Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-06 / 32. szám

1919. február S«Budapesti Hihup m. »>5 — (A közegészség­­ügyek a népjóléti mi­­nisztériumban.) A kormány elhatározta, hogy a köz­egészségügyi reform kérdéseit kiveszi a belügyminisz­térium hatásköréből és a népjólti minisztériumban szervezett közegészségügyi osztályra bízza. Ennek az osztálynak első feladata lesz a közegészségügy államo­sítása. Az új ügyosztály élére állam­titkári jelleggel Madzsar Józsefet állították, mellette helyettes állam­titkárul Goldzieh­er Miksa dr. orvostanár működik. A belügyminisztérium egészségügyi osztálya mindaddig megmarad, a­míg a népjóléti minisztérium fokozato­san átveszi az összes közegészségi ügyeket.­­ (Az újságpapír-középpont új tagjai.) A miniszterelnök a kereskedelmi miniszterrel egyet­értetm az újságpapír-középpont átszervezése kap­csán az újságpapír-középpont tagjaivá a következő­ket nevezte ki: Az újságírók szabadszervezete, il­letve az újságírók egyesülete részéről: Lengyel Gé­zát, Pók Ödön dr.-t, Magyar Lajost, Kósa Miklós dr.-t, Benedek, Árpádot, Habár Mihályt, Faragó Mik­lóst, Martos Imrét, Major Józsefet, Marton Manót, Schulik Kálmánt, Hajnal Jenőt. Az újságkiadó tiszt­viselők szakosztálya részéről: Keleti Lajost, Lövőin­­ger Vilmost, Róna Ödönt, Molnár Pétert, végül a magyarországi könyvnyomdászok szakszervezete ré­széről Preusz Mórt, Bogár Ignácot, Sebők Józsefet és Slottenstein Mórt. A kinevezéseket a hivatalos lap holnapi, csütörtöki száma közli.­­ (A főiskolai hallgatók gyűlése.) Ked­den délután a hadviselt főiskolai hallgatók gyű­lést tartottak a Gólyavárban a miniszterelnök­ség, a hadügyi és a­ közoktatásügyi minisztériu­mok kiküldötteinek jelenlétében.­ Mengele Fe­renc főhadnagy a Magyar Tisztek és Tovább­szolgáló Altisztek Országos Szövetsége főisko­lai szakosztályának elnöke, Kelemen hadnagy a Hadviselt Szellemi Munkások Országos Szövet­sége főiskolai szakosztálya nevében beszámolt a­­ kormányelnökséghez felterjesztett emlékirat sorsáról. A minisztériumok kiküldötteinek hoz­zászólása után az ifjúság elhatározta, hogy jogos követelményei mellett­ minden körülmé­nyek között kitart.­­— (Életre képes-e a román uralom Ma­gyarország keleti felében?) Erről a kérdés­ről tartott ma délután előadást Kovács Alajos miniszteri tanácsos a Vármegyeháza dísztermé­ben. Azzal kezdette meg az előadását, hogy­ is­mertette a huszonhat magyar vármegyére vo­natkozó román követelést. Ennek — úgymond — a történelmi é­s az etnográfiai jogcíme (ferdítésen alapul ,s helyt nem álló hamisítás. Mert ez a terület sohasem v­olt a románoké, a kik csak a XII. század óta ván­doroltak be Magyarországba. Ezen a területen ma is nagy kisebbségben vannak s kultúra tekintetében a ■magyarok és németek mögött állanak. Az iparűző magyarsággal s németséggel sze­mben az oláhok 90 %-éka parasztságból s részijén még ma is nomád­­le­let folytató pásztorokból áll. De föltéve azt az esetet, hogy a románok kezébe jutna az impérium, ez nem lehetne tartós, mert a Besszarábiával, Bu­kovinával, Új-Dobrudzsával és a Magyarország keleti részével megkövült Nagy-Románia tipikusan nemze­tiségi állam lenne, a­melyben a román elem alig érné el a 60 százalékot. Romániának képzett intelligenciája nincs s ezért képtelen lenne a magyarországi vár­megyék közigazgatását ellátni. Valószínűen azt a nemzetiségi politikát kellene folytatnia, a melyet a moldvai csángókkal szemben tanúsított, a kiket ki­­vetkőztetett a nemzetiségükből s a mely politikának a mostani megszállás alatt is sok tanujelét adta. A román uralomnak meg kellene küzdenie az igen erős magyar irredentizmussal s e mellett a magyar ipari munkássággal is, a­mely sem osztály, sem román nemzetiségi elnyomást nem fog tűrni. A románoknak ■— így fejezte be az előadását — Magyarországon nem volt politikailag és társadalmi tényezőként való mattjuk és igy nem tehet jövőjük sem. — (Letartóztatott tüzérfőhadnagy.) A had­ügyminisztérium leszerelési csoportjában súlyos visszaélésnek jöttek a nyomára, V. Zs.