Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)

1916-09-08 / 250. szám

14 BUDAPESTI fejLAP ^ 1916. szeptember 8. (A csomag­forgalom oroszországi hadi­foglyainkkal.) Félhivatalosan jelentik, hogy Orosz­országgal a hadifoglyokkal és internáltakkal való csomagforgalom Svédország közvetítésével újból föl­vétetett.­­ (A municiógyár csalói.) A rendőrség letartóztatta Rottenstein Salamon huszonhárom éves volt hivatalnokot, a­ki a Schlick-Nich­olson-gyárnak volt a hivatalnoka. Simon József ottani portással a munkásoknak lejárt igazolványait ellopatta, ezeket más nevekre kiállította és eladta. Eddig három ese­tet bizonyítottak rájuk. A három igazolványt, a­mely azt igazolja, hogy birtokosaik a gyárban hadi­munkát végeznek, összesen 1300 koronáért adták el. A csalásban társuk volt Roth Samu és Neufeld Éliás. Rottensteint a rendőrség letartóztatta, a töb­biek ellen az eljárás folyamatban van.­­ (Életunt emberek.) E hónap 2-án reggel 7 órakor a Duna-Gőzhajós Társaság Schönbrunn nevű gőzösén az I. osztályú étterem pamlagán egy bibliát találtak, a­melynek második oldalán a kö­vetkező sorok voltak: Szüleimet értesítsék az öngyil­kosságomról. Belik Mária, lakik Budapest, Timár­utca 17. sz. I. emelet 14. Megállapították, hogy tény­leg Belik Irma budapesti születésü, huszonhat éves hajadon, varrónő hagyta ott ugy a bibliát, valamint egy fényképet és valószínűen a Dunába ugrott. — Tóth Julia tizenkilenc éves leány tegnap az Ó­ utcá­ban kalaptüjével mellbeszúrta magát. A Szent Ist­ván-kórházba vitték. — Lieber Teréz huszonhat éves takarítónő tegnap a Szegényház-téren meg­mérgezte magát. A Rókus-kórházba ápolják. — (Rendőri hírek.) A Pongrácz­ utcai hadi­kórház előtt egy vasúti kocsi szalmarakománnyal egy­ütt kigyuladt és elégett. — Szalai Sándorné har­mincötéves asszony Madách­ utca 3. számú föld­szinti lakásának ablakát tisztította, de leesett és sú­lyosan megsérült. A Rókus-kórházb­a vitték. — Kel­lermann Vilmos tizennégy éves fogtechnikus tegnap a Károly-köruton egy villamosról leugrott. Életve­szedelmes fejsérülésekkel a Rókus-kórházba vitték. Nemzeti Royal-Orf­euai Erzsébet-körút 31. kezdet 8-kor — Idős és fiatal hölgyeknek is fontos, hogy a Földes, féle Margit-kréme, szappan, púder fiatalító és szépítő, bilt­ása páratlan és felülmúlhatatlan. Budapest, szept. 7. Már napok óta kisért valahol az újságbetük kijött az a hír, hogy nemsokára cigaretta és szivar­jegy fog bilincset verni dohányzó passziónkra. Négy­cigaretta az egész, a­mi a dohányos gyönyörűségből megmarad. Két szivar, vagy négy cigaretta ... Kezdő dohányos korunkban, a­mikor a piaristaház mögött, az azóta lebontott bástyákon kezdtünk rab­ságot fogadni a selymeshajú törökdohánynak, még akkor időben is nagyobb volt a napi porció. Emlék­szünk az elmúlt világra, a­mikor még olcsó volt a dohány, a kedves Princessas hercegnő darabonkint négy fillérért nyújtotta csókra száját, a Purzicsán gyönyörűségét megtudtuk venni nyolcvannyolc kraj­cárért egy egész hétre, a Regalitas 18 fillér volt és a dohánymámor olcsóbb vala mint ma a halál. El­múltak az olcsó idők s mint viharvert nikotinra­bok jóval drágábban vettük meg a gyönyörűséget, mint eddig. Egy