Budapesti Hírlap, 1917. július (37. évfolyam, 165-190. szám)

1917-07-01 / 165. szám

­ állásra jelölni. A parlamenti pártok az elnökség­­tagjainak jelöléséről hétfőn fognak megállapodni. A képviselőhöz elnöki székének betölté­sére vonatkozó különböző hírekkel szemben illetékes helyről a Magyar Tudósító­t annak köz­lésére hatalmazták föl, hogy Esterházy Móric­­gróf miniszterelnöknek az volt a véleménye, a­mikor a kabinet alakítására megbízást kapott, hogy a képviselőhöz új elnökének személyére nézve legjobb lenne, ha az összes pártok egy pártonkívüli politikus személyében állapodná­nak meg. Ennek következtében ő volt az, a­ki Návasy Lajost számításba vette és a kihez, már mint dezignált miniszterelnök, kérdést inté­zett, hajlandó lenne-e vállalni a házelnökséget. Návay Lajos a házelnökség elvállalására haj­landónak mutatkozott, de ez elhatározását ah­hoz kötötte, hogy az ő jelöltségét az összes pár­­t­lok kivétel nélkül megnyugvással fogadják. Mint látnivaló, a miniszterelnök szándé­kával mereven szemben áll az őt támogató pár­tok elhatározása. Loyd-George a béke biztosítékairól. Németország demokratizálását kívánja. Budapest, jun. au. Lloyd-George ismét beszélt, ezúttal Glasz­­govnan. Fenhéjázás és gaz képom­tatás beszédé­nek legfőbb jellemvonása. Egyrészt merész kéz­zel fölosztja a világ ama részét, a­mely esetleg prédára vethető, a­nélkül hogy meggondolná, hogy ahhoz előbb az egész vonalon győznie kell. De kioktatja népét, hogy előbb meg kell tanulnia koplalni s csak azután győzhet. Ám egy nép ön­ként nem koplal és a­m­íg van mit enni, addig az angol népet senki sem kényszerítheti arra, hogy koplaljon. Eképpen igen problematikus az a győ­zelem, a­melyet Lloyd­ George úr az angol gyom­rok absztinenciájára alapít. A békéről is meg­emlékezik az angol miniszterelnök. A béke leg­­biztosabban szerinte úgy volna megköthető, ha előbb Németországot is demokratizálni lehetne, mert a császár és politikusai durva keze nem al­kalmas arra, hogy népét a béke birodalmába vezesse. A stokhohni béke szédelgés ürügye alatt a világnak ezt a demokratizálódását az antant a maga eszközeivel megpróbálta, de ennek a fo­gásnak senki sem ült föl, még a csehek sem, csak éppen a magyar szocialisták. A világ de­mokratizálását, a­mi alapja lenne az angol világ­­zsarnokságnak és földfölosztó békéjének, eddig csak Magyarországon sikerült munkába venni. Így világos dolog, hogy a mi kormányunk szo­cialista szövetségeseivel az antant érdekében, bé­kéjéért és országfelosztó terveiért dolgozik. Ha ehhez még egyéb bizonyíték is kell, ott van Ká­rolyi Mihály grófnak Komáromban mondott tegnapi kordcsbeszéde, a­melynek eszejárása annyira megegyezik a Lloyd-Georgéval, hogy szinte nem tudjuk, Károlyi inspirálta-e az angol vezérminisztert, vagy Lloyd-George a radikális magyar grófot. Az sem lehetetlen, hogy mind­ketten közös forrásból merítik tanácsaikat, me­lyek alapján az antant rajtunk győzedelmeskedni akar. Azt halljuk, a képviselőházban interpel­láció készül, a­mely azt fogja kérdezni, mennyi­ben szolidáris az Esterházy-kormány a két be­széddel, Károlyi Mihály gróféval és Lloyd­ George- éval. LLoyd-George b­eszéde, London, jun. 30. (Reuters) Lloyd­ George miniszterelnök Glaszgowban beszédet mondott, a­melyben a többi között a következőket fejtette ki: Sohasem volt férfiaknak több rokonszenvre, támogatásra és összetartásra­­szükségük, mint azok­nak, a­kik népünk sorsát ebben az órában intézik. Megh­ivattunk, hogy Angliát ebben a borzalmas tor­nádóban elvezessük. Az eddigi dühöngő viharban sikerrel szelte át Anglia hajója a habokat, de az orkán még nem múll el és szükség lesz a fedélzeten 1 Ha azt kérdezik tőlem, mily haladást teszünk, akkor a következőket mondhatom: Napról-napra bonyodalmakba, nehézségekbe és gondokba jutot­tunk bele, de mindnyájan érezzük, h­ogy a nehézsé­geket legyűrjük és hogy ki fogunk tartani. Orosz­ország meglepő fejlődése kétségkívül ebben az esz­tendőben ideiglenesen kárunkra fordította a ka­tonai helyzetet, a­mely azonban idővel javunkra fog fordulni. A­mi a nyugati