­e csoportba beosztott tartalékos tüzérfőhadnagy tizenötezer ko­rona ajándékot fogadott el Vecsey Gyulától, a Hazai Automobil Részvénytársaság műszaki igazgatójától. E­miatt a hadügyminisztérium intézkedésére a fő­hadnagy ellen elrendelték a nyomozást és letartózta­tását. A tizenötezer koronát a főhadnagy kihallgatása alkalmával visszaadta. A polgári büntető eljárást Vécsey Gyula ellen is megindítják.­­ (A Tisza-uradalmat bérbe akarják venni a gesztiek.) Nagy­váradról jelentik a Magyar Tu­­dósító­nak: Geszt és Mezőgyán községek lakossága elhatározta, hogy bérbe veszi a határaikon elterülő több ezer holdas Tisza-féle uradalmat. Az uradalom jelenleg Lakatos László bérlőnek van kiadva, a­kit a két község küldöttsége arra kért, hogy addig is, a­míg törvényes intézkedés történik a nagybirtokok megváltására, bérletét adja át albérletbe a két köz­ség lakosságának. A bérlő erre nem volt hajlandó, ellenben Radvánszky Béla báró, a Tisza-árvák gyámja, kijelentette, hogy neki semmi kifogása nincs az albérletbe adás ellen. A bérlő csak abban az eset­ben hajlandó a községek kérését teljesíteni, ám az uradalomból hasonló minőségű, egyenlő értékű föl­dekkel kárpótolják. Ezt a megoldást viszont Rad­­vánszky nem találta teljesíthetőnek. A két község la­kossága erre kimondotta, hogy nem törődik a bérlő ellenkezésével, hanem a már kiszemelt birtokot min­den körülmények között bérbe veszi. A birtok föl­osztását egymás között már el is végezték. A Bishar­­megyei nemzeti tanács a megyében mindenfelé mu­tatkozó birtokbeszerzési mozgalomra való tekintet­tel hivatott emberekből bizottságot alakított, a­mely­nek feladata lesz, hogy a törvényes határok között békés úton oldja meg a kérdéseket.­­ (Az ig­azgató.) A forradalmi nagy átalakulás legelső­ napjaiban kimondták a szo­ciáldemokrata tanítók, hogy az igazgatóktól el kell venni a lisztbizottsági elnökséget, hogy a vázlatkönyv készítése fölösleges és hogy nem kell a főváros által kinevezett igazgató. A liszt­­bizottsági elnökség már megszűnt, a vázlat­könyv készítésének, azaz a másnapra való anyag tervszerű följegyzésének és vázlatos kidolgozá­sának kihirdetett szükségtelenségét a hivatásu­kat komolyan fölfogó szocialista tanulók sem ismerték el és e tekintetben most úgy áll a do­log, hogy az csinál vázlatkönyvet, a­ki akar. Ez el van tehát intézve, annál is inkább, mert szakfelügyelők, a­kiknek az ellenőrzés a köte­lességük, már csak névleg vannak. Nincs azonban ezideig még sehogysem elintézve az igazgató-kérdés, a­melyre nézve a tanítók szak­­szervezete a következő formulát állította föl: kinevezett, állandó igazgató nem kell, hanem a tantestület válassza meg évről-évre a maga ke­beléből azt, a­kit akar. Ez a választás természe­tesen nem zárná ki azt, hogy itt-ott a mostani kinevezett igazgató dicsekedhetnék ezzel a biza­lommal. A fővárosi iskolák szociáldemokrata igazgatói e tervvel szemben a hatósághoz for­dultak hosszabb beadvánnyal, a­mely a többi közt ezt mondja: A döntő szempont sem az igazgató, sem testület érdeke nem lehet, hanem a gyermek érdeke, a jövő nemzedék érdeke. A régi rend­szer eltörlendő és intézményesen biztosítandó, hogy állandó igazgatói tisztségre a főváros nép­­tanácsa csak minden tekintetben megfelelő egyént állíthasson; e­ biztosítás súlypontja a tes­tületek kezében legyen. Az igazgató a társada­lom és társadalmi érdekelt képviselője és ezen belül a gyermeki jogok őrzője; becsületes, kor­rekt működését illetőleg a társadalomnak a fő­város tanácsán keresztül felelősséggel tartozik, gyászos emlékű függőségben nem lehet.