Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-03 / 231. szám

1918. október 8. ItWEsn Hmp (23i.«.) 7 — (A nagym­est­erek berlini sakkverse­­nye.) Berlinből jelentik: A nagymesterek sakkverse,­sí­­ének m­ai fordulóján Lasker dr. és Rubinstein re­­vánsmérkőzése, mely spanyol megnyílással kezdő­dött, egyenlő hadállással félbeszakadt. Schlechler osztrák és Tar­randi dr. német nagymester küzdelme, mely első alkalommal eldöntetlenül végződött, ma sem járt végleges döntéssel. A vezérgyalogosmegnyi­­tású játszma több órás küzdelem után félbenmaradt.­­ (A spanyol járvány) egyelőre semmivel sem enyhült. Változatlanul terjed és szedi áldozatait. Holnap már a főváros egyetlen iskolájában sem lesz tanítás, mert ma elrendelték annak az egy-két állami iskolának a bezárását is, a­hol még folyt a tanítás. A belügyminisztériumban az egész országra szóló rendeletén dolgoznak, a­mely intézkedéseket tartal­maz a veszedelmes járvány ellen. A fővárosnak ama fölterjesztésére,­ hogy rendeljék el a színházak és szórakozó­helyek bezárását is, még nem érkezett meg a válasz. Hivatalos helyeken valószínűnek ln­t­­ják, hogy egy időre, talán tíz napra be is zárják majd a mai utóhelyeket. — (Hézagság­.) Várból Laczkovich Guidó dr. r . és kir. tartalékos lüizérhadn­agy eljegyezte Vecher Margitot, Weber Ede földbirtokos leányát. — (A felmentések korlátolt vissza­­vonása Ausztriában.) ütésből jelentik: A keresz­tény szocialista egyesület néhány képviselője és né­hány tiroli képviselő ma megjelent az osztrák hon­védelmi miniszternél a felmentések visszavonása ügyében. A miniszter kijelentette, h­ogy a felmentés általános visszavonásáról nincs s­zó. Mivel azonban az állomány ez idő szerint csökkent és a kiegészítés föltétlenül szükséges, a fölmentések csekély száza­lékát vissza kellett vonni. Ez intézkedések végrehaj­tásával a kerületi kapitányság néhány közeget bíz­tak meg, a­kiknek munkáját a lakosságnak a t­e­­rületi hivatalokhoz tartozó bizalmi férfiúi támogat­ják. .1 nélkül­özhidetlenséget ezentúl is figyelembe, veszik. Általánosságban egyetlen évfolyam felmen­tését sem vonják vissza. Egyes foglalkozási ágak, mint például a cséplőgépészek, ezentúl is különös elbánásban fognak részesülni. A­mi a hazatérőket illeti, sokkal kisebb részük lép ismét szolgálatba, mint a közvélemény hiszi.­­ (A vidéki gyógyszerészek nagy baja.) A vidéki gyógyszerészek szeptember 22-én Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetsége címmel új er­kölcsi testületet alakítottak, a­melynek az a feladata, hogy orvosolja a vidéki gyógyszerészek sok sérelmét. Egy vidéki gyógyszerész­től most levelet kaptunk, a­melyben az­­új alakulás kapcsán leírja azt a rettene­tes helyzetet, a­melyben jó vidéki gyógyszerészek van­nak. A többi közt ezt írja: Megmagyarázhatatlan előttünk az a közömbös­ség, a­mellyel az illetékes tényezők a gyógyszerészet mint közegészségi intézmény tengődését nézik. A gyógyszerészeket, sok éjjel-nappal a szenvedő bete­gek szolgála­tban állanak és kellő erkölcsi és anyagi támogatásban nem részesülnek, sőt befektetik­ tőké­jükre és munkájukra még rá is fizetnek, még az adó­val is agyonsanyargatják, mivel adójukat a múlt évre is visszamenően oly rengetegül, emelték (100— 300 százalékká), hogy csakugyan válságba jutnak. Mivel különösen a vidéki gyógyszerészek létét a lánc­kereskedelem drága árai mellett az eladás árainak kisebb volta fenyegeti, a különben is már alig besze­rezhető gyógyáruk könnyebb beszerezhetése céljá­ból az illetékes kormány gyógyáru-forgalmi kiren­deltséget létesített a gyógyszerészek anyagi és erkölcsi meg­terhelte­tésének enyhítésére. Ez intézkedés elle­nére azonban a gyógyszerészek cikkeiket általános­ságban még drágább árakkal kénytelenek megfizetni. A beszerzés árai tehát szabályozva­­ drágábbak