arcvonalon történik, mutatja, mit lehetett volna ebben az évben elérni, ha a szövetségesek valamennyi erői készek lettek volnaa arra, hogy minden oldalról nyomást gyako­roljanak. Hadseregünk­ kiképzése, tapasztaltsága és fel­szerelése összehasonlíthatatlanul jobb, mint bármi­kor vol. A brit haderők a legszebb összeállítású ne­héz árokmozsarakkal rendelkeznek, a­melyeket valaha hadsereg látott. Aggodalom az orosz események miatt. Oroszország belső zavarai kétségtelenül sok gondot okoznak most nekünk. Bármilyen áldásos is kétségtelenül az orosz forradalom, bármilyen je­lentősek is eredményei ebben az évben és lesznek meg inkább a jövőben, tagadhatatlanul az volt a hatása, hogy késleltette a teljes győzelmet, egyúttal azonban biztosabbá tette, mint a­milyen valaha volt. (Tetszés.) S a­míg még fontosabb, a kivívandó győ­zelem értékét mindennél jobban fokozta- Sok em­ber szívet aggodalommal töltötte el az a gondolat, hogy a demokrácia jövőjét megállapító békekonfe­rencián a legreakciósabb önkényuralom képviselői is jelen lesznek. Oroszország most már szabad. Megbízottjai a békekonferencián egy szabad nép képviselői lesznek, a­mely nép a szabadságért és a demokrácia jövőjéért harcol. Közben azonban Franciaországnak, Olaszországnak és nekünk kel­lett a teher nagyobb részét viselnünk. Csak a mi erő­feszítésünk mentette meg a demokráciát a meg­semmisülés katasztrófájától. Angliának a hézagok kipótlására odavetett ereje ismét megmentené Európa szabadságát. (Tetszést.) Most azonban Orosz­ország napról-napra erősbödik. Amerika kezdi már Európa csatatereire kül­deni a szabadság zászlaja köré csoportosult vitéz fiait. Ez teljesebbé és biztosabbá teszi a győzelmet, mint a minőnek reméltük. A buvárhajók veszefislem. A győzelem elérésének két­ feltétele van: Az első, hogy a buvárhajók támadásait vissza tudjuk verni, vagy legalább normális határok közé szorí­tani. Veszteségeink súlyosak és talán még további korlátozásokra, némely tekintetben talán kemény nélkülözésre kényszerítenek bennünket. Minden a néptől függ. A kormány a kilátások és lehetőségek gondos mérlegelésével megalapította, hogy a búvár­­hajók sem hazánkat nem éheztethetik ki, sem csa­patainkat nem tarthatják távol a tengerentúli­ csa­taterektől. (Tetszés.) Májusi és júniusi veszteségünk súlyos volt ugyan, de több százezer tonnával keve­sebb, mint a­mennyire az admiralitás számított. Most kezdünk a buvárhajók fölé kerekedni és mó­dot találtunk tevékenységük megbénítására és el­pusztításukra. Ha mi mindent megteszünk, akkor a német búvárhajókkal éppen olyan kevés sikert tudnak el­érni, mint a Zeppelinekkel. Ha semmit sem pazar­­lunk el, akkor nem fogunk éhezni. Élelmiszerbe­­hoza­talunk emelését sikerült elérnünk. Ha minden munkaadó és minden munkás ugyanarra a célra fog törekedni, akkor kitarthatunk. Ha erősen neki­fogunk, kikü­zdjü­k a győzelmet. Eltökéltséggel és erős idegzettel oly biztos a győzelmünk, mint hogy a nap reggel felkel. Az antant hadicéllal. IJoyd-theorge azután az untaid hadicéljai­ról és Németországról beszélt. .­ háborúnak akkor lesz vége, hogyha a szövetségesek elérik céljaikat, a­melyeket maguk elé kitűztek, a­mikor elfogadták azt a kihívást, a­mellyel Németország a civilizációt támadta meg. De ha a háborút csak egyetlen órával is előbb fejeznénk be ennél, mégis a legnagyobb szerencsétlenség lenne, a­mely valaha is érte az emberiséget. (Tetszés.) Azt mondják, hogy a német nép kész arra, hogy elégtételt ad­jon és békét kössön. De ez olyan béke volna, a­mely Németországnak gaz­dasági és egyéb felügyeleti jogot biztosítana azok fölött az országok fölött, a­melyeket meg­szállott. Mezopotámia, a hajdani üdénkért, az egész világ mágiája, török uralom alatt vadonná vált. Hogy Mezopotámiával mi történjék, arról a L­ekekon­ erdt­ fiának kell döntenie. De soha sem szabad többé állandóan Törökország birtokában hagyni. Örményországról ugyanezt mondhatjuk. A­mi pedig a német gyarmatok sorsát illeti, itten a lakosság kívánalma a mértékadó. A fejletlen népeknek gyöngédebb kezekre van szükségük, mint