Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)
1915-05-06 / 125. szám
16 IRODAION És P103É1ZET. Német Inváziók A mily gyönyörrel nézzük a németek előrehaladását a flandriai harctéren, de különösen Oroszországnak keleti-tengeri tartományaiban, épp oly megdöbbenéssel, sőt megbotránkozással veszünk tudomást egy másik német invázióról, mely fővárosunkat fenyegeti. Május hónapban Budapesten egy féltucat színházban fognak német színészek vendégszerepelni. Ez rendes körülmények között is megdöbbentő és lealázó volna, most a háború ínséges napjaiban lesújtó és kétségbeejtő. Az egész télen félerővel,félgázsival tengődtek fővárosi színészeink, akik tudniillik hadban nem voltak, májusban ellenben majd mind kenyér nélkül maradnak. A vidéki színészet a kormány gondoskodásából tűrhetőbb helyzetben élte át e napokat. A fővárosi színész sanyarúságban, nélkülözésben és megalázásban. Mi természetesen nem a németséget és a német színészetet tesszük e visszásságokért felelőssé. Hiszen német író volt, aki azt énekelte, hogy: Die Kunst schleicht nach Brot. A német művészet is kenyér után jár s arra veszi útját, a merre kecsegteti a kenyér. Ha a magyar színész szájából veszi ki, lelke rajta. De ezt nem tehetné meg, ha viszont a budapesti színigazgatók kenyérkereső színészeik érdekét is annyira a szívükön viselnék, mint kétes üzleti Saját érdekeiket, melyekért idezúdítják a németet. A kérdés érdemébe egyelőre nem megyünk bele. A szorongatott színészeink nevében az Országos Színészegyesület igazgatótanácsának alelnöke, Sebestyén Géza indítványára mai üléséből küldöttséget indított el, mely e veszedelmes jelenségekről memorandumot lesz hivatva átadni Bárczy István dr. polgármesternek és Boda Dezső dr. főkapitánynak. Reméljük, ez a küldöttség nem fog minden siiker nélkül járni, ellenben fontosnak tartanók, ha a kormány is érdeklődnék e kérdés iránt. Mind e dolgok eredményét bevárjuk s csak azután fogunk esetleg a főváros közönségéhez fordulni azzal a kérdéssel, nem lenne-e hajlandó színészeit, jó kedvének és művészi szórakozásának bajba jutott eszközeit, midőn igazgatóik cserbenhagyják őket, valamiképpen fölkarolni s módját találni annak, hogy ott, ahol a mieink nélkülöznek, ne dúskálhasson az idegen. * (Réz Mihály.) Az Akadémia második osztályának a Bródy-jutalomról szóló jelentése a szerzők részletes méltatásában különös melegséggel szól Réz Mihály ISI. Ezt mondja róla: A publicisztika terén tartalmas cikkeivel s államtudományi komoly munkáival előkelő állást kivívott Réz Mihály a magyar közjog mezején jelenik meg azzal az öt értekezéssel, melyet Közjogi tanulmányok cím alatt egybegyűjtött. Fölvetett kérdései: A magyar parlamentarizmus, A jogfolytonosság. A királyi házi törvények stb. bő alkalmat adnak neki jogászi erejét hasonló fölénnyel kifejteni, mint aminőt tőle a másik téren megszoktunk. Örömmel vesszük tudomásul Réz Mihálynak, ki lapunknak kiváló publicisztája, ezt a kitüntető méltatását. Réz Mihály tudományos munkásságát az Akadémia már kitüntette azzal, hogy tagjai közé választotta, most pedig a jelentésben tudományos működése új elsmerlésben részesült. * (Lichnowski Mechtild Budapesten.) Az ujabb német irodalomnak egyik érdekes jelensége Lichnowski Mechtold hercegnő, a volt londoni német nagykövet felesége, akit a minap az egész berlini sajtó az elragadtatás hangján ünnepelt egy felolvasó-estje alkalmából, amelyet Fulda Lajos társaságában rendezett hadi jótékony célra. A hercegi