Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

1918. október 1* Budapesti HIHUP ,220.sz.; Vsrid­é­ssvittés. * (Az Apolló Kabaré bemutatója.) Város­szerte rendkívüli érdeklődés várja az Apolló Kabaré új műsorát, a­melynek holnap, kedden, október 1-én Úsz a bemutatása. Hét darab szerepelt a műsoron. Mindannyit legelőkelőbb íróink és költőink írták. Bertai Oszkáron, a Nemzeti Színház kitűnő művé­szén kívül, a­ki mint vendég lép fel az októberi mű­sorban, részt vesz az előadáson teljes számmal az ■Apolló Kabaré egész kiváló gárdája: Németh Ju­liska, Rózsahegyi, Csab­i Janka, Kővé­ry, N­agy Magda, Magyari, Boross Endre, Gőzön. Máig Gerő, Herceg, Szenes, Poór, Sándor, Faragó Sári, Homoki Paula, Gábor Flóra és Margó Boriska. Az előadás fél nyolckor kezdődik. * ("Télikert.) A Télikert októberi műsorának is Winierni a f­őattrakciója. A jeles művész csodá­latos új mutatványai nagy feltűnést foknak keleni. Ismét fellép l’Iváry Károly is, szólóban és operett­ben. A varietérész főszámai: La Paquita a tű­ztán­­cosnő, Leonoldi, a százkezű, Von­, a rongyfestő, Sár­ Ivina a női Herkules. Sinnmayr Elza és­­Krisztin­­kovich Jenimy a kiváló táncosnők, mis a magyar részben Borbély Lili, Gallai Nándor, Tercsányi Viki és Somogyi Rózsi lépnek fel jobbnál jobb szólóban. A vasárnap délutáni félhelyáru előadáson a teljes esti műsor kerül bemutatásra. * (Tntim Kabaré.) A Teréz-körúti Intim Ka­baré érdekes, nívós műsorát minden este telt ház nézi meg. Nagy sikere van minden darabnak és me­leg lapá jutalmazza a kitűnő művészgárda: Szelets 1.,­za. Teleki Ilona, Jászai Olga, Czeglédy, Leovolt, Mészáros, Szőke, Virágh stb. alakításait és számait. Jegy a pénztárnál előre váltható, Teréz körút 46. és a jegyirodákban. — • film-színház. * (A faun utoljára.) Az i­rónia szerdán mu­­tatja be utoljára öt, fél hét, nyolc és fél tíz órakor .1 faunt. * (Mozgókép-Otthon.) A Mozgókép-Otthon újdonságában, Az utolsó szerelem című ötfelvoná­­sos drámában Fenns Olaf játszik. E drámán kívül a műsoron tovább is szerepel Az oroszlánszívű Jack. Fenns Olaf művészete páratlan, a majom­film pe­dig szenzációs. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Tizián német építészeti motívumai.) A­­velencei iskola nagy mesterének, Tiziánnak csodála­tos alkotásain szembetűnően érdekes jelenség a sok északi, főképp német építészeti motívum alkalma­zása. Egy német tudós, Juchs Pál most a Ciccr°ne folyóirat legújabb számában igyekszik megmagya­rázni Tizián el­járását. A velencei mester az olasz fes­tők között teljesen egyedül áll a német építészeti mo­tívumok alkalmazásában, mert a többiek valameny­­in­yien, akár hátterűl, akár előtérül olasz stílusú épü­­letrészleteket használnak. Tizián motívumai nagyrészt templomtornyok, őrtornyok és várak gótikus csúcs­­ívei, északnémet módra élesen kiugró fedelű házak, vagy előre boruló tetejű kunyhók fafedélzettel. A gót stílus eredete Tizián képein világos. Itáliában ez a stí­­­lus igen népszerű volt, bizonyítja a milánói Dóm.