Budapesti Hírlap, 1917. február-március (37. évfolyam, 32–87. szám)
1917-02-01 / 32. szám
különösen most, mikor ezek az országok a rossz termés miatt nyersterményben is a fölfokozott harci tevékenység céljára fémben és munícióban nagymértékű bevitelre szorulnak, hát ezt a bevitelt fogjuk mi megakadályozni. A cél világos: a háború megrövidítése. A munka föl van osztva: Németország vállalja Franciaország és Anglia blokádját, mi ■Olaszországét. Sok szép és dicsőséges dolgot műveltek hős tengerészeink már eddig is: az olasz háború első napja óta nevük és hírük mindegyre gyarapodott. Vitézségüket edzeni, becsvágyukat tüzelni fogja új feladatuk világtörténelmi fontossága, ők fogják diadalmasan befejezni azt, amit a mi drága szárazföldi csapataink, bakáink, huszárjaink száz csatatéren oly dicsőségesen megkezdettek és a döntésig megérleltek. Kiotiarc 0 véglefeMg. Bécs, jan. 31. Tekintettel a békeajánlatnak az ellenfelek által történt rideg visszautasítására, valamint az abból származott szükségességre, amelynél fogva a háborút fokozott erővel kell tovább vinni ,s minden, meg a legélesebb harci eszközök alkalmazásával is megrövidíteni, — a cs. és királyi kormány a berlini kormánnyal egyetértésben elhatározta, hogy ez évi február 1-étől kezdődően Anglia, Franciaország és Olaszország körül, valamint a Földközi-tenger keleti részében egyes zárlati zónákban a búvárhajóharcot élesebb formában kezdi meg és minden tengeri forgalmat megbénít. Ez okból a cs. és kir. külügyminiszter e hónap élén a semleges államoknak a cs. és kir. udvarnál akkreditált összes képviselőihez jegyzéket intézett, amely fordításban így hangzik: a z osztrák &$ rrsaskas" iseggység«. Ausztria és Magyarország és szövetségesei 1514. évi augusztus hónapban fölvették a rájuk kényszeritrt harcot. Az a tudat, hogy létük és létérdekeik védelméről van szó, megadta nekik az erőt, hogy megadhattak ellenségeik túlsúlyával szemben és olyan eredményeket küzdhettekki, amelyekkel az ellenségek sikerei nem érnek föl. Harminc háborús hónapján megszilárdultak és megnövekedtek ezek a sikerek. Amily mértékben gyöngültek és megsemmisültek az elenségük hódító tervei, abban a mértékűjen elérteknek tekinthették Ausztria-Magyarország és szövetségesei tisztán védelmi jellegű háborús céljaikat. Ez a mérsékletteljes fölismerés és az óhaj, hogy további hasztalan vérontás elkerültessék, szülte a négy szövetséges hatalom békeajánlatát. Ellenfeleik, akiket elvakított az őrület, hogy mégis előidézhetik a sorsnak egy rájuk nézve kedvező fordulatát és bennünket összezúzhatnak, ridegen visszautasították ezt az ajánlatot. A békekötésnek olyan föltételeit állították fel, amelyeknek előföltétele a négy szövetséges hatalom legyűrése, célja, pedig azoknak megsemmisítése lett volna. Isten és a világ tanúi annak, hogy ki bűnös a háború továbbfolytatásában. Az ellenségeknek ama szándékával szemben, hogy Ausztria és Magyarországot és szövetségeseik hadseregeit legyűrjék, flottáikat megsemmisítsék, lakosságukat kiéheztessék, folytatni kell a háborút szárazon és vizen minden, még a legélesebb fegyverrel is. Egyes-egyedül a háború összes eszközeinek fokozott alkalmazása teszi lehetségessé a háború tartamának megrövidítését. Az ellenségek már eddig is arra törekedtek, hogy Magyarország és Ausztria és szövetségeseinek tengeri forgalmát megbénítsák és ezeket a hatalmakat minden behozataltól elvágják. Miként más tengereken, az Adrián is, még kórházhajókat is, mint az Elektrát és fegyvertelen személyszállító gőzösöket, mint a Dubrovnikot, a Biokovot, a Dániel Ernőt és a Zagrebet, előzetes figyelmeztetés nélkül, megtorpedózták. Magyarország és Ausztria és szövetségesei ezek után