írónőt alkalma lesz közelről megismerni a budapesti közönségnek is, a Magyar-Lengyel Egyesület május 11-iki hangversenyén, amelynek egyik érdekessége "lesz Lichnowski Mechtild szereplése. A hercegnő legújabb verseiből fog egy sorozatot fölolvasni. A hangverseny műsora ezenkívül is élvezetesnek ígérkezik. Ivogün Mária, Stermich-Debitzka Hedvig, a hazai művészek közül pedig Földessy Arnold, Schmidthauer Lajos és Dienzl Oszkár nevei kezeskednek arról, hogy ennek az estének a nívója nem marad a márciusi emlékezetes magyar-lengyel hangversenyé mögött. Jegy már kapható az Astoriaszálló épületében levő jegyirodában. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Társulat közgyűlésén Förster Gyula báró elnöki megnyitójában a legnagyobb hálával emlékezett meg képzőművészetünk legelső pártfogójáról, a királyról, a ki a tavaszi tárlaton is a legelső vásárló volt és a kihez a közgyűlés hódoló táviratot intézett. A táviratra a következő válasz érkezett: a császári és apostoli királyi felsége a Képzőművészeti Társulat közgyűlésén egybegyűlt művészeknek és a művészetek híveinek Nagyméltóságod által tolmácsolt hódolatát és jókivánatait szives köszönettel legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. Legfelsőbb parancsra Daruváry. ő felsége válaszát a választmánynak tegnap tartott ülésén mutatták be és a választmány az uralkodót sokáig lelkesen ünnepelte és éltette. • * (Nemzeti Színház.) Szombat este Rákosi Jenő tragédiája, az Endre és Johanna kerül szinre Márkus Emiliával és Beregi Oszkárral. A többi szerepben régi feladataikat tartották meg Rákosi Szidi, Fáy Szeréna, Elegyesi Mari, Vizvári Mariska, Molnár László, Dezső József, Mihályfi, Gyenes, Pethes, Kürthy József és Rózsahegyi. Új szereplők lesznek: Horváth Paula, Mátray Erzsi, Demjén Mari és Gyulay Edit. * (Népopera.) Roland Ida holnap A négyes fogat című vígjátékban játsza a fő női szerepet. Pénteken búcsúzik Roland Ida a Cárnő-ben. Jadlowker Hermann szombat és vasárnap este Strauss Bécsi vér című operettjében lép föl. Hétfőn Eisensteint énekli a Denevérben. Szereplőtársai : Altemann Mária, Freihardt Mici, Guttmann Pál, Sachs Oszkár, Morgen Pál és Pázmán Ferenc. Vasárnap délután a német társulat Lehár Ferenc Éva című operettjét adja elő. * (A Dardanellák ostroma.) Megkapó szépségű film kíséretében és százötven vetített képpel rendezi Paska Ervin, a kiváló tengerészeti szakértő május 6-án este fél nyolckor az Uránia Színházban .A Dardanellák ostroma, védelme, a Boszporus és Konstantinápoly című előadását. Gyönyörű mozgófelvétel a Dardanellákról, a Boszporusról, a különféle erődítményekről, Konstantinápolyról, partvidékeiről és városrészleteiből, a flottákról, továbbá százhatvan színezett vetített kép kerül ez alkalommal bemutatásra. Jegy a Harmónia zeneműkereskedésben kapható (József tér 13. Telefon: 98—46.), továbbá az Uránia Színházban délelőtt kilenctől félegyig és délután fél négytől öt óráig. 1 literesztély hírneves zongoraterem legszolidabb bevásárlási forrás Budapest, Vilmos császár-ut 21. szám. BUDAPESTI Mik? (125. p.) 1915. május 6. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros élelmezése. A közélemezési ügyosztály ma délutáni ülésén Folkusházy Lajos tanácsos ismét beszámolt a fontosabb élelmiszerek kínálat- és keresleti viszonyáról és ezzel kapcsolatban a főváros több fontos tervéről nyilatkozott, amellyel a közélelmezés érdekét fogják szolgálni. Az egyenlőtlen kenyérárat, amely néhol jelentékeny különbséget mutat, egységes árszabással fogják kiküszöbölni A tejhozatalban e hónap folyamán javulást várhatunk, az árra nézve a főváros a kormánnyal egyetértően gondoskodni fog, hogy az árfejlődés hasznát ne csak a kereskedők, de a termelők is lássák. Az ülésen Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnökölt. Folkusházy tanácsos mindenekelőtt a gabonaneműről szólott, amelynek fölhozatala jól halad, ami leginkább annak köszönhető, hogy a szállítási nehézség nagyobbrészt elhárult. A főváros liszttel is kellő módon el van látva. Főzőliszt is van elegendő és kenyér is mindenütt kapható. A főzőlisztnél kötött mennyiséggel állanak szemben s ezért, hogy ebben hiány ne álljon elő, e hónap 16-án életbe léptetik a lisztjegyrendszert. Ha szüksége mutatkoznék, a kenyérjegyre is rá fognak térni. A vendéglősök azonban továbbra is megkapják a szükségletüket. Kenyeret mindenki süthet otthon is és süttethet a péknél is. A kenyér ára ma is, amikor arra semmiféle különösebb ok nincsen, a főváros területén változó. A hatóság a pékiparosok meghallgatásával legközelebb egységes árat fog megállapítani. A főváros azonkívül megkéri a kormányt, hogy már most tegye meg a szükséges intézkedést a tekintetben, hogy a jövő termésből a fővárost megfelelő módon részesítsék. A marha- és sertéshúsról szólott ezután s megállapította, hogy a hús ára még mindig emelkedik. E tekintetben főleg a marhavásárra vagyunk utalva, sőt oly nagy a kereslet, hogy a nagy kínálat ellenére is, hetenkint 10.000—12.000 darabot hajtanak föl, az élőállat ára drága. A hatóság tétlenül kénytelen nézni azt is, hogy már a tehenek vágatását is megkezdték. Ezen a téren talán az egyetlen megnyugtató momentum az, hogy a tehénállomány selejtesebb része kerül levágatásra. Hogy a főváros a nagy árat valamelyesképpen ellensúlyozza, elhatározta, hogy semleges államokból húst hozat. A zsír ez utóbbi időben az árát illetően stagnál, de még így is elleni drága. A stagnálásnak talán az az oka, hogy a kereskedelem tudja, hogy a főváros nagy zsírmennyiség föött rendelkezik s ily módon természetesen a spekuláció nem érvényesülhet. A fővárosnak 19.000 —20.000 darab sertése van, az állomány egészségi állapota kitűnő és a hizlalás halad. A közeljövőben lassan elkezdik a sertések vágatását. A halkereskedelem nem mutat nagy forgalmat. A főváros ezen a téren tudvalevően a belföldi halak árusításának megkönnyítése céljából több halelárusító helyet létesített, ám a kereskedők részéről nem mutatkozik az az érdeklődés, amelyet elvártak volna. Ha az érdeklődés továbbra is ilyen lanyha maradna, úgy a főváros maga fog gondoskodni arról, hogy a halakat a közönségihez juttassa. Megpróbálkoztak az úgynevezett tőkehallal is, amelyet különösen Németországban fogyasztanak nagy mennyiségben, azonban a közönség ezt a halfajat nem vette. Legrosszabb talán a helyzet a tejnél. Valószínű, hogy legalább a kvantumot illetően május hónap folyamán javulás fog beállani, mert elegendő hűtőkocsi áll majd rendelkezésre. Ár tekintetében változás nem igen lesz, sőt nincs kizárva, hogy áremelkedés fog elkövetkezni, a főváros azonban a kormánnyal egyetértően gondoskodni fog arról, hogy ennek az áremelkedésnek hasznát ne csak a kereskedők, hanem a termelők is lássák. Baromfi kevés van és drága, tojás volna elég, de a nagy kivitel folytán nehéz a konzerválás és a tojás ára ma lábánkint 160— 162 korona, vagyis olyan, amilyen máskor télen sem volt. A zöldségfélékből szintén