­­A kunyhó-motívumokra a hegységben számtalan pél­dát találhatott, jelesen saját szülőhelyének, Kadoré­­nak vidékén is. Viszont a német erődítmények építés­­módjára és a polgári házak stílusára nem akadhatott rá sehol Olaszországban. A merészen előugró fedél felső Bajorországból és a sváboktól származik. Tizián pedig 1547-ben jött először Augszburgba V. Károly udvarába, harmincöt éves korában, mikor már ilyen stílusú képeit megalkotta. Fuchs kutatásai közepette arra az eredményre jutott, hogy Tizián ismerte Rogier van der Weyden firenzei képét, a­melyen a holland festő hasonló motívumokat használt. Ezek befolyá­sára vezethető vissza Tizián eljárása. * (Amerika és a kínai műkincsek.) Az A Ame­­rican Museun Journal legutóbbi száma megemléke­zik arról, hogy az amerikai katonák a legutolsó kínai forradalom alkalmával a pekingi templomokból mennyi mindenféle roppant értékes műkincset zsák­mányoltak, a­melyek most mind amerikai gyűjtemé­nyeket ékesítenek. Természetesen ők ezt a műveletü­ket igen finoman biztosságba helyezésnek nevezik. Mi kissé parasztosan, de igazságosan lopásnak mondjuk. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Símmel György meghalt.) Símmel György straszburgi egyetemi tanár, a­ki a jelenkori német gondolkodók sorából főként sokoldalúságával és meggyőző erejű, könnyed előadásmódjával tűnt ki, hatvanegy éves korában meghalt. A német szellemi kultúrában Símmel körülbelül olyan helyet foglal el, mint Bergson a franciáknál, a­míg azonban Bergson a szintézis mestere, addig Símmel inkább egyes problémák mélységébe nyomul és ragyogó analízissel boncolgatja a fogalmakat. Erkölcsbölcse­let, szociológia, történetfilozófia és kulturbölcselet, ez az a terület, a­melyen kutatásai mozognak. Ter­mékeny irodalmi munkássága (Bevezetés az erkölcs­­tudom­ányba. .1 történetfilozófia problémái, .4 pénz ! "filozófiája, Szociológia és egyéb művei) nevét a kül­földdel is megismertette. Két esztendővel ezelőtt Rembrandt című munkájában a művészetbölcselet rendszerezését kísérlelte­­meg, néhány nappal ez­­előtt pedig a kidtúra konfliktusáról jelent meg rö­­videbb tanulmánya. * (Fstötl-Társaságr.) A nyári szünet után teg­nap, vasárnap délelőtt tartotta első ülését a Petöfi- T­ár­saság az Akadémia dísztermében Herczeg Ferenc elnöklésével. Az elnöki megnyitó után Terenczy Zol­tán másodelnök a Petöfi-h­áz javára rendezett mis­kolci Petöfi-ülésről számolt be. Ezután Lázár Béla Kenyérmorzsa címü regényéből olvasott fel részlete­ket. Palágyi Lajos, a­ki tizenöt éve gyűjti a magyar költeményeket, a már öt kötetre terjedő anyagból nyelc költeményt mutatott be. Végül Pak°ts József Juhász Gyula költészetét méltatta s felolvasta a poé­tának Zrínyi-tanulmányhoz irt előszavát. * (A Kisfaludy Társaság, Illés?.) A Kisfa­­ludy Társdup október másodikán, szerdán délután 5 órakor a Tudományos Akadémia üléstermében tartja rendes hónapi ülését a következű napirenddel: 1. Folvó ügyek tárgyalása. 2. Az irodalmi művek életerejéről (Tanulmány Beöthy Zsolttól). 6. Költe­mén­yek (Vargha Gyula rendes tagtól)­l! Elbeszélés J Pckár Gyula rendes tagtól). 5. Zárt ülés. A nyil­­ván­os­ülés keretében a Kisfaludy Társaság is kive­szi a részét a meleg ünneplésből, a­melyben klasszi­kus tagjának Beöthy Zsoltnak része volt születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. * ( Idegenforgalom Magyarországon.) E címmel Ch­olnoky Jenő egyetemi tanár érdekes elő­adást tart október 3-án délután fél négy órakor az Urániában. FŐVÁROSI ÜGYEK. Városatyák Istenüzlete. A Budapesti Hírlap vasárnapi cikke nyomán ma a főváros törvényhatóságának több tagja érdek­lődött a Károlyi-féle Stefánia-úti telek ügye iránt, a­mire természetesen azt a választ kapták, hogy a tanács határozatával még egyáltalán nincs elintézve a kérdés, és lehet, hogy perre kerül