Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-01 / 181. szám
a gyar aeroplán Froreich megfigyelő főhadnagygyal és Huzián szakaszvezetővel, aki a gépet kormányozta, hogy az ellenséget megtámadják. •Az orosz, amikor látta a veszedelmet, egyre magasabbra emelkedett, majd kelet felé visszafordult. A mi repülőgépünk Horodenkán át a Zalesztyskitől mintegy húsz kilométernyire északra fekvő Tlusteig üldözte, ahol 2000 méter magasságban az orosz repülőgépet gépfegyvertűz alá fogták és le is lőtték. Az orosz pilóta lezuhant egy erdőben. A mi repülőgépünk sértetlenül tért vissza. Hír Délnyugat Oroszországból. Kopenhága, jun. 30. (Saját tudósítónktól.) A Tidende jelenti Bukarestből: Délnyugatoroszország legfőbb parancsnoka elrendelte, hogy a polgári lakosság szabad költözködési joga megszüntettessék. Ez a lapok szerint arra vall, hogy a vezérkar Délnyugat-Oroszországot fenyegetett területnek tekinti már. Az orosz vezérkar jelentése: Sajtóhadiszállás, jan. 30. (Magyar Távirati Iroda.) Az orosz vezérkar a következő jelentést teszi közzé: A Visztula baloldalán a makacs küzdelem Ozarov vidékén a június 27-ére virradó egész éjjel folyt. Eredménye: Az ellenséget súlyos veszteségével mindenütt visszavertük. A Glimeny mezőváros ellen intézett heves támadást ellentámadásunk visszaverte. Ez alkalommal a 4-ik osztrák és magyar hadosztály összes ezredeiből ejtettünk foglyokat. Teljesen a kiinduló hadállásba viszszavetve, az ellenség a következő napon tétlen maradt. Tomaszov-Belz-Kamionka ellen az ellenség folytatja az előretörést. A Gnila-Lipára való visszavonulás előtt június 26-án visszavertünk makacs, erős német erőkkel keresztülvitt támadásokat a Bukacovce-Halics arcvonal elllen. A front többi részén nincsen változás. (Keltezés nélküli kommüniké.) Shavli táján gyönge ellenséges támadásokat visszautasítottunk. A Narev, Nyemen és a Visztula balpartja között lévő fronton nyugalom uralkodik. Az ellenség folytatta a Bug és a Wieprz forrásvidéke táján erős előretöréseit. Tomaszow vidékén utóvédeink 27-én és 28-án a németek több makacs támadását visszautasították. A Dnyeszter mentén küzdő ellenséges haderők, amelyeket csak nemrég erősítettek újabb német csapatok, különösen a Bukaczowcze-Martinowfront ellen irányuló támadásokkal rendetlenséget akarnak előidézni visszavonulásunkban. A Gnila-Lipa vonalon ez a kísérlet az ellenség súlyos veszteségei mellett meghiusult. Az orosz forrongás. Stokholm, jún. 30. (Saját tudósítónktól.) A Dagens Niheter tudósítója jelenti Pétervárról. A forradalmi mozgalom óráról-órára fenyegetőbb. A szocialista munkásság zavarog és lármás tüntetéseket rendez a főváros utcáin. A Nevszki-Proszpekten a tüntetők, a katonaság és a rendőrség között valóságos harc volt, amelynek igen sok áldozata van. Több mint hatszáz ember meghalt vagy súlyosan megsebesült. A legutóbbi moszkvai zavargáskor is sok ember életét vesztette. A legutóbbi három moszkvai éjjeli harcban több mint száz halott volt, köztük egy rendőrezredes is. Stokholm, jun. 30. (Saját tudósítónktól.) Moszkvából jelentik, hogy a kerületekben növekszik a nép nyugtat tansága. A most kiképzés alatt levő moszkvai újoncokat felsőbb parancsra más helyőrségekbe küldték. A gazdasági bag, Moszkva, jun. 30. A Ruszkoje Szlovo jelenti Kievből. A kormány bizottsága megállapította, hogy a cukorkészlet a jövő termésig nem elégséges. Javasolta ezért, hogy azonnal 14 millió pud cukrot gyártsanak és az ehhez szükséges tüzelőanyagot bocsássák a gyár rendelkezésére. DUBAPESTI Ulm* (181. k., 1915. július 1. Pétervár, jun. 30. Az állami bank elrendelte, hogy aranypénzt ne hozzanak