Budapesti Hírlap, 1914. augusztus (34. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-01 / 181. szám

1914­. augusztus 1-BUDAPESTI HÍRLAP (181. sz.) Osztályait érinti a behívás. Mindama népfülkelésre kötelezettek, a­kiknek ajánlati lapjuk vagy behívó­juk van, vagy a község elöljárósága által különös személyes szolgálatra vannak kötelezve, tekintet nél­kül arra, hogy milyen korosztályba tartoznak és hogy a hadseregben, a tengerészetnél, a honvédség­nél, vagy a csendőrségnél teljesítettek-e szolgálatot, vagy sem. A többi népfölkelő­ kötelezette­k közül csak azok, a­kik a hirdetményben megnevezett kor­osztályok valamelyikéhez tartoznak és a hadsereg­ben, a tengerészetnél, a honvédségnél vagy a csend­­őrségnél teljesítettek szolgálatot. Moratórium, Budapest, júl. 31. A magyar kormány az általános mozgósí­tással kapcsolatban kétheti moratóriumot ren­delt el, hogy megelőzze a mozgósításnak az or­szág általános közgazdasági életére való káros hatását. A rendelet öt paragrafusban felsorolja azokat a magánjogi kötelezettségeket, a­melyek­nek teljesítésére a kétheti halasztás szól, taxa­tíve fölsorolván azokat a kötelezettségeket is, a­melyek a halasztásból ki vannak rekesztve. A rendelet s a hozzáfűzött félhivatalos magyará­zat itt következik. A r©n«§19st.­ A magyar kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi 63. törvénycikk 16. paragrafusában nyert felhatalmazás alapjában a következőket rendeli: 1. §. Váltón, csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten, vagy bármely más magán­jogi ügyleten alapuló olyan kötelezettségek teljesí­tésére, a­melyek 1914. évi augusztus hónap első napja előtt keletkeztek és már lejártak, vagy 1914. évi augusztus hónap 14-ik napjáig bezárólag járnak le, tizennégy napi halasztás engedélyeztetik oly mó­don, hogy e halasztás idejét a lejárattól és ha a kötelezet­tség már 1914. évi augusztus hónap első napja előtt járt le, 1914. évi augusztus hónap 1. nap­jától kell számítani. E halasztás ideje alatt az első bekezdés alá eső váltót, csekket és kereskedelmi utalványt be­mutatni és azokra nézve óvást felvétetni nem lehet. Az ennek ellenére történt bemutatás és óvásfelvétel hatálytalan. Olyan kötelezettségek tekintetében, a­melyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. 2. §. Az első paragrafusban meghatározott idő az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejében, sem a jogok érvényesítésére megszabott más határidőbe nem számítható be. Az első paragra­fusban meghatározott idő eltelte után to­vább folyó elévülés tizennégy napnál rövidebb idő alatt nem fejeződik be. 3. §. A jelen rendeletben engedélyezett halasztás nem terjed ki: 1. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél be­téti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett beté­tekre kétszáz (200) korona erejéig; 2. lakás, egyéb helyiség vagy ingó dolog bér­letéből eredő követelésekre, kivéve, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít, vagy a katonai szol­gálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; 3. szolgálati szerződésekből eredő követelé­sekre, ideértve a mezőgazdasági v­ag­y ipari munka­viszonyból eredő követeléseket is; 4. tartási, ellátási és életjáradéki követelésekre; 5. állami és államilag biztosított adósságok kamataira, tőketörlesztési részleteire és járadékaira; 6. azokra a követelésekre, a­melyeket a mi­nisztérium külön rendelettel jelöl meg. 4. §. Az igazságügyminiszter Horvát-Szlavon orszá­gokban a törvénykezés tekintetében a bánt felhatal­­mazza, hogy az e rendelet végrehajtására szükséges részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg és ezt a rendeletét a szükséghez képest kiegészítse és mó­dosítsa. 