma Oroszországnak az 5. és 6. pont, a­melyek arról szólnak, hogy Szerbia egyezzék bele abba, hogy a cs. és kir. kormány közegei működjenek közre a monarkia területi sértet­lensége ellen irányuló szubverzív mozgalom elnyomásában és hogy­ a cs. és kir. kormány kiküldött közegei részt vegyenek a bírósági vizs­gálat nyomozásában. Az orosz álláspont ez. Nem engedhető meg, hogy Ausztria és Magyarország győzedel­mes háború után netán protektorátust gyako­roljon Szerbiára. Oroszország tehát azt hiszi, hogy meg kell bizonyosodnia a felől, mi a szándéka Ausztria és Magyarországnak az or­szággal arra az esetre, ha Szerbiát legyőzi. Ha Párisban kiadják azt a jelszót, hogy Vilmos császártól függ a béke föntartása, ezt diplomáciai részről úgy magyarázzák, hogy Németországnak Bécsben érvényesítenie kell befolyását abban az irányban, hogy Ausztria és Magyarország Oroszországgal való közvetet­­len eszmecserében adjon bizonyos biztosítékot, a­mely értelmében Szerbia legyőzése után sem lesz kérdéses ennek az országnak a független­sége. Ennek megfelelően az esetleges békekötés­kor azt tanácsolhatná Szerbiának, hogy vesse magát alá teljesen mindama pontoknak, a­me­lyek az ország függetlenségét nem érintik. De éppen azért, mert Németország semmi­képpen sem óhajtja befolyásolni az osztrák és mag­­ar fölfogást a Szerbiához való jövő­beli viszony tekintetében és mert maga Ausztria és Magyarország nem akar jövőbeli elhatározá­sának elébe vágni és ilyenformán nem csak az osztrák és magyar, hanem a német föl­fogás jelentékenyen különbözik az orosz föl­fogástól — éppen ebben van a mostani diplo­máciai helyzet súlyossága. Kockán a világ béke. London, júl. 31. Az alsóházban Grey államtitkár Bonar Law kérdésére a következőket válaszolta: Nagyon keveset mondhatok és sajná­lom, hogy nem mondhatom azt, hogy a hely­zet kevésbbé komoly volna, mint tegnap. A legfontosabb tények meglehetősen változatla­nok. Ausztria és Magyarország a háborút Szerbia ellen megkezdette, Oroszorszá­g részle­ges mozgósítást rendelt el Ez eddig tudomá­sunk szerint nem vezetett megfelelő lépések­hez más hatalmak részéről. Mi folytatva igyekszünk szolgálni azt a nagy célt, hogy az európai béke föntartassék. Ebből a célból szo­ros érintkezést folytatunk a többi hatalmak­kal. Ebben, örömmel állapítom meg, a többi hatalmak nem okoztak nehézségeket, bár a hatalmaknak nem volt lehetséges csatlakozni a hétfőn javasolt diplomáciai akcióhoz. Az ülés végén Asquith miniszterelnök ja­vasolta a pótbill második olvasásának elhalasz­tását és hozzátette: Ma olyan körülmények kö­zött megy végbe gyűlésünk, a­mely körülmé­nyek komoly jellegére valamennyiünk tapasz­talatában nincsen példa. A háború vagy béke kérdése függőben van. Olyan akcióval állunk szemben, a­melynek terjedelmét és hatását lehe­tetlen megítélni. Ilyen körülmények között vitá­lis jelentőségű az egész világ érdekeire az, hogy Anglia, a­melynek saját érdekei nem forognak közvetetlenül kockán (Helyeslés.), zárt egység­ben mutatkozzék a világ előtt (Helyeslés.) és ké­pes legyen egy önálló nemzet autoritásával be­szélni és cselekedni. A s pót­javaslatról való vita ily körülmények közt rontó hatással lehetne a nemzetközi helyzetre. Bonar Law képviselővel egyetértően tehát javasolom az elnapolást és remélem, hogy valamennyi pártnak hazafisága elő fogja segíteni azt, hogy ez mennyire Anglia hatalmában van, a baj, mely az egész világot fenyegeti, ha el nem hárítható, mégis legalább határok közé szorítható legyen. Az ©r©sz mozgósítás és a csen-set e!8esítsifézike?áés. Berlin, júl. 31. (Délután öt óra.) Pétervárról ma a német nagykövettől az a hír érkezett, hogy az orosz hadsereg és flotta általános mozgósítása elrendeltetett. Erre Vilmos császár elrendelte a fenyegető háborús veszedelem állapotát. A császár ma Berlinbe költözött. Berlin, júl. 31. A Wolff-ü­gynökség jelenti : A fenyegető háborús veszedelem állapotát jellemzi vala­mennyi katonai intézkedés megtétele a ha­táron és a vasutak őrzésére, továbbá a pos­tai, távirói és vasúti forgalom korlátozása a katonai szükségesség érdekében; további kö­vetkezménye ennek az állapotnak a hadi­­állapot, vagyis ostromállapot kihirdetése Poroszországban és a csapatmozdulatokról, védelmi eszközökről való közlések tilalma. London, júl. 31. A steuter-ügynökség arról értesül, hogy e hónap 28-án este Oroszország déli és délnyu­gati részén részleges mozgósítást rendeltek el Ez semmiesetre sem jelenti a diplomáciai vi­szony megszakítását Ausztria és Magyarország és Oroszország között és bizton remélik, hogy az európai államok fáradozásának sikerülni fog valamely megegyezést létesíteni. (Magyar Táv­irati Iroda.)

Next