Budapesti Hírlap, 1917. október-december (37. évfolyam, 244–320. szám)

1917-10-02 / 244. szám

017. október 2. Budapesti Hidlap ( 1.) A nyugati harctér. Repülőttasítás London és az angol partok estén. Angol hivatatos jelentés. London, okt. 1. (Reuter.) Este jelzést adtak, hogy repülő­támadás várható. A közönség a hatóság utasítá­saihoz képest sietve keresett menedéket. Nemso­kára távoli ágyúdörgés hallatszott, a­mely gyor­san közeledett. Egyre hevesebb lett. Valószínűen sikerült a támadókat a város középpontjától tá­voltartani. Mikor a tüzelés megszűnt, a City ezüstös holdfényben ragyogott és éjfél után élénk maradt. A színházakban és hangversenytermek­ben a támadás közben is folytatták az előadást. London, okt. 1. (Reuters) Hivatalosan közlik: Két csoport repülőgép és több külön haladó repülőgép át­repült este hat óra 40 perc és nyolc óra között Kent és Essex fölött a parton és Londonhoz közeledett. Tíz gép áthatott a külső védőművek fölött, Londont azonban csak négy vagy öt gép érte el. Bombák levetéséről Kentből, Essexből és Londonból érkezett jelentés. Emberéletben vagy tárgyakban való veszteségről még nincs hír. Az angolok rommá lövik Ostendét. Berlin, okt. 1. (Wolff.) A B. Z. am Mittag haditudósítója je­lenti: Az antant táborában, vay látszik, elhatározták, hogy a szép, gazdag és vidám életű Osztende váro­sát elpusztítják. Már a városnak szeptember 22-én a tenger felől való lövetése is őrültség volt, 25-én pe­dig­ folytatták. Ismét megjelentek Osztende magas­ságában angol monitorok és belőttek az utcákba, m­íg a partvédő ütegek el nem zavarták őket. A meg­evő­ tört lakosság szenvedése azonban ezzel mért nem ért véget. Szeptember 26-án éjszaka újabb lövöldö­zés riasztotta fel a várost, ezúttal a szárazföld felől­.A lövöldözésnek ez alkalommal igen nagyszámú ál­dozata volt. A súlyos kaliberű gránátok egy eítás után süvítettek végig a sötét éjszakán a sűrű sorokban egymás mellett álló népes h­ázak között. Egy teljes óra hosszat tartott ez a borzalmas helyzet. A lakók tömegesen menekültek a pályaudvaron túl levő parkba. Ekkor a parkban is lecsapott egy gránát, a­melynek több áldozata volt. A tisztek, a­kikkel be­széltem, maguk is segítettek reggel a házak törmelé­kei alól az eltemetett embereket kiásni. .A szerencsét­lenek közül többen megörültek. Mindenfelől jajve­székelés, siránkozás és átkozódás hallatszott. Esz­tendő lakói a legnagyobb zavarban vannak. Ha az ellenség a kapuk előtt állna, megértenék sorsukat. De hogy barátaik teszik ezt velük, nem tudják meg­érteni. Azonkívül azt mondják, azt sem értik, miért nem lövöldöz az ellenség nappal, a­mikor a katonai pontokat megtalálhatná és m­ért éjszaka, a mikor vaktában lövöldöznek. Nem lehet más céljuk, mint a szörnyű és alávaló gonosz pusztítás. És az ellensé­ges sajtó éppen most mer mérgezett hazugságokat terjeszteni a német hadviselés kegyetlenségeiről. Az olasz király a francia és belga fronton. Luganó, okt. 1. Az olasz királynak a francia és a belga arcvo­nalon tett látogatásáról a következő jelentést közli a Stefani-ü­gynökség : A király szeptember 26-án reggel érkezett Ruffini és Mattioni miniszterekkel Belfortba, a­hol Poincary elnök üdvözölte Tu­bot külügyminiszterrel. A király több francia tisztet és katonát kitüntetett. Sorra járta a fronton levő helységeket. Souillynél, Verdun közelében szemlét tartott. Miközben Verdun városát megszemlélte, négy nagy ellenséges bomba csapott le, a­mely igen nagy pusztítást okozott. Ver­áimból Reimszba utazott a király. Itt megtekintette a székesegyházat, a­hol a bíboros érsek üdvözölte. Eközben a szomszédos pályaudvaron megérkezett Pavilevé miiszterelnök, a­ki azonban rövd idő m­úlva visszautazott Parisba. Az utazás harmadik napján az Aisne és az Oise között levő és a néme­tek által a tavasszal kiürített területeket nézte meg. Este elbúcsúzott Poincarétől és kísérőitől. Na­ívon meg volt hatva a látottaktól. Elzászban megállapí­totta, hogy a nép Franciaországgal tart. Verdun Franciaország nagyságának szimbóluma. Neuiligben meglátogatta