Budapesti Hírlap, 1917. október-december (37. évfolyam, 244–320. szám)

1917-10-02 / 244. szám

1917. október 6. BUDAPESTI HÍRLAP é tek, senki sem érkezett meg. A franciáktól meg­tagadták az útlevelet. A spanyol delegátusokkal a kongresszus vezetőcége nem tudott érintkezni, m­ert az összes levelezés nyomtalanul eltűnt. A kongresszus holnap kezdi meg érdemleges mun­kásságát. Kornilov angol páncélos automo­bilokkal vonult Pétervár ellen. Mü­nkhen, aki. 1. — A Budapesti Hirlap távirata. — Gorkij Maxim élesen megtámadja az an­tantot és szemére veti, hogy Oroszországgal szemben a humbug cinikus politikáját alkal­mazza. Kifogástalan bizonyítékok vannak arra, hogy Kornilovnak Pétervár ellen vonuló csapa­tainál angol páncélos automobilok voltak angol legénységgel. Miért drága a hal? Szakférfiak véleménye. Budapest, okt. 1. . Nemrégen, még két hústalan nap volt egy hé­ten, most pedig még a pénteki hústalan napot is megszüntetik azzal a vigasztaló megokolással, hogy van már elég hús. Ez kétségtelenül igaz, viszont a bőség egyelőre nem látszik meg a hús árán, mert éppen olyan drága és nehezen hozzáférhető a meg­szabott jövedelmű társadalmi osztályok számára, mint azelőtt. És a hússal szigorúan egy nívón van a hal. Minden árváltozás, a­mely a hús körül történik, érzékeny hatással van a halálára is, úgy­hogy egy­általán nem lehet azt mondani, h­ogy a­ki olcsó húst akar enni, az­­­egyék halat. A hal ilyen drágaságát mégsem lehet megokolt­nak tartani. Úgy tudjuk, hogy az Országos Közélel­mező Hivatalban a halra vonatkozóan is terveznek reformot, mi egyelőre az érdekelteket kérdeztük meg,­­adják okát a hal mostani aránytalan drágaságának. Dobránszky Béla dr., a Haltenyésztő Részvény­társaság igazgatója a következőket mondotta nekünk : — Ma az a helyzet, hogy a munkaerő, valamint a háló- és egyéb fogó­any­a­g hiánya miatt sokkal ki­sebb a halászat eredménye, mint azelőtt. A napke­reskedők a benzinmotoros halkocsikat éppen ezért nem igen küldik a különböző állomásokra, a­minek aztán az a következése, hogy a tömeghalat leginkább a mesterséges tavakban tenyésztett ponty adja. Ez a halmennyiség azonban csak nagyon kis része a fo­gyasztásnak, fontos tehát az etetés útján való halter­melés. Ez a haltakarm­ány hiánya m­iatt redukálódott és­ arra adott alkalmat, h­ogy a meglévő árut nagyobb árra értékesítsék. Mindenesetre nagy kár, hogy nincs elég takarmány, mert ez maga után vonhatja a te­nyészanyag gyöngülését, úgy hogy a háború után Németországból leszünk kénytelenek tenyészanyagot importálni. Ez persze­­ valutáris veszteséggel járhat.­­ Főképpen az, hogy az élőhal szállítása rendkívül megdrágult. A hal tarifája mint luxuscikk, tarifája szerepel és a nagyobb díjtételt nemcsak a hal, hanem a víz és a jég súlya után is meg kell fizetni. A vasút nem is vállal szavatosságot a köz­vetetten személyvonattal való továbbításért és a­­ szállítás határidejének megtartásáért. Ha a vas­utak vállalnák a szavatosságot, nemcsak néhány nagykereskedő f­oglalkoznék azzal, hogy­­halat vig­gyen a piacra és ez egészséges versenyt teremtene. Ebben az esetben el lehetne érni azt is, hogy a ha­lat ne csak a közeli pacokon értékesítsék. Fontos lenne az is, ha a fogyasz­tó középpontok és a ka­tonaság olyan megállapodásokat kötnének a hal­tenyésztőkkel, hogy a romlott, de haltenyésztés céljára azért használható , terményeiket nekik át­adnák ezzel szemközt azonban garanciát kellene vállalniuk arra, hogy az átadott termény értékével arányban álló olcsó