Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-27 / 252. szám

14 BUDAPESTI HírlAP (252. sz.) 1918. októfe­er 27. * 'Rózsivölgyi hangversenyei.) A Wald­bauer—Kerpoly vonósnégyes első hangversenyére, a­mely november 13-án lesz, csak az 1. számú jegy érvényes. Műsor: Korrigáld: vonósh­atos, Schumann: zongoraötös, Lhevinne József közreműködésével, Beethoven: f-dúr vonósnégyes. — Keéri-Szántó Imre november 6-ára hirdetett hangversenyét decem­ber 14-én tartja meg. A jegy érvényes. * (Méry Sára hangversenyei.) Wolfner Géza november 5-én tartja a Zeneakadémiában zongora­estéjét. Műsora: Frescobalsi: Előjáték és fuga, Bach: Korai, Mendelssohn: b-dúr szonáta, Martini: Ária, Gobach: Karácsonyi dal, Antal­ff­y: Virágének, Bonnet: Reverie, Tokkata, Sándor Mariska Mas­cagni-, Farkas- és Dienzl-dalokat énekel. — Szan Harri gordonkaművész november 1-én hangversenyt rendez, melyen Porpora, Nardini, Goens, Boelleman, Salmon, Popper, Herbert és Schumann szerzemné­ arc- mor1 as tarrel dr- Mouavier 8 &­­iaud szerint végleg eltávolit. Patta­nás, szeplő, szemölcs, ránceltávolitás email borogatással. .Krém, púder, szappan, haj­szpisitő, kebel kréza, hajeltávo­­litásssel* A kúrákon szereket küld. Tanítványokat felvesz kozmetikai intézetet:Zehmed szultán­ul 13. szám. Telefon József 102—87. K Goog Aranka Világosi Marty-Medicinal-cognac orvosilag ajánlva 8750 spanyolnátha álén exkamitási és hazaszállitási vállalat 8001 I iFadop Vilmos Bpe3t’ Ct c­om­A czJiohrnmiiol­­űnik Byári aron ,'s véRi­ségok­ előnyös £.E\0£vluÍ\] BaUoIiiG8jiUuJ\j Pavi törlesztésre is beszerezhetők: es. és kir. ttdv. szállítónál, Budapest,TV., Kígyó-tér 5. Képn Díjjj' tFjfjjjjék ingyen ét Mamiié. Sárga János Viiveuföki iaultások POGÁNY, Telefon Jánzsef J—4R. ‘icina Budapest, Vili., Sokk Szilárd­ utca 30. szám. N­ATM­A 8661 S­PANYOL elhárítására legj­obb a BENTGPUR SZÁJVÍZ TABLETTA. «/, pohár vizben oldva kitűnő szájvizet, ad. 1 doboz 20 tabletta 3 bor. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Gyártja: Pharmacia gyógyszergyár. Epesz, VH ,Dombinszki­ u 4, minden kivitel­ben dús Választék­, kályhák, gázsütők. in gáztűzhelyek, gaz­os villamos tözök, vasatok. — Vilmos czászar-ut3. sen Spuyo járvány u­tán fertöttutt DITRICHSTEIN. 8740 Telefon: 1­1—50.­­ leggyorsabban, utólagos díjazásért készit elő ZSOIDES fantatézis, Dohány-utca 04. Tel. 32-40. HAJSZÁLAKAT HÖLGYEK arsáról, fésztá róL végleg kiiríja felelősség­g el „ttXZ&ACL világhírű módsze­rével Fóliák Sarolta Andrassy-út 38. I. Ártalmatlan fáj­­ttalomnélkü­li kezelés. Kögtaxis hatás ! Vidékre a szert utasítással küldi. — Arcápolás, összes szépséghibán kezelése. Szemölcs irtás. 18 éves ssvüllödés. 7061 a vesero marii­a. Első tsecskenyési fronsettigyár K­özv.­T. Kecskemét. nyeit adja elő. — Hevesi Piroska a végleges megálla­podás szerint november 10-én délután fél öt órakor tartja zongorahangversenyét a Zeneakadémiában. Varietá* színház. * (Telepatikus-est.) Rubini Jenő nagyhatású telepatikus-estéjét november 5-én tartja meg a Viga­dóban. (Harmónia.) TOLBMilliV­ES IRODALOM. a Hamessme és a népek Bursadet Aszésiisja. Rengeteg jelszót termelt a világháború. A jelszavak mögött irányok, törekvések, spekulá­ciók húzódnak meg s ezeknek épp olyan harci eszközük a kidobott és propagált jelszó, melt az offenzivára induló hadseregnek a gáztámadás, vagy a ködbomba. A hadseregeket a technika tu­dománya szereli föl védekező szerszámokkal e modern fegyverek ellen, a jelszavak hódító gá­­­zával s a világos látási és tiszta ítéletet megza­varó ködével szemben pedig egy, másik tudo­mány adja meg biztosságunkat: a filozófia. A tudományos kritika