Budapesti Hírlap, 1915. január-február (35. évfolyam, 1–59. szám)

1915-01-01 / 1. szám

1915. január 1. Ez a PESTI HÍRLAP (1. sz.) lesz. Tárgyai pályaművek birálóinak választása, folyó ügyek. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tár­sulat tegnap tartotta meg évzáró ülését Hauszmann Alajos elnöklésével a Szépművészeti Múzeumban. Ülés elött az elnök rendkívül melegen emlékezett meg a művészetek három újabb halottjáról: Sámuel Kornél, fiatal szobrászművészről, a­ki mint hadnagy, az uzsoki szoros védelmében ellenséges golyótól ta­lálva hősi halált halt. Hősi halált halt Náray-Szabó Sándor dr. volt kultuszállamtitkár, a választmány tagja, a­ki mint orvos, a műegyetemi hadi­kórházban fertőző betegséget kapott és abba bele­halt. A harmadik Szamovolszky Ödön, a fővárosi Szabadságharc-emlék lánglelkű alkotója. Örömmel vette tudomásul a választmány a művészek segítésére a Szépművészeti Múzeumban rendezett jótékonycélú kiállításáról szóló jelentést, mely gyönyörű ered­ményről számol be. Majd zólyomi Wagner Géza igaz­gató tájékoztatta a választmányt arról, hogy Andrássy Dénes gróf hagyatékának egy része már befolyt a tár­sulat pénztárába, a másik részt legközelebb szintén folyósítják. Az igazgatóság ajánlatára a választmány — tekintettel a rendkívül súlyos időkre — feltétle­nül szükségesnek tartja, hogy az időközi kamatok­nak legalább egy része mielőbb a művészek kezébe juthasson. Ezért egyhangúan elhatározták, hogy az alapítvány eddig esedékes kamataiból hétezerötszáz koronát, alapítólevél hiányában ezúttal kivételesen a társulat rendes tavaszi tárlatán az örökhagyó vég­akarata szerint, abszolút becsű műtárgynak vásárlá­sára fordítsanak. Ehhez kikéri Jankovich Béla dr. kultuszminiszter hozzájárulását is. Végül a legna­gyobb örömmel fogadták Kohner Adolf bárónak ne­meslelkű bejelentését, hogy a művészek segítőalap­jához ezer koronával járul hozzá. * (Új könyvek.) A Szent István Társulat ki­adásában a következő új könyvek jelentek meg: A megtért katona, karácsonyi játék három fel­vonás­ban, irta Kertész Kálmán. Ara negyven fillér. — A szociális kérdés és a keresztény szocializmus, irta Giesswein Sándor. Ara tiz fillér. — A nazarénusok története és hitvallása, irta Vég­h Ferenc. Ara húsz fillér. — Lakodalmi köszöntő versek, irta Szepessy László. Ara tíz fillér. — Tövisek között. Regény ser­dülő leányok számára, irta Blaskó Mária. Ara nincs megjelölve. — Williamson: Az erdők fia. Ara két ko­rona negyven fillér. — Játszótársak, irta Handel Mazzetti Enrika. Ara két korona. — Keressük a bol­dogságot. Regény, irta Vécseiné Jankovich Lujza. Ara egy korona husz fillér. — Széchenyi István gróf élete, irta Friedrich István. Első kötet 1791—1840. Ára tiz korona. — Török-Magyar Oklevéltár 1533— 1789. Fordította néhai Karácson Imre. Szerkesztet­ték Thallóczy Lajos, Krcsmárik János és Szekfü Gyula. Kiadták Fraknói Vilmos alapjából. "Ára nyolc korona. Mélyen tisztelt üzletfeleinek, ismerőseinek és jóakaróinak fooldog M­ évet kiván Eckstein (Elek) Bernát 137360 hirdetési iroda Bpest, V/7., Erzsibet-lkttwat 33. Telefon 36-24. Mélyen tisztel Üzletfeleinek 1 9 ismerősetheto b­oldog újévet kiván Hegyi Lajos Biss­apest, VSJ,­ Király­ utca 67. London-szálloda Budapest Boldog újévet kiván 137362 Döbker Ferenc szálloda-tulajdonos. BBd­eloff újévet kiván 137369 Leopold Testvérek hirdető­iroda Budapest, VII., Erzsébet-körút 39. NYÍLTTER.