Budapesti Hírlap, 1916. július-augusztus (36. évfolyam, 181–242. szám)
1916-07-01 / 181. szám
megjelenik mindennap. Bleíteteti árak: Egész évre 33 kor., félévre 18 kor., regyé 1 évre 8 kor, egy tónapra 2 kor. 80 fill. Egyes fiám ára helyben, vidéken is pályaudvar CT, 12 flll. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint Főszerkesztő : Rákosi Jenő Szombat, Julius 1. Szerkesztűség és igazgatóság: VIII. ker., Hock Szilárd utca 4. szám. Kiadóhivatal : VII. ker., József-körut 5. szám. TELEFONSZÁLOS: József 43, József 53, József 63. Mai — 1836—1916. Őszinte megilletődéssel vesszük a hirt, hogy Dalmady Győző, elismert,jónevü költőnk elköltözött az élők sorából. Ma délután két órakor halt meg, nyolcvanegy éves korában. Dalmady Győző a mult század hatvanas éveiben tűnt fel s ahhoz az iskolához tartozott, amely a magyar földbe, a magyar hazaszeretet talajába, a magyar ideálok eszményi mélységeibe bocsátotta gyökérszálait. A haza, a nemzet, a szerelem, a családi élettisztasága, a hűség, jóság, tisztesség, a nemes és szép erkölcsök szólaltak meg buzgó lantjának érzelmes húrjain s a maga idejében, a maga korában meg is indította a sziveket hangjának őszinteségével és tisztaságával. Nem lehet róla azt mondani, még halála pillanatában sem, hogy kimagasló szellemi nagyság volt a magyar költészet történetében. Dalmady Győző költészetének forrása nem volt oly mély, mint a tenger, s nem is eredt belőle világraszóló nagy folyam. Szelid ér és halkan csörgedező patak volt az ő költői tehetsége; de meg volt az a megbecsülhetetlen erkölcse, hogy a magyar égbolt s az őszinte, igaz magyar érzelmek világa tükröződött benne. Egy tiszta láncszemet és egy vonzó tartozékát alkotta a régi, az ősi, a magyar földhöz szívósan ragaszkodó, a magyar ideálokon táplálkozó nemzeti költészetnek és nemzeti kultúrtörténetnek. A magyar szívnek hűséges tolmácsa volt a költészet nyelvén, tehetsége és adományai szerint, de forró szeretetével mindennek, a mi szép, a mi nemes és a mi fölemelő a magyar létekben megtalálható. Ezt föl kell említeni és meg kell örökíteni Dalmady Győző dicsőségére, amikor egy idő óta azt látjuk, hogy az újabb magyar költészet egészen megszakította kapcsolatát a régi magyar irodalommal, sőt ettől annyira eltávolodott, hogy szinte elvesztette a lába alól a magyar talajt. Ez káros és kárhozatos hézagot jelent a régi és az új irodalmunk között , és vissza kell térnünk a Dalmady Győző nemes erkölcseihez, hogy az összefüggés folyamát a nemzeti ideálokhoz és nemzeti költészetünk történetéhez helyreállítsuk. Az elhunyt költő életét és pályáját a következőkben ismertetjük: Dalmady Győző a bori és dalmadi Dalmadyak családjából, Hont vármegye legrégibb családjainak egyikéből származik, mely III. Andrásig, az utolsó árpádházi királyig viszi fel őseit. Született 1836. február 11-én Koltán, Komárom vármegyében, hol atyja akkor gazdatiszt volt a Nyáry bárói család záros javaiban. Már ötödik gimnazista korában feltűnt költői tehetséges pesti jogász korában már sűrűn dolgozgatott a nevezetesebb szépirodalmi lapokba, a Vasárnapi Újságba és az évkönyvekbe. Apró jutalmakat is nyert egy-egy versével, a lapok által kitűzött pályázatokon. Az 1860-ik évi október 20-iki császári diplomát megelőző és követő nemzeti mozgalomban mint az ifjúság egyik vezére vett részt beszédekkel, költeményekkel, áldomásokkal. Ez időben írta: Föltámadunk! Ébredjetek! Jőnek a mieink! Csak magyarok legyünk! és más hazafias allegorikus verseit, melyeknek nagy hatásuk volt. A vármegyék helyreállításakor 1860 végén megismerkedett Nyáry Pállal, Pest vármegye híres alispánjával és országgyűlési követével, kinek pártfogásával bejutott Pest vármegye tisztikarába, melyet 1861 elején választottak meg. A versei voltak az ajánló levél, mert Nyáry ezekért kedvelte meg és vette pártfogásába. Előbb tiszteletbeli, áprilisban pedig rendes aljegyzője lett a vármegyének, de miidőn a hatalom még azon év őszén szuronyokkal oszlatta szét az országgyűlést és azután a vármegyék bizottságait, ő is leköszönt állásáról s visszavonult a közélettől, folytatni a passzív ellenállást. Hazament atyjához, ki ekkor Csehin gazdálkodott, és ott ügyvédi vizsgálataira készült. Letette a kir. tábla előtt az ügyvédi cenzúrát 1862. február 11-én kitűnő eredménnyel, a királyi váltótörvényszék előtt pedig a váltóügyvédit dicséretes eredménnyel. Addig irt költeményeiből 1862-ben jeleníti meg egy kötet Költemények címmel, hazafias, elbeszélő és leíró versekkel, 1883-ban ismét egy kötet Szerelem címmel, Heckenast Gusztáv kiadásában. Erre néhány évet ügyvédi gyakorlaton töltött s közben egy évet Szirákon, a gróf Teleki-háznál, a hol Degenfeld Lajos grófnak jogi és államtudományi leckéket adott. Az országgyűlés 1865-ben a kiegyezési tárgyalások fölvételére újra összehivatván, tagja és jegyzője lesz Pest vármegye középponti választmányának, mely a választók összeírására és a választások vezetésére alakult, és vezette mint választási elnök a szentendrei kerület választását. Amint a választmány föloszlott és az országgyűlést az osztrák-olasz Háború újabb kitörést talált ..7., A Budapesti Hírlap mai száma 16 oldal.