tisztaságából árad az a fény, a melynek segítségével átlátunk a jelszavak mes­terséges ködén s meglátjuk a mögötte rohamra készülődő ellenséges irányokat, törekvéseket, spekulációkat. Leghangosabb s legnépszerűbb jelszavuk el­lenségeinknek, külsőknek s belsőknek egyaránt, a népek önrendelkezési joga. Ezen a jelszón a tudomány kritikájának kérlelhetetlen tisztasá­gával világít át az a most megjelent füzet, mely­ben Horváth Sándor dr. O. P., a szent Domon­kos-rend tudós tartományfőnöke Állameszme és a népek önrendelkezési joga h­a alatt megvizs­gálja e kérdés filozófiai hátterét és jogosultságá­nak határait. A téma, mint filozófiai, természet­­jogi tétel, sokkal bonyolultabb és szétágazóbb, semhogy egy alig három évnyi tanulmány — a legtömörebb fogalmazásban is —, kimerítően, végezhessen vele s ez az értekezés, a mint a szerző előszavában meg is jegyzi, egy tervbe vett nagyobb szabású munka vázlata. De ő szűk ke­retben is világos, rendszeres, majdnem plaszti­kus ábrázolással rögzíti meg tételeit s módot talál arra is, hogy szigorúan tudományos fejtegetései­nek itt-ott szárnyakat adjon és logikáját nemes r­endü­lettel érvényesítse. Horváth Sándor dr. tanulmánya első részében a keresztény állameszmével foglalkozik, mely a nép­­fenség és az államabszolu­tizmus között­­foglal helyet, a kettőnek szintézise. Az ember egymaga minden irányban kiegészítésre szorul és erre törekszik, így keletkeznek a társadalom elemei, majd a társadalom s végül az állam, a személlyé vált és személy gya­nánt föllépő társadalom, melynek célja a közjó. Azok az elemek, a melyek organizmusának szerves részei, elvesztik lényeges sajátságaikat s energiájuk az állam egységes energiájába olvad, mert a­míg ez elemek csorbítatlanul megtartják­­önállóságukat, addig állami életről épp oly kevéssé beszélhetünk, mint például egy rendszertelen kőrakás szerves éle­téről. Ám a keresztény állameszme nem kívánja a polgár teljes fölolvadását az állami életben, mert az államalkotó elemektől mindössze beolvadást kö­vetel — annyiban, a­mennyiben ez a közjó meg­valósítására irányuló együttműködéshez szükséges. Nincs­­szó tehát semmi tekintetben az abszolút, ön­álló létforma elvesztéséről, hanem csak egy akciden­­tális határozottság kialakulásáról. Hogyan fér meg­­már most ezzel az államesz­mével a népek önrendelkezésének jelszava? A­míg a népek önrendelkezési jogán az állam függetlenségét értjük, a természeti jog alapján állunk. Beszélhe­tünk e jogról, mint a konkrét államalakulást meg­­előző motívumról is s ez újból csak akkor követ­kezik el, ha az államorganizmus bármely okból föl­­bomlik. Kétségtelen tehát, hogy a most hangozta­tott önrendelkezést nem az állam javára és a fönn­álló rend megszilárdítására, hanem mind a kettő­nek a szél rombolására ígérték meg s ezért dobták a jelszót a tömegek közé. Az állam tulajdonjogot szerez alkotó elemeire, tehát nemzeteire is, viszont az állam célja a közjó lévén, e cél csak az állam­­organizmusba való beolvadást (szerves elhelyezke­dést?) követeli a nemzetiségtől, de nem a felolva­dást. Az önrendelkezési elvnek azonban abban az alakban, melyben ellenségeink hangoztatják s a melyben a mi féltudas szajkóink ellenségeinknek utánaragyogják, csak az államot megelőző kor­­­­szakokban van érvénye. Ezek a fejtegetések a népek önrendelkezé-­ sének jelszavát kizáróan a filozófia, a minden elfogultságtól mentes, teljesen elvont államböl­cselet boncolóasztalán szedik ízekre. S konklú­ziójuk az, hogy hazug és lelkiismeretlen jelszó­val állunk szemben. Nem „háborús uszító“, nem soviniszta magyar politikus vonja le ezt a kon­klúziót, hanem testetlen fogalmakkal és logiká­val operáló tudós. S bár nem értünk mindenben egyet a Horváth Sándor dr. fejtegetéseivel és f­o­­galommeghatározásaival, mert például szen­tünk az államnak szükségszerűen legtökéletesebb fejlődési formája a történelmi alapokon kiépülő nemzeti állam s igy az államalkotó elemeknek e fejlődés érdekében nemcsak az organizmusba beolvadniok, de többé-kevésbbé felolvadniok is kell, — azt minden esetre elismeréssel kell meg­állapítanunk, hogy Horváth Sándor dr.