elég van, különösen sóska és spenót, csodálatosképpen azonban a közönség nem nagyon fogyasztja. A burgonyával nem volt baj, mert hiszen a főváros februárban az ár mitsgálása érdekében nagymennyiségű burgonyát dobott a piacra. Most talán burgonyafeleslegről lehetne inkább beszélni. A burgonya-elárusítóhelyeket szaporították s azokon minden mennyiségben adnak el burgonyát. Végül megemlékezett a belügyminiszternek arról a legutóbbi rendeletéről, amely szerint a minisztertanács felhatalmazása alapján ezentúl a belügyminiszter saját hatáskörében intézkedhetik az élelmezéssel kapcsolatos fontosabb kérdésekben. Ez az intézkedés valószínűen meg fogja könnyíteni az élelmezési kérdésekkel kapcsolatos ügyek elintézését. A jelentéshez elsőnek Radocza János dr. szólott hozzá a ki nagy elismeréssel adózott az ügyosztálynak. Fölvetette a fővárosi nyaralótelepek tejjel való ellátásának kérdését. Kramer Miksa azt kérdezte, hol az a sok termés, amit a statisztika kimutatott. Úgy látszik, — mondotta, — hogy a kormány fél az agráriusoktól. Indítványozta, hogy se a kávéházaknak, s a cukrászoknak ne adjanak, utalványozzanak lisztet. Kraemer József dr. a cukor ára ellen szólott. Petri Ottó és Beck Adolf a kenyérellátás formájáról beszéltek. Salgó József dr. és Gerlei Lajos fölszólalása után Bittner János fölhívta a figyelmet arra, hogy a jég 100 percenttel drágult. Kelemen Adolf a húsfogyasztás restringálásáról beszélt, a 20 deka lisztet keveselte. Beimel Sándor beszéde után Folkusházy tanácsos reflektált a vita során felhangzott észrevételekre és a jégre vonatkozóan kijelentette, hogy ha a tanács azt fogja látni, hogy a mai ár nem megfelelő és túl nagy, akkor kérni fogja a kormánytól a jég árának hatósági megállapítását. A bizottság a tanácsos felvilágosításait egyhangúan tudomásul vette. A húsbehozatal megkönnyítése. A tanács a főváros lakosságának hússal való ellátása megkönnyítése érdekében ahúsbehozatali szabálynak egyes határozmányát ideiglenesen a háború tartamára úgy módosította, hogy sertéshúst az úgynevezett hideg sertéshúsvásár bármelyike, a jelenlegi belépő állomásokon át és az előírt behozatali és adózási feltétel mellett egész éven át bármilyen mennyiségben szabad behozni. Továbbá, hogy a magánosok saját házi szükségletükre a jelenleg kijelölt belépőállomásokon át 10 kilogramot meghaladó marha, borjú, bárány, kecske- és sertéshúst is hozhatnak be a fővárosba. A 10 kilogramot meghaladó hússzállítmánynak a származási helyről való szabályszerű húsvizsgálati igazolvánnyal kell ellátva lenni és azokat a kiadás előtt a kerületi állatorvos megvizsgálja. Tíz kilogramon fölüli hússzállítmányt azonban podgyászként vagy postán nem szabad behozni A terézvárosi plébánosi pályázat. A megüresedett terézvárosi plébániai javadalomra a határidő lejártáig tudvalevően hárman nyújtották be a székesfőváros tanácsához, mint kegyúrhoz pályázatukat, névszerinti Pápay Ferenc, Aubermann Miklós és Vezér Lajos segítd lelkészek. A hercegprímás annak idején tudomására hozta a főváros tanácsának, hogy a pályázók egyike ellen sem tesz kánoni kifogást. Időközben állást foglaltak a terézvárosi bizottsági tagok is, akik a maguk részéről Pápay Ferencet jelölték egyhangúlag és határozatukról értesítették a többi kerületet is. A terézvárosi bizottsági tagok jelölése köztudomásúvá válván, Aubermann Miklós és Vezér Lajos visszavonták pályázatukat és erről közös beadványban értesítették Budapest székesfőváros tanácsát.