Budapesti Hírlap, 1919. január (39. évfolyam, 1–27. szám)

1919-01-12 / 11. szám

1919. január 12. Budapesti Hírlap­j u. ■&z utóbbi’ hetivásáron az egész fölhajtás nem volt több 1200 darabnál. — Újpest küldöttsége Bódy polgármester­­nél. Ma délelőtt újpesti küldöttség kereste föl Bódy polgármestert, hogy tőle Újpestnek a fővároshoz való csatolását kérje. A küldöttség szónoka Ugró Gyula újpesti polgármester volt, a­ki kifejtette, hogy az idecsatolás nemcsak Újpest érdeke, hanem közegészségügyi és szociális nézőpontból a fővárosé is. Arra kérte a polgármestert, hogy kérelmüket ter­jessze pártolóan a tanács elé. Bódy kijelentette, hogy a környékbeli községek idecsatolása régi óhaja a fővárosnak s az újpestiek kérelmét a tanács elé ter­jeszti. Azt hiszi, hogy a tanács meg fogja találni a helyes középutat, a­mely minden érdeket kielégithet. A küldöttség megelégedéssel fogadta a polgármester válaszát. _ Kik pályáztak a cirkusz bérletére? A városgazdasági ügyosztályban ma bontották föl a Beketov-cirkusz bérletére érkezett ajánlatokat. Beke­­tov, a­ki eddig 50.000 korona évi bért fizetett a cir­kuszért, 105.000 koronát ajánlott, illetve fölajánlotta, hogy a legtöbbet ígérőnek 5000 koronával nagyobb összeget fizet. Könyüi S. Sándor és a Takarmány- és terményértékesítő r­­ t. együttesen 200.000 korona évi bért ajánlottak három s 212.000 korona bért öt évre. Ugyan­e pályázók azt az alternatív ajánlatot is tették, hogy három évre 180.000 korona, s öt évre 190.000 korona évi bért fizetnek és a tiszta jövedelem tíz százalékát. A harmadik pályázó Knauz Géza, a­ki 102.000 korona évi bért ajánlott. Az ajánlatok dol­gában kedden fog dönteni a tanács. — Nagy halottaink emléke. A legutóbbi tanácsülésen Bokányi Dezső felhívta a figyelmet arra a hiányra, hogy nincsen olyan útmutatónk, mely tájékozást nyújtana, hogy melyik temetőben hol található Budapesten eltemetett nagyjaink sírja-A tanács elhatározta, hogy a köztemetőben nyugvó jeleseink sírhelyéről és síremlékéről a nagyközön­ség tájékoztatására rövid illusztrált füzetet ad ki. — A főváros bécsi műemlékeinek vissza­szerzése. A Habsburg-uralom­ alatt Bécsbe hurcolt tömérdek magyarországi műkincs és műemlék visszaszerzésére a volt monarkia egyes rész­einek, hasonló célból kiküldött képviseleteivel kapcsolat­ban magyar bizottságot is küldtek ki. Ezek között természetesen nagyszámú és nagyértékű budapesti vonatkozású műkincs és műemlék is van, a­me­lyekre a főváros tart igényt. A tanács Wildner ta­nácsos előterjesztésére elhatározta, hogy­ a volt kö­zös és bécsi udvari gyűjtemények felhalmozott le­véltári, könyvtári és múzeumi anyagából a fővárost illető, továbbá a fővárosi vonatkozással bíró részre való jogigényét érvényesíteni kívánja és ezért a kultuszminisztériumhoz felterjesztést intéz.­­ Százhatvanöt millióval kisebb adóbe­vétel. A középponti adószámviteli hivatal jelentése szerint december hónapban összesen 9.577.289 ko­rona adó folyt be Budapesten. Ez az összeg százhat­­vanöt millió koronával kisebb, mint az előző esz­tendő december hónapjában. A koldusgrófnő Regénye a történet népiy felvonásban. A fősze­repekben: Gunnar Tam­ás és Clara Wietta A. kolimaxiyxó | Amerikai történet 4 felvonásban. A főszerepekben: ** Charles 211nn és Kitty Cordon. Holnap először a ROYAL-Apollóban! Ma utoljára: A vörös lobogó. Előadások 8, 5 és 7 órakor. Vasárnap, hétfőn, kedden Beregi Oszkár vendégfelléptével utoljára kerül színre az Apolló Kabaré nagysikerű műsora. 10537 alapvizsgákra, szigorlatokra, államszám­viteli államvizsgára, tanári paedagógiai vizsgára, felelősséggel előkészítünk, Sper­ciális jegyzeteinket vidékieknek előre ki­esc* SZONTAGH szeminárium Budapest, IV., V&d­-utca 51. szám. Ékszerek, ezöstnemüek, &­ C árva .Tánne cs. és kir. odr. szállítónál. Budapest,IV., 5 ** u *»A1 VB Kígyó-tér 5. típti my iupi­ti Mintn. 