­­ a tapasztaltabb, többet tudó, kihez kezdő kartár­sak bizalommal fordulhatnak, s akkor, mikor az egy intézetnél működő kartársak a gyermeki lélek más-más területeit művelik avagy az egyes osztályokra kiki a maga bélyegét viszi, az ösz­­szefogó erő, amely a társak egyéni munkáját harmonikus egészbe hozza. Ilyen munkát csak az tud jól elvégezni, a­kinek az igazgatás élet­hivatás, életcél, nem pedig 1—2 évi intermezzo. Az évről-évre változó igazgató hívei azt akar­ják, hogy a magválasztott egyén sajátítsa el sürgősen az ez álláshoz szükséges tárgyi és módszertani sokoldalúságot, a szülők gazda­sági helyzetének, műveltségi és erkölcsi szín­vonalának ismeretét, a tömegkezelés rutinját stb., csak azért, hogy" mindez az erőkifejtés egy vagy két év múltán­ mint holt, meddő energia elkallódjon. Mennyi energiapazarlás! Minden évben, néhány száz helyen! A­kik a munkát nagyon becsülik, hogyan tanácsolhatják ezt az ökonómiát? Ugyanők pedig azt akarják, hogy néhány száz, most állásban lévő igazgatónak ilyen irányú felkészültsége a lomtárba dobassák. A szocialista igazgatók és a szocialista tanítók ez ellentétes fölfogásában, mint értesü­lünk, holnap határoznak értekezletükön a számra nézve természetesen többségben lévő tanítók.­­ (Gyászrovat.) Sch­ober Ernő, volt ország­­gyűlési képviselő, nyugalmazott s egy intézeti igazgató, a Ferenc József-retus lovagja január 28-án Pozsony­ban meghalt. Halálát feleségén és László fián kivitt kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Déri Gyulának, az elhunyt jeles újságírónak temetése csütörtökön délután fél három órakor lesz a kerepesi­uli temető halottasházából. — (Statárium Linzben.) Linzből jelentik: Ma Linzben az egyre ismétlődő fegyveres fosztogatás miatt kihirdették a statáriumot. A kiáltványt az ideiglenes tartományi kormány, a munkás- és ka­tonatanács, valamint a főparancsnokság írta alá. — (Leég­ett képkereskedés.) A Vigadó­ tér 2. számú házban a Hoffmann Ferenc-féle kép­kereskedés leégett. A tűz úgy keletkezett, hogy ma reggel az üzlet egyik alkalmazottja üzlet­nyitáskor a gázlámpát akarta meggyújtani, de mihelyt a gyújtót meggy­újtotta, nagy robbanás történt. Valószínűleg egész éjjel gázömlés lehe­tet az üzletijén és ez okozta a robbanást. Az üzletben felhalmozott nagymennyiségű kép, festmény és keret­ gyorsan lángra lobbant, úgy hogy az egész üzlet leégett. A kár 150.000 ko­ronára rúg.­­ (A kommunista lapok dolga.) Ma dél­előtt társzól­ták a Mosonyi­ utcai toloncházban a Vö­rös Újság, a Vörös Katona és az Ifjú Proletár című kommunista lapok kihágását, a­melyet azzal követ­tek el, hogy az új lapok megjelenését tiltó papírren­­deletet semmibe se véve, hónapokon át rendszeresen megjelentek. A tárgyalást Antal Lajos dr. rendőrtanár­csos vezette, az Újságpapír Középpont részéről Vancsó Béla igazgató, a kommunisták részéről pe­dig László Jenő dr. jelent meg. László védő előadta, hogy a Vörös Újságnak nincs szerkesztője, kiadója a kommunisták magyar­országi partja, felelős kiadó pedig Perl Ignác Sándor. A párt 170.000 koronáért vette meg a Mikszáth Kál­­mán­ téren lévő Unió-nyomdát, a­mely a három