a király a montenegrói királyi családot, másnap reggel pedig a belga főhadiszállásra utazott, a­hol a belga királyi Pár fogadta. Itt is megtekin­tette a csapatokat és több kitüntetést osztott ki. 29-én este visszautazott Olaszországba. Az angol m­unkáspárt m s 3 ''szervezése. Frankfurt, okt. 1. — .4 Budapesti Hírlap tudósítójának távirata. —• Hágából jelentik: A Manchester Guardian hírül adja, hogy a munkáspárt újjászervezése küszöbön áll, s hogy ezt az újjászervezést fontos politikai eseménynek kell tartani. Valószínű kö­vetkezése az lesz, hogy a parlamentben új párt fog alakulni. Bizottságot alakítottak, a­melynek feladata, hogy a pártszervezést a különböző vá­lasztási kerületekben végrehajtsa. Azt tervezik, hogy a hatszáz választókerület mindegyikén kü­lön képviselőjelöltet állítanak föl. (Sc­.) A buvárhslék újabb sikere. Berlin, okt. 1. Buvárhajóink újabb sikerei az angol csa­tornában és az Atlanti Óceánon: 4 gőzös, 8 vitor­lás és egy halászhajó Berlin, okt. 1. A Wolff-ügynökség jelenti: Az északi harc­téren buvárhajóink ismét 25.000 bruttótonna hajóteret sülyesztettek el. A megsemmisített gő­zösök között volt egy középnagyságú tartálygő­zös, valamint az Agrikola angol vitorlás, a­mely Franciaországnak szenet vitt. Az egyik elsülyesz­tett gőzös vasat, papírt és gyapotot vitt Francia­országba. Egy nagy elsülyesztett vitorlás, a­mely 1300 tonnánál nagyobb vol, valószínűen parafin­olajat szállított. Tsngsszi ütközet a flandiai partokon Berlin, okt. 1. A Wolff-ügynökség jelenti: Néhány torpedónaszádunk szeptember 28-án őrjáró út­közben fölényes számú ellensé­ges rombolóval találkozott a flandriai tengerpar­ton, a­melyeket tüzelés alá vett. Az ütközet foltya­mán egyik rombolón erős robbanást figyeltünk meg. A mi naszádjaink sem sérülést, sem veszte­séget nem szenvedtek. A tengerészeti vezérkar főnöke. A törökök harca. Hivatalos Jelentés. Konstantinápoly, okt­­. A főhadiszállásról jelentik szept. 29-én. Egyik vonalról sem jelentenek különö­sebb eseményt. Angol jelentés a mezopotámiai harcokról. London, okt. 1. (Hivatalos jelentés Mezopotámiából). Pénteken megtámadták a Museidnél, négy mértföldnyire Rá­mád felöl levő előretolt állást. Museid gerincének el­foglalása után megtámadtuk a Ramadie környékén levő főállásokat. Lovasságunk ugyanakkor széles ívben mozgott a várostól nyugatra. Egész napon át tartó súlyos harcok után elfoglaltuk a Ramadie kö­rül keleti, délkeleti és déli irányban levő főállásokat. A várostól két mértföldnyire a lovasság kordont vont a szárazföldön, észak felől pedig az Eufrátesz zárja körül a várost. Az ellenség kitörést kísérelt meg éjszaka nyugati irányban, a lovasság azonban utját állta. Hajnalhasadáskor ismét megindult a t­á­madás. Szombaton délelőtt az ellenség megadta magát. Agyukat, fegyvereket, muníciót, sok hadi­anyagot és több ezer foglyot hagyott kezünkön az ellenség, köztük Ahmed béget enősí­t törzskarával. Az ellenséget teljesen megleptük. Romnadiennek csaknem egész helyőrsége a kezünkre jutott. Csapa­taink a legsályosabb körülméivel? között nagy vitéz­séggel­, elszántsággal és kitartással harcoltak. (Az angol jelentésben említett Ramadie város száz kilométerre van Bagdadtól, nyugatra az Eufrát jobb partján.) a­­béli­ akció. A pápa a középponti hatalmak válaszát közli az antanttal. Frankfurt, okt. 1. Luganóból jelentik. A popolo d'Italia hír­adása szerint a pápa a középponti hatalmak vá­laszjegyzékét közölte az antant-államokkal, az­zal, hogy várja a válaszukat, hogy milyen állást foglalnak el a jegyzékekkel szemben. (Sd­.) Orosz ipa béke­vettettségére?, Berlin, okt. 1. A Lok­alan­zeiger stokholmi távirata je­lenti: A Dien egy orosz diplomata beszélgetését­­ közli, a­melyből kiderül, hogy az orosz kor­­­mány most már másképpen gondolkodik a béke kérdéséről. .4 hivatalos körök már nem tartják teljesen lehetetlennek, hogy tárgyalást kezdje­nek. Sőt haározottan elismerik, hogy a mostani pszichológiai pillanat minden tekinti­n alkal­mas lenne a béketárgyalás megkezd . Annak jeléül, hogy az orosz