Budapesti Hírlap, 1916. május-június (36. évfolyam, 121–180. szám)

1916-06-03 / 154. szám

8 tanárt a király a pécsi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. A királyi kéziratok a hiva­talos lap egyik legközelebbi számában fognak meg­jelenni.­­ (Szikratávíró Spanyolország­ és Ame­rika között.) Rotterdamból jelentik nekünk. Az Unió és Spanyolország közti szikratávíró-összekötte­tés előmunkálata immár befedeződött. A telepeket új rendszer szerint konstruálták, úgy hogy az ango­lok­ sem nem zavarhatják, sem ellenőrizni nem tud­ták. A többi államban is szikratávíró-rendszer kiépí­tése útján igyekszik az angol kábelzsarnokságtól sza­badulni.­­ (A miniszterelnök a tüdővész ellen.) Tisza István gróf miniszterelnök fölis­merve azt a rettenetes bajt, a mely olyan, mintha ellenség fegyvere volna és a melynek tuberkuló­zis a neve, akcióba lépett és kezdeményezésére megindult egy nagy középponti akció ennek a bajnak leküzdésére. A miniszterelnök június­­3-ára h­ívta össze ennek a védekező középpont­nak alakuló ülését, a­melynek programja teljes képét adja az akció komolyságának és széles­körű roltának. Az ülés, a­mely tizenegy órakor lesz az or­szágház delegációs termében, a miniszterelnök meg­nyitó beszédével kezdődik, majd Korányi Sándor báró egyetemi tanár tart előadást, utána Kuncze Erich dr., a hadügyminisztérium 14-ik osztályának törzsorvosa mond beszédet. Ezután megalakítják a végrehajtó és sajtóbizottságot és m megalakul a gyűjtő­bizottság is Az ülés Tisza István gróf zárószavával fejeződik be. A miniszterelnök hosszabb meghívólevélben hívta össze a társadalom vezető tényezőit erre az ülésre s ebből a levélből érdekesen domborodik ki annak a tudata, hogy a tuberkulózis veszedelme egyik legnagyobb csapása ennek az országnak. A miniszterelnök kijelenti, hogy az ország jövője pa­rancsolja, hogy a veszedelmet a lehetőség szerint legyűrjük, mert hiszen a háború amúgy is megritkí­totta sorainkat. A harctérről hazatért katonáknak nagy száma tüdővésztől megfertőzve kerül vissza a frontról. Föltétlenül szükség lesz szanatóriumra, a­mely a gyógyítótudománynak minden fegyverével föl legyen szerelve, hogy a megfertőzött katonáknak visszaadhassa egészségét. Szükség van továbbá kór­házra, a­melyben azokat, a­kik már menthetetle­nek, izolálhassák, továbbá gondozó intézetekre, a­melyek lehetővé teszik, hogy a családja körében élő beteg, a­ki még dolgozik, ne terjessze tovább és ne adja át a betegséget gyermekeinek és dol­gozó társainak. Rengeteg nagy százaléka a magyar­ságnak hal meg tüdővészben. A kulturállamok kö­zött, fájdal­om, ezen a téren mi vezetünk, ugyanis Magyarországon minden hetedik, vagy nyolcadik ember lüdövészben pusztul el. Tízezer élő emberre több mint harminc lüdövészes esik. Még nagyobb ez a veszedelem, hogy ha meggondoljuk, hogy a tuberkulózis áldozatainak nagyobb részét a dolgozó­­és felnőtt em­berek sorából veszi. Izabella királyi hercegnő vette gondjába, ezt a nagy ügyet, a ki elvállalta a védőségét az egész akciónak. A társa­dalomnak és az államnak össze kell fogni, hogy egy országos középpontot szervezzen a baj leküzdésére s ezért, ennek a megvalósítására hívta össze a levél azokat, a­kikre a miniszterelnök az akció során számít. — CA tanyai király.) Szegedi tudósítónk ír­ja : A körülbelül százezer holdas alsótanyai biro­dalom koronázatlan királya, László Kálmán rendőr­alkapitány huszonöt évi hivataloskodás után nyu­galomba vonult egészségi okokból. A nyugalomba­vonulásakor alsótanya népe olyan ünnepet rendezett, a­melyen