*) FRANCOIS , SEC. fr 186­25 gyógyhely Dél-Tirolban­­ Junius 1918/141 es­tvárosi örveg­y. és fürdő-intézet: Zanderterem. Hide­gvizintézet, szénsavas- és mindennemű gyógyfürdő, uszoda, belelegzés, radium-em­anatorium, szőlő-, ásványvizkúra, talaj-, szabadlégfekvő­ knrt. Csatornázás,­­ magaslati forrás­vezeték. Színház, sporttér, hangversenyek, nagy uj gyógyterem. 20 I.­rangu szálló, szanatóriumok, számos penzió és vendég­villák. Prospektust ingyen küld a 186226 fürdőigazgatóság. Brockner /• hírdető-inodítja IV.­ Semmelweiss­ utca 4. iszterfeseinek, barátainak és ismerőseinek ^ Igen tisztelt üc^felei­anek, barátaim­nek és ismerőseimnek ez uton kívánok 1» e» 1 «1­­2 k g ra­j «é BLAU JAKAB hirdetési vállalkozó. TELEFON: 110-60. Mélyen tisztelt barátainak, vendégei­nek!­éz jóakaróinak ez uton kiván 137379 Boldog vij évet -e? Kovacsics István, a ..Pilseni Sörcsarnok" tulajdonosa, Margit-Körut 6. •­ E rovatban foglaltakért nem vállal felelős­séget a szerkesztőség. Vendégeimnek, jóakaróimnak és barátaimnak boldog újévet kívánok és további szives jóindulatukat kérem 1873.1 Kittner Mihály jél kiván m. t. üzletfeleinek Ismerőseinek és Jóbarátainak Tenser Gyula Szervita-tér 8. Telefon 5­56. g . Ha közönségünk, az Uj Idők nagy csa­ládja, a mai nehéz viszonyok közt is, nem hogy megcsappant volna, hanem nagy örömünkre megbővült. Jele annak, hogy megértve a kor szükségletét, a leg­jobbat adtuk, amit adni lehet. A magyar írók színe-java mindenkor hűséges mun­katársa volt az Uj Idők­nek s ma is, a jövőben is az a törekvése, hogy a magyar család igaz szórakoztatója és várva-várt barátjaként köszöntsön be minden héten. Az Uj Idők háborús számai valósággal történelmi értékű ok­mányai a világháborúnak s a harctérről közölt rengeteg sok fénykép egykor, gyermekeink és unokáink kezén is semmivel sem pótolható tükre lesz a világ legnagyobb háborújának. A most megjelent 1. szám ingyenes melléklete Ohnet „Pánin Szergiusz" című világ­hírű regényének I. kötete. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 5.2 korona. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy­­út 16. szám. Mutatványszám ingyen. KÖZGAZDASÁG. A nemzetiségi kérdés és a szövetkezetek. Irta Osztroluczky Miklós, a O. M. G. E. alelnöke. A szövetkezeti eszme térfoglalásának legbecse­sebb eredménye, földmivelő népünk anyagi megerő­södésén és fü­ggetlenítésén kívül, bizonyára az az erkölcsi regeneráció volt, melynek hatása a társa­dalmi ellentétek kiegyenlítésében mutatkozott. A kisemberek a vezető osztályok utmutatása mellett szerezték meg a szervezésben rejlő erőöntudatot s a szervezés nyomán járó sikert is ezen utmutatás se­gítségével érték el. Ez a siker s a vezetők önzetlen munkája meg­hozta az együttműködésnek és az ellentétei kiegyen­lítésének föltételei : a kölcsönös megismerést és bizalmat. Ez az elmaradhatatlan eredmény azonban nem csupán a gazdasági versengés terén következett el, hanem a faji ellentétek s a különböző kultúrák addig át nem hidalható szigeteit is egy természetes érzelmi és érdekközösség kötelékébe kapcsolta össze. Számos, a gyakorlati életből vett példával tud­nám igazolni, hogy olyan vidékeken, hol előbb, az elégületlenség szításával iparszerűen foglalkozó ele­mek befolyása alatt, a szociális béke súlyosan meg volt zavarva, egy fogyasztó­, de még inkább