Budapesti Hírlap, 1914. augusztus (34. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-01 / 181. szám
1914. augusztus 1-BUDAPESTI HÍRLAP (181. sz.) Osztályait érinti a behívás. Mindama népfülkelésre kötelezettek, akiknek ajánlati lapjuk vagy behívójuk van, vagy a község elöljárósága által különös személyes szolgálatra vannak kötelezve, tekintet nélkül arra, hogy milyen korosztályba tartoznak és hogy a hadseregben, a tengerészetnél, a honvédségnél, vagy a csendőrségnél teljesítettek-e szolgálatot, vagy sem. A többi népfölkelő kötelezettek közül csak azok, akik a hirdetményben megnevezett korosztályok valamelyikéhez tartoznak és a hadseregben, a tengerészetnél, a honvédségnél vagy a csendőrségnél teljesítettek szolgálatot. Moratórium, Budapest, júl. 31. A magyar kormány az általános mozgósítással kapcsolatban kétheti moratóriumot rendelt el, hogy megelőzze a mozgósításnak az ország általános közgazdasági életére való káros hatását. A rendelet öt paragrafusban felsorolja azokat a magánjogi kötelezettségeket, amelyeknek teljesítésére a kétheti halasztás szól, taxatíve fölsorolván azokat a kötelezettségeket is, amelyek a halasztásból ki vannak rekesztve. A rendelet s a hozzáfűzött félhivatalos magyarázat itt következik. A r©n«§19st. A magyar kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi 63. törvénycikk 16. paragrafusában nyert felhatalmazás alapjában a következőket rendeli: 1. §. Váltón, csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten, vagy bármely más magánjogi ügyleten alapuló olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek 1914. évi augusztus hónap első napja előtt keletkeztek és már lejártak, vagy 1914. évi augusztus hónap 14-ik napjáig bezárólag járnak le, tizennégy napi halasztás engedélyeztetik oly módon, hogy e halasztás idejét a lejárattól és ha a kötelezettség már 1914. évi augusztus hónap első napja előtt járt le, 1914. évi augusztus hónap 1. napjától kell számítani. E halasztás ideje alatt az első bekezdés alá eső váltót, csekket és kereskedelmi utalványt bemutatni és azokra nézve óvást felvétetni nem lehet. Az ennek ellenére történt bemutatás és óvásfelvétel hatálytalan. Olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. 2. §. Az első paragrafusban meghatározott idő az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejében, sem a jogok érvényesítésére megszabott más határidőbe nem számítható be. Az első paragrafusban meghatározott idő eltelte után tovább folyó elévülés tizennégy napnál rövidebb idő alatt nem fejeződik be. 3. §. A jelen rendeletben engedélyezett halasztás nem terjed ki: 1. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekre kétszáz (200) korona erejéig; 2. lakás, egyéb helyiség vagy ingó dolog bérletéből eredő követelésekre, kivéve, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít, vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; 3. szolgálati szerződésekből eredő követelésekre, ideértve a mezőgazdasági vagy ipari munkaviszonyból eredő követeléseket is; 4. tartási, ellátási és életjáradéki követelésekre; 5. állami és államilag biztosított adósságok kamataira, tőketörlesztési részleteire és járadékaira; 6. azokra a követelésekre, amelyeket a minisztérium külön rendelettel jelöl meg. 4. §. Az igazságügyminiszter Horvát-Szlavon országokban a törvénykezés tekintetében a bánt felhatalmazza, hogy az e rendelet végrehajtására szükséges részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg és ezt a rendeletét a szükséghez képest kiegészítse és módosítsa. 5. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavon országokra is kiterjed. Ez a rendelet 1914. évi augusztus hónap 1. napján lép életbe. Kel. Budapesten, 1914. julius hónap 31-én. Tisza István gróf s. k. magyar királyi miniszterelnök. Félholvatalos magyarosan. A félhivatalos Bud. Tud. a rendeletet a következő kommentárral kíséri: A moratórium elrendelésének szüksége önként folyik az általános mozgósítás elrendeléséből. Célja a kormány ez intézkedésének az, hogy a pillanatnyi izgalmaknak az ország egész közgazdasági szerkezetére való káros visszahatását megelőzze és a lehető leghatályosabb biztosítékokat teremtse meg arra nézve, hogy a bonyodalmak lezajlása után hazánk közgazdasági viszonyai a lehető legrövidebb idő alatt ismét a rendes mederbe terelődjenek. A moratórium elrendelését elsősorban az a tapasztalás okolja meg, hogy az arra hivatott és a dologhoz értő tényezők sokszoros komoly intelmei ellenére is a közönség az egész anarkiában az utóbbi időkben nagymértékben mondta föl és vette ki a pénzintézeteknél levő készpénzbetéteit és ezzel érzékeny károkat okozott az ország egész gazdasági szervezetének. Mert a betétek visszavonása, egyfelől megvonta és, ha meg nem akadályoztatnék, ezentúl még nagyobb mértékben vonná meg a közgazdasági szervezet funkciójához szükséges életnedveket s ezenfelül a visszavont betétek nemcsak az illető intézetek erejét gyöngítik, de elvonatván egészen a közforgalomból, ezen a réren az ország egyetemes gazdasági érdekei is kárt szenvednek. A kormány intézkedésének rendeltetése tehát főleg az, hogy a pénzintézetek megrokkanását megakadályozza. Kiemelendőnek tartjuk a közönség megnyugtatása végett, hogy a rendelet korlátozó intézkedéseit a hazai pénzintézetek nem fogják betű szerint értelmezni és megvalósítani. Hazafias belátástól vezérelve minden erejükkel rajta lesznek az intézetek, hogy a körülmények helyes mérlegelésével a lehetőség szerint a korlátozáson túlmenő visszafizetéseket is végezzenek Arra is külön figyelmeztetünk, hogy amennyiben a gyakorlati életnek csakhamar mutatkozó tapasztalásai a moratórium alól való kivételek elégtelenségét mutatnák ki, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a szükséghez és a lehetőséghez képest további kivételek is megállapíttassanak. Hasonló intézkedések egyidejűen Ausztriában és Horvátországban is életbe fognak lépni. Auiifria és a SiSImru. As ástaSásics m@sg©s3115 hatása. 22 écs, júl. 31. Már a kora délutáni órákban elterjedt a hadsereg és a haditengerészet általános mozgósításának híre. Nagy tömegek gyűltek össze a táviróhivatal és a városháza előtt, ahol a hirdetmény közzétételét várták, amikor fél négy óra tájban a városházán az első hirdetményt kiakasztották, a közönségből egy ember hangosan fölolvasta a hirdetmény szövegét. Egyidejűleg a város több más pontján is kifüggesztették a hirdetményt. Mindenütt nagy csoportok alakultak a hirdetmények előtt. Nagy embertömeg vonult a hadügyminisztérium elé. Osztrák, német birodalmi és magyar zászlóknak, ő felsége arcképének és más harci jelvényeknek ismét nagy kelendősége volt a közönség körében. Élénken éljenezték a monarkiát, Németországot és Olaszországot. Sűrűn hangzott Le Szerbiával! Éljen a háború! A tüntetések egész délután tartottak és megismétlődtek az esti órákban és közben tüntető csapatok vonultak végig a körutakon zászlókkal. A tüntetőkhöz nehivottak csatlakoztak, akik ajánlati lapjukat kalapjukhoz fűzték és lelkesen éljenezték a monarkiát. A város képe még az esti órákban is igen élénk, őfelsége elhatározása mindenfelé nagy megnyugvást keltett. A vidék sok helyéről is lelkes tüntetések híre érkezik. Sok ezer tüntető vonult a hadtestparancsparancsnokság elé, lelkesen éltetve a felséget, a hadsereget és a háborút. SüsraSetés Bécsfeera, Bécs, júl. 31. Tegnap éjjel és ma hajnalban a Bécsben élő magyarok több lelkes tüntetést rendeztek. Egy nagy fehér automobil nyitotta meg a tüntetők menetét. Az autóban cigánybanda ült, óriás magyar lobogóval. A kocsi után több száz magyar következett. A cigány banda magyar dalokat és indulókat játszott, a közönség pedig énekelt. A külvárosokon végighaladt a menet a belváros felé. A