Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)

1916-10-19 / 291. szám

1910. október 19. IUDAPOT Mu? (291. sz.) A Magyar L­inar-ban Földes Imre legújabb vígjátékának, melynek ciny Künn a bárány, benn­et farkas, nemsokára szinre kerül, a Királynőm... meghalok érted! és a Bernát bácsi nagy sikere miatt a darab első előadását meg nem lehetett megálla­ni­tani. A .W'paptrá-ban valóságos eseményszámba fog menni a Leányvásár operettnek felújítása, mely az évad második reprizeként kerül szinre pénteken. Az igazgatóság fényes díszletekkel és jelmezekkel állítja ki a darabot és elsőrangú szereposztásban hozza szilire. A közkedvelt operettnek ez lesz a kétszázegyedik előadása, a­mennyiben a Király Színházban eddig kétszázszor került színre. A da­rabot Stoll Károly főrendező rendezi. A zenekart Békéssy Ferenc fogja vezényelni. * (Kitüntetett mű­vész.) A Képzőművészeti Társulat igazgatósága Wágner Géza igazgató elnö­k­lésével tartott legutóbbi ülésén a néhai Nemes Nán­dorné grófné kilencszáz koronás művészeti ösztön­díját két évre egyhangúan Szüle Péter festőművész­nek ítélte oda. A kitüntetett művész, a­ki tavaly a Nadányiné-féle ösztöndíjat is elnyerte, Benczúr ki­tűnő tanítványa és immár hosszú idő óta küzd az orosz harctéren. * (­Elmaradt hangverseny.) Gerhardt Elená­tól távirati értesítés érkezett, hogy útlevélnehézsé­gek folytán nem érkezhetik idejekorán Budapestre és így mára hirdetett hangversenyét le kell monda­nia. A jegyeket Méry Bélánál visszaváltják. * (Fini Henrik meghalt.) Fini Henrik ma­gántáncos, 37. Operaház egyik legrégibb tagja, tegnap hosszabb betegség után Pécelen meghalt. Az olasz származású, de már évek óta magyar állam­polgárrá lett Pini Henrik már 1880-ban a régi Nem­zeti Színházban kezdte meg működését. Az Opera­ház megnyitásakor ide jött át. Fiatalabb éveiben elsőrendű szólótáncos-szerepekben nagy sikerrel állta meg helyét.­ Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt olyan baleset érte, hogy azóta részben kificamodott lábbal többé kényesebb tánc­jel­ene­tekben nem vehe­tett részt, de mint mimikus és némajátékos kitű­nően megfelelt minden rábízott feladatnak. A ma­gánéletben szerény, finom modorú művészember pályatársai és ismerősei körében osztatlan megbe­csülésben és rokonérzésben részesült. Holnap, csü­törtökön délután fél négy órakor temetik el a kere­pesi­uli temető halottasházából. * (Méry Béla hangversenyei.) Jövő héten, pénteken, október 27-én tartja Környeyné Szamosi Elza operaénekesnő a Zeneakadémiában ária és dal­estéjét a következő érdekes műsorral: [Hindi: Largo, Furibondo spira, Partenope című­ operából. Schu­mann Eraitenlicbe und Leben teljes ciklusa (8 dal). Brahms: Von ewiger Liebe, Der Schmied. Dein blaues Auge, Wehe so willst du. Mih­alovich: Meg­írtam a levelemet. Székács: Fülembe cseng egy dal. Dienzl: Liliomszál. A Cseh Vonósnégyes első kamara­estéjét kedden, november 7-én rendezi a Zeneakadé­miában klasszikus műsorral. Közreműködő: Son Harry gordonkaművész. Jegy Méry Bélánál váltható. * (Kazinczy-Társaság.) Kassai levelezőnk írja: A kassai Kazinczy-Társaság néhány nappal az­előtt tartott közgyűlésén, méltányolva Vargha Gyula dr. államtitkárnak, Kassa képviselőjének az iroda­lom terén való kiváló érdemeit, öt tiszteleti taggá választotta meg. Ebből az alkalomból Vargha Gyula dr. meleg hangú levelet irt a társaság elnökéhez, Ta­kács m­enyhért prépost prelátushoz, a­melyben hálá­san köszöni a kitüntetést. * (Rózsavölgyi