Budapesti Hírlap, 1914. december (34. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-15 / 317. szám
* (Irodalmi élet.) A Protestáns Irodalmi Társaság igazgató-választmánya Zsilinszky Mihály elnöklésével ülést tartott, hogy az elmaradt közgyűlés helyett a legsürgősebb ügyeket elintézze. Az ülésen kizáróan budapesti tagok vettek részt, a vidékről nem jött senki, erre való tekintettel a választmány megjelent tagjai csak a legsürgősebb ügyeket intézték el. Első tárgy, amelyet hosszabban beszéltek meg, Haypál Benő indítványa, a magyar bibliai társulat kérdése volt. A választmány abban állapodott meg, hogy a kérdés beható tanulmányozása céljából egy bizottságot küld ki, a melynek elnöke Szilassy Aladár lett s tagjai református részről kilencen, az evangélikusok részéről pedig: Zsilinszky Mihály, Gyurátz Ferenc, Geduly Henrik püspökök és Raffay Sándor választmányi tag. A titkár jelentését, amely leginkább a társaság adminisztratívügyeire terjeszkedett ki, a választmány tudomásul vette. Ezzel kapcsolatosan a titkári és szerkesztői tiszteletdíjakat állapította meg a választmány s fölhatalmazta az elnököt, hogy az eddigi költségvetés keretében maradjon az utalványozást illetően. A Protestáns Szemle tovább is ideiglenesen a mostani szerkesztő, Ravasz László kezében marad, amíg majd a közgyűlés véglegesen fog intézkedni FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főváros közegészségügye. A főorvosi hivatal ma terjesztette jelentését a közigazgatás bizottsága elé a főváros november hónapi közegészségügyi állapotáról. E jelentés szerint novemberben a ragadós betegségek összes száma 756 volt, amely szám 120-al haladja meg az előző hónapi ragadós betegségek számát. Ebbe még nincsenek is beleszámítva a katonák és a vidéki esetek. A halálozás skarlátból 14,5 százalék volt. A jelentéssel kapcsolatban a tiszti főorvos még a koleráról és a tífuszról adott fölveggásítást a bizottságnak. ■— Kinevezés. A Városi villamos vasút igazgatósága ma délben tartott ülésében Sztrókay István műszaki tanácsost műszaki főtanácsossá és Dörfler Nándor mérnököt főmérnökké nevezte ki. — Iskolaszéki tagok mandátuma. A főváros területén megválasztott iskolaszéki tagok mandátuma november 16-án lejárt. Minthogy azonban a tanács és a kerületek vezetői a mostani időket nem tartották alkalmasnak arra, hogy új választást rendeljenek el, módot kellett keresni, hogy választás nélkül az iskolaszék intézménye tovább is funkcionáljon. A tanácsnak erre vonatkozó előterjesztését Déri Ferenc dr. tanácsos ma terjesztette a közigazgatási bizottság elé s ezen az alapon a tanács azzal az előterjesztéssel járult ma a közigazgatási bizottság elé, hogy az iskolaszékek mandátumát egy évre hosszabbítsa meg. A póttagok tekintetében szintén előterjesztést tett a tanács. A bizottság a tanács előterjesztését egyhangúan elfogadta. — Az adófelügyelő jelentése. A közigazgatási bizottság ma délelőtt Bárczy István dr. helyettes főpolgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen Miklós Elemér dr. tanácsjegyző ismertette az egyes hivatalok jelentéseit. Az adófelügyelőség jelentése szerint az állampénztárnál 1914 novemberében 4,348.362 korona 88 fillér folyt be, az 1913 november hónapi 21,737.870 korona 9 fillérrel szemben. Az eredmény tehát az idén 17,389.507 korona 21 fillérrel kedvezőtlenebb. A székesfőváros adópénztáránál ez év novemberében 9,897.277 korona 50 fillért fizettek be, míg a múlt ,év novemberében 10,952.112 korona 40 fillér volt a befizetett összeg, úgy, hogy az idén e helyütt is 1,534.834 korona 90 fillérrel kevesebb folyt be. Az 1914. november hónapi összes eredmény tehát 18,944.342 korona 11 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt évi. Bélyeg- és jogilleték címén ez év novemberében 1.971.842 korona 46 fillér folyt be, míg a múlt év novemberében 5.075.842 korona 46 fillér. Ennél a tételnél az eredmény 3.103.552 korona 4 fillérrel maradt alul a múlt év november hónapi eredménynél. — A főváros közbiztossága. Boda Dezső dr. főkapitány a főváros közigazgatási bizottságának mai ülésén az államrendőrség múlt havi működéséről a következőkben számolt be: A bűnügyi osztály az elmúlt hónapban összesen 3666 bűnügyi eset nyomozásában vett részt. Ezek közül 1325 volt bűntett, 2341 vétség, 281 irányult az ember élete és testi épsége ellen, 3179 a vagyon ellen és 306 volt az egyébfajta bűncselekmény száma. A vagyon ellen irányult bűncselekmények közül 1219 volt bűntett, 1960 pedig vétség. 