Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-01 / 60. szám

Budapest, 1915. XXXV. évfolyam, 60. szám. földítete Hétfő, március 1. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. BISSxetési árak: Egevi évre 33 kor., félévre 16 kor., negyed»»« 8 kor. egy hónapra 3 kor. 80 fill. Egyes­­zám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 13 HU. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint Főszerkesztő : Rákosi Jenő Szerkesztőség és Igazgatóság , VIII. ker., Bükk Szilárd­ utca 4. szám. Kiadóhivatal : VIII. ker., József-körut 5. szám. TELEPOHSZÁFIlOK: József 43, József 53, József 63. A háború eseményei. — A harc az oroszokkal. — A francia offenzíva kudarca. — Az Északi-ten­geren és a Marmaránál. - Budapest, febr. 28. .A helyzet nem változott. Minden egy folyik, mint napok óta. Tüzérségi párbaj Nyugat-Galiciában és Orosz-Len­gyelországban, makacs viaskodás a teny­észtéstől délre, Sztaniszlau alatt és a Kárpátokban Viszkov környé­kén, a hegylánc északi, galíciai lej­tőjén. A németek keményen birkóz­nak az új orosz erőkkel, a­melyeket ellenük a porosz határ közelébe vetettek, de a Gro­d­nóra támaszkodó csapatokat visszavetették az erősség külső művéig és közülök 1800 embert foglyul ejtettek. Osztrolenkától északkeletre, a Narev és az Omulev között szintén megverték az oroszt, de az Omulev jobbpartján Prasz­niszt, a­melynek birtokába nagy erőfeszí­téssel jutottak volt, átengedték küzde­lem nélkül a túlerőben lévő ellenségnek. A francia offenzívára a németek nem kevésbbé energikus támadással fe­lelnek. A Champagne-ban harmadszor­negyedszer próbálkoznak a franciák a lövőárok elhagyásával és a­ bajonet­harccal, de mindig nagy árat fizetnek érte. A német támadásnak Verdun körül és a Vogézekben nagyobb volt a súlya, az ütőereje és az eredménye is. Egy he­lyen húsz kilométer szélességben, hat kilométer mélységben nyomultak előre és ez a térnyerés roppantul fontos és nagy terjedelmű ott, a­hol néha 56—110 méternyi előrejutásért napokat és a leg­becsesebb emberanyagból ezreket kény­telenek föláldozni. A német és a francia hivatalos jelentések gondos egybevetésé­ből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a francia hadsereg centrumában és jobbszárnyán nagy mozgalmak vannak és most már a franciák azok, a­kik a köz­vélemény nyomása alatt siettetik a döntést. A szárazföldi háborúnál is egyszeri­ben érdekesebbé, talán fontosabbá is lett a nagy vizeken, a nagy vizekért vívott harc. Az Északi-tengeren és a Márvány­tengeren ma, holnap talán már a Csen­des-óceánon, ha megérik és fölfakad a messze Kelet mérges kelevénye. Egyelőre Európa tengerei reszketnek az egymásra törő ellenség ágyúitól, torpedóitól, alat­tomos aknáitól. A semleges hajók matró­zai inkább sztrájkba állnak, hogysem az ellenségesnek megjelölt területre hajóz­zanak. Miért, kiért áldozzák föl az életü­ket? Angliáért? Az nekik nem hazájuk. A bérért, a­melyet gazdájuktól kapnak? Azt megszerzik az életük kockáravetése nélkül is. Nemcsak Hollandiában és a skandináv országokban, hanem magában Angliában is mutatkozik a nagyarányú sztrájk a kereskedelmi hajók legénysége közt. A jelszó, a puszta látszat kedvéért, a béremelés. Valóságban ezek a fiúk sem akarnak meghalni. Nem katonák ők, hogy intézkedjenek.­Hasznos mesterem­berek, a­kik pompásan értik és békesség­ben akarják művelni nehéz és egyébként is eléggé veszedelmes mesterségüket. A Dardanellákat pedig tovább le­szeretnének nyitni Oroszországból és Oroszországba. Kihozni belőle a nyers­terményt, hogy a cári birodalom ne ful­ladjon a tulajdon zsírjába és bevinni mindazt az iparcikket, a­minek fogytán van és a­minek hijján nem állja tovább a háborút. De a bombázás nem fog a Dar­danellák erősségein. A Márvány-tengert a cirkálóknál nagyobb erők őrzik. Sztam­bul megvédi a Dardanellákat a franciák­tól és az angoloktól a franciák, az ango­­lok, a