let­tek, a gyógyszertárakban a kicsinyben való eladás árai azonban a régiek maradtak s ha az illetékes kor­mány e mizériákon nem síet segíteni, úgy elérjük azt, hogy a háború tartama alatt a falusi gyógyszerészek mind becsukják boltjukat, mint a­hogyan a megélhe­tés lehetetlensége miatt már is száznál több falusi gyógyszerész volt kénytelen üzemét a háború alatt megszüntetni. Ily viszonyok közt az ország egészség­ügye is sokat szenved, mert hisz a gyógyszerésznek, hogy felelősséggel teljes lekötöttségében hivatásának meg tudjon felelni, nemcsak hogy ennyi jövedelem­­fölösleget kell biztosítani, hogy abból apadó és ki­­fogyott készletét pótolhassa, hanem az általános drá­gaság mellett fokozottabb mértékben biztosítani kell azt a jövedelemfölösleget is, melyet családja és sze­mélyzete fentartására, fizetésére, ruházkodásra, fű­tésre és világításra db. kell fordítania, mert ha nincs így, a gyógyszerészeitől, mint közegészségügyi intéz­ménytől nem várható, hogy a szenvedő emberiség ügyében sikeresen közreműködjék. Ez azonban nem minden. Menjünk csak be egy vidéki gyógyszertárba. A beteg megvakulhat, a seb elüszkösödhet, mert az orvos által előírt szem- vagy sebkerec­öt a gyógy­szerész nem képes elkészíteni, mert nincs disznó­zsírja, a sertéshizlalás céljából kért tengeri­ vásárló engedelmet pedig az alispán­ hivatati megtagadta, s íg­y sertései is éhenpusztu­lt­ak. Más alkalommal a gyógyszerész a beteg részére rendelt mészvasszörpöt és egyéb cukortartalmú gyógyszert nem tudja kiszol­gáltatni, mert a hatóság nem bocsátja a megfelelő mennyiségű cukrot rendelkezésére, s harmadízben meg a gyógyszeremet nem tudja a patikus megfőzni, mert nem lelik neki fára, denaturált szeszt meg nem képes szerezni, mert noha a minisztérium kiutalta, az illető gyógyszerész-járás igazgatója annak beszer­­zésével és járásának gyógyszerészei között való kiosz­tásával nem törődik. És midőn végül a gyógyszerész a hiányzó cikkek valamelyikére nagy nehezen szert is teszí­telnek idején a gyógyszereket délutáni négy órá­­tól másnap délelőtti hat óráig, tehát tizenöt órán át egyhuzamban ugyancsak nem képes kiszolgáltatni, mert petróleum hiányában sötétség van és noha a gyógyszerészeknek kőolajjal való ellátását egy mi­niszteri rendelet előírja, a gyógyszerésznek ez irányú kéreléét­ az illetékes hatóság figyelmen kívül hagyja. — (Kligliche Neilie Jár Vincark.) Jó magyar­unk, a­kik messzi,tőlünk orosz fogságban sínylődnek, rják nekünk ezt az első olvasásra teljességgel érthe­tetlennek látszó sort. De ha német tudományunkat összeszedve kissé figyelmesebben olvassuk el a szava­kat, akkor kikerekedik belőlük a boldog új evet kí­vánok német fordítása. A hegy a magyar ember nyelve a német szót töri és áb’lakitja a maga nyelvé­hez, úgy akumlálták ki és úgy is irták le a derék fiuk hazuk felöil­­ő kívánságait. A levelezőlap, melynek tetejébe odaírták az IVI6. évszámot, hosszú vándor­lás után csak most ért haza, a­mikor már vége felé közeledik az év, de azért kedves nekünk ez a megem­lékezés és síelve közöljük a levélírók neveit: Buzók Ferenc (Pestmegye, Örkényi. Molnár Ernő(­­ Rába­­sebes, utolsó posta Vág), Bognár­ József (Györmegye, Tét), Xigrimis Pál (Zólyommegye. Izabella-major, utolsó posta­hagyócsuk Azt is cd irták, hogy orosz foglyok: Kr'ergefüvgencn Muns'ift n­vssia. A posta­­bélyeczü szerint Taskendben a mult év végén tették postára a levelezőlapot. — (Gyászr­ovat.) Tüdős István reform­tfi püspök, vim 'ó tizenkilenc éves. Ilonka leó a­ budapesti Erzsébet Nőiskola növendéke volt, n­é­h­ány nappal ezelőtt spanyol betegségben megbete­gedett ,és ipa­­reggel meghalt. A ma a fővárosban ü­llésező református zsinat, a­melyre Tüdős püspök a­ fővárosba érkezett, mely részvéttel értesült a püs­pököt ért csapásról. b­vd.br Zsigmond