a maguk részéről ugyanezt a módszert fogják alkalmazni, olyképpen, hogy 1917. év február elsejétől kezdődően Angliát, Franciaországot és Olaszországot elvágják, minden tengeri forgalomtól és e végből egy bizonyos zárlati zónán belül minden eszközzel megakadályoznak minden hajózást. E szándék keresztülvitelében 1917. év február elsejétől kezdődően a következőkben megjelölt és az Anglia, Franciaország és Olaszország körüli zárlati zónákban, valamint a Földközi-tenger keleti részében minden további nélkül az összes fegyverekkel küzdeni fognak bárminő tengeri forgalommal szemben. 3 zarlati zónak. 1. Északi zárlati zóna: E területet határolja a hollandi partvidéktől 20 tengeri mérföldnyi távolságban a Terschelling világító hajóig húzódó vonal, a Terschelling világító hajótól Udsireig húzódó hosszúsági vonal, egy onnan a 62 északi szélességi és 0 hosszúsági fokon át a 62 északi szélességi 5 fok nyugati hosszúsági pontig húzódó vonal, továbbá a Farock déli csúcstól 3 tengeri mérföldnyire délre levő pontig, onnan a 62. északi 10 fok nyugati hosszúsági ponton át a 61 északi szélességi, 15. nyugati hosszúsági fokig, onnan az 57. északi szélességi, 20 fok nyugati hosszúsági, majd 47. északi szélességi, 20 nyugati hosszúsági, azután a 42. északi szélességi, 15. nyugati hosszúsági fokon át a 42. északi szélességi fokon keresztül a Cap Finisterretől 20 tengeri mérföldnyire levő távolságban a spanyol északi partvidék mentén a francia határig húzódó vonal. 2. .4 Földközi-tengert háborús területnek jelentik ki. & nemliga* hajsza*. A semleges hajózás részére nyitva marad a Pt. de Espiguettetől 38 fok 20 perc északi 6 fok keleti szélességi vonalig, valamint a 2 fok nyugati hosszúságnál kezdődő az, északafrikai partvidéktől északra és nyugatra levő 60 tengeri mérföld szélességű sás. E tengervidéknek Görögországgal való összekapcsolására 20 tengeri mérföldnyi szélességű sáv vezet a következő vonalaktól északra, illetően keletre: 39 fok északi és 6 fok keleti, 38 fok északi és 12 fok keleti, 37 fok északi és 11 fok 30 perc keleti, 34 fok északi és 11 fok 30 perc keleti, 34 fok északi és 22 fok 30 perc keleti pontig. Innen 20 tengeri mértföld szélességű sáv vezet a 22 tök 300 perc keleti szélességi ponttól a görög szuverenitás alá tartozó tengervidékre. Semleges hajók, amelyek ezeken a tengervidékeken hajóznak, ezt saját veszedelmükre teszik. Habár történtek evőintézkedések erre nézve, hogy azok a semleges hajók, amelyek február 1-jée e zárlati zónák kikötői közelében érkeztek, megkíméltessenek, mégis nagyon tanácsos, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel figyelmeztettessenek és más irányba irányíttassanak. Semleges hajók, amelyek a zárlati zónákba eső kikötőkben időznek, hasonló biztosságban elhagyhatják még a zárlati zónákat, ha február 1 5-ike előtt indulnak el e kikötőkből és a legrövidebb úton haladnak a szabad tengervidék felé. Az elhatározás célja s a háború megrövidítése Ausztria és Magyarország ez elhatározását is az a szándék szülte, hogy hathatós háborús eszközzel megrövidítse a harcot és közelebb jusson egy oly békéhez, amelyre nézve ellenségeitől eltérőleg mérsékletes. ..zurminc megsemmisítő szándéktól nem vezérelt feltételeket vett tervbe, eltelve, mint eddig, ezután is attól a szándéktól, hogy a há-Egyik késő éjszakai órákba kinyúló elkeseredett kártyázás után a Doktorka, miután zsebre gyűrve a partnerjétől elnyert bankóhalmazt, álmosan mászott föl a segítőhely szénapadlására legényével együtt, ahol nyakig beásva magukat az illatos szénába, iparkodtak elaludni. Vagy úgy reggel ötig sikerült is a dolog, mikor azonban nagy lövöldözésre, ágyudörgésre ébredtek föl. Egy pillanatig