hangversenyei.). Kőéri-Szántó Imre november 4-ikén tartja zongoraestéjét népszerű helyárakkal. Műsorának kiemelkedőbb számai: Bach-Bussoni: Sakom­, Brahms: Szkerzo (csz-mol), Chopin: Szonáta (h-moll), Delibes— Dohnányi: Naila, Valter. — Zelmányi Emil novem­ber 9-ikén tartja hangversenyét Vas Sándor zongo­raművész közreműködésével. Műsorán többek kö­zött Busoni e-moll szonátája, Bach Sakennja (he­gedűszóló). Schubert Fantáziája, Wieniawsky Fauszt ábrándja szerepelnek. * (Képzőművészet.) A Műcsarnok téli tárla­tára szánt művek átvételét holnap, csütörtökön kez­dik meg a Szépművészeti Múzeum városligeti palo­tájában. A visszautasított képeket azonnal el kell vinni a múzeumból. A tárlat festészeti részét ezáltal Brück Miksa és Kézdi-Ivovács László rendezik. — A festőművészet elhunyt mesterének, Bruck Lajos­nak gyermekei atyjuknak emlékét megörökí­tendő művészeti célra ezer koronás hadikölcsön­kötvényt helyeztek letétbe a Képzőművészek­ Tár­sulatnál. A letét egy Bruck Lajos-alap létesitséére •(való. — Az Ernst­ Múzeum legközelebbi kiállítása Jávor Pál művészi fejlődését fogja bemutatni. A kiállítás vasárnap, október 22-én nyílik meg. * (Orgonahangverseny.) A Lorántffy Zsu­zsálmér Egyesület október 20-án, pénteken délután hat órakor a Kálvin-téri református templomban orgonahangversenyt rendez az erdélyi menekültek javára. Közreműködnek: Antalffy-Zsiros Dezső, Me­dek Anna és Székelyhídi­ Ferenc. Jegy egytől tíz ko­ronáig a zenemű­kereskedésekben, a református lel­készi hivatalokban és az egyesület helyiségében (Csillag­ utca 4) kapható. * (Tudományos élet.) A Filozófiai Társaság ma­­délután Alexander Bernát elnöklésével felolvasó ülést tartott, a méhen igen nagyszámú közönség vett részt. Az első előadó Sebestyén Károly volt, a­ki a Szókratész előtti görög filozófia legnagyobb és legmélyebb alakját, Hérakleitoszt ismertette, viszo­nyát előzőihez, hatását tanítványaira és metafizikája alapját, az ősfüzet, a­melyből sűrűsödés útján kelet­kezett a többi elem, a levegő, a víz és a föld. Végül méltatta Herakleitosz szociológiáját, a­mely a há­ború intézményeire alapítja az emberiség kultúráját, és az egész világegyetem fejlődését. Utána Bolgár Elek dr. a szociológiai szintézis természetét ismer­tette. A filozófiai szintézis mellett, mely természetét tekintve konstruktiv-logikai, su­igeneris-szociológiai szintézist is különböztetünk meg, melynek karaktere értékelmélet­. Ennek a jellegének felismerése lehe­tővé teszi a szociológia tárgyának pontosabb körvo­nalazását, felosztásának tudományosabb rendjét és filozófiai vonatkozásainak kielégítőbb megállapítását. Mindkét előadást nagy tetszéssel fogadta a megjelent közönség. — A Pedagógiai Társaság október 21-én, szombaton délután öt órakor az Akadémiában fel­olvasó ülést tart, melynek­­tárgyai: Fináczy Ernő: Elnöki megnyitó. Fest Aladár: A történelmi oktatás módszeréről (székfoglaló). Tén­teert ezelőtt Jardin tr'Hiver. HaSWresâ­n. 22—24. Tolotoa 167-nö.­t Budapesten először! Vilásm­onzáetó !­­Detapitritos', villamos topyilliisütpálor. Arde*. Ch. H. iile«. Max és Merita. Harkai Márton és Somogyi Xuji felléptivel. Farao leánya operetta, stb. s­.K Seidote 8 ór»kor. KEH PAPRIKA Szeged J motor paprika :«.. korcsa. Cu­ya3 paprika X*.— korona. Csenieee „ 15.­­, Vöro» , 13 — Sürgönyeim . ,Ferry". 