Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-25 / 48. szám

2 1919. február 25. • BuDAPEST! ISBU? (4S. n.) — 1A magántulajdon szentségénél; pajzsát ta­­l­kartak eddig rá a legnagyobb igazságtalanságra. Azt mondták, hogy a magántulajdon jog, ez pedig szent és neki szabad hozzányúlni senkinek a száz­ezer hold földjéhez. Mi azonban hozzányúlunk ehhez a szentséghez és azt mondjuk, hogy ne legye­nek senkinek ezer holdjai mindaddig, a­m­íg vannak verejtékező földmunkások, kiknek nincs egy tal­palatnyi földjük sem. Mi azonban nem akarjuk erő­­szakkal elvenni a földet. Mi meg akarjuk venni. Di­cséretére mondom a magyar népnek, hogy ezren és ezren jártak nálam, a miér­t a földbirtokreform­ meg­alkotását megkezdtük és egy sem akadt olyan, a ki ingyen akarta volna vagy erőszakkal akarta volna elvenni másnak a földjét. — Nem szabad addig nyugodni, — folytatta Búza a míg mégegyszer annyit nem terem a ma­gyar föld, mint eddig termett­ Az lesz az igazi hon­szerzés, ha a többtermelést az egész vonalon elér­jük, hiszen ez annyi,­ mintha még egy Magyarorszá­got hódítanánk meg, így legalább visszatérhetnek Amerikába szakadt véreink, a­zok eddig ennek a földnek csak kitagadottjai voltak. — Nagy gyönyörűség nekem itt kezdeni meg a földosztást. Kát kápolnán. De Károlyi Mihály aka­rata ez. Ö követelte, hogy ha eddig mindig hirdette a földosztást, akkor kezdjék ezt meg az ő birtokán. Károlyi Mihály ezzel, a földosztással szegényebb lesz sok-sok ezer hold földdel, ds gazdagabb lesz sok­sok millió magyar ember szeretetével. Csizmadia Sándor földművelésügyi államtit­kár volt a következő szónok. Több termelésre, szö­vetkezésre hívta fel a földműveseket. Rácz Gyula államtitkár ezután bejelentette az egybegyűlt tömeg­nek, hogy a kormánnyal együtt jött a birtokrende­zési bizottság, mely ott is marad Kálkápolnán és azonnal megkezdi munkáját. Karcsui Mihály elnök sajátkezű­leg vezette be a lajstromba Antal János rokkant katona igénybe­jelentését. Szabó István népgazdasági miniszter szólott még az egybegyűltekhez. Kiemelte, hogy a Szociáldemokrata, a függetlenségi Károlyi-párt, a ra­di­kális és a kisgazdapárt a legnagyobb egyetértéssel vezet Mihály elnök a szociáldemokrata pártra és au­ fáradozik azon, hogy ezekben a nehéz napokban­ az ország rendjét biztosítsák. Ezután következett az első messzét jelképező oszlop letétele és egyidejűleg a földreform életbe­léptetését hirdető emlék­hatom megalapozása. Az ün­nepség a Himnusz­­éneklésével ért véget. . Az ünnepi ebéd. Az ünnepség után a kápolnai dohánybeváltó hivatal helyiségében közös ebéd volt, a­melyen Ká­nak jelenlévő egyik vezérére, Garami Ernőre mon­dott felköszöntőt. Félköszöntőjébe megemlítette, hogy igen nagy része van a szociáldemokrata párt­nak abban, ho­gy a népet sikerült földhöz juttatni. Azt szeretné, hogy a földs mivés nép bízzék a szociálde­mokrata pártban, a­mely igazán akarja, egyetértés­ben a polgári forradalmi pártokkal, a nagy szociális ellentétek kiegyenlítését. Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter vála­szában arra figyelmeztette a mai történelmi nap résztvevőit, h­ogy ne felelkezzenek m­eg egy másik történelmi napról, 1918. október 31-ről. A falu népe tudja, hogy október 31. nélkül a mai nap soha ránk nem virradt volna és a városok munkásságának harca nélkül a régi bilincseket nem lehetett volna le­rázni. Azt a kérelmet és tnrelmet intézi a föld népé­hez, hogy a város forradalma megtette­­kötelességét a földműves néppel szemben, most tegye meg köte­lességét a földműves nép a­ város népével szemben. Jusson mindig eszébe, hogy testvérei laknak a váro­sokban. Halász Lajos­ államtitkár Berinkey Dénes­­mi­nisztereln­ököt köszöntötte fel. Berinkey miniszterei,­nök válaszában a következőket mondotta: — Az a tény, hogy egyszerű állami tisztviselő­ből az ország igazságfügyminisztere, majd miniszter­elnöke lettem, példázza a forradalom eszméinek dia­dalát, annak az eszmének győzelmét, hogy az új ma­gyar köztársaságban tisztességes munkával, protek­ció nélkül is elérheti mindenki a legmagasabb po­zíciót. Délután öt órakor indult vissza a különvonat Budapestre és két és fél órás út után érkezett