-nak ez a nagy tudással és biztos logikává­ fölépített ta­nulmánya súlyos fegyvert ad mindazok kezébe, kik a világháború jelszavai mögött a belső tartal­mat is keresik. A tanulmány a Stefaneum ki­adásában­ jelent meg. Sz. K. * (Napoleon ismeretlen novellája.) Aszko'­­názi Simon lengyel tudós Napoleon ismeretim no­vellájára akadt nemrég e­gy lengyel könyvtárban. A varsói könyvtár őrzi Napóleonnak sajátkezű feljegy­­­zéseit, melyekben meg van említve Somoczki Vla­dimír gróf, Koraiki könyvtára is. Ezeknek fölé­jegy­­zésekneje alapján Aszkenázi a nevezett helyen negyven fólió lapot talált sűrűn ideírva Napóleon hasával. A kéziratot annak idején Szlávinszki Titusz gróf szerezte meg a világozverű császár hagyatékából.. A basszanói herceg igazolta a kézirat feredetiségét. A kézirat tizennégy katonai utasítást, tervet és jegy­zéket foglal magában, azután szépirodalmi töre­déket, melynek címe Elisson és Eugénia. A lengyel tudós ,Napoleon és Lengyelország című munkájában a no­­chiaturchek­ faksimilében is közli és Na­pólón fiatalkori művei közé sorolja. Összefüggésbe hozza az ifjú tizenhét éves hadnagy lyoni tartózkodásával, mikor Zászlóaljával a Rhone parti városba volt ki­vezényelve a munkáslázadás elfojtására . (A Nobel-dij.) Az idei A’o&rí-dijak összege­­16­.197 svéd korona. A stokholmi Karolini-intézet tanárainak kollégiuma e hónap 31-én dönt az ez évi s múlt esztendei orvosi díj kiadásáról. A fizikai s kémiai díjakat a svéd tudományos akadémia ítéli meg a legérdemesebb tudósoknak. Az alapszabály szerint az akadémiának november 15-éig kell dön­­tenie. Ezenfelül ebben az évben az irodalmi díjat is kiadják, a­melyről szintén a svéd akadémia határoz. * (Zenei Szemle.) Járosy Dezső zenekadémiai tanár folyóiratának nyolcadik száma gazdag és vál­tozatos tartalommal jelent meg. Az első cikk a zenekritikusok szindikátusával foglalkozik. Hosszabb cikket Szent-Gáhl Gyula, Schmitt Jenő, Ságody Ottmar, Bloch József, Oswald János és mások írtak. * (Szent István Akadémia.) A Szent István Akadémia október 25-én pénteken délután hat óra­kor együttes ülést tart, a­melynek keretében Áldássy Antal egyetemi tanár emlékbeszédet mond az el­hunyt Németssy Lajos rendes tagról. Jelentést fog­nak előterjeszteni a Corpus Juris Canonici ismerte­tésére kiírt nyílt pályázat eredményéről, majd beje­lentik a Révay-emlékrelief elhelyezését, végül jelen­tést terjesztenek az együttes ülés elé a szerzői jogról és a magyar szent korona országainak az irodalmi és a művészeti művek védelmére alakult berni nem­zetközi Unióba való belépésről szóló törvényjavasla­tok tárgyában.­­ Leküldént könyvek.*­ Muraalits Ede dr.: Szerb történelmi repertó­rium. Első kötet. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Ára 30 korona. Szomorú Dezső: Maluska. Színmű. Pallas r.-t.'. kiadása. Anatole Prance: A szilfasoron. Fordította Révész Pál. Dick Manó kiadása. Ára 8 korona. Gábor Andor: Hét pillangó. Regény. Dick Manó kiadása. Leggazdaságosabb és leghatásosabb fényerőforrás - ívlámpapótlására a legelőnyösebb.­­ Mindenütt kapható. Hazai égvénány. - Cvakodivatt utánzatodé!. Gyártfa : Egyesült Izzólámpa és villamossági rt. Újpestna

Next