az ügy a főváros és Károlyi Mihály gróf, illetve a Magyar Kereske­delmi Hitelbank között. Károlyi Mihály grófnak Charmant Oszkár dr. királyi közjegyző útján ma kézbesítették a tanács végzését, a mely fölszólítja, hogy nyolc napon belül írja alá a telek visszaadásá­ról szóló okiratot, arról azonban nincs hír, hogy Károlyi Mihály grófnak most mi az álláspontja. A tanács több tagja már akkor, a­mikor az ügyről tu­domást szerzett, annak a véleményének adott kife­jezést, hogy Károlyi tájékozatlanul járt el, minden valószínűség szerint valamelyik alkalmazottjának információja alapján, úgy hogy Károlyi respektálni fogja a tanács határozatát. Valószínűnek tartják azt is, hogy Károlyi csak ebből a tanácsi végzésből ér­tesül arról, hogy miképpen is áll a Stefánia-úti lelek ügye s hogy azt aeki nem lett volna szabad eladni. Ez annál inkább is hihető, mert Károlyi tudvalé­vően nem szokott maga foglalkozni az ilyen ügyek­kel. A tényállás egyébként világos: Károlyi maga kérte, hogy vagy oldja föl a főváros a Stefánia-úti telket a telekkönyvi korlátozás alól, vagy vegye vissza tőle s a­mikor a közgyűlés a gróf tetszésére bízta a választást. Károlyi beadványban arról értesí­tette a tanácsot, hogy a második alternatívát vá­lasztja. Ezt a tanács tudomásul vette, értesítette is erről Károlyit, a formális megállapodást azonban hirtelenében nem tudták aláírni, mert Károlyit Franciaországban internálták. Valószínű is, hogy Károlyin nem múlnék az okmány aláírása, csakhogy ma más a helyzet, mert Károlyi eladt­a a telket a Magyar Kereskedelmi Hi­telbanknak s a bank már a saját nevére íratta az in­gatlant. S az egész ügynek ez a része az, a­mely a törvényhatósági bizottság több előkelő, köztisztelet­ben álló tagját beavatkozásra készteti. .Az a vélemé­nyük, hogy a főváros részéről mulasztá­s történt, mert hiszen Károlyi régen hazatért Franciaországból és így régen alá lehetett volna vele íratni a vissza­­vételi szerződést, míg most kérdés, vájjon a bíróság nem fog-e arra az állásponra helyezkedni, hogy­ a szerződés formális aláírása az irányadó? Ebben az esetben ez a mulasztás másfél millió koronájába ke­rül a fővárosnak, mert ekkora a különbség a Ká­rolyi-féle tejek eladó ára és mai értéke között. Azt, hogy egy bank másfél milliót vagy még ennél is töb­bet akar keresni a főváros mulasztásán, nem leh­et rossz néven venni a banktól, de — és itt a beavat­kozás oka — éppen a Kereskedelmi Hitelbanknak nem lett volna szabad belemenni ebbe az üzletbe. A Kereskedelmi Hitelbank elnöke Schreyer Jakab dr. ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, a­ki tagja a pénzügyi bizottságnak is. A pénzügyi bizottság annak idején nagyon részletesen tárgyalta a Károlyi­­féle felek visszavételének ügyét, Schreyernek tehát tudnia kellett a tényállást. Elnöktársa, Silberberg Károly színén tagja a főváros törvényhatóságának s a bank igazgatóságában még három fővárosi bizott­sági tag foglal helyet: Bihari Mór dr., Székács Antal és Wellisch Alfréd. Kétségtelen, hogy a Károlyi-féle telek megvásárlását megtárgyalta a bank igazgató-­­sága s nem valószínű, hogy a banknak erről az ü­zle­­­lésről éppen csak a két elnök meg a városatya igaz­gatósági tagok ne tudtak volna. Nekik — és ez­ a vélemény a városházán általában — nem lett volna szabad beleegyezniük abba, hogy — esetleg a forma szerint jogosan is — a főváros mulasztásából hasz­not húzzanak. Bármelyik