lapot előállította A nyomdát orosz pénzen vették meg. Bár eddig a párt elve alapján, a­mely szerint törvé­­nyen kívüli állapotban lévőnek tekinti magát, a la­pok megjelenését nem jelentette be, ő most be fogja jelenteni a lapokat a polgármesternél. Az Ifjú Prole­tár című lapnak Lékai János, Tisza István merény­lője a szerkesztője, a­ kiadója pedig az Ifjú Munká­sok Országos Szövetsége, a­mely nem azonos a kom­munista­ párttal, csak annak protektorátusa alatt áll. Vancsó Béla igazgató kijelentette, hogy az Unió­­nyomda formailag bejelentette ugyan a három la­pot, ám azoknak a papírrendelet értelmében még sem volt joguk megjelenni, mert nem állottak fönn a nyir év márciusa előtt. .A három újság ezután semmiképpen sem jelenhetik meg. Ugyanígy nem fognak megjelenhetni más, újonnan keletkezett idő­szaki lapok sem. Wagasz József kapitány, a rendőr­ség politikai osztályának vezetője, majd Buzdovits detektívfelü­gyelő jelentek meg a tárgyaláson. Buz­­dovits kijelentette, hogy utasítása nem úgy szólt, hogy csak a nyom­dapapírt foglalja le. Ezért foglal­ták le a szerkesztőség valamennyi iratát, összesen tizenhárom kocsira való holmit. Wagast kapitány hibáztatta, hogy a lefoglalásra nem küldtek ki fo­galmazót. Az ú­jságpapiroson kívül a kommunisták minden egyebet visszakapnak László védő erre ki­jelentette, hogy ha ez nem történnék meg, akkor kártérítésért pert volna kénytelen indítani. A Vörös Újságnál leartóztatott tizenhárom katona közül hét még a toloncházban van. ■ — (Útonálló szpam­­.) Már napokkal ezelőtt több jelentés érkezett a főkapitányságra, hogy az Aréna­ út környékén egy szpahi garázdálkodik, a­ki a járókelőket megállítja és kifosztja. A rendőrség kö­zölte a dolgot a budapesti francia parancsnoksággal, a­mely tudatta a rendőrséggel, hogy neki is tudomása van róla, hogy egy szpahi, a­kit Hamid ben Chlivának tárnak és marokkói születésű huszonnyolc éves ember, többször m­egszökött a fóti francia táborból s az éjszakát nem tölti a kaszárnyában. Kérte a rendőrséget, hogy fogja el a szökött katonát. A rendőrség megbízta az Aréna­­ut környékének rendőrségét, hogy nyomozza ki a francia lovask­atonát, a­ki nyilván azonos az úton­­állóval, a­ki ellen már több följelentés érkezett. A rendőrök végig is járták az Aréna-útnak és környé­kének minden korcsmáját és mulatóhelyét, de nem tudtak a szpahi nyomára akadni.­Tegnap éjjel a Szabolcs-utca és a Bulcsú-utca sarkán Csordás János 1776. számú rendőr segítségkiáltásokra lett figyel­mes, a­melyek az alagút alól hallatszottak. Társával, Sudár Pál népőrrel az alagútba sietett, a­hol egy ha- M­I­TTER. Dr. MITZGER Vér- és bőrbetegsége­­ket gyógyító intézete férfiak és nők részére Bu­­dapest, József-körut 3* Dr. Füredi -féle rendelő-intézete* féri betegségek ellen, s női JODISJ Rákóczi-u­t 32. I. reggel 9-től este 7-ig 11-féle orvosi rendelőjében, Budapest , József-körút 2., férfiak és nők összes betegségeit szakszerűen gyógyitnak. Rendel d. e. 10—1-ig, este 7—i*g. 10501 alom kormányt a VI. és VII kerület­i Erzsébet királyné-ut­c­i mentén a főváros legszebb, legmodernebb városrészét­­ a tavasszal építtetni tervezi, volna még néhány , családi és bérház építésére kijelölt minden közművel ellátott gyönyörű telkem eladó. Ugyancsak ajánlok j­ó megvételre 5000—6000 Q-os kiterjedésű nagyobb telke­ket, melyek szintén a VI. és VI. kor. fokszenek,­­ kedvező fizetési feltételekkel. E helyeken a telkek­­ árai állandóan emelkedőben vannak, zajért is Bővebbet a tulajdonosnál: BÉKÉSI JÓZSEF, Bpest, •­V2I, Alm­ássy­ tér 8. Irodai órák 0—3-ig. Tel: 57—4*2.

Next