ideig zúgolódtun­k-lázadoztunk, de aztán belenyugodtunk a változhatatlanba. És fizet­tük, szívtuk a drága cigarettát, mely rosszabb lett, mint a régi olcsó, de hát mit is tehettünk volna mást? Idegrendszerünk nem tud ellenni nélküle. A dohány a leghívebb barátunk. Velünk van mindig, elkísér midenhová, megosztja velünk a csendes órák unalmát. Gondolatunk ha nagyon szomorú lesz, ha nagyon bús dolgok kísértenek, a cigaretta füstje könnyű, gyorsan illanó mámort borít reánk és va­lamivel világosabbnak látjuk azt a nagy sötétet, mit babánatnak hívnak. A­mikor a kezünkbe vesszük a tollat, de valami nehéz tespedés álma kapaszkodik két karunkba, agyvelőnkbe, rágyújtunk és a ciga­rettafüst elindítja azokat az apró kerekeket, mik a gondolat szárnyát hajtják. A cigaretta vigasztal, csitit, elaltat, álmokat hoz, mesét tud mondani ar­ról, a­ki elment, vagy a­ki el fog jönni, emlékeket hoz valahonnan a múltból, a letűnt ifjúságból, a­mi­kor még könnyű volt az élet és minden bokor virág­ban állt. Nem tudunk megválni tőle, hiszen hűbb hozzánk, mint az asszony. Nincsenek hangulatai, nem jár kalandokra, nem ábrándul ki belőlünk és velünk marad utolsó pillanatig. Nem tudott elvá­lasztani tőle senki, nem volt az az orvos, a­ki meg merte volna tiltani csókját, vagy ha igen, hiába tette... A háború azonban m­eg akarja bolygatni ezt a nagy szerelmet is. Bilétával akarják szabályozni a dohányzást. Ha a régen alvó nemzetes urak hirtelen föltámadnának, nem csodálkoznának semmin, csak hogy a mócok besétálhattak szép Erdélyországba és hogy bilétára adják a dohányt. Fokosra kapnának az oláh ellen és gyászfátyolt kötnének a pattantyu­száju tajtékpipára s leborítanák bakacsinnal az egész pipatóriumot. Dohányjegy! Ebben a pillanatban eszembe jutnak mind­azok, a­kik nem dohányosok. Milyen kedves fiuk valamennyien. Milyen pompásak, kellemesek! Hi­szen nekik is jár biléta, cigarettajegy, mert ugyan ki tudja róluk, hogy nem dohányosak. Ők azzal a jeggyel krőzussá fognak tenni bennünket. El fogjuk kisérni éjszaka gyalog hazáig, értük megyünk haj­nalban. Színházjegyet adunk egy cigarettajegyért és vacsorán látjuk magunknál minden este. Minden este másikat. Soha még nem adott állam olyan drága ajándékot fiainak, mint a mienk fog adni cigaretta­jegy alakjában a nemdohányosoknak. Sóhajtva, irigykedve gondolunk rájuk: milyen jó lehet nem­dohányosnak lenni a cigarettajegyes világban ... Dohányjegy! Úgy érzem, új iparág fog születni valahol a pesti dzsungelben. Dohányjegyhamisító nyomdák virulnak majd a hétstáció-utcában és nem lesz olyan közvélemény, mely elitélné őket, ha lecsukják. Mert a közvélemény dohányosokból áll s az mártírt fog látni bennük. És meg fogja védeni a csempészt, di­vatja lesz megint a jó vágott rétházinak, verpeléti­nek. És ha majd valahol a Tisza partján egy holt­testet találnak, új dal születik a régi versre: Meg­öltek egy legényt, dohánybilétáért... * A dohányzók nagy tömege, a budapesti közönség jellemző egykedvűséggel törődik bele, hogy nincs dohány. Nincs és ismételten nincs, hiába gyűléseznek, agitálnak és jajveszékelnek a kistrafikosok, a­kik dohányáru hiányában egymás után kénytelenek becsukni