105*29 Fördűberemlezések iayitása ^ POGÁNY. Telefon József 1—48. foet. Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utca 30. szám. HAJSZÁLAKAT HÖLGYEK arcáról, karjáról végleg kiirtja felelősséggel MIRACLE­ világhírű módsze­rével Fóliák Sarolta Andrássy-út 38. I. Ártalmatlan fáj­­talomnélküli kezelés. Rögtöni hatás! Vidékre a szert h­asitással küldi. — Arcápolás, összes szépséghibák kezelése. Szemölcs Irtás. 18 éves működés. 7001 KÉPZŐMŰ­VÉSZET. Téli kiállítás. A Képzőművészek Egyesülete sok huza­vona, kilincselés és fáradozás után végre visszakapta haj­lékát, a Műcsarnokot s ezzel megszűnt kiállításainak od­isszeája is. A holnap megnyíló téli tárlat az ideig­lenesen rekonstruált helyiségekben várja a közönsé­­get. A helyreállítás részleges ugyan, a­mennyiben a régi területek körülbelül kétharmad része van még csak rendelkezésre, de a­mi kész, nagyméretű — a középső termeket megszüntették — és mindenek­­fölött jó megvilágítású. A téli tárlaton három mű­vészcsoport vesz részt: a függetlenek, a szabadok és az újak. Ez elnevezéseknek művészeti szempontból nincsen semmi jelentőségük. Inkább gazdasági szer­vezkedő csoportokat jelentenek, a­melyeknek tagjai összetartozandóságukat azzal is dokumentálják, hogy műveiket a többi csoportétól elkülönítve állít­ják ki. S lett legyenek függetlenek, szabadok vagy újaik, zsűrijük egyformán beengedett műveket, a­melyeknek a Műcsarnokban nem volna helyük. A képek tárgya általánosságban meglehetősen szűk keretek között mozog. Sok a portré, tájkép és csendélet, mintha a művészek az alkotáshoz szüksé­ges lelki harmóniát az életben nem találnák meg s menekülnének a társadalom tragikus nagy harcai­ból a magány és az otthon kicsinyesebb, szűk ébik de nyugalmasabb környezetébe. Feltűnően nagy a száma azoknak az akt tanulmányoknak, a­melyek, esztétikai élvezetet nem nyújtanak, legföljebb garszon-szobák díszítésére valók — úgy, hogy joggal kérdezhetjük, nem fogja-e nyomon követni, jobban mondva, nem szükséges-e, h­ogy a társadalom reformját előbb­­utóbb nyomon kövesse a művészeteket átalakító újjászületés is. Gondoljunk például Napóleon ko­rára, Dávidra és iskolájára. A nagy kornak ha nem is titáni, de megértő, együttérző képviselőire. Itten nincsen semmi, a mi reflexe tenne a társadalmunk létét oly közelről érdeklő küzdelmeknek. Kukán Gézának Sztrájkja volna még tán némi kísérlet, de a kísérlet, valljuk meg őszintén, nem sikerült. A mű­vész nem volt képes megbirkózni a feladattal, a­mit igazol az is, hogy nagy képének egyik mellékalakjá­­ról való tanulmánya jóval külön­b a kész kompozí­ciónál. A lezajlott háborúnak sincs énekese, mint a­hogy eddig sem volt. Sem mellette, sem ellene szóló. A háborús vonatkozású képek között azonban figye­lemreméltó Körösföi Kriesch Aladárnak két érdekes tanulmánya, Moldovány Bélának apoteozisa és Ka­­cziány Ödönnek halottvivőket ábrázoló kísértetiesen reális képe. Egyébként sorra köszönthetjüik az is­merős kéz- és ecsetvonásokat, s ha megemlítjük, hogy szobrászművészeink ezúttal meglehetősen tel­jes számmal sorakoztak föl kisebb méretű, de figye­lemreméltó alkotásokkal, nagyjában végeztünk az anyaggal. A­mi a részleteket illeti, az első teremben föl­tűnik Czencz Jánosnak nagyon finom aktja, Pilch Dezsőnek tanulmánya, Béli Vörös Ernőnek, a művész egyéni sajátosságaira jellemző portréja, valamint új irányt jelző alföldi tájképe. A következő két terem­ben megállitja a nézőt ugyancsak Czencz Jánosnak két képe, Körösfői Kriesch Aladárnak világtanul­mánya, Komáromi Kacz Endrének két hangulatot tájképe, Csapó Jenőnek csendélete és Wagner Gézá­nak téli tájképe. A tájképfestők közül Szlányi Lajos és Bosznai István vannak még itt, a csendélet ét interitor festészet terén pedig Pentelei Molnár Ján­­­os és Zidor István küzdenek az­­elsőbbségért. Jó munka Hatvani Ferenc női portréja, de