halmennyiséget a fogyasztó középpontok rendelkezésére bocsátják, üdvös in­tézkedés lenne még, ha a nagyobb fogyasztó közép­pontok, mint például Budapest, megfelelő számú haltartót rendeznének be, mert ez is hozzájárulna a forgalom decentralizálásához. Ebben az irány­ban többször tettünk előterjesztést a fővárosnak, a kezdő lépés meg is történt, de a háború miatt ab­ban maradt a terv megvalósítása. .A hal további drá­gulásától azonban nem kell tartanunk, mert az őszi halászás után a tógazdaságok tartóiban nagy koc­kázattal jár a hal eltartása és így a termelő igyek­szik a halon minél előbb túladni. A Közélelmel­ő Hivatal fölhívására egyébként köt­eleztük magun­kat arra, hogy nagyobb mennyiségű halat meghatá­rozott áron hozunk viacra. Megkérdeztük a főváros egyik ismert halnagy­i kereskedé­sét is, a­ki a következőket mondotta: ? — Ha a hal árát vizsgáljuk, arra a megálla­podásra ju­tünk, hogy mindenben lépést tart a hal árával. A "habtenyésztők azzal okolják meg a drá­gaságot, hogy a haltakarmány, a­mely békében 10 -­12 korona volt, m­a nemcsak nagyon drága, de­ alig is lehet­ megszerezni. "Ez igaz, de azért a ter­melés akkor is megtalálhatná a maga számítását, ha kilónkint két-három koronáva mérsékelné az árat! Lehetetlen dolog az is­, hogy a 20—25 mázsa hal szállításáért ugyanannyit kell fizetnünk, mint 100— 150 mázsáért. Óriás terhet jelent ez a fogyasztó­közönségre, hiszen a szállítás díjtételének ez a meg­állapítása sokszor 80—100 fillérrel is megdrágítja a hal kilóját. Ezt minél előbb meg k­ell változtatni, de intézkedni kell az iránt is, hogy a jegelt hal ne vesztegeljen hosszabb ideig egy-egy állomáson, mert az ezzel kapcsolatos elhullás kárát is a fo­gyasztó közönségre kell áthárítani. — Leisz-e elég áru­ az idén? — Bár az ide­­abnormis szárazság miatt­­ a tavak félig kiszáradtak, nem kell áruhiánytól tar­tanunk. Egyes termelők valószínűen forszírozni fogják ugyan a kivitelt, de még ebben az esetben is lesz elég áru, mert az ujabb hírek szerint a terme­­lés eredménye jobb lesz, mint a­milyenre a nyáron számítottunk. Új élelmezésügyi rendeletek. A minisztertanács határozatai. Budapest, okt. 1. A minap megtartott minisztertanácson Hadik János erős közélelmező miniszter a közélelmezésre vonatkozó ügyek egész sorozatát terjesztette elő. Letárgyalta és elfogadta a minisztertanács az élő és leölt vad forgalmáról és az árak megállapításáról szóló rendeletet, meynek alapján egységes elvek szerint fogja rendezni a Közélelmező Hivatal a vad­exportot, különös figyelemmel a belföldi fogyasztás érdekeire. Eltörölték a pénteki hústalan nap és a hétfőn kívül zsírtalan napnak nyilvánították a pén­teket. A külföldi sajtot, figyelemmel a tapasztalt visszaélésekre, a belső fogyasztás érdekében,, éppen úgy, mint a tejtermékek szállítását szállító igazol­ványhoz kötik. Elfogadta a minisztertanács a tej­nek állatokkal való etetésére szóló tilalomra vo­natkozó előterjesztést. Uajonan rendezték a zöldség­es gyümölcs szállítására vonatkozó szabályokat. Azoknak a visszaéléseknek megszüntetése végett, a­melyek a szalonna,­­sír .