üzletüket. A Magyar Dohányújság most közli az 1915. év­ben eladott áruk statisztikáját, a­melynek adatai mindenben megerősítik azt az állítást, hogy a do­hányínségnek első és fő oka a hadsereg óriás arányú fogyasztása. E szerint 1915 január 1-től december végéig a következő mennyiségű dohánygyártmányok keltek el: a belföldi általános forgalomban levő gyártmá­nyokból: 709,999,545 darab szivar (1914. évben 601,163.403 darab), 3,447,976.616 darab szivarka (1914. évben 2,727,917,195 darab), 1,762.664 kgr. pipa és szivarka dohány (1914. évben 1,334.923 kgr.). 864,770.374 darab pipa- és szivarkadohány csoma­gocska (1914. évben 769,249.345 és 1913-ban 641.426.618 darab csomagocska; a belföldi külön­legességi gyártmányokból: 18.004.473 darab szivar (1914. évben 15.578.927 darab). 64.292.190 darab szivarka (1914. évben 45.367.820 darab). 355.401 kgr. pipa- és szivarkadohány (1914. évben 374.312 kilogram). Vagyis a második háborús esztendőben éppen nem csökkentették a gyártást, sőt inkább a lehető­ség szerint fokozták, mert különben nem adhattak volna el száz millió szivarral, fél milliárd szivarká­val és fél millió kgr. pipadohánnyal többet, mint az előző esztendőben. A statisztika adatai tehát 17,25, illetve 13 százalékos növekedését igazolják a forga­lomnak, s h­a még sincs dohány a front mögötti terü­leten, az csak azt jelentheti, hogy a hadsereg szük­séglete még a fokozott termelést is úgyszólván tel­jesen igénybe veszi. Az eladott gyártmányfajták kö­zül legtöbb fogyott el a Regalia favorita. Operas especial, Regalia media, Havana Virginia. Portorico especial, Senoritas, Trabucos, Britanica, Cuba, finom Virginia, Portorico, vegyes­ kü­lföldi és Cigarillos szivarokból; a Prinncesas, Dames, Király, Hölgy, Duna és Magyar szivarkákból, továbbá a Finom Purzicsán. Legfiinomabb Hercegovina és Válogatott Rétháti dohányból. Legkevesebb kelt el a Coronas, Ideals és Victorias szivarokból, a La Fleur, La Fa­vorite és Hunnia szivarkákból és végül a valódi Latakia és Krull dohányból. Sovány vigasztalásul legyen közönségünknek, hogy bár a kincstár legutóbb lényegesen fölemelte a dohány­gyártmányok árát, uzsorások és spekulánsok zsarolásának még sincsen kitéve. Németországban például a kancellár augusztus 7-től kezdődően kény­telen volt a nyersdohánynak­ és dohánygyártmá­nyoknak Németországba való behozatalát megtiltani, hogy megakadályozza a megokolatlan árfelhajtást. Ugyancsak ebből az okból, valamint a belföldi kész­­letek megfelelő szétosztása végett a szövetségtanács ideiglenesen megtiltotta a készletek eladását, vételét és bárminő értékesítését. A forgalmi tilalom alól mindössze a gyárak üzembetartásához szükséges do­hánymennyiségeket vették ki, úgyszintén kivétel a szivarkadohány behozatala is, mely a szivarkaközép­­pont útján van már régebben szabályozva. A magyar jövedék helyzetét mindenesetre meg­­nehezíti, hogy a hollandi­ai dohánypiacon az árak folyton növekednek, holott ezt az áremelkedést a jövedék nem tudja áthárítani a fogyasztóra. Az ár­­emelkedésnek egyik fő oka, hogy a Németalföldi ten­derenlui tröszt, a­mely voltaképpen Anglia ellenőrző hivatala, megkívánja, hogy a kereskedők minden beérkező