Budapesti Hírlap, 1918. december (38. évfolyam, 282–306. szám)

1918-12-21 / 299. szám

1918. december 21* Budapesti Hírlap (199­8.) a fölművelési minisztériummal az állandó érintke­zést fentartani. Az adatok gyors összegyűjtése cél­jából az ország összes gazdatisztjei közölték pontos címüket a Tanáccsal: Üllői­ út 23., I. 10. — Gazdasági szövetség a volt kettős monarkia között? Bécsből jelentik: A Frem­­denblatt jelenti. A legjobban értesült forrásból a következő igen érdekes közléseket vesszük: Nemrégen Franciaország a német-osztrák ál­lamhoz kérdést intézett arra nézve, hajlandó volna-e Német-Ausztria a volt Stabsburg-mon­­arkia többi államaival vámszövetséget kötni, úgy hogy ezek az államok közös, egységes vámterü­letet alkotnának. Franciaországnak e kérdésre­­ Német-Ausztria elvileg igennel felelt. De válaszá­ban utalt arra, hogy ennek a tervnek végrehaj­tása nem Német-Ausztria részéről találna nehéz­ségekre, hanem a volt monarkia m­ás államai­­részéről. Szükséges volna ugyanis, hogy a volt Ausztria egységes vámterülete mellé egységes vámparlament is alkottassák. Azok a tapaszta­lások azonban, a­melyeket annak idején Ma­gyarországgal tettek, megmutatták, hogy az ilyen kapcsolatot könnyen úgy foghatnák fel, m­int az állami szuverenitásról való részleges le­mondást. A­miként eddig ez Magyarország ré­széről történt, úgy megtörténhetnek most a többi újonan alakult állam részéről is. Ezekre a nehéz­ségekre tehát, úgymond, föl kell hívnni a figyel­met. Utal továbbá a német-osztrák válasz arra, hogy Német-Ausztria ilyen gazdasági egyesülése a volt monarkia lobbi államaival nem prejudi­­kálhatna a Németországhoz való politikai csat­lakozásnak és nem volna szabad, hogy ilyen es­hetőséget tárgytalanná tegyen. Ezeket a közléseket a Fremdenblatt hágai for­rása föltétlenül hiteleseknek mondja. De hozzáteszi ígyúttal, hogy mindig igen kitűnőnek bizonyult for­rásból hallotta azt is, hogy Olaszország a francia kormány terve ellen, hogy a volt monarkiából ala­kuló államokat gazdaságilag egymáshoz csatolják, tiltakozott. Olaszország meg akarja akadályozni azt, hogy a délszlávok kapcsolatot, találjanak és a dél­szláv állam elszigetelését óhajtja elérni. Olasz rész­­lei utalnak arra, hogy a volt monarkia államainak bárminő közössége semmi egyéb sem volna, mint az ulabbeni Ausztria és Magyarország újjászületése és ez hiábavalóvá tenné Olaszországnak a háború fo­lyamán tett minden erőfeszítését. Olaszországnak, a torely legfőbb hadicéljának Ausztria és Magyaror­szág széttörését tekintette, tiltakoznia kell minden olyan kísérlet ellen, a­mely a volt monarkia egyes államait egymáshoz közel hozni törekszik. — A Krupp-gyár nem fizet osztalékot. Esszeli jelentés szerint a Krupp Frigyes gyárak köz­gyűlése elhatározta, hogy ez évben osztalékot nem fizet. — A készbőrközéppont feloszlatása. A borközéppontok feloszlatása ügyében már napok óta tanácskozás férjük a kereskedelmi minisztériumban. A tegnapelőtt tartott ülésen elhatározták, hogy a nyersborközéppont lik­vidálását fogják Garami miniszternek ajánlani. Ma a készbőrközéppont ügye került napirendre. A felszólalók túlnyomó többsége a készbőrkö­­zéppont feloszlatását javasolta. Ezek után előreláthatóan mind a két középpont feloszla­tásáról kormányrendelet fog megjelenni. A bőr­­ellátás feladatát a Népruházati Bizottság bőr­ipari osztálya veszi át, melynek tevékenységi körét jelentősen ki fogják bővíteni. — A dohánybeváltás. A pénzügyminiszter, tekintettel arra a körülményre, hogy több beváltó hivatal a megszálló ellenséges hadseregek által el­foglalt területen van, mint Temesvár, Csóka, Nagy­­becskerek, Bogaras, Zsombolya, Marosvásárhely és esetleg Érsekújvár, a­hová a dohányt beszállítani nem lehet, mert az ellenség