a németeké,­­hogy utána nyúljanak. A tartós béke föltételei. — Németország demokratizálása. Van-e német részről valamelyes kívánság arra nézve, hogy ezekre az alapföltételekre vo­natkozóan megegyezhessünk? Az osztrák mi­niszterelnök nemrég határozottan visszautasí­totta azt az alapf­öltét­elt, hogy a népek saját vá­gyaik szerint intézzék a sorsukat, de a­míg ezt nem értük el, nincs béke, vagy ha egy ilyen békét kötnénk, nem lenne tartós béke. A mél­tányos alapokon nyugvó békét nem szegnék meg a népek. A tartós béke egyedüli biztosítéka csakis a porosz militarizmus megsemmisítése. A legjobb fegyver erre a német kormányzás de­mokratizálása lenne. Senki sem akarja Német­országnak előírni a kormányzás módját, de a demokratizálás után egészen más gondolkodási­ és egészen más magatartást­ Németországgal folytathatnánk tárgyalásokat, mint azzal, a­me­lyet a támadó­kedv és a porosz militarizmusnak­ megfelelő szellem hat át. A szövetségesek kormányai okosan csele­kednének, hogy ha ezt a megkülönböztetést ál­talános magatartásuknál s a b­ékefel­tételekről folytatott minden tárgyalásnál szem előtt tar­tanák. Európa ismét megittasult a legjobbak és legderekabbak vérétől, de ne feledkezzünk meg a szentnek nevezhető okok egész soráról. Az emberiség megváltásának válaszútján állunk. És én fölszólítom országunk népeit s az ország határain túl levő népeket, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi igazságosság nagy céljaiért tovább folytassák a küzdelmet, úgy hogy a nyers erőszak soha többé ne ülhessen az igazság trónjára és a barbár erő ne emelhesse magasra a szabadság jogarát. Budapesti Hírlap u­. 2.) 1917. julius 1. levő összes férfiak ügyességének, türelmének, bátor­ságának, kitartásának teljes megfeszítésére ahhoz, hogy e hajót megfeneklés nélkül elvezethessük. Ha azonban mindenki támogat minket, el is fogjuk ve­zetni. Angliát semmiféle felelősség nem terheli ez ádáz eseményekért. A harctéri helyzet. Az oroszok támadása Kelet-Galíciában. A németek u­jabb sikere a franciákkal szemben. Budapest, jan. 30. Kerek egy hónappal ezelőtt, május 29-én azt jelentette a német hadvezetőség, hogy „el vagyunk készülve orosz-román támadásokra“. Ma pedig azt mondja Ludendorff: „Az oroszok harci tevékenysége Kelet-Galiciában azt a benyo­mást teszi, hogy támadni akarnak“. Május végén a várt lehetőség nem következett el. Ám az oro­szok tüzérségi tevékenysége azóta eleinte rövi­­debb megszakításokkal egyre tartott s az utolsó két hét alatt nemcsak intenzitása nagyobbodott, hanem e tevékenység frontszélességben is meg­nőtt, sőt a legutóbbi napokban már gyalogsági felderítőosztagok előretörései is tarkították. Az utóbbiak pedig — eléggé a köztudatba átment dolog —­ az offenzív föllépésnek, tehát a nagyobb gyalogsági akcióknak már eléggé megszokott előjelei. Az oroszok egyre hevesbedő tüzérségi munkája, mint jelentéseinkből olvassuk, részben Luck körletére is, de főként a brody—rembergi vasútvonal és az ettől délre fekvő Brzezany által határolt frontszakaszra irányult. Ez az utóbbi frontszakasz jön elsőben tekintetbe annál in­kább, mert a valóban elkövetkezett első nagyobb gyalogsági támadás is itt intéződött. E szakasz arcvonalszélessége körülbelül 60—70 kilométer, tehát egy nagyobb akció kiválasztott helyének éppen elegendő. A tegnap éjjel nagy erőkkel vég­rehajtott és orosz kudarccal végződött gyalog­sági támadás­­helye: Koniuchy község, középen fekszik Brzezany és a tarnopol—zlocsovi vasút mellett lévő Zborov között, egy állag 400 méter magas dombláncolat centrumában, a­mely a Zlota-Lipa és a Sztripa felső folyásának vízvá­lasztója, s itteni állásainknak erős támaszték­pontja. Ez az orosz támadás természetesen még mindig nem jelenti azt, hogy csakugyan orosz offenzívára kerül a sor. Sőt azt sem jelenti, hogy az oroszok, ha komolyan fognak, okvetetlenül csakugyan Kelet-Galiciában fognak támadni. Lehetséges, hogy a mostani akció csupán morá­lis dopingolása az orosz csapatok ama részének, a­melyek a leghamarabb kaphatók és a legjobb állapotban vannak egy­ offenzívá­t

Next