és vágott sertés szállítása körül az utóbbi időben történtek, e cikkekre is kötelezővé tették a szállító igazolványt. Ugyancsak most nyert megállapítást a malátakád­ra vonatkozó rendelet. Rendszeres készülődés és módosítások után végre tető alá jutott a lánckereskedelem meg­tiltására vonatkozó rendelet is. Ezeket a rendelete­ket a következő hetekben "még egész tömege fog­ja követni a­ közélelmezésre vonatkozó rendelők­nek, a­­melyek sorjában kerülnek tárgyalás alá, illetve a nyilvánosság elé. Nyolcvannyolc vaggon élelmiszer. Vasárnap a­­középponti vásárcsarnokba vas­úton 44 vaggon élelmiszer érkezett, még­pedig 11 vaggon burgonya, egy­­ vaggon vegyesáru, egy vaggon paradicsom, egy vaggon hagyma, két vaggon tök, 3 vaggon paprika, 8 vaggon gyümölcs­féle, 13 aggon szőlő­­hajón: 361 méter mázsa, főleg gyümölcsféle, paprika és paradicsom. Érkezett ezen­kívül 4 kocsival paradicsom, 10 kocsival zöldségáru, 4 kocsival bolgár kertészáru, 4 kocsival tök, 15 kocsi­val dinnye, 1 kocsin barack. A fölhozott­­élelmic­ik­­kekből alma, körte, őszi barack bőven volt­, szőlő és dinnye elegendő.A zöldségfélékből, tök bőven, főze­tek, paradicsom, zöldséghemü kevés, hagyma ele­gendő. A forgalom élénk­ volt. A vásárló közönség igénye a fölhozott élelm­cikkekből a nagyobb kész­let folytán kielégítést nyert. il­­jön vasúton szintén. 44 vaggon élelmiszer érkezett, még pedig: 3 vaggon marhahús, 2 vaggon baromfi, 5 vaggon ikáposzta, 6 vaggon hagyma, 1 vaggon burgonya, 1 vaggon vegyesáru, 7 vaggon pap­rika, 12 vaggon gyümölcsféle és 7 vaggon szőlő. Ha­jón érkezett: 3,65 méter mázsa, főleg gyümölcsféle, szőlő, paprika és paradicsom. Érkezett továbbá: 4 kocsi bolgár zöldségáru és 2 kocsi barack. A felho­zott élelmi cikkekből alma, körte bőven, dinnye és szőlő elegendő volt. Zöldségféléből tök bőven, para­dicso­m, hagyma, főzelék és zöklség,nem sekből kevés. A forgalom élénk volt. A fölhozott élelmicikkek gyorsan elfogytak, mert nagy volt a kereslet. Tengerit lehet kapni hízhalás céljára. A tanács hirdetésben közli, hogy azok a buda­pesti állattartók, a­kik ló, öszvér, szamár, igás ökör, igásbivaly, sertés, vagy liba számára az országban tengerit akarnak, vásárolni, a közélelmező ügyosz­tály takam­ány-alosztá­lyában (V., Deák Ferenc­ utca 14.) tengeri vásárló igazolványt kapnak. A­kiknek 9 igás állatjuk van, azok az elüljáróságnál jelentkez­­nek űrlapért, a­melyet kitöltenek. Ezt azután szemé­lyesen benyújtják a takarmány-alosztályban, egyút­tal pedig bemutatják összes élelmiszerigazolványai­kat is. A­­kik november 10-étől kezdve libát és 1918 február 1-étől kezdve sertést hizlalnak, azok a hatósági zsírra nem tarthatnak igényt. A ki igazol­ványa ellenére nem tudott tengerit vásárolni, köte­les ezt bejelenteni a takarsnányalosztálynak s egy­úttal igazolványát is visszaadni. Tengeri vásárló iga­zolványt kiadnak:­­ •• , I. abrakolás céljából, lovak, öszvérek, szama­rak, igásökrök ás igásbivalyoik­ részére. II. hizlalás céljából magánháztartásoknak: egy-öt családtaggal bíró háztartásoknál legfeljebb egy sertés vagy tiz liba részére, ötnél több családtaggal biró magánháztartá­soknál legfeljebb 2 sertés vagy 20 liba részére. A vá­sárolható tengeri mennyisége az egész gazdasági évre egy könnyű igásló számára 500 kiló, egy állandóan nehéz munkát végző igásló számára 700 kiló, egy hidegvérű nehéz igásló számára 1000 kiló, egy ösz­vér vagy egy szamár szá­mára 150 kiló, egy igás ökörre, vagy egy igásbivalyra 200 kiló, egy darab sertés hizlalására 400­­kiló, egy darab liba hizlalá­sára 15 kiló. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Az utolsó hajnal. A Royal-Apollo új darabja. Az Apolló mozgókép-színház igazgatósága oroszlán-lépéseikkel halad maga elé szabott útján. Hivatásának tűzte ki, hogy megszabadítja a film­ipart a selejtes, er­kölcsrontó, ízléstelen külföldi por­tékától s megnyitja az érvényesülés területét a ma­gyar filmtechnikának, és ezzel együtt a magyar írók és művészek érvényesülésének is. Ku­ Iturr missziót vál­lalt az Apolló és hogy föladatát, mely céltudatosan, mennyi szeretettel, mekkora áldozatokkal tölti be, fényes bizonysága az a négy fölvonásos darab, a­mely ma került bemutatásra zsúfolt ház előtt. .Az utolsó hajnal a cím­e a Royal Apollo újdonságának, a­melyről sietve állapítjuk meg, hogy nemcsak a v­izig-vérig magyar filmgyárna­k­, a P­ioníz-nek káprá­zatos produktuma, de tárgyánál, bonyodalmainál és frappáns kibontakozásánál fogva, elsőrangú szín­padi alkotás it Rejtelmes történetnek mondja a szín­lap a darabot, mi azonban úgy éreztük, hogy egy mesteri kézzel megkonstruált drámát kaptunk a kö­zös szerzőiktől, Deutsch-German Alfrédtól és Vajda Lászlótól. A történet azzal kezdődik, hogy egy köny­nyelmű, dzsesjzlmén abban a pillanatban akarja ma­gát egy hídról a vízbe dobni, a­mikor egy tivornyá­ról hazatérő társaság automobilon átrobog a hídon. A halálra szánt úrfit lefogják, meginvitálják az autóba és magukkal viszik Harding lord lakásába s ott tovább folyik a vigasság. A vendég (Kennett Harry) itt összetalálkozik régi barátjával, Edwa­rddal,­­a­kivel együtt járt az oxfordi egyetemre. Kernett összebarátkozik Harding lorddal, magántitkára lesz, megbékül az élettel, és ott maradván a lord házában, esténkint szórakoztatja a lordnak az intézetből vaká­cióra hazatért leánykáját, a gyönyörű H­ellát. A­mi­kor a házbéliek nyugalomra térnek, Harding és Kernett kilopóznak a kastélyból és folytatják a ledér életet. Hónapok múltán Kernett megtudja, hogy Douglas ezredes a nyakaira tette Tlarding. lordnak a kést s dilemma elé állította a lordot, hogy vagy perli a váltókat, vagy adja hozzá feleségül a leányát. Ker­nett azt ajánlja a lordnak, hogy inkább dobja oda vagyonát, mint leányának boldogságát, mert Hella szereti Edvárdot. A lord fölfedi Kernettnek a titkát. Gyámleányának, a különködő Marynak a vagyonát kezeli s ebből százezer fontot b­ért, pedig egy év múlva, szeptember 15-én az összeget oda kell adni, mert Mary akkor nagykorú lesz. Egy év múlva tehát nemcsak Harding lord vagyona vész el, hanemu leá­nyának becsülete is. Ken­nett Harry fölajánlotta éle­tét a lordnak. Egy év múlva el fog tűnni az élők sorrából s a lord felveheti a százezer fontot, a­­melyre biztosítani f­ogja az életét. Cserébe az áldozatért egy, esztendei vidám élet biztosítását kéri a lordtól, a ki elfogadja a­­különös ajánlatot. Harry az eszten­dőt Indiában töltötte, s a sors összehozta egy szépsé­ges nővel, a kinek a közelében egy indiai orvost ta­lált. A merre ment, mindenütt összetalálkozott a párral s halálosan megszerette a nőt, a ki herceg­nőnek szerepelt. Egy napon megvallotta az orvosnak, hogy haza kell térnie, mert szeptember 15-én végez­nie kell az élettel. Párisban egy klubban várja Harry az utolsó hajnalt. Hirtelen megjelenik előtte,az in­diai orvos és közli vele, hogy azért jött, mert meg akarja könnyíteni utolsó útját. Méregitalt talált föl, a­mely varázslatos álmok­­közben fogja őt az életből átvezetni a halaiba. Slarry a mérget megissza, elká­bul és végigdől a s­roveten. Harding lord az utolsó napon Párisba érkezik, hogy föloldja Harryt ígérete alól, de már csak búcsúzó levelét találja. Kétségbe­esve rohan el gyámleányához, Maryhoz, hogy el­mondjon neki mindent, a­mi a lelkét terrheli.­ Erre Mary szétvonja a függönyt és a lord megpillantja áldozatát és mellette az arab ruhába öjtözött orvost. Harryt magához térítik, és orvos leveti s­zakellátű­ét!

Next