egy hitelszövetkezet működése folytán aránylag rövid idő alatt gyökeres javulás állott be. Az a tény, hogy a szegény ember a falu tehetősebb gazdáinak megtakarításából mérsékelt és igazságos kamatra hitelt kaphat s ugyanakkor a szö­vetkezet üzleti eredményeiben aránylagosan osztozik, de talán még inkább az a körülmény, hogy az igaz­gatóságban a földbirtokos, a pap, a tanító s egyált­a­­lán a kapatos osztály a daróc viselőivel sűrün talál­kozott s egy asztal körül a hitelt kereső tagnak s ezzel kapcsolatosan sajátmaguknak személyes viszo­nyait megtárgyalhatta, minden hátsó gondolat és kü­lön érdek kizárásával: a bizalomnak és szolidaritás­nak olyan légkörét teremtette meg, a­melyet sem az iskola, sem a szószék, sem a közigazgatás, sem a sajtó, de népünk kultúrállapota mellett legtöbb­nyire még a családi kör sem tudott előidézni. Az ország nemzetiségi vidékein sok helyütt a köznép és az intelligencia eladdig századokon át két heterogén eszmekörben élt s egymástól idegen kul­turák hagyományaiból és aspirációkból táplálkozott. A szabad verseny folytán előállott gazdasági ellen­tét és a sajtó izgatása által kiélezett faji és nyelvi velleitás két farkasszemet néző táborra szakította szét az ország társadalmát. Itt a magyar állam a leg­újabb időkig a köznép előtt úgyszólván csak a szolga­bíró és a végrehajtó alakjában jelentkezett. Károlyi Sándor gróf missziójának kellett jönnie, hogy a megértés és kiegyenlítés processzusa megkezdődjék. A­mint a nemzetiségi részek parasztja látta azt, hogy az ,,urak" törődni kezdenek a bajával s kézzelfogható bizonyságait látta annak, hogy ő is tud prosperálni, ha csatlakozik a szövetkezeti organi­zációhoz, a melyet az állam jóindultából létesített kö­zéppont támogat, egészen uj képet nyert a magyar állameszme jelentősége és becse felől. S ez nem csupán elméleti föltevés mely a lé­lektani átalakulásnak irányát valószínűvé teszi. Az egyik északnyugati vármegyében közvetetlenuül ta­pasztalhattam, hogy olyan községekben, a­melyek addig a nemzetiségi propaganda ismert melegágyai voltak, egy-egy hitelszövetkezet egymagában is minő változást idézhet föl. A szövetkezet működésének második évében a szomszédos város nemzetiségi bankjának ottani köl­csönét nagyrészt maga a szövetkezet vette át s a bank emberei, kik a vidék professzionátus izgatói voltak, szövetkezeti tag házába nem merték többé a lábukat betenni. Azóta a falu lakossága minden adott alkalomkor a magyar haza hű fiának vallotta magát. — De egy másik megyében­­is tud hasonló esetről. Mielőtt a szövetkezet megalakult ebben a köz­ségben, még a nemzeti szinü lobogó sem volt min­dig biztosságban. Egy évre reá már az ..Isten áldd meg a magyart" énekelte ott magyarul az iskola if­júsága s a falu egész népe kalaplevéve hallgatta, közte azok is, kik előbb a nemzetiségi főkolomposok vol­tak. A­mit addig az állam­ egész hatalmi appará­tusa évtizedek, talán évszázadok alatt nem tudott el­érni, azt Károlyi Sándor eszméjének térfoglalása kivívta. Mekkora hódító erőt jelent a nemzeti politika terén is a szövetkezeti eszme, azt az ellentáborban is tisztán látják. Egyik vezető nemzetiségi orgánum két év előtt leplezetlenül jelentette ki, hogy h­a a magyar intelligencia által vezetett s a kormány által is támogatott szövetkezeti mozgalom gyökértud verni, akkor a tót nemzetiségi politika a csatát él­­ i?

Next