foglalja le magának, fel­hívta e körzetek termelőit, hogy a termést más do­hánybeváltó hivatalhoz szállítsák be. A­mennyiben a beszállítás nem volna lehetséges, úgy a termelők fölfogodhatnak arra, hogy dohányukat magánúton értékesíthessék. — Uj­jvérnök-szakosztályfőnökök a ke­reskedelmi minisztériumban. A kereskedelmi mi­nisztérium ügykörének és személyzeti beosztásának most történt megállapít­ásánál Garami Ernő minisz­ter és Műhely Kálmán államtitkár — a modern kor követelményeit kielégítendő — a mérnöki szaktudás­nak is megfelelő működési kört biztosítanak. Ugyanis az eddigi kilenc mérn­ök-sza­k­osztályfőnökön kívü­l még hét mérnököt bíztak­ meg szakosztály vezetésé­vel és pedig: Éltető Ákos műszaki tolm­ác­sost (állam­­építészeti hivatalok ügyei), Kikindai Gyula műszaki főtanácsost (állami közutak föntartása), Iiálil­ Ist­ván műszaki főtanácsos (hídépítés), Egan Erde főfel­ügyelő (hajózás és kereskedelmi tengerészet), Mak­i Ferenc dr. miniszteri tanácsost (műszaki gazdasági­­­j ügyek), Fekete József főigazgatót (iparoktatás) és­­.­­ Magyaríts Ágost miniszteri tanácsost (ipari m­unkás-ügyek). A gyakorlati élet követelményeit alaposan is­merő mérnökök teret kapnak tehát arra, hogy szaktudásukat az állami szolgálatban is a köz javára érvényesíthessék.­­ Osztrák kurírok mint valutaron­­tók. Wilcek, a zürichi kereskedelmi és iparbank elnöke egy intervjúban azt a kijelentést tette, hogy a korona árfolyamhanyatlását részben az idézte elő, h­ogy a Devizaközéppont későn tett a hanyatlás megakadályozására intézkedéseket, , másrészt pedig óriás mennyiségű horom valutát csempésztek ki titkos utakon. A svájci bankvilág előtt — mondotta — nyílt titok volt, hogy az előző osztrák kormány hivatalos kurírjai szám­­­lálatlan milliókat csempésztek ki korona-bank­jegyekben. — Adómentes a hadik­ölcsönök árfolyam vesztesége. A hadikölcsönök árfolyamának eme­lése érdekében a Pénzintézetek Országos Egyesülésé­nek minap megtartott országos pénzintézeti értekez­lete Klantos Elemér dr. államtitkár javaslatára el­határozta olyan irányú rendelkezés szorgalmazását, a­mely szerint a tárcájukban tartott hadikölcsönök­­nél mutatkozó könyvszerű árfolyamveszteség a vál­lalatok által az adóalapból levonható legyen, a­mi által a címletek piacra dobása elkerülhetnék. A pénz­ügyminiszter most elrendelte, hogy a hadikölcsönö­­kért szenvedett árfolyamveszteségek adómentesen le­gyenek leírhatók. S Ez az intézkedés nem érinti azt a régebbi rendeletet, a­mely a hadikölcsönöknek beszer­­zési árfolyamon való mérlegbe állítását engedél­­y­ezte. — A dohánybeváltás új rendje. A pénzügy­miniszter a termelőknek tehetőse­­­eg akarja körív­­nyiteni a dohánynak a bevalló hivatalokban való át­adását, ezért a következő rendelkezéseket léptette életbe: A termelők, a­mennyiben készen vannak, do­hányukat az árhirdetményben foglalt osztályok sze­rint, a rendes módon az ez évi termésre megállapí­tott nagyobb árak mellett szolgáltatják be. Azok a termelők, a­kik nem képesek osztályoznni dohányai­kat, az árhirdetmény osztályozása nélkül, pusztán csomózva és hálózva, egészséges és nedves, vagy he­tes dohányra osztályozva szállíthatják be dohányai­kat a dohánybeváltó­­hivatalba. Az egészséges, osztá­­lyozatlan, hálózott dohány ára fejében a jövedék az­­ illető körzet állagára alapján az idei nagyobb áraknak megfelelően kiszámított átlagárat fogja megfizetni, a nedves vagy beteg dohányokért pedig ez átlagár 73 százalékát. Azok a termelők, a­kik csomózatlanul és a fenti két osztályra való szétválo­gatás nélkül óhajtják dohányukat a beváltó hivatal­nak átadni, a következő átlagárakat fogják kapni: Közönséges levelekért 80. kerti és muskotály leve­lekért 00. kapadoh­ánylevelekért 70 koronát száz