hadügyminisztérium előtt a zenekar a himnuszt játszotta, majd a prímás jelt adott és az egész közönség rázendített: — Ferenc József azt szente . . . Az osztrákok körülvették a tüntető magyaro kat és lelkesen éljenezték őket, mire viszonzásul a magyarok elénekelték a Prinz Eugen-t, majd a német és az olasz himnuszt, éltették Vilmos császárt, Viktor Emánuelt, Tisza Istvánt és Andráson Gyula grófot. A hadügyminisztérium ablakaiból több tiszt nézte a lelkes tüntetést. A magyarok zajosan megéljenezték a tiszteket. Fekete-sárga és piros-fehérzöld zászlók lobogtak. Később más helyen magyar és cseh dalokat énekeltek az összegyűlt magyarok és csehek. Bécs, jul. 31. Ami példátlan Bécs történetében: tegnap az osztrákok lelkesen tüntettek a bankgassei Magyar Ház előtt. Magyar és osztrák lobogókkal vonult föl a tömeg, hazafias dalokat énekelt, és lelkesen éltette a magyarokat. Később a bácsi magyarok egy csoportja a Tegethoff-emlék előtt rendezett lelkes tüntetést. Egy magyar fiatalember fölugrott a szobor talapzatára és onnan gyújtó beszédet intézett a tömeghez. Másfél müßig® s&5?a. Bécs, jul. 31. Az osztrák légi flotta megteremtésén fáradozó bizottság tegnap Fürstenberg herceg elnöklésével ülést tartott, melyen elhatározta, hogy az eddig összegyűjtött és a postatakarékpénztárban elhelyezett egymillió négyszázezer koronás alapot, tekintettel a fenforgó körülményekre, ő felsége kabinetirodájának átadja és 13 felsége szabad rendelkezésére bocsátja. Elhatározta a bizottság, hogy erről a határozatáról jelentést tesz Károly Ferenc József trónörökösnek, az osztrák léghajó-bizottság főnökének. Értesítették egyidőben a hadügyminisztériumot is. ps ©sszfák ¥©?©$ KeeressS. Bécs, jul. 31. Az osztrák Vörös Kereszt Egyesület középponti irodájában minden rangú és a legkülönbözőbb korú asszonyok és leányok jelentkeznek bárminő szolgálattételre. Tegnap megjelent Mária Terézia királyi hercegnő az irodában, hogy a munka folyása iránt érdeklődjék. Jelentették a királyi hercegnőnek, hogy eddig 6000 asszony és leány jelentkezett. Ma megjelent Berchtold gróf külügyminiszter neje Thun grófnál, az osztrák Vörös Kereszt elnökénél, és közölte vele, hogy Mária Jozefa királyi hercegnő az Augarteni palotájában hölgybizottságot szándékozik egybehívni, mely feladatául tűzi ki, hogy a háborúban sebesültek részére fehérneműt készítsen és szerrezzen be. A élelmezése. — Az élelmiszer uzsora ellen. — Budapest, júl. 31. Budapest székesfőváros élelmezési problémája megoldás felé közeledik A kereskedelemügyi minisztériumban ma folytatták a tannácskozást, amelyen résztvettek a minisztériumok, továbbá a hadsereg és a székesfőváros kiküldöttei. A tanácskozásban megállapodásra juttottak és megtesznek mindent, hogy a város óriás szükségletét a mennyire a mozgósítás megengedi, ellássák és élelmiszert szállítsanak vidékről a fővárosba. A főváros intézősége azon a véleményen van, hogy a drágaság csak addig tart, mig a mozgósított csapatok elvonul-nak s azután semmi akadálya nem lesz annak,, hogy a vidékről friss élelmiszerrel ellássák a piacot. A hatóság a segéderekben vigyáz arra, hogy egyes spekulánsok ki ne használják az alkalmat és fölemelt áron ne adják el cikkeiket. Minden ilyen jelenséggel szemben a lehető leg-szigorúbban fognak eljárni s az uzsorásokat a lehető legszigorúbban megbüntetik. Tanácskozás a kereskedelmi minisztériumban. A kereskedelmi minisztériumban ma fontos, értekezlet volt, amelyen az élelmiszeruzsora kérdésével foglalkoztak. Az értekezleten Harkányi János kereskedelmi miniszter elnökölt. Jelen voltak: Hazai Samu honvédelmi miniszter, Sándor János belügy-miniszter, Toleszky János pénzügyminiszter, Ghyány Imre báró földművelésügyi miniszter. A főváros részéről: Bárczy István polgármester, Bódy Tivadar alpolgármester, Folkusházy Lajos és Buzárth János tanácsosok. A Máv.-ot Tolnán Kornél elnökigazgató