alsótanya öregein és apróságain kívül több ezer asszony és leány vett részt. Ott voltak Cientr­ess Lajos dr. főispán, Somogyi Szilveszter dr. polgár­mester, Kelemen Béla országgyűlési képviselő, az öreg birtokosok és közéleti emberek csaknem teljes számban. Az ünnepet az alsótanyai középponti tem­plomban végzett mise vezette be, melyet Szeged fő­papja, Várhelyi József prépost végzett fényes segéd­lettel. A segédkező papság között ott voltak többek között Gabler Kristóf pápai kamarás és Barmos György középponti plébános is. Mise után a gazda­sági egyesület dísztermében folyt le az ünnep. A zöld lombokkal és drapériákkal díszített emelvé­nyen Barmos György plébános ismertette az ünnep célját és fölhívására öttagú bizottság hozta be az ünnepeltet családjával, hitvesével és híres szépségű leányával. A plébános ünnepei beszéde után So­mogyi Szilveszter dr. polgármester a tisztikar nevé­ben búcsúzott a tanyai királytól, a­kit a tanyai nép a szivébe zárt, mert atyja és oktatója volt. A gazdák közül Dobó Ferenc, Kazy András és Dobó István szóltak. Azt mondták, olyan tisztviselő volt, kinek összeforrt a szíve a nép szívével. Tanácsadója, ne­velője, őriző édesapja volt a népnek ezer ügyes-bajos dolgaiban, soha sem kért, vagy fogadott el semmit, de mindenévet áldozott a köznek. A hivatalos órá­kon túl is a hivataláé volt. Csikorgó téli éjszaka ködben, hóban, fagyban kiment a többórai távolság­ban levő dugott bálba, hogy a bicskázó legényeket megfékezze. A nyomozáskor a törvénynek nem ke­gyetlen végrehajtóját, hanem a társadalmi orvost látták benne. László Kálmán kapitány válasza után az ünnep véget ért. Majd ebéd következett, a­me­lyen Cientr­ess Lajos főispán, Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Kelemen Béla dr. országgyűlési képviselő, Barmos György plébános, Kószó István dr., Magyar Péter és Ördög .Vince földbirtokosok beszéltek. — (­Kitüntetés.) A württembergi király Far­kas Pál dr. országgyűlési képviselő, tüzérfőhadnagy­nak a Frigyes-rend 1. osztályú lovagkeresztjét a kar­dokkal adományozta. — (A szultán a török hősök temetőjében.) Konstantinápolyból jelentik. A szultán tegnap Zia Eddin és Omar Hi­mi hercegekkel, valamint nagy kísérettel meglátogatta a Sztambul közelében. Edirn­kapu mellett létesített új temetőt, a­melyben a bal­káni háborúban, valamint a mostani háborúban el­esett hősöket helyezték örök nyugalomra. — (A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíj­intézetének­ tegnap megtartott közgyűlése alkalmá­ból Küszler Henrik négyezer koronát adományozott a nyugdijintézet javára s ez adományával az intézet alapító tagjainak sorába lépett. —­ (Albánia mostani életéből.) Zágrábból irják nekünk: A jelenlegi albániai viszonyokat, me­lyekről alig lehet valamit hallani, Crnko százados a Hrvatska irodalmi munkatársához intézett levelében a következőképpen ismerteti : Albánia legdélibb pontján vagyunk. Teljes nyugalom uralkodik s ugy érezzük magunkat, mintha valami halotton őrködnénk. Legtöbb­nyire útépítéssel foglalkozunk, de a legújabban már földet is művelünk. A földek éppen úgy, mint a lakosok, nagyon, de nagyon el vannak hanya­golva. Minden olyan, mint a történelem előtti idők­ben! Törvényről, rendről vagy disciplimisról szó sin­csen. Bizonyosan sok fáradságunkba fog még ke­rülni, a­míg ebben a tekintetben valamire megyünk. Én, a csapataink elől Olaszországba menekült Esszád basa egyik nagybirtokán lakom. Most tudom csak, hogy ő volt a leggazdagabb és a legelőkelőbb albán. Albániának majdnem fele az ő birtoka volt, melyet azonban negyedrészben sem műveltetett. Ez a bir­toka is, a melyen én vagyok, nagyobb 500 holdnál és csupa szántóból áll. A szo­bám Esszád basa itteni kastélyának egyik történelmi szobája. A mikor an­nak idején a szerb trónörökös Albánián keresztül menekült, három hétig lakott ugyanebben a szo­bában.