kilogramonkint. Kihányás és hasznavehetetlen hul­ladék nincs. A börze. Az értékpiacon ma egészen jelentéktelen üzlet fejlődött. A forgalom főleg a korlátértékekre szorít­kozott, a­melyek közül az Urikányi, Adyé, Levernie, l­u­­nion, Gutlmann ma is jóval a minimális árfolyamon felül cserélt gazdát. Az előfordult kötések: B­epesini 025. Álta­lános kőszén 1075—S5 (minimális árfolyam 1050), Salgó 830—35 (830), Urikányi 030—49 (580), Földiek b'.'O (375), Adria 140(D­ 10 (1180), Levante 810—13 (700), Déli­­asut 102—03 (95), Alluimasut 773—77 (740), Du­­b­ica 880 (775), Karibi 2130—10 (1930), Gultmann 720— 05 (dön), Olajipar GS5. Jréc­ i­jét jelentik. A hoti zárlat, az ünnepnapok kö­zeledése és az adójavaslatok a mai tőzsdén nagyobb mér­tékű kínálatot eredményeztek. Különösen a Slitel- és a Skoda-részvények gyengültek. Később könnyű javulás ál­lott be. A korlátértékei­ közül a felszerelési és a­ petró­­leumértékek szenvedtek erősebb veszteséget. A részvény­piac irányzatától függetlenül e járadékok ismét emel­kedtek. Ib­rl­inból jelentik: A rifai tőzsde kifejezetten szilárd irányzatú volt, a­mi annak köszönhető, hogy a munkás-és katonatanács tegnapi határozata, hogy a n.nnetgürd­­­ést 1910­­ imnár­ 1e-ére összehívják, megfelel­ a tőzsde várakozásának. Hasonlóan hatott az is, h­ogy a Hukr­­vid­éki sztrájki­ozgalomat eltámították , hogy az acélgyá­rak, szövetsége további erős áremelést határozott el, a­mi a kiadások megtérítésén kívü­l a gyáraknak még nyere­séget is biztosít. A­­beruházó piacon a ba­dikölcsönok könnyű emelkedést értek el, m­íg a régi hazai kölcsönök ,a régn napi erős javulás után lemorzsolódtak. Az osztrák és ma­gyar járadékok jól állottak." A főntkalesünok az utóbbi napok olcsóbbodásával szemben javultak. Az orosz agrárreform­. Az OMGE­ ösz­­szes szakosztályai együttes előadói ülésen Fábián Béla dr. törvényszéki bíró előadást tartott az orosz agrárkérdésről. A bolysevikok­ agrártörvénye: min­denki annyi földet kap, a­melynek termékei saját és családja szükségleteinek fedezésére elégséges. Ez válságba foglalja az egész orosz mezőgazdasági ter­melést. A parasztok­­ csak annyit termelnek, a­mennyi az ", szükségletüket kielégíti, a nem mező­gazdasági te­rm­ekv­el foglalkozók, a polgárság és az ipari mun­kásság éhezni kénytelen. A bolos­evi­­kok, h­ogy a városok lakosságát mégis élelmiszer­hez juttassák, rekviráló vörös gárdáikkal erőszak­kal szedik el a parasztok termelvértüiiket. Ma azt akarjuk, h­ogy Magyarország városi lakossága a ter­melé­s folytonosságának megzavarása esetén biztosan beálló éhínségnek ne legyen kitéve, egy oly agrár­­törvényt kell megalkotnunk, mely egyfelől gondos­kodik . ISD?3Szisue földér­­ségének­ kielégítéséről. ........................................................................ ..JL­. * II .. . . - -­­ másfelől biztosítja a városi polgárságnak, valamint az ipari munkásságnak agrártermékekkel való ellá­­­tását. Az előadásért Rubinek Gyula igazgató­dott köszönetet az előadónak. Állatvásár. Budapesti szúrómarhavásár. Budapest, dec. I 20. (Saját tudósítónktól.) Felhajtatott 206 darab élő borjú (közte 20­ darab rúgott), 68 darab élő bárány. Ár­­jegyzések: Elsőrendű élő borjukért 1320—1450 fillérig, kivételesen 1500 fillér, középminőségű élő borjukért 1250 —1300 fillérig, rúgott borjukért 450—600 fillérig kilogra­­■noukint, (levonás nélkül). Élő bárányokért 350 fillérig kilogramonkint. Az irányzat, élénk volt, az árak ismét 30—40 fillérrel kilogramonkint emelkedtek. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A nagycenki hitbíspurány zárgondnok­­ság­ alatt. Széchenyi Betű gróf elh­unytával tudva­lévően egyelőre gazdátlan lett a nagycenki hitbizo­­mány. A k­itbizomán­y örököse Széchenyi Ödön basai volna, de még öt esztendővel ezelőtt a soproni tör­vényszéken a Széchenyi-család pert indított ellene, kérve a bíróságot, hogy mondja ki, hogy a basa az alapító levél értelmében nem­ ülhet bele a hitbizom,­mányba, s hogy gyermekeit sem illeti meg az öröklési jog. Az alapító levél értelmében ugyanis a hitbizo­­mányt az öröklésre jogosultak közül csak az örökölt heti, a­ki nemesi családból való katolikus nevel köt házasságot. Már pedig Széchenyi Ödön basa, a kit a törvényes sorrendben most az örökség megilletné, olyan nővel kötött házasságot a ki sem nem nemes származású, sem­ katolikus. Felesége ugyanis egy görög kereskedő leánya, s görögkeleti vallásu, s csak, közvetetlenül a házassága előtt tért át a katolikus val­lásra. Nemes leszámlázásra már csak azért sem hivat­­kozhatik, mert Görögországban nemesség egyáltalá­ban fiincs. A­m­i pedig a basa gyermekeit illeti, azok közül az egyik. Bálint, a háborúban ellünk a másik pedig azért nem jöhet figyelembe, mert utólagos há­zassággal törvényesítenék. Ezeket vitatja a kereset, s ezek alapján kéri kimondani, hogy a basa, illetően egyenes leszármazot­tjai érdemtelenek a hitbizo­­mányra. A soproni törvényszék, mint hitbizományi bíróság ilyen körülmények közt, addig is, míg a per sorsa eldől, a hitbizományra zárgondnokságot rendelt el, s zárgondnokul Rusz Dénes erdőmestert és Kocsis Gyulát nevezte ki. — A progresszív ügyvédi párt választási listája. A Budapesti Ügyvédi Kamarának vasárnap tartandó rendkívüli közgyűlésén választják meg a kamara új vezetőségét. Az ügyvédek több pártra sza­kadva éles választási küzdelmet vívnak. A progresszió ügyvédi párt a kamara vezető állásaira a következői ügyvédeket*jelölte: elnök Székely Imre, elnökhelyet­tesek Glü­cktich Emil és Horváth László, főtitkár K­rauner Mór, titkárok Dingha Béla és Hámor Andor, ügyészek Melczer István és Nyári Jenő, pénztáros Popper Tódor, pénztárhelyeses Torday Gábor. A­ választás az eddigi megállapodások szerint vasárnap délután kezdődik és tart a következő napokon szer­dán­­délig.­­ Elmozdítás helyett bizalom. A minap egyik lapban közlemény jelent meg, a­mely tudni vélte, hogy a Magyarországi Közalkalmazottak Szövet­ségének bizalmi férfiai elhatározták, hogy az egyes igazságügyi hatóságok élén álló vezetőknek, köztük a budapesti középponti járásbíróság vezetőjének, Zla­­bács János kúriai bírónak az elmozdítását kívánják. A mai nap folyamán a budapesti középponti járás­, bíróság Jak­ói kara és segédhivatali személyzete meg­jelent Rakács János kúriai biró elött és őt bizalmáról biztosította. A tisztviselői karnak Andrássovics Imre dr. Ítélőtáblás biró és Szilágyi Sándor, a Középponti­ Kézbesítő Hivatal vezetője voltak a szónokai. — A grófnő tolvaja. Ez év április havában Zichy Andorné grófné kárára fiatalkorú szobalányát 190.000 korona értékű ékszert lopott. A büntetőtör­­vényszék Vas táblabiró elnöklésével ma tárgyalta a­z ügyet. A fiatalkorú bűnöst nyolc havi fogházra itéle.' Az Ítélet jogerős.­­ A hivatalos lapból. - - -Deocmber 20-án. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi magyar mi-j­­iszter Hippiv ill.-né Kubáss Margit temesvári állami, leányközépiakosai r. tanárt a VIII. fizetési osztályon.' Mártonffy Károly okleveles elemi és polgári iskolai tani­­­tót tanfelügyelőségi tollnokká, Kiss Bél­a dr. miniszteri számvizsgálót, Kimes Zoltán dr. tanfelügyelőségi tollno­­kot, J­i­hits János dr. miniszteri számellenőrt, Somogyi Béni dr., Simon László dr. dr. Hartmani János dr. minisz­teri számtiszteket, továbbá Stenh­off Antal dr. napidíjas­, és Karácsonyi Elemér dr. budapesti lakost fizetéste­len npr.i­zteri segédfogalmazókká, Ruszka János miniszteri számtisztet pedig ideiglenes minőségni díjtalan miniszteris fogalmazógyakornokká nevezte ki.

Next