dr­. a­ Mag­yar Híradó elhunyt szrikcssiölylaproncsát holnap, csütörtökön délután fél négy órakor temetik a rákoskeresztúri új izra­elita temető halattasházából. A temetésre a Yilm­mos Városi Vasút az újságírók részére külön kocsit bo­cs eleti rendelkezésre,, a­mely pontban fél három­kor indul a Rókus-kórház­ mellen levő állomásról. Szabó Erv­in, a Fővárosi Könyvtár igazgató­­ját nagy részvéttel ma délután temették, el a farkas­réti temető református halottasházából. .Budapest gyáraiban ma délután négy órakor a gyász jeléül tíz percig valamennyi munkás abbahagyta a munkát. Egyházi szertartás nem volt. Clarrer Ferenc dr. al­­polgármester búcsúztatta a főváros nevében az el­­­hunytat. Utána Mudzsar József dr. búcsúztatta el a fővárosi könyvtár tisztviselői nevében. Azután még Kun­fi Zsigmond, dr. és Jászi Oszkár beszélt. A Mar­­selszhe el­éneklése után elhantolták a koporsót. K­m­ber Lily október 1-én huszonkét éves korá­ban október 1-én Budapesten meghalt. Kubáig Lajos lengyel történetíró és író, mint Lesabergből jelentik, meghalt. Körülbelül­­ v hónap­pal ezelőttt ünnepelte nyolcvanadik születésent­yját, a­mikor -közelről-távol­ral üdvözölt éle.­­ (A krasznojarszki tífuszjárvány.) An­nak idején jelentették a lapok, hogy Oroszország­ban, a kraszno­jairsz­ki fogoly­táborban tífusz­járvány puszu­lt A Mollináry-Ujság, a­melynek most jelent meg a második száma, sok érdekes közleményei kö­zül Egy 38-as liszt szibériai fogságának naplójából a következő részleteket közli a járványról: Eleinte Krasznojarszkban időző orvosaink kö­zül az önként jelentkezők kezelték a betegeket, ké­sői­,1* azonban a járvány hihetetlen terjedése követ." köztében mind a 31 orvos kénytelen volt a kiütéses lifuis­ betegekkel foglalkozni. Akkoriban körülbelül 7000 legény volt a táborban, a­kik közül 4—50­0 bet­­rgedett meg kiütéses tífuszban. 1000 halott sendl. A kezelő 31 osztrák és magyar orvos közül 28 kapta el a betegséget, a­kik közül 14 fialt meg. A táborban levő tisztek közül jelentkeztek önként a litoszbeteg legénység ápolására, mivel ápoló sze­mélyzet hiányzott. Ezek közül egyetlenegy sem ma­radt életben. Az emberbaráti szende­ önfeláldozó névtelen hősei valamennyien! Jól emlékszem, h­ogy az egyik önként jelentkező ápoló, egy tiroli va­­dászkapitány volt, a­kiről megtudtam, h­ogy csa­ládja és gyermekei vannak: le akartam beszélni tervéről, de nem lehetett- Ez a kapitány a galíciai harctéren könnyű fellövéssel a segélyhelyre ment, ,a hol bekötöztek s vissza akart menni csapatához, mert nézete szerint olt biztossága nagyobb a sz­érto­gatás veszedelme ellen. Az orvosok megnyugtatták, hogy a harctéri helyzet kielégítő s a segélyhelyen is biztosságban van. A rábeszélésnek engedve, ott ma­radt s nemsokára az előnyomuló oroszok elfogták. Ezt a könnyelműségét, hogy a rábeszélésnek nem tudott ellentállani — úgymond — le akarja veze­kelni, ezért jelentkezik ápolónak. Egy hét midiin halott volt. Az orosz hatóságok csak akkor kezdtek érdeklődni a baj iránt, mikor az oroszok közt is terjedni kezdett a baj. Egyik napon megjelent szo­morú táborunkban egy tábornoki rangban levő orosz katona-orvos. Összehívta a mi orvosainkat s lenéző, gúnyolódó hangon oldatni kezdte őket, hogyan kell a járvány ellen védekezni s fölhívta őket a hygienia követelményeinek a betartására, a­­ tisztaságra, gyakori kézmosásra, ugy, mint ,az orosz orvosi karban szokás! Egy hét múlva ez az orosz vezértörzsorvos halott volt! Akkori szemléjén fer­tőzte meg őt is a járvány.­­ (Az orosz hadifoglyok balesetbiztosí­tása.) A kereskedelmi miniszter rendeletet bocsá­tott ki, a­melyben a bal­esetbiztosítás kötelezettségei 1­z 1907-iki törvény alapján a hazai üzemekben al­kalmazt,II volt orosz birodalmi alattvalókra ■ I hadi­­foglyok! is kiterjeszt. A miniszter e rendelkezését azzal okolja meg, hogy az orosz hadifoglyok most már velütik békében élő államok alattvalói és így az egyenlő elbánás elvénél fogva nem volna méltányos őket a szerb, román stb. munkásoknál kedvezőtlenebb elszánnt­ában részesí­ten­i.