meg a fővárosba. A nemzetgyűllés simneditása Budapest, febr. 2­ t. A Károlyi pártkörben az este pozitív for­­mában­ beszéltek arról, hogy a kormány az ed­digi megállapodással szemben arra az elhatáro­zásra jutott, hogy a nemzetgyűlést hat héten be­lül össze kell hívni. A nemzetgyűlés összehívását forrásunk szerint a külső politikai helyzet köve­teli meg és főképp ez a nézőpont lebeg a kormány szeme előtt, a­mikor a nemzetgyűlés összehívá­sát most már sürgős szükségességnek tartja. A kormány alkalmasint a legközelebbi miniszteri tanácskozásban fog véglegesen megállapodni ar­ról, hogy a nemzetgyűlés összehívása hat hét alatt megtörténhetik-e és hogy hamarosan elhá­­ríthatók-e a ma is fönforgó nehézségek. Ha igen, akkor azonnal határozni fog a képviselőválasz­tás módjairól és kereteiről is. Kunfi miniszter hazaérkezett. Kunfi Zsigmond­ közoktatásügyi miniszter teg­nap reggel érkezett Budapestre. A miniszter berni útján szerzett tapasztalatairól a minisztertanácsnak és a szociális fapárt vezetőségének fog részletesen beszámolni. Álamtitkári kinevezés. XI hivatalos lap ma közli, hogy Rónai Zoltán­ért egyetemi tanárt államtitkárnak nevezték ki a szépjóléti minisztériumba. Mit ajánlott a Károlyi-pá­rt a munkapártnak? A győri függetlenségi párt küldöttségének adott válaszában Hock János ma a következő kije­lentést tette: — A Károlyi-párt mindig a semlegesség alap­ján ártott, mert belátta, hogy a háborún minden nép nyerhet, csupán mi veszíthetünk. Hirdettük, hogy nekünk mind a két európai nagyhatalmi csoporttal jó viszonyban kell lennünk, mert így biztosíthatjuk Magyarország területi épségét. A­mikor 1918-ban már nagyon rosszul állott a dolgunk, felvétel­ik a gondolatot a Tisza-kormány és a munkapárt előtt, engedjék meg a Károlyi-pártnak, hogy a parlament­ben szintén állást foglalhasson az antant mellett. Vállaljuk érte a felelősséget és hogyha nincs igazunk, akkor csukjanak le vagy űzzenek ki az országból, legalább lesz újra emigráció odakünn, a­mely dol­gozni tud a magyar ügyért, miként Massaryk dol­gozott Csehországért. Minden próbálkozásunk meg­tört a munkapárti vezérek kon­ok­s­ágán. — Mi büszkén megyünk — mondotta még Hock János — igazunk tudatában a békekonferen­­sie alá .Ha ott győz az igazság, akkor szép jövő vár reánk, ha elbukunk, szervezkedni fogunk, a jog­talansággal szemben. Pártmozgalmak. A Magyar Polgári Párt IV. kerületi szervezete vasárnap alakuló ülést tartott, melyen túlnyomóan belvárosi kereskedők és iparosok vettek részt. A gyűlést Förster Aurél nyitotta meg. Azt fejtegette, hogy a párttól távol áll minden ellenforradalmi szándék, de a polgárok millióit nem lehet kirekesz­­teni abból a munkából, a­melyben reá épp oly nagy szükség van, mint a többi pártra. Ezután Falussy Árpád ismertette a párt programját, majd kijelen­tette, hogy nyílt vallomást tesz a köztársasági kor­mányforma mellett. A párt a november 16-iki dekla­ráció alapján áll, de elvárja, hogy a kormány védje is meg azt, a­mit a deklaráció tartalmaz, az ország területi integritását és a szabadságjogokat. Sürgeti az alkotmányos nemzetgyűlés összehívását, A bel­városi kereskedők nevében. Marton Gyula, az ipa­rosok nevében Kovács F. József és Szakmándy Já­nos beszélt. Debrecenből jelentik­, hogy az ottani függet­lenségi párt csatlakozott a Károly­-párthoz. A papi tanács küldöttsége a keresztény szociális­ pártt­an. Ma este a Papi Tanács küldöttsége jelent meg a Sver. Szociális Pártkörben. Heinitz József dr. al­­elnök előadta, hogy az Országos Papi Tanács elhatá­rozta, hogy valamennyi pártot fölszólítja az együtt­működésre és a forradalom vívmányainak biztosítá­sára. Erre fölhívta a iker. szocialista pártot is. Haller István azt felelte, hogy a két­- szociális párt mind­addig, a­míg a kormány a szabadságjogok védelmén, az országos sebek gyógyításán­­és a gazdasági szo­ciális berendezkedésen dolgozik, a kormányon kívül is a kormány-­­ egy irányban működik, de annak biztosítását kívánja, hogy a párt a kereszténység valáserkölcsi és kulturális működését a jövőben is szabadon fejthesse ki. A küldöttség a választ meg­köszönte. * Vitalitás Ru52k3­%rajnásró!. Az Országos Káplánul­mányi