bámulva, meglepetve néztek egymásra, aztán a Doktorka ,.Baj van, kérlek akisen“ szólítással legurul a padlásról, Tóth, a pucér utána. __ Mi az? Mi történt, kérlek alá . . . — dadogja be a szobába, de ajkára fagyott kiállással látja, hogy az egész ház üres, csak a tegnap esti nagy kártyázás maradványai fekszenek szétrugdalva a földön. A ház körül elterülő erdőben mindig élénkebb a fegyverropogás, a gyalogsági lövedékek csak úgy kopognak a falon. Már egész közelről hallik a muszkák „smrri, hurri“ kiáltása. Úgy látszik, valahol a baloldali szomszédoknál benyomták a frontot, s az ezredünk a háta mögött húzódó magaslatokra húzódott vissza. A Doktorkát ott felejtették a szénapadláson. Hogy ez nem a legkellemesebb fölfedezések közé tartozik, azt magam is belátom, azért egy cseppet sem csodálkozom, hogy a Doktorka elkezdett rohanni . , , rohanni visszafelé, úgy". A hogy a nála sokkal könnyebb súlyú Tóth alig ért a nyomába. Nem rohantak sokáig, mert valamiben megbotolva, egy irgalmatlan lendülettel, összegabalyodva egymásba, gurultak be egy bakáink által vájt üres fedezékbe. — Végünk van — megcsípnek, kérlek alásan — nyögte a Doktorka, összevert oldalát tapogatva— innét élve aligha kerülünk ki. A dolog valóban kezdett komolyra válni. Fent a fejük felett idegen szavak, sieő-botló lépések hallatszottak. Egy géppuskátállítottak föl az oroszok a fedezék tetején, s irgalmatlan lármával elkezdtek lőni. A fedezék nyílásánál elsuhanó árnyékokat lehetett látni, amint ide-oda mozognak kint a tányérsapkás géppuskások. Az ágyulövések mind sűrűbbek lettek. Egy-egy bőszült ordítás, lovak patáinak csattogását egész jól ki lehetett venni. Majd világosin kelhető dübörgéssel egy muszka üteg vonul föl a fedezéktől balra s úgy el kezdtek dobolni az ágyúikkal, hogy minden pillanatban attól lehetett tartani, hogy a kis fedezék beomlik. — Olyan lövöldözést még életemben nem hallottam, - mint at hogy a Doktorka később mondta, — töltöttek, lőttek . ... töltöttek, lőttek . . . Később már nem is töltöttek, csak lőttek. Mintha szive nőtt volna a földnek, úgy dobogott minden lövésnél, egy marék föld hullott a nyakuk közé a fedezék tetejéről. A Doktorka sápadt arccal húzódott be a fedezék sötétebb sarkába s kétségbeesett erőlködéssel tüklgete verejtékező homlokát . . . Majd hirtelen elhatározással a tegnap este összenyert bankócsomót előszedve, remegve várta, hogy mikor jelenik meg a fedezék szűk nyílásában egy torzonborz kozák feje. Akkor csak a pénzt kell az orra alá tolni, ezt az egyszerű megvesztegetési műveletet a legbutább muszka is megérti s csak lesz szive nem bántani egy tehetetlen foglyot, különösen, ha ily gavallér is. Tóth, a puccer a sarokban ülve röhögött s isteni kényelembe helyezkedve, kezdte lerángatni megütött lábáról a csizmáját, miközben „Olyé, a ligetben nagyszerül“ című, a Ferencvárosban közkedvelt nótát fütyörészte. A Doktorkának még a szive verése is elállt rémületében. — Ez az ember megőrült, tisztára megőrült, — konstatálta magában. — Még csak ez hiányzott! Atyaúristen! A fejem fölött muszka, itt benn egy rémülettől megőrült tisztiszolga. — Már éppen kezdett elájulni, mikor Tóth abbahagyva a fütyülést, elkezdett beszélni, szemtelenül beszélni. Eddig a legcsendesebb tisztiszolgának mutatkozott, most meg mintha kicserélték volna. Vagy tán a gazda és a szolga között fönnálló válaszfalat látta beomlani s egyszerűen fölülkerekedett benne a pesti franzstadti jász. — Hát csak ide dugja be a pofáját valamelyik, édes doktorkám, — szavalta a Doktorka legnagyobb rémületére, — adok neki egy olyan flemmet . . . engem ugyan el nem csípnek élve . . . ha tetszik, verjenek agyon bennünket. 82.) 1917. február 1.