németek, a magyarok, az osztrá­kok, az olaszok részére. Mert hiszen lesz olyan idő, a­mikor mind e kultúrnépek együtt fognak hálálkodni a töröknek azért, hogy az orosz veszedelmet elzárta a legvégzetesebb kaputól, — a Darda­völdözik a franciák és az angolok. Utat I­nelláktól. Harcunk az orosz seregekkel. — A mai hivatalos jelentés szerint az orosz harctéren az utóbbi napok­ban a helyzet nem változott. — A kárpáti arcvonalon és a Dnyesztertől délre folyik a harc. — Szövetségesünkkel szemben az orosz erők jelent­keznek. — Grodnónál és Osztrolenkánál visszaverték az oroszokat. — Prasznysznál a németek kitértek a túlerő elől. — Mörer altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták február 28-án délben; érkezett este 5 óra 45 perckor. Lengyelországban és Nyugat-Ga­liciában jelentékeny dolog nem tör­tént. Csupán tüzérségi harc volt. A kárpáti arcvonalon és Wyszkov környékén, valamint a Dnyesztertől délre f­o­lik a harc. A helyzet az utóbbi napokban nem változott­ Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német hivatalos jelentés: Berlin, febr. 28. A nagy főhadiszállásról jelentik február 28-án: Grodnótól északnyugatra tegnap új orosz erők nyomultak előre Ellen­támadásunk az oroszokat visszaverte a vár előtt levő állásaikba. 1800 hadi­fogoly maradt a kezünkben. Osztrojenkától északnyugatra az Omulov mentén az ellenségnek egy tá­madását visszavertük. Délről és keletről Prasznoszra elő­nyomuló ellenséges túlerő elöl csapa­taink a várostól északra és nyugatra kitértek. A Visztulától délre nincs újság. Orosz katonák női ruhában. Bécs, febr. 21. A hadsereg-főparancsnokság a következő hvatalos közleményt teszi közzé: Az orosz harcmód jellemzésére felemlít­jü­k, hogy az utóbbi időben orosz katonák nők­nek öltözve jó megfigyelő pontokról lőttek csa­patainkra. Az álruhába való öltözésnek ez az eddig még nem gyakorolt módja, mellyel az orosz sereghez tartozók asszonyruhát használva igyekeznek az ellenséget megtéveszteni, bizo­nyára nem dicső tett. A női ruhában lévő elfo­gott orosz katonáknak ez a hadicsel nem fog dicsőségükre szolgálni. Természetes, hogy min­den ellenséges katonát, a­ki ilyen nem méltó ruhában kezünkbe kerül, agyonlövünk. Az oroszok veszedelme. Kopenbágra, febr. 28. (Saját tudósítónktól.) A National Tidende ezt jelenti a harctéri helyzetről. A mazúri ta­vaknál és Prasznisznál aratott német győzelem ellenére is a legnagyobb fontosságot kell tulaj­donítanunk az osztrák harctéren történő ese­ményeknek. Úgy látszik, hogy az oroszok is­mét nagy hadierőt visznek Galícia ellen, de bi­zonyos, hogy az orosz északi hadsereg veresége erős nyomást fog gyakorolni az orosz főhad­­vezér elhatározására. Ha az osztrák hadsereg­nek sikerült Przemysl és Lemberg felé előre­nyomulnia, akkor az orosz seregek az egész harcvonalon nagyon veszedelmes helyzetbe ke­rülnek. A németek keletporoszországi győzelme. Berlin, febr. 28. ( Hivatalos.) A londoni Central News sze­rint a római német nagykövet kijelentette volna, hogy Kelet-Poroszországban halottakban és se­besültekben 100.000 embert vesztettünk. Az an­gol sajtóiroda ehhez a minden pontban koholt jelentéshez hozzáfűzi, hogy a németek sikere egyáltalán nem állt arányban a hozott áldoza­tokkal. Ez utóbbi állítás valóban helytáll, de semmiesetre sem úgy, a­hogy a Central News gondolja. Annak a nagy sietségnek, a­mellyel a 10. orosz hadsereg a német körülzárás elől menekülni igyekezett, az lett a következménye, hogy a mi csapataink a frontnak csak egyes ré­szein jutottak oly szoros harci érintkezésbe az oroszokkal, a­mint ők azt felsőbbségük biztos tudatában remélték. Ott, a­hol az ellenség szembeszállt velünk, áldozatául esett ennek a felsőbbségnek. Egyébként azonban mi ezt a haditörténelemben egyedül álló téli csatát első­sorban a gyorsasággal és meglepetésszerű moz- A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal

Next