5. §. E rendelet hatálya, a­mennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavon országokra is kiterjed. Ez a rendelet 1914. évi augusztus hónap 1. napján lép életbe. Kel. Budapesten, 1914. julius hónap 31-én. Tisza István gróf s. k. magyar királyi miniszterelnök. Félholvatalos magyarosan. A félhivatalos Bud. Tud. a rendeletet a követ­kező kommentárral kíséri: A moratórium elrendelésének szüksége ön­ként folyik az általános mozgósítás elrendeléséből. Célja a kormány ez intézkedésének az, hogy a pil­lanatnyi izgalmaknak az ország egész közgazdasági szerkezetére való káros visszahatását megelőzze és a lehető leghatályosabb biztosítékokat teremtse meg arra nézve, hogy a bonyodalmak lezajlása után hazánk közgazdasági viszonyai a lehető legrövidebb idő alatt ismét a rendes mederbe terelődjenek. A moratórium elrendelését elsősorban az a tapaszta­lás okolja meg, hogy az arra hivatott és a dolog­hoz értő tényezők sokszoros komoly intelmei el­lenére is a közönség az egész anarkiában az utóbbi időkben nagymértékben mondta föl és vette ki a pénzintézeteknél levő készpénzbetéteit és ezzel ér­zékeny károkat okozott az ország egész gazdasági szervezetének. Mert a betétek visszavonása, egyfelől megvonta és, ha meg nem akadályoztatnék, ezen­túl még nagyobb mértékben vonná meg a közgazdasági szervezet funkciójához szükséges életnedveket s ezen­felül a visszavont betétek nemcsak az illető intéze­tek erejét gyöngítik, de elvonatván egészen a közfor­galomból, ezen a réren az ország egyetemes gazda­sági érdekei is kárt szenvednek. A kormány in­tézkedésének rendeltetése tehát főleg az, hogy a pénzintézetek megrokkanását megakadályozza. Ki­emelendőnek tartjuk a közönség megnyugtatása vé­gett, hogy a rendelet korlátozó intézkedéseit a ha­zai pénzintézetek nem fogják betű szerint értel­mezni és megvalósítani. Hazafias belátástól vezé­relve minden erejükkel rajta lesznek az intézetek, hogy­ a körülmények helyes mérlegelésével a lehe­tőség szerint a korlátozáson túlmenő visszafizeté­seket is végezzenek Arra is külön figyelmeztetünk, hogy a­mennyiben a gyakorlati életnek csakhamar mutatkozó tapasztalásai a moratórium alól való kivételek elégtelenségét mutatnák ki, a rendelet le­hetőséget nyújt arra, hogy a szükséghez és a lehe­tőséghez képest további kivételek is megállapíttas­­sanak. Hasonló intézkedések egyidejűen Ausztriában és Horvátországban is életbe fognak lépni. Auiifria és a SiSImru. As ástaSásics m@sg©s3115 hatása. 22 écs, júl. 31. Már a kora délutáni órákban elterjedt a had­sereg és a haditengerészet általános mozgósításának híre. Nagy tömegek gyűltek össze a táviróhivatal és a városháza előtt, a­hol a hirdetmény közzété­telét várták, a­mikor fél négy óra tájban a város­házán az első hirdetményt kiakasztották, a közön­ségből egy ember hangosan fölolvasta a hirdet­mény szövegét. Egyidejűleg a város több más pont­ján is kifüggesztették a hirdetményt. Mindenütt nagy csoportok alakultak a hirdetmények előtt. Nagy embertömeg vonult a hadügyminisztérium elé. Osztrák, német birodalmi és magyar zászlók­nak, ő felsége arcképének és más harci jelvények­nek ismét nagy kelendősége volt a közönség köré­ben. Élénken éljenezték a monarkiát, Németországot és Olaszországot. Sűrűn hangzott Le Szerbiával! Él­jen a háború! A tüntetések egész délután tartottak és megismétlődtek az esti órákban és közben tüntető csapatok vonultak végig a körutakon zászlókkal. A tüntetőkhöz nehivottak csatlakoztak, a­kik ajánlati lapjukat kalapjukhoz fűzték és lelkesen éljenezték a monarkiát. A város képe még az esti órákban is igen élénk, ő­felsége elhatározása mindenfelé nagy megnyugvást keltett. A vidék sok helyéről is lelkes tüntetések híre érkezik. Sok ezer tüntető vonult a hadtestparancs­­parancsnokság elé, lelkesen éltetve a felséget, a had­sereget és a háborút. SüsraSetés Bécsfeera, Bécs, júl. 31. Tegnap éjjel és ma hajnalban a Bécsben élő magyarok több lelkes tüntetést rendeztek. Egy nagy fehér automobil nyitotta meg a tüntetők menetét. Az autóban cigánybanda ült, óriás magyar lobogó­val. A kocsi után több száz magyar következett. A cigány band­a magyar dalokat és indulókat ját­szott, a közönség pedig énekelt. A külvárosokon vé­gighaladt a menet a