magános vagy bármelyik bank megtehette volna ez­ — a főváros máskor vi­gyázott az érdekeire — de a bizottsági tagsággal ’ összeférhetetlen az ilyen üzlet. Nekik nem lett volna szabad a telek hátralékos vételárát — 683-740 korú­­, fiát — valósággal lecsempészniök a középponti pénz­­­­tárba, hanem ellenkezően, figyelmeztetniük kellett volna a fővárost, hogy addig igazítsa helyre a mulasz­tását, a­míg nem késő. A törvényhatóság tagjának­­ ez a kötelessége s fokozottan ez a pénzügyi bizottság, tagjáé. A­ki nem így cselekszik, lehet kitűnő üzlet­ember, a­ki rögtön fölismeri a kedvező konjunktúra pillanatát, de nem lehet a főváros közönségének képviselője. Ez a nézőpont, az, mely miatt az egész­­telekügy a­­ legnagyobb meglepetést keltett, s ezért nyilvánul meg igen energikusan az a törekvés, hogy a bizottsági tagok szerepét tisztázzák. — Januárban községi választás lesz? A kormány tudvalevően 1914-ben tör­vényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, a­melyben, elhalasztotta a községi választásokat is, illetve a törvény — az 1915. évi VI. törvény­cikk — kimondja, hogy a bizottsági tagok man­dátumát a háború után való uj választásig meg­hosszabbítja s ezt az uj választást nem lehet megtartani a békekötés napját követő három hónap tetelte előtt. A törvény meghozatala óta Három év múlt el s ez idő alatt a főváros bi­zottsági tagjai annyira megfogják, hogy már a póttagok behívásával sem teljes a törvényható­ság létszáma. A törvényhatósági bizottsági tagok felét 1909-ben, felét pedig 1912 őszén választot­tak, úgy hogy a törvényhatóság felének már 1912-ben lejárt a mandátuma, felének pedig az idén novemberben telik le. A városházán most híre jár, hogy a kormányban megvan a hajlan­n­dóság az 1915. évi VI. törvénycikk megváltoz­tatására, annál is inkább, mert hovatovább nem lesz több bizottsági tag, mint az eredeti létszám háromnegyede. Az erre vonatkozó tár­gyalás — hír szerint — már annyira előrehala­dott stádiumban van, hogy januárra tervezik az új községi választást. — A pénzü­gyi bizottság­ első ülése. A pénz­­ügy­i bizottság a nyári szünet után pénteken, október 4-én délelőtt­­tartja meg első ülését, a­melynek leg­fontosabb tárgya a gáz és az elektromos áram árá­nak újabb megállapítása. Tárgyalni fogja meg a bi­zottság a Medgyaszay-színház megnyílására vonat­kozó kérelmet, a plébánosok és a segédlelkészek drá­gasági segítségének ügyét és a középponti, valamint a Batthyány-téri vásárcsarnoki vendéglők bérletének meghosszabbítását. — Elárusitónő-tanfolyam. A főváros a Bajza­ utcai polgári lyány iskola helyiségében eláru­­­sitónő-tanfolyamot tart fönn. A tanítás ingyenes, beiratkozni mától kezdve délután 3 és 5 óra között lehet. — Ingatlanforgalom. A fővárosban a leg­utóbb a következő nagyobb ingatlanok cseréltek gazdát: Tömöry Artúr és birtoktársai IV. Piarista­­utca 10. szám alatti ingatlanát 2.450.000 koronáért a Schopper J. G. cég, Hirsch­ Leóné és birtoktársai V., Hold­ utca 9. szám alatti ingatlanát 540.000 ko­ronáért a Magyar Általános Ingatlanbank, a Magyar Földbérlők Szövetkezete V. Vilmos császár­ út 72. számú házát 2.000.000 koronáért a Magyar Unió­bank, Seumann Anni­mé VI., Sziv­ utca 26. szám alatti házát 440.000 koronáért Lönti Mátyás és Bella, Löwinger Nándor és felesége VI. E­ötvös­­utca 50. szám alatti házát 710.000 koronáért Hu­bert Nándor és felesége, Walla József cementárugyár rt. II

Next