figyelemre­ méltó kvalitások vannak Rózsaffy Dezső női arc­képében is. A harmadik teremben kiválik befejezett művészetével, színeinek eleganciájával Tatz László Készülődés című képe, mely egyike a tárlat leg­jobb dolgainak. Ugyancsak Tatztól való egy sikerült férfi portré is, s a jobb művek közül való Gara Ar­­noldnak, valamint Belányi Viktornak egy-egy portré­­tanulmánya. Márton Ferenc zamatos, őserejű mű­­­vészetét egy rajz és egy tájkép képviseli. Úgy látszik a figurális téma sokkal inkább simul tehetségéhez, mint a termész­etstádium. Czigány Dezsőt egészséges realizmusa, technikai rutinja jellemzi, míg a női finomság és ízlés Telkessy Valériát. Megemlíthetjük még Perlrott Csaba Vilmos, Kálmán Péter, Leiden-. Orost Sándor, Kunwald Cézár, Hermann Lipót, Frank Frigyes, Vass Elemér és Rubovics Márk nevét. A grafikus művészek közül pedig Kron Jenőt, Szmrecsányi Ödönt, Kőszeghy Mariannet és Mészá­­rosné Kisfaludy Mariskát. A szobrászművészet­ rész nevezetesebb darabjai Stróbl Alajos, továbbá Miu­rányi Gyula,­ Horvai János, Kisfaludy Stróbl Zsig­­mond, Szentgyörgyi István, Glatter Gyula, Sidli Ferenc, Bérán Lajos, Horváth Géza, Kapitány Jó­zsef, Lányi Dezső, Első Erzsébet, Beszédes László, Szász Vilmos, Medgyessy Ferenc, Gémes-Ginderl Péter és Zilzer Hajnalka művészetét dicsérik. (i. e.­ SZÍNHÁZ és zene. * (Operaház.) Több mint két évi pihentésül után végre ismét viszontláttuk Rigóiéitól. Verdinell ez az operája a színház egyik legkitűnőbb produk­ciója, érthetetlen tehát, miért száműzték oly soká a műsorról. Az előadás középpontjában Sándor Erzsi Gildája állott ezúttal is, csodálatosan tiszta kolora­­túrájával, hangjának érzéki szépségével, egész alakí­tásának törékeny finomságával. Ma is övé volt a pálma. Méltó partnere Rózsa Lajos, kinek Rigolet­ója csak úgy duzzad a tragikai erőtől. Székelyhidy Fe­­­enc édes- és lágyhangú hercege, Szende Ferenc sö­tét banditája és Máthé Rózsi tűzről pattant Madda­­lénája egészítették ki az együttest. A zenekart Tangó vezette. Verdi kopott, megfakult melódiái bűvös fény­nyel égtek és forró tűzzel szikráztak. * (James­ és Gyurka..) A Városi Színház ma délután mutatta be a szezon második gyermekda­­­rabját, a­mely Bodansky és Grusshut bécsi műhe­lyéből került el hozzánk. A mesejáték zenéjét Lehár Ferenc szerezte, magyar színre pedig a ki­tűnő Stoll Károly alkalmazta: csupa olyan név ez, a­mely természetszerűen hárít el minden bizalmat­lanságot és még egy olyan hatalmas nézőteret is­ megtölt, a­minő a Városi Színházé. A darab sze­­replői sok jókedvvel mókázták el bohókás szere­püket és a színház egész csomó színes díszlettel igyekezett hálás publikumát elkápráztatni. * (A hét hangversenyei.) Ezen a héten nagy­sikerű munkáshangverseny volt, a­melyen Medek Anna énekelt és Keéry-Szántó Imre zongorázott. Mindkettőjük produkciói rendkívül hálás fogadta­tásra találtak. — Lukács Béla dr., a Medgyaszay, Színház baritonistája dalest keretében mutatta be haladását. Lukács igen intelligens énekes, a­ki ügye­sen tudja pótolni előadásával orgánumának fogya­tékosságait. Schubert-, Schumann-, Wolffs-, Löwe­­dalokat énekelt, végül Berger Pálnak két dalát adta elő. — Kadnár Mária orgánuma kellemes szoprán, kultúrája is van, frazírozása öntudatos és átgondolt. Klasszikus és modern mestereket mutatott be, az­után néhány hangulatos magyar dalt.­ * (Gombaszögi Frida szerepei.) Értesülé­sünk szerint a Vígszínház igazgatósága Gombaszögi Frida szerepét, a­melyet a Férj és feleség című da­rabban játszott, Lendvay Lolának adta át. A szen­vedély című­ színműben játszott szerepének elját­szására pedig Jákó Amáliát szerződtette. , a Leggazdaságosabb és leghatásosabb fényerőforrás -f­iylám­papótlására a legelőnyösebb- Mindenütt Kaphatót Hazai gyártmány. - Ovakodiank utánzatoktól. Gyártja az Egyesült Izzólámpa és TUlamoisá­i rt. Urpsstatf

Next