diplomácia a háború be­­­fejezésére gondol, ismerteti a Dieu a fontos dip­lomáciai állások újból való betöltését, köztük a berni és a madridi követ állásáét. A kormány azzal okolja meg ez állások betöltésének meg­változtatását, hogy a béketárgyalások megkez­dését bármely pillanatra várhatjuk és akkor Bernnek igen kiváló szerepe lesz. A bolgár miniszterelnök nyilatkozata Berlin, okt. 1. A Vossisch­e Zeitung szófiai tudósítója szeptember 28-án beszélgetést folytatott­ Ra­doszlávov bolgár miniszterelnökkel. Radoszlávov a többi közt a következőket jelentette ki: — Nagyon meg vagyok elégedve jegyzé­künk eddigi eredményével. Az ellenséges sajtó kiáltozása nem oszlathatja el azt a tényt, hogy feleleteink mély hatást keltettek. Az antant helyzete valóban nem irigylendő: Oroszországot menthetetlenül az összeomlás veszedelme fenye­geti, Olaszországot belső inség gyötri, Angolor­szágot ütőerén érte halálos c­sapás, Franciaor­szág már érzi az elszigetelést. Amerika pedig még oly távolságban van, a­mely reánk nézve nem veszedelmes. Ha mi, mint eddig, céltuda­tosan együtt járunk, magunkat meg nem té­vesztettük és egységesek maradunk, akkor biz­tos vagyok abban, hogy oly békét kapunk, a­melyért küzdöttünk és a­melyet megérdemlünk. A csernavodai találkozás és egy más, jelentős esemény, a­mely küszöbön áll, még egyszer reá­lis bizonyítékot fognak szolgáltatni az antant számára kormányaink és uralkodóházaink egy­ségességéről, a mi válaszjegyzékeink közös szel­lemében már kifejezésre jutott. Radoszlávov azután szilárd bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a népek fölszabadítá­sának nagy, közös műve belátható időn belül menten minden önző idegen imperializmustól, meg fog valósulni. Oroszország Görögország sorsán. Berlin, okt. 1. — A Budapesti Hirlap tudósítójának távirata. — Az antant-államokból érkező jelentések­ szerint Anglia, Franciaország, Amerika és Ja­pánország tárgyalást folytatnak egymással, hogy­ Kerenszkivel egyetemben átvegyék Oroszország sorsának intézését. Ilyenformán Oroszország Görögország sorsára fog jutni. Oroszország két tűz között van és Kerenszkinek kétféle veszede­lemmel kell számot vetnie. Egyfelől harcol ellene a béke valamennyi barátja s velük a maximalis­ták, a­kiknek befolyása egyre növekszik, más­részt azonban a nyugati hatalmak egyre fenyege­tőbben követelik tőle, hogy Oroszország teljesítse az antanttal szemben vállalt kötelezettségeit. Ha Kerenszki ezt nem tudja teljesíteni, akkor a nyugati hatalmak Oroszországba küldik megbí­zottaikat, hogy Kerenszki mellett Oroszország politikájáról döntsenek. A nyugati hatalmak egyáltalán nem kérde­zik meg Kerenszkit, hajlandó-e a hatalom ilyetén való megosztására, mert az antant fölteszi, hogy Kerenszki nem is cselekedhetne másként. Ezért érthető, hogy Kerenszki folyvást megkísérli a polgári pártok egyesítését, mert ezzel be akarja bizonyítani, hogy Oroszországban idegenek be­avatkozása nélkül is helyre lehet a rendet állí­tani. Parisban elsősorban Clemenceau követeli, hogy energikusan járjanak el a békét kereső Oroszország ellen. (V.) Kerenszki futárja Oroszországról. Frankfurt, okt. 1. o .­ Budapesti Hirlap tudósítójának távirata. Kopenhágából jelentik: Rubanovics tanár, az orosz forradalmi szocialista párt tagja, a Moszkvában a parasztpárt konferenciáján min delegátus vett részt, s a­ki mint Kerenszkinek külön követe a béke dolgában Franciaországba utazik, Bergenbe érkezett. Rubanovics egy be­­szélgetés során kijelentette, hogy Oroszország helyzete a legkomolyabb, de egyetlen egy vezető ember sincs, a­ki hajlandó volna külön béké kötni. Megerősítette, hogy a rigai orosz vereség­­nek a tábornokok árulása az oka. A stokholm konferenciáról a svédországi távirati affér után többé szó sem lehet, mivel Svédország kedvező talaj a német intrikáknak. A legalkalmasabb hely a konferencia számára szerinte Krisztiánia Rubanovics a német szocialista kisebbségről az mondotta, hogy veszedelmet jelent Oroszországra nézve, mivel tulajdon országában semmi poziti­ív. S­ok 3

Next