belváros felé. A hadügyminisz­térium előtt a zenekar a himnuszt játszotta, majd a prímás jelt adott és az egész közönség rázendített: — Ferenc József azt szente . . . Az osztrákok körülvették a tüntető magyaro­­ ­­ kat és lelkesen éljenezték őket, mire viszonzásul a magyarok elénekelték a Prinz Eugen-t, majd a né­met és az olasz himnuszt, éltették Vilmos császárt, Viktor Em­ánuelt, Tisza Istvánt és Andráson Gyula grófot. A hadügyminisztérium ablakaiból több tiszt nézte a lelkes tüntetést. A magyarok zajosan meg­éljenezték a tiszteket. Fekete-sárga és piros-fehér­­zöld zászlók lobogtak. Később más helyen magyar és cseh dalokat énekeltek az összegyűlt magyarok és csehek. Bécs, jul. 31. A­mi példátlan Bécs történetében: tegnap az osztrákok lelkesen tüntettek a bankgassei Magyar Ház előtt. Magyar és osztrák lobogókkal vonult föl a tömeg, hazafias dalokat énekelt, és lelkesen éltette a magyarokat. Később a bácsi magyarok egy cso­portja a Tegethoff-emlék előtt rendezett lelkes tün­tetést. Egy magyar fiatalember fölugrott a szobor talapzatára és onnan gyújtó beszédet intézett a tö­meghez. Másfél müßig® s&5?a. Bécs, jul. 31. Az osztrák légi flotta megteremtésén fá­radozó bizottság tegnap Fürstenberg herceg el­nöklésével ülést tartott, melyen elhatározta, hogy az eddig összegyűjtött és a postatakarék­pénztárban elhelyezett egymillió négyszázezer koronás alapot, tekintettel a fenforgó körülmé­nyekre, ő felsége kabinetirodájának átadja és 13 felsége szabad rendelkezésére bocsátja. Elhatá­rozta a bizottság, hogy erről a határozatáról jelentést tesz Károly Ferenc József trónörökös­nek, az osztrák léghajó-bizottság főnökének. Értesítették egyidőben a hadügyminisztériu­mot is. ps ©sszfák ¥©?©$ KeeressS. Bécs, jul. 31. Az osztrák Vörös­ Kereszt Egyesület középponti irodájában minden rangú és a legkülönbözőbb korú asszonyok és leányok jelentkeznek bárminő szolgá­lattételre. Tegnap megjelent Mária Terézia királyi hercegnő az irodában, hogy a munka folyása iránt érdeklődjék. Jelentették a királyi hercegnőnek, hogy eddig 6000 asszony és leány jelentkezett. Ma meg­jelent Berchtold gróf külügyminiszter neje Thun grófnál, az osztrák Vörös­ Kereszt elnökénél, és kö­­­­zölte vele, hogy Mária Jozefa királyi hercegnő az Augarteni palotájában hölgybizottságot szándékozik­­ egybehívni, mely feladatául tűzi ki, hogy a háború­­­­ban sebesültek részére fehérneműt készítsen és szer­­­rezzen be.­­ A élelmezése. — Az élelmiszer uzsora ellen. — Budapest, júl. 31. Budapest székesfőváros élelmezési prob­lémája megoldás felé közeledik A kereskede­lemügyi minisztériumban ma folytatták a tan­­­nácskozást, a­melyen résztvettek a minisztériu­­mok, továbbá a hadsereg és a székesfőváros ki­küldöttei. A tanácskozásban megállapodásra jut­­­tottak és megtesznek mindent, hogy a város óriás szükségletét a mennyire a mozgósítás­ megengedi, ellássák és élelmiszert szállítsanak v­idékről a fővárosba. A főváros intézősége azon a véleményen van, hogy a drágaság csak ad­­­dig tart, mig a mozgósított csapatok elvonul-­­nak s azután semmi akadálya nem lesz annak,, hogy a vidékről friss élelmiszerrel ellássák a pia­cot. A hatóság a segéderekben vigyáz arra, hogy egyes spekulánsok ki ne használják az al­kalmat és fölemelt áron ne adják el cikkeiket. Minden ilyen jelenséggel szemben a lehető leg-­­szigorúbban fognak eljárni s az uzsorásokat a­ lehető legszigorúbban megbüntetik. Tanácskozás a kereskedelmi minisztériumban. A kereskedelmi minisztériumban ma fontos, értekezlet volt, a­melyen az élelmiszeruzsora kérdé­­­sével foglalkoztak. Az értekezleten Harkányi János kereskedelmi miniszter elnökölt. Jelen voltak: Hazai Samu honvédelmi miniszter, Sándor János belügy-­­­miniszter, Toleszky János pénzügyminiszter, Ghy­ány Imre báró földművelésügyi miniszter. A főváros ré­széről: Bárczy István polgármester, Bódy Tivadar alpolgármester, Folkusházy Lajos és Buzárth János tanácsosok. A Máv.-ot Tolnán Kornél elnökigazgató

Next