­­ (Drágul a női ruha.) A Női Ruhakészítők Országos Szövetsége közli velünk: A Magyarországi Szabasmunkások és Munkásnők szakegyesülete újabb bérköveteléseket támasztván, a Félruhakészítők Or­szágos Szövetsége és a nevezett szakegyesület a munkabéreknek szeptember 10-étől számított ötven százalékos emelésében állapodtak meg, a­mely, leg­alább február 10-éig érvényes. Ezzel egy r­őiszabó­­segéd napibére kilenc órai munkaidő mellett 35 korona 10 fillérre, havi keresete 110O—1000 koro­nára emelkedett. A munkabérek emelkedése termé­zetbemű­leg maga u­tán vonja a nőiruha varrása dn­­­'Ujfk­and kedését is, a­miről a szövetség tagjai a okét mér értesítették is. — (Spanyol Influenzás) beteg környezete Anaeot-pasztilla szopogatásával óvja magát a­­fertő­zéstől. Minden gyógyszertárban kapható, ára 1.80 K. — (Rajna­­ Gábor balesete.) Rajnai Gábor, a jeles színművész ma részt vett a Korvin-filmgyár egyik új fiim­jének fölvételén. A művész lovon ülve szerepelt, közben a ló megholtan és Rajnai oly sze­rencsétlenül esett a földre, hogy eltörte a térdka­lácsai. Holnap az egyik szanatóriumban megope­rálják.­­ (Nagy vasúti szerencsétlenség Svéd­országban.) Stokhohnból jelentik: A m­alm­ö-stok­­bohni vonalon Xorrköpen közelében tegnap­ kisik­­lott egy vonat, a­melynek lokomotivja a kisiklás után felrobbant, mire a vonal meggyaladt. Az oltás kísérlete nem járt eredménnyel. Az égő kocsikban levő utasokon, köztük ők iskolás gyermeken, nem tudtak segíteni. A hatottak és sebesültek számát még nem tudják. — (A Budapesti Újságírók Egyesülete) október 3-án délután 3 órakor az egyesület helyi­ségében (Rákóczi­ út 10.) vadasztmányi ülést tart. — (A Törökországba, s Bulgáriába szóló csomag­.­ Törökországba s Bulgáriába a további intézkedésig nem lehet postán csomagot küldeni.­­ (A cukor árának új megállapítása Ausztriában.) Bécsből jelentik: Holnap megjelenő közélelmezési miniszteri rendelet az uj 1918—19-iki termelési időszakra vonatkozóan szabályozza a répacukor forgalmát. Egyidejűen a cukor gyári árát újból megállapították, mely október 15-ével lép életbe. A nyerscukor ára 225 korona, a fehér cukoré 246 korona lesz métermázsánként.­­ (Szentgyörgyi Márta.) Ez a rendkívül bájos művésznő span­yolnáthában tragikus hirtelen­séggel meghalt. Tolnai Világlapja e­beli számában a sok érdekes újdonság között Szentgyörgyi Mária arcképét i­s közli.­­ (A szanatóriumok felhívása.) A Buda­pesti Magás­gyógyítóintézetek Szövetsége fölhívja a­­szanatóriumokat igénybevevő betegeket, hogy a be­állott fehérneműh­iányra valő tekintettel bejövetelkor mindenki hozzon magával fehérneműt, ágyhuzatot, lepedőt, törülközőt, fü­rdőköpenyt, mert az intézetek elegendő fehérneművel nem rendelkeznek.­­ (A zsiriki banktisztviselők sztrájkja.) Frankfurtból, táviratozza tudósítónk: Z­irikból, je­lentik. Minthogy a zü­riki hitelintézetek szindiká­tusa nem ismerte el a banktisztviselők szövetségét és nem fogadta el annak a kanton-bank vezetőségé­vel való megegyezés alapján előterjesztett bérköve­teléseit, a banktisztviselők mai gyűlése elhatározta, hogy azonnal sztrájkba lép. A kanton-bank sze­­mélyzete szintén sztrájkol. A tőzsde forgalma is szü­netel a sztrájk miatt.­­ (A detektív és a katona.) Falmváradról jelentik: Dévard Fü­löp 70. gyalogezredben szakasz­­vezető a Kispipa vendéglőben mulatott, a­hol min­dent összetört, azután hangosan kurjongatva haladt végig a frénur téren. Kelemen Anikrás detektív csendre intettt, mire Dévaid kirántoda oldalfegyve­­rét és négyszer a delektivbe szúrta. Az­­egyik szó-

Next