2469 volt a lopás, 299 volt a sikkasztás és 215 a csalás száma. Az említett lopások közül 136 esetben a kár negyven koronán aluli, 61 esetben pedig 20 koronán aluli összeget tett ki. A villamos vasutak az elmúlt hónapban 52 balesetet okoztak. Ezek közül halálos sérüléssel végződött 13, súlyos sérüléssel 21, könnyű sérüléssel pedig 18 baleset. Sándor János belügyminiszter tudvalévően a hazánkkal hadiállapotban lévő idegen államok nem internált állampolgárainak összeirását rendelte el. 2208 Budapesten lakó ilyen Budapesti Hírlap 317. 10 1914. december 15. egyén jelentkezett. A jelentkezőket nyilvántartásba vették s ezt a jegyzéket a belügyminiszterhez terjesztették föl. NYILTTER.*) e^rfelent ?LsA\ad^Sy. 4 filléres Medianospecialité szivarkapapir. A clubspecialité hüvely ára most 50 fillér. A clubspecialité papir ára most 10 fillér. .136063 VI., Lehelm. 8. Bérautó üzemét CENTRAL GARAGE ismét megkezdte. Telefonszám 77 20 és 16—29. másioz MARGIT GYÓGYFORRÁS BEREGMEGYE. A gyomor, de eh, húgyhólyag s Különösen a légzőszervek hurutos bántalmainál igen jó hatású még akkor is, ha VÉRZÉSjük esete forog fenn. Megrendelhető: ÉDKISKUTY L.-nál Budapesten és a forrás kezelőségénél Munkácson. 134&14 BACHBUCK A ezüstárugyára, cs. és Hír udvari és Kamarai szállító Budapest, IV., Királyi Pál utca 13. sz. A gyári épület földazinti díszhelységeiben állandó eladás nagyban és Kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. 1ZUJJÓ részvénytársaságnál V., Rudolf-tér 6. PALATÍNUS kisebb-nagyobb lakások, üzlethelyiségek, raktárak kiadók. Telefon 121—45. 135979 Telefon 121—45. • E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. KÖZGAZDASÁG. Névleg, osztalék, tantrém. Az uj esztendő közeledtével a magyar közgazdasági élet fő kérdésévé mindinkább az a probléma válik, hogy kell-e a kereskedelmi és ipari részvénytársaságoknak a most lezáródó 1914-ik üzleti évről a megszokott időben mérleget készíteni, s ha igen, mily arányban fizessenek osztalékot és tantemet? Végül: történjék-e kivétel akár a mérleg elkészítésére, akár el nem készítésére nézve. Ez a kérdés számos érdeket érint, elnyúlik az anyagi körből a magyar gazdasági élet tekintélykérdéseinek, sőt az etikának a területére is. Nem csoda, ha az országos hadsegítő bizottságnak pénzügyi albizottsága, mely már két ülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel, s legközelebb december 16-án fogja tárgyalását folytatni, nehezen szánja el a döntésre magát, s Wekerle Sándor indítványára azt határozta, hogy megvárja azt a döntést, amit ebben az ügyben Németország és Ausztria gazdasági körei most fognak hozni. A pénzügyi bizottság e szerint kitért az állásfoglalás elől, s ez érthető, mert e kérdés megbírálásánál Magyarországon közel öt milliárdnyi váltószámla és egyéb küntevőség bonitását kell esetleg vizsgálat tárgyává tenni. Ez a vizsgálódás egyes részleteiben járhat ugyan még a mai viszonyokkol is megnyugtató eredménnyel, de nagy általánosságban esetleg kelle-,metlen tapasztalatokra is vezethet és így gondolni kell azokra az érdekekre is, amelyeket a pillanatnyi helyzet belső okok nélkül is zavarba hozhatna. Igazságot tenni itt éppen ezért kényes és nehéz, mert egyes szerencsés kivételek, akiket a háború földrengése sem hozott zavarba, sőt gyorsan el tudtak helyezkedni az új viszonyok közepette, annál inkább sürgetik a mérlegkészítés és osztalékolás korlátlanságát, minél jobban megkülönböztetheti ez őket tartózkodó társaiktól. Azután itt van a fővárosi és a vidéki pénzintézetek érdeke, amely több tekintetben nem azonos, mert a vidéki intézetek méltán félhetnek minden oly kényszerhelyzettől, amelyből csak egy utón menekülhetnének, függetlenségük föladása révén. Végül a biztosító társaságok ügye érdemel komoly megfontolást, azonban nem azon a téren, amelyre ez a kérdés terelődött, hogy tudniillik a társaságok papírállományának