341S TQ3!HÉHYSZÉKI CSABHOH. n roHasssentm­ikciiy­­áráma. Rákosszentmihályon a tavasszal izgalm­­a­s je­lenet folyt le Farkas Ferenc volt színigazgató, most szekerészfőhadnagy és Győri Bertalan magánhivatal­nok közt. Farkas Ferenc, a­ki a háború kitörése óta a harctéren van, májusban két heti szabadságot kapott s­ egyenest Budapestre, a család­jóhhoz sietett, itthon barátai azzal a hírrel fogadták, hogy felesé­gének, azalot­tai Ferike énekesnőnek, Győri Ber­talan­, a Korpaközéppont tisztviselője udvarol. Farkas utána járt a dolognak, s miután meggyőző­dött róla, hogy­­ Győri csakugyan sokat legyeskedik az asszony körül, a kellemetlen udvarlót kitiltotta a házából. Május harmincadikán Farkas Ferenc a feleségével Rákosszentmihályon, édesanyjánál volt látogatóba. Egyszer csak beállított­ oda Győri Berta­lan.-­s mintha mi sem történt volna, kereste Sza­lontai Ferikét. Farkast ez a tolakodás egészen ki­hozta sodrából, s energikus hangon rászólt Győ­rire, hogy azonnal távozzék. Ez durván visszafelelt, mire Farkas elővette revolverét, s rásütötte Győrire. A golyó nem talált. Győri ki akarta csavarni ellen­fele kezéből a fegyvert, de most pórul járt, mert Farkas a revolver agyával alaposan helyben hagyta. Farkas Ferenc ellen a katonai ügyészség erős felindulásban elkövetett emberölés kísérlete miatt megindította az eljárást. Az ügyet nagy érdeklődés mellett ma tárgyalta a hadosztálybíróság. A főtár­gyalást Münt­zer Izidor dr. főtörvényszéki tanácsos vezette. Elnök Márkus Ob­lics volt, a vádat Hauer István százados hadbíró, a védelmet Baumfeld La­jos dr. képviselte. A vezető elnök a tárgyalás meg­nyitásakor bejelentette, hogy Győri Bertalan Miskol­con betege,­ fekszik s igy ő nem jelenhetett meg. Ugyancsak kimentette magát Szalontai Ferike is, még pedig azzal a megokolással, h­ogy férje ellen nem akar vallomást tenni. Ezután fel­olvasták a ka­tonai ügyészség német nyelvű vádiratát, majd meg­kérdezte az elnök a vádlottól, bűnösnek érzi-e magát? — Nem — feleli Farkas. — Mondja el, hogy történt az eset? Farkas: A­míg én katonai szolgálatot teljesítet­tem, Győri mint műkedvelő zeneszerző sűrűn járt a feleségemhez. Május 20-án is igen komoly jelene­tem volt e miatt az asszonnyal, a­ki készséggel egye­zett bele, hogy Győrit­ kitiltjuk a házból. Néhány óra múlva hazamentem s megint csaak ott találtam azt az embert . . . A vádlott itt hirtelen rosszul lett, ugy hogy az elnök kénytelen volt kihallgatását néhány percre felfüggeszteni. Tiz perc szünet után akadozva to­vábbfolytatta vallomását. — Me® vagyok szentül győződve, — mondotta, — hogy feleségem egy pillanatig sem vétett a hitvesi becsület ellen. Bár féltékeny voltam­ rá, mégis belát­tam, hogy egy színésznő nem élhet közönséges nyárs­polgári életet. Más miliőben él a színésznő, mint a polgári asszony és szinte lehetetlen megakadályozni, hogy az udvarlók meg ne környékezzek. De mégis féltettem női jóhírnevét, a­melyet Győri tolakodó lá­togatásai állandóan veszedelmeztettek. Győri raffi­nati eszközökkel dolgozott. Művészi dolgokkal trak­tálta feleségemet, zenedarabokat írt számára. Itt fek­szik a bíróság asztalán egész köteg szerelmes levél, a­miket a feleségemnek küldött. Ezután családi viszonyairól kezdett beszélni. A mikor a kislánya nevét említette, sírva fakadt, úgy hogy csak nehezen tudta tovább folytatni val­lomását: — Az volt az érzésem, hogy ebbe a rettenetes komédiába a feleségem hibáján kívül kerültem. Fe­leségem is, én is ártatlanok vagyunk. Az asszony, gyermekemnek anyja, ezért törődnöm kellett becsü­letével. Nem provokáltathattam Győrit, mert nem mondhattam senkinek. E­regy