dohányszállítmányról beszámoljanak, mert különben az angol hajók még a nyílt tengeren el­­kobozzák az árut. A tröszt megköveteli annak a bi­zonyítását is, hogy a szállítmány nem a középponti hatalmak­ részére való. Végül, mint jellemző és mulatságos epizódot, fölemlíthetjük, hogy egy f­rancia lap nemrég nagy szenzációképp közölte, hogy Németországban a pat­­kányfarok ára 12 pfennigről 18 pfennigre növeke­­dett. Mekkora éhség lehet Németországban, ha már a patkányfarokért is elkérnek­ 18 pfenniget! Persze a francia jámbor tájékozatlanságában, nem tud­­hatja, hogy a németek a náluk nagyon népszerű­ osztrák Virginia szivart nevezik patkányfaroknak­, a­melynek ára tényleg tizennyolc pfennig lett. •I ®©rsi2éki TOesissisilSteka Ke­iber*3 Józsefnél gyermekeivel és Annus nő­vérével keresem, kik tudnak róla, kérem értesítsenek, 3299 Bilkayné, Balatonfőkajár, Veszprémmen *) E rovatban foglaltakért nem vállal fele­­séget a szerkesztőség. ár­ítélés* Budapest, szept. Csekonics Endre gróf királyi biztos, a ki egészségének helyreállítása céljából hosszabb időt töltött Marienbádban és Gasteinban, visszaérkezett­­ a fővárosba és ma átvette hivatalát. Csekonics gróf­­ friss munkakedvvel fogott hozzá működéséhez. A Vörös Kereszt elnöksége a királyi biztost megérke­zése alkalmából örö­mmel üdvözölte. * Külföldi adomány a Magyar Vörös Keresztnek. A sl.­lousi osztrák és magyar főkonzulátus az ame­­­rikai magyarok körében 6818 koronát gyűjtött a Magyar Vörös Kereszt céljaira és az összeget a was­­­hingtoni osztrák és magyar nagykövetség ma küldtel el a középponti igazgatóságnak. — Ribbert N. W. kereskedelmi tanácsos Kölnből ma 2154 koronát küldött a berlini nagykövetség útján a Magyar Vö­­rös Kereszt középpontjának. Az egyesület igazga­­­tósága meleghangú köszönőlevelet küldött az ado­­mányozóknak. A .1 Fényűzés Elleni Liga ruhakiállítást. A­ Fényűzés Elleni Liga intéző­bizottsága kedden Pal­­lavicini Györgyné őrgrófnő elnöklésével ülést tar­­­tott, a­melyen a budapesti női ruhakészítők ipar­­testületének megbízottai is részt vettek. Megállapít­­ották az Izabella királyi hercegasszony védősége alatt álló divatkiállítás módozatait. A kiállításra­ szánt ruhamodelleket szeptember 7-én, 9-én és 11-éit délelőtt tíz órától délután hatig veszik át a Nemzeti Szalonban. A kiállítás ünnepi megnyitása szeptembí­ber 17-én lesz. A K. A. O. E. kirakatrendező szak­­osztálya fölajánlotta a ligának a kiállítás rendezésé­­ben való közreműködését. A Vörös Kereszt háborús költségei. A világ­­­háború kezdete óta 1916 augusztus 20-ig a magyar­ Vörös Kereszt középponti pénztárába befolyt külön­­böző adományokból 7,903.351 korona 64 fillér és az császári és királyi hadügyminisztériumtól elszámo­­lási előlegek fejében 40,000.000 korona, az összes bevétel 47,963.351 korona 64 fillér. Ezzel szemben a kiadások kitettek az egészségügyi intézeteknek ápo­lási díja címén 36,631.319 korona 5 fillért, a közép­pont által fentartott intézmények részére 8,014.040 korona 24 fillért és különböző segítségekre 692.6681 korona 30 fillért, az összes kiadás 45,338.037 ko­f.­­rona 59 fillér. Marad további rendelkezésre 2,625.5­4­ i korona 5 fillér.

Next