­­ (Hajóavatás.) Junius 3-án lesz Esztergom­ban a Dunagőzhajós Társaság I. Ferenc József-ról elnevezett ui. kétemeletes, termes gőzösének megál­dása. A szertartáson, melyet Csernoch János bíboros hercegprimás végez, a magyar kormányt Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter fogja kép­viselni. — (Házasság.) Ifj. Bókay János dr. és Mészöly Ilona június 14-én déli fél egy órakor tartják eskü­vőjüket a fasori evangélikus templomban. — (Törvényhatósági élet.) Besztercebányá­ról jelentik: Zólyom vármegye törvényhatósági köz­gyűlése lelkes ünneplésben részesítette Kürthy Lajos báró cs. és kir. kamarás, főispánt abból az alkalom­ból, hogy ő felsége a Szent István-rend kiskeresztjé­vel tüntette ki. A törvényhatóság közönségének nevé­ben Herritz Gyula dr. nagybirtokos méltatta a ki­tüntetett főispán érdemeit és indítványozta, hogy a vármegye közönsége a főispán iránt való háláját és elismerését jegyzőkönyvben örökítse meg. Teremi Lajos gyárigazgató hozzászólása után az indítványt lelkes ovációk közben elfogadták. Komáromból­­jelentik: Komárom vármegye tör­vényhatósági bizottsága Kürthy István főispán el­nöklésével most tartotta meg rendes tavaszi közgyű­lését, a­mel­yen több fontos ügyet intéztek el és ár­vaszéki elnökké megválaszolták Madarassy Pál dr. árvaszéki ülnököt, az ő helyét Czike Lajos nagyig­imándi főszolgabíróval töltötték be, és nagyigm­ándi főszolgabíró lett Trojkó Béla szolgabíró.­­ (Kk­.V évi önkéntesi kiegészítő vizsgák.) A honvédelmi minisztérium közli, hogy egyévi ön­kéntesi kiegészítő vizsgák a hadiállapotra való tekin­tettel havonként lesznek és pedig a folyó évben a védőerőtörvény végrehajtására vonatkozó utasításban megjelent napokon kívül legközelebb június 13-án, július 10-én, augusztus 14-én, október 9-én és no­vember 13-án.­­ (Negyvenéves találkozó.) A budapesti kegyesrendi főgimnáziumban­ az 1875—76. tanévben érettségi vizsgát tett tanulók június 1-én tartották meg negyvenéves találkozásukat. Az iskolatársak csendes misét, hallgattak a­­kegvesrendi sík házikávol­. A­nárában, azután testületileg tisztelegtek Barthos Kálmán királyi tanácsos, főgimnáziumi igazgató és Arányi Béla dr. volt tanáruk előtt. A hálás tanítvá­s­nyok a nap emlékére Arányi Béla tanáruk nevére 1000 koronás alapítványt tettek a hadiárvák javára.­­ (A budapesti kereskedelmi akadémia) felső kereskedelmi iskolájába az alsó osztályú ta­­­nulók már június 5-étől kezdve délelőtt 10 órától 1-ig iratkozhatnak be.­­ (Kápolnaszentelés Székesfehérvárott.) Székesfehérvárról jelentik: A katonai barakkórház udvarán a lábbadozó katonák és az orosz foglyok Gerhauser mérnök-hadnagy terve szerint remek ká­polnát építettek, a melyet tegnap szenteltek föl Pro­hászka Ottokár püspök, ki az egyházi szertartás után beszédet mondott.