barátom, provokáld ezt az embert­, mert viszonya van a feleségemmel. A kérdéses napon, éppen a mikor ebédnél ültünk, anyámmal beszéltünk a dologról. Ekkor beszélt az ablakon Győri: — Hol van Ferike? Ez a bizalmaskodás rettenetesen fölháborított, de mégis nyugodtan azt feleltem Győrinek: Beteg! Győri erre a szemben lévő villába ment, én utánit siettem, hogy kiutasítsam őt, fel is szólítottam a távozásra, de ő nem ment, sőt szemtelen választ adott. Rettenetes düh vett rajtam erőt. Kirántottam revolveremet és Győrire sütöttem. A lövés nem ta­lált. Győri ekkor rám ugrott, én védekeztem, bir­kózni kezdtünk, közben újra elsütöttem a fegyvert, majd agyával többször fejbevágtam Győrit. Az elnök: Meg akarta ölni Győrit?, — Nem. A bíróság ezután a vádlott anyját, Fort Fee­rencnél hallgatta ki, a­ki sírva mondotta el, hogy fia nagyon izgatott volt, a­mióta a harctérről haza­jön. Többször panaszkodott, hogy Győri nagyon bi­zalmas a feleségéhez. Az eset részleteire nem emlék­szik, csak azt tudja, hogy egyszerre lövést hallott, majd Farkas Ferenc kiabálni kezdett: — Te alávaló gazember, elraboltad a becsüle­temet. Az elnök: Mondja el, hogyan látta esetet? Fort Ferencné: Csak ara emlékszem, hogy Győri a nap minden szakában egészen otthonosan járt-kelt lakásunkon. Ax Andor a következő tanu. Elmondja, hogy a merénylet napján a villamoson találkozott Far­kassal. Farkas nagy­án idegesen viselkedett, ő cso­dálkozott is, hogy a­ máskor szives és előzékeny, ud­varias ember zárkózott volt és kérdéseire zord vá­laszokat adott. A tanu, a­ki még nem tudott az esetről, meg is kérdezte Farkastól, hogy mi baja van. Farkas azt válaszolta, borzasztóan ideges. Este aztán megtudta a tanu, hogy mi történt. A következő tanu Dobrovetzky Berta cseléd. A konyhában h­allotta a lövést, de félelmében rögtön elfutott. Az elnök kérdésére, hogy ismerte-e Győrit és nem tűnt-e föl, hogy gyakran járt a házhoz, el­mondotta, hogy Győri a nap minden órájában beje­lentés nélkül bejárt a házba s hogy a cselédség gya­núsnak tartotta ezt a dolgot, sőt többször beszélt is róla. Ezután Ih­rczeg József dr­. rákosszentmihályi orvost hallgatta ki a bíróság, a­ki az első segítséget nyújtotta Győrinek. Herczeg elmondta, hogy küld­tek érte, siessen Farkasék házába, mert ott gyilkos­ság történt. — Mikor odaértem, — mondotta az orvos — Győrit ülőhelyzetben találtam. Rettenetesen jajga­tott. Felállni nem tudott, m­ert a lába is el volt törve. Kéri, védjem meg őt, mert attól fél, hogy Farkas újra visszatér. Védelmére két szuronyos csendőrt rendeltem oda. Szabó Jánosné, Szalontai Feri házmesternője azt vallja, hogy Győri éjszakának idején sokszor kísérte haza Farkas feleségét s egy-két órára fel is­ ment a lakásba. Kerekes Jakab, Győri házmestere, a következő tanu, a­ki elmondta, hogy Szalontai Feri többször meglátogatta Győrit, sőt egész éjszaka is fenn ma­radt a lakásban. Néhány lényegtelen tanúvallomás után K­ud­toff alezredes-hadbíró és Sztankay százados, a hely­őrségi fogház ügyeletes lisztjének kihallgatása kö­vetkezett, a­kik azt vallották, hogy Farkas Ferenc még a helyőrségi fogházban annyira földúlt állapot­ban volt, hogy szinte beszámíthatatlannak lát­szott. Beuer Antal dr. ügyész vádbeszédében a vád­lott súlyos megbüntetését kívánta, mert embert akart ölni. Baumfehl Lajos dr. főhad­nagy-védő felszóla­lása után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza és rövid tanácskozás után Farkas Ferencet a vád alól .

Next