többé forgalomba, hanem az állami bankba szolgáltassák be. Császári rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a londoni piacon 50 millió fontnyi rövid lejáratú kincstári jegyet bocsásson ki. A minisztertanács elhatározta, hogy a lengyelországi moratóriumot négy hónappal meghosszabbítja és három millió rubelt fordít (a kért nyolc millió helyett) Varsónak élelmiszerrel való ellátására. Wissiawert olasz támadások. — Az olaszoknafe támadását nagyszerű katonáink mindenütt visszaverik. — Az ellenséget igen nagy veszteség éri. — Az Isonzó-arcvonalon nagy erőfeszítést lép ki az ellenség, de minden igyekezete megiimui katonáink vitézségén. — A Sagrado-MenfaSkone szakaszban az éjjel általános támadást kezdtek. — Ett is mindenütt visszavertük. — Iröner altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták június 30-án délben, érkezett délután 11 órakor. Az olaszok az Isonzó-arcvonalon több napi szünet után ismét élénk tevékenységet fejtenek ki. Tegnapelőtt este csapataink Plava mellett visszavertek egy támadást. A Sagrado—Monfalbcone-szakaszban az ellenség több kisebb eredménytelen előretörését az elmúlt éjjel általános támadás követte. Ezt is mindenütt visszavertük. Éppen oly sikertelenek maradtak az ellenségnek ma reggel megkísérlett támadásai Selz és Monfalkone mellett. Az ágyúharc az egész délnyugati arcvonalon tovább folyik és különösen az Isonzó mentén nagyon heves. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az olasz támadás kudarca. Rotterdam, jun. 30. (Saját tudósítónktól.) A Courant az olasz harctéri helyzet tárgyalsáa során a következő eredményre jut: Ma már lehet osztani több szakértőnek azt a fölfogását, hogy az olasz támadás teljesen meghiusult s ha offenzíváról van szó, most mindenkinek az osztrák és magyar hadseregnél kell a nagyobbszabásu tevékenységet fölismernie. Az olaszok erőlködései hasztalanok voltak, mégpedig úgy a karintiai határon, mint az Isonzó mentén. Az események megmutatták, mennyire igazolva volt az a fölfogás, hogy az olasz támadás egyáltalában nem, vagy csak csekély befolyást fog a világháborúra gyakorolni. Talán nem egészen jogosulatlan az a szemrehányás, hogy az olaszok részéről hiányzott a szervezkedés és kellő előkészület. Mindenesetre elmaradt az olaszoknak Göre és Tolmeini ellen való sikeres támadása és ez most már kizártnak tekinthető. Félelem a támadásunktól Kopenhága, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) Nielsen ezredes, az ismert dán katonai író Olaszország helyzetéről a Politiken-ben ezt írja: — Parisban Joffre tábornoktól azt hallotta, hogy a szövetségesek számolnak azzal, hogy tekintettel a német, osztrák és magyar támadás erősségére, Olaszországot jelentékenyen támogatniok kell majd, ha a németek és osztrákok és magyarok komolyan törekszenek Felső-Olaszországba. A szövetségeseknek azonban bele kellett nyugodniuk ebbe a szükségességbe, mert Olaszországnak a háborúba való beleavatkozása biztosította Németország és Ausztria és Magyarország teljes gazdasági elzárását. Ha a középponti hatalmak az Isonzó-völgytől délnyugatra előrenyomulnának, Olaszország rendkívül súlyos katonai helyzetbe jutna. A magyar tonkák Tirolban. Bécs, jan. 30. Bécsi lapok haditudósítói, akik nyolc hónapos utazásban az osztrák és magyar csapatok arcvonalán a Garda-tótól a folgariai magaslatokig végig, haladtak, dicsitik legénységünk ruganyosságát, friss harci kedvét. Megjegyzik azután, hogy a tiroli arcvonalon harcoló magyarok nagyon örülnek, hogy oda helyezték őket. A háború igen közel hozta egymáshoz a tiroli császárvadászokat és lövészeket és a magyar bakákat. A látszóan