mi legyen az árfolyama, s az így esetleg mutatkozó veszteséget mily részletekben illesszék be több évre fölosztva a mérlegbe? Itt az a fontos, hogy a kinnlevőségek mit érnek és a biztosítottak díjtartaléka érintetlenül fog-e maradni. Az, hogy például legnagyobb társaságaink 180, 240, sőt 250 millió korona értékű papírja milyen árfolyamon (1914 január 1. vagy június 24) állíttassék be, a biztosítottak egyéb érdeke mellett eltörpül. Látnivaló tehát, hogy ezt a kérdést nem lehet oly bátran és oly könnyen elintézni, mint gondolnék, ha csupán a mellékkörülményekre vagyunk tekintettel. Az is fogas kérdés, hogy az osztrák, vagy a német példa ránk nézve lehet-e végérvényesen irányadó. Erre nézve Doroghi Ervin dr. a Jogtudományi Közlönyben érdekesen fejtegeti, hogy ezen a téren mily nagy jogilag is, gazdaságilag is a diszparitás köztünk és az említett országok közt. Amazokban a részvénytársaság alapításától kezdve egészen a felszámolásig kormányhatósági ellenőrzés működik közre és például Németországban a legkisebb részvénynek 1000 márka a névértéke, hogy a kisebb, tájékozatlanabb elem az alapításoktól távol maradjon. A mérlegkészítés, kivált a biztosítóknál, a záloglevélkibocsátó intézeteknél a legkisebb részletre is kiterjedő állami ellenőrzés mellett megy végbe. Vegyük számba, hogy Ausztriában 89 részvénytársasági pénzintézet 1295 millió alaptőkével 134 millió tiszta hasznot ért el 1911-ben. Nálunk ugyanakkor 1984 intézet 1344 millió tőkével 192 millió korona tiszta hasznot ért el. 1912-ben Ausztriában 780 volt az összes részvénytársaságok száma, 4177 millió korona alaptőkével, nálunk 2998, csupán 2541 millió alaptőkével. Látnivaló ez adatokból, hogy a példának szánt országok közgazdasága a nagytőke bázisán nyugszik, míg a miénk még ezután fog nagy egészében is konszolidálódni. E konszolidálódást helyes ha siettetik azok, akik már konszolidálódtak, de ha rohamosan vetik mérlegre a gyöngék értékét, az átmenet gyors lenne a gyógyulás felé, s kárral járhatna. Ami a mérlegkérdésre és a papírok bonitására nézve mutatkozó különféle fölfogást tükrözi, erre nézve ma olvassuk, hogy az alsóausztriai jövedelmiadót megállapító bizottság javaslatot tett a pénzügyminiszternek, hogy minden könyvvezetésre kötelezett vállalat vagy kereskedő 1914. évi mérlegét a háború befejezése után következő második hónap végén mutathassa be. A berlini kereskedelmi testület eleve állást foglalt minden olyan kormányrendelet ellen, mely a mérlegben szereplő értékpapírok becslése tekintetében a kereskedelmi törvénytől eltérő intézkedést tartalmazna. A rendes kereskedői gondosság lehet inkább irányadó a papírok értékének megállapításánál. A pénzintézetek Országos Egyesülése nevében Hantos Elemér dr. memorandumot terjesztett ma az igazságügyi és pénzügyminiszterhez,, amelyben azt hangoztatja, hogy a pénzintézetek túlnyomó többsége tud és akar mérleget készíteni az alapszabályok által megállapított időben és a kereskedelmi törvényben lefektetett elv szerint. A pénzintézetek ama része pedig, mely ellenséges betörés által nyugtalanított vidékeken működik, óhajtandónak tartja, hogy a kormány rendeletileg a mérlegkészítés és közgyűlés határidejét 1915. június 30-ig kitolni engedje. A tőzsdén jegyzett értékpapírok árfolyamára vonatkozóan kívánatosnak tartja, ha az árfolyammal bíró papírokat az évi átlagárfolyammal veszik föl. Az oly intézet, amely nem készít mérleget, részvényei névértéke után kamatot fizethessen, amenynyiben ez az előző év osztalékát meg nem haladja. Végül a hitelszövetkezetekre vonatkozóan az az óhaja, hogy az évzárlatkor feloszló évtársulatok vagyona és a tagok törzsbetéteit ugyanolyan szempontok alá vonják, mint a moratórium alá tartozó betéteket. Megemlítjük végül, hogy a legközelebbi időben önkét fog összeülni a mérlegek kérdésében, amely elé öt pontból álló kérdőívet terjesztett az igazságügyminiszter. E pontok ezt veti föl, hogy nem kellene a közgyűlés napját esetleg 1915. június 1-re kitolni, mi legyen az árfolyamállapítás alapja, milyen külön intézkedés lenne a bankok, iparvállalatok és biztosítókra nézve teendő, s végül hogy az egyéni cégek mily mértékben tájékoztassák hitelezőiket.