­­­ (Belgrádi Hirek.) Ez a cián egy hatalmas papiros-lepedőn feketéllik, és többet beszél, mint a mennyit két szó el tud mondani. Beszél a magyar kulturáról, a magyar múlt megújhodásáról. Belgrádi Hírek címm­el ugyanis június elsején megjelent egy magyar napilap, melyet Boskovitz Zsigmond szer-­­keszt és a belgrádi újságvállalat ad ki. Azt is meg­­tudjuk, hogy a szerkesztőség a Fürst Michael utica 38. s­zám­a alatt van s telefonja, kiadóhivatala, exp­e­díciója van. Olyan, mintha álom volna. Belgrádban magyar újság. Ott, a­hol az emberek csak suttogva mertek­ magyar szóval élni, ott most magyar szóval beszél egy magyar újság. Belső örömmel, szeretettel futjuk végig az első számot, mely június 1-én jelent meg. És meg fog jelenni pontosan, a hét minden nap­j­­án és beszélni fog a napok életéről a belgrádi ma­gyaroknak, a hivatalnokoknak, kereskedőknek, öreg népfölkelőknek, a­kiknek­ a szívét simogatni fogja a magyar beszéd muzsikája. Nisblen, S­zabácsban, Kra­­gujevácba­n minden nap áhítattal várják a postát, mely a magyar újságot hozza. És elolvassák a híre­e­ket, melyek hazulról szólnak, a magyar földről, Ma­gyarországról, Belgrádból hallják magyarul a háború híreit. A lap élén táviratok feketéllenek, aztán sztrat­­érfiai magyarázat következik. A harcterek külön­külön tárgyalódnak, az első tárca Szerbia tavaszá­ról beszél. A helyi hírek rovata frappánsan tud be­szélni arról, hogy mi az, a­mikor egy háborús zivata­tar húz el egy város fölött. Népszámlálás Belgrád­­ban című hír azokról az adatokról emlékezik meg, melyeket mi a napokban közöltünk. Hírt ad a lap arról, a­mi egy város életét teszi: a rendőri intéz-­­kedésekről, a városi bizottság munkájáról, jóték­ony-­­ságról. A különfélék rovata apróságokat ad, a hirde-­­tés rovatból megtudjuk, hogy a Grand Szállóban fagylaltot esznek, s hogy egy másik vendéglőben js a sör. Mindenről beszél, mindent megmond, minden­­ről tájékoztat — magyarul. — (Hősi halál.) A mult év április 9-én a kár-»­páti harcokban hősi halált halt Selymessy Béla, 13. honvéd «Valogosezredbeli százados holttestét a csa­ládja hazahozatta és junius 5-én, hétfőn délután 4 órakor a farkasréti temető halottasházából a katonai temetőbe helyezteti örök pihenőre. Illés Imre dr. hadapród, a pozsonyi egyetem volt titkára 1915 július 22-én az északi harctéren hősi halált halt. Holttestét családja hazahozatta. Temetése június 4-ére, vasárnap délután 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából.­­ (A szegedi papucsok.) Szegedi levele­zőnk írja: A szegedi papucsok is nagy átalakuláson mentek át a háború alatt. A régi, pompás, kemény bőrből készült talpakat, a­melyek puhán tartották a lábat ügyesen esztergályozott, csinos fatalp­ak helyettesitik, a melyeket valami ördöngös talál­mánnyal ugy készítenek, hogy szintén a fasaroknál hajlik. Tisza István gróf mintát kéretett a szegedi fatalpú papucsból és a készítmény annyira megtet­szett neki, hogy százötvennyolc darabot rendelt be­lőle. A rendelményt ma délután küldték el a mi­niszterelnök címére.­­ (Gyászrovat.) Bucsinszky Károly igazgató­tanító május 31-én ötvenhat éves korában meghalt. Temetése szombaton, június 3-án délután négy órai kor lesz a farkasréti temető halottasházából. Brims Pál tanár, titkos tanácsos, híres sebész, ma 70 éves korában Tübingenben meghalt.­­ (A 48-as honvédek és a kegydijasok­ drágasági segítsége.) Az országos hadsegítő bi­zottság elhatározta, hogy az állami kegydijasokat és a 48-as honvédeket és hozzátartozóikat drágasági segítségben részesíti. Teleszky János pénzügymi­niszter rendelkezése alapján a kegydíjasoknak is, a 48-as honvédeknek és hozzátartozóiknak is a segít­séget már kiutalja az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete, a­melyet a segítséget kérők kérvényének elintézésére a hadsegítő bizottság megbízott. Segít­séget kaphat minden 1848—49-iki honvédnyugdijas és ilyen nyugdíjasnak nyugdíjban részesülő özvegye. BUDAPESTI HÍRLAP (IB4. 30 xviv. junius 3.

Next