annyira idegen nemzetek a sok közös harcban fölismerték jellemük, egyéniségük rokonságát és amikor csak honvédek lobogó zászlóikkal Tirolba jönnek, az első, amit az Alföld szülöttei hegyvidéki bajtársaiknak meg magyaráznak : — Miként ti segítettetek nekünk, hogy a muszkákat a Kárpátokból kiűzzük, úgy most közösen ki fogjuk űzni a taliánt az Alpokból. A haditudósítók rámutatnak arra, hogy az olaszajkú legénység is kitűnően viselkedik és a szlovénok is haraggal vannak eltelve az áruló olasz ellen és hogy vezéreik a legnagyobb dicséret hangján beszélnek róluk. A právai harc. Berlin, jun. 30. (Saját tudósítónktól.) A Berliner Tgbl. harctéri tudósítója, Leonhard Adelt hosszabb tudósítást küldött lapjának a právai harcról. A právai szakaszon folyt a legnehezebb és legvérmesebb harc, amelyről a tudósító a többi közt ezt írja: Az olaszok itt a Ravenna és Forli dandárokon kívül harcba küldték a speziai 32. mozgó milicdandárt a 125. és 126. ezredekkel, továbbá tartalékban egy dandárt, csupa 1885—1895 évfolyambeli piemontit. Az ellenség Práva előtt kerek 250 ágyút vont össze, közöttük sok 21 és 14 kaliberű taracküteget. A császári és királyi csapatokban ott dalmaták, csehek, románok, lengyelek, magyarok és egy zászlóalj deutschmeister volt. Az olaszok több mint tízezer embert vesztettek el, akik közül háromezer meghalt. A 38. számú ezred, 3000 főről 800 főre apadt le. A 125. számú ezredből elesett az ezredes és valamennyi őrnagy, ugy hogy most egy kapitány az ezred parancsnoka. Az elesettek közt van Abrenti tábornok dandárparancsnok is. Fogságba csak kevesen jutottak, csupán két tiszt és nyolcvan ember, azonkívül négy gépfegyvert zsákmányoltunk. A Pláva magaslat lábánál lévő egész harcterület alig egy négyzetkilométernyi terjedelmű. A barát és az ellenség egyformán láthatja a Pláva dombot és eláraszthatja gránátokkal. Hetek óta mindkét fél küzd érette. Az olaszok számára az Isonzón való áthaladást jelenti és az első lépcsőt a Krajnába szolgáló meredek úton. Ránk nézve, akik a hátrább lévő hegygerinceken sokkal erősebb állásokat, készítettünk el, a Pláva megtartása csak dacos katonai büszkeség kérdése. Itt az isonzó meredek szakadozott sziklafalak közé szorítva húsz méter mélyen, gyakran csak két méter szélesen, vízesésekben lefelé zuhogva kérdőjeet ír le, amelynek déli ívében Pláva, északi ívében pedig Tolmein van. Tolmeinnél visszavezetvén, az olaszok Pláva ellen fordultak. Június 5-én kezdődött a tüzérharc. Az olasz tüzérség nem tudta megtalálni a mi ütegeinket és hasztalanul próbálta megakadályozni az osztrák és magyar csapatok szállítását.. A harmadik hadosztály június 8-án áthaladván a folyó hídján, megkezdte a felkapaszkodást a Phivára. Románok, csehek, lengyelek, magyarok, dalmaták és bécsiek versenyre keltek egymással, hogy lekergessék őket a magaslatról és utánuk ugrottak, honn elérjék a hidat. Ez ugyan nem sikerült, mert az ellenség sem ismét össze tudott gyülekezni. Június 11-én korán reggel az olaszok ismét megkísérelték a Pláva magaslat elfoglalását. Egy császári és királyi zászlóalj mutatta meg nekik az utat visszafelé. A 13-ára virradó éjjelen két dandár mászott föl. Ezúttal kivilágos-kivirradtig dolguk akadt az osztrák és magyar csapatoknak, míg az Isonzó felé eső erdőt az ellenségtől meg tudták tisztítani. Ezer olasz katona maradt ott halva. Amiikor az olaszok látták, hogy így nem boldogulnak, ismét bombázni kezdték a magaslatot és ez a bombázás borzalmasságában hasonlított a gorlicei áttöréshez. A Kolovrat-magaslat magasabban lévő és oldalt álló hegyeiről 200 áayuiuk koncentrált tüzelése alá fogták a szenént