Egyesület a kép­­viselőház olvasótermében látogatott vitaülést tartott Vihar Béla elnöklésével. A szőnyegen lévő kérdést, Ruszka-Krajna jelentőségét Domokos László osztály­­tanácsos fej­legette. Azt bizonyította, hogy az auto­nómia az egyetlen mód, a­mely ma még a területi épség megmentésére Magyarország számára fenma­­rad. Az előadáshoz többen hozzászóltak. A szemfeathelyi püspöki vagyon és egy Kor Hiány foiztosi n­yilatkozat. Szombathelyről jelentik a Magyar Kurírnak: A szombathelyi püspöki vagyon zár alá helyezése ügyében Persson Adám kormánybiztos a szombat­helyi újságírók előtt egy nyilatkozatot tett. E nyilat­kozatra vonatkozóan a zár alá vétel alkalmával fel­vett jegyzőkönyv aláírói az alábbi közlést teszik: Persian Ádám kormánybiztos úr a következő kijelentést tette: Mikes János gróf megyéspüspök olyan jegyzőkönyvet adott közre, melyet én nem ir­tam­ alá s a mely teljes hűséggel nem adja vissza az­ ott történteket s a­mely alkalmas arra, hogy az egész eddigi eljárást a valóságnak meg nem felelő módon tüntesse fel. Alulkrotlak, mint a Persián Ádám úr által ki­fogásolt jegyzőkönyv vezetője, illetően hitelesítőt ezennel kijelentjük, hogy az általunk felvett és hitel. Icsitelt jegyzőkönyv a felvétel alapját képező ténye­­ket és nyilatkozatokat teljes hűséggel, a valóságnak mindenben megfelelő mód­on adja vissza. Miért is Persian kormánybiztos úr fenti nyilatkozatát vissza­­utasítjuk. Szombathely, 1919 február 22-én. Bohrét, Ödön dr. s. k., Boda János dr. s. tv. Bogács Ferenc dr. s. k. Járási tanácsok a közigazgatás élén. A gödöllői járás szociáldemokrata­ pártjának bizalmi emberei vasárnap Gödöllőn gyűlést tartot­tak, a­melyek a megyei közigazgatás reformját tár­gyalták. A járáshoz tartozó községek szociáldemo­krata­ pártjai már a múlt hónap 19-én tartott gyű­lésükön megalakították a járási néptanácsot, a­mely a főszolgabíróval együttműködve intézi a járás köz­igazgatási ügyeit. A tegnapi tanácskozáson elfogadott határozati javaslat szerint követelik a vármegye de­centralizálását és pedig olyformán, hogy minden járásban alakítson a kormány járási tanácsokat, azokat megfelelő szakreferensekkel lássa el, továbbá kellő végrehajtó- és intéző­ joggal ruházza föl őket, úgy hogy a főszolgabírók mint titkárok szerepelné­nek, a­kik ellenőrzik a járási tanács határozatainak végrehajtását. Követelték továbbá a jegyzői kar jog­viszonyának és szociális helyzetének rendezését. A határozati javaslatot a gyűlés eljuttatta a budapesti Munkástanácshoz, a­melyet felkért arra, hogy igye­kezzen a belügyminiszternél a határozati javaslat­ban lefektetett elveknek minél sürgősebben ér­vényt szerezni A Károlyi-párt és a kisgazdák szövetsége. Budapest, febr. 24. A Károlyi-párt és a kisgazdapárt között folyó tárgyalások, a­melyekről már több ízben meg­emlékeztünk, azzal az eredménnyel jártak, hogy ma létrejött a két párt szoros szövetsége. A mai együttes értekezleten, megállapították, hogy a két program alapelveiben megegyezik, ennélfogva nincs akadálya az együttműködésnek. Azt határozták, hgy mind a két párt megtartja ugyan nevét, de közös program alapján közös intézőbizottságot vá­lasztanak és együtt haladnak a kormányban, részt­vevő másik két párttal. A pártkört közösen tartják fenn. Az említett intézőbizottságba megválasztották a kisgazdapárt részéről Szabó István minisztert, Máttér János és Szemző Ernő államtitkárt. Herczeg Sándort, Demján Gyulát és Stankovics Jánost, a Károlyi-párt részéről Hock Jánost, Nagy Vince, Juhász-Nagy Sándor, Búza Barna és Vass János mi­nisztereket és Jánosi Zoltán államtitkárt. A szorosabb szövetkezéssel kapcsolatban a volt földműves párt, mely már a minap beleolvadt a kisgazdapártba, értesülésünk szerint, átadta vidéki szervezeteit a kisgazdapártnak, a volt földmívespárt vezetőségének egy része pedig kilépett a pártból. Ezek kijelentették, hogy visszavonulnak a politikai élettől. A Károlyi-párt nagy súlyt vet a két párt szö­vetségére, mert mint nyomatékosan hangoztatják, ezzel a földmü­veseket megszabadították a reakciós áramlatból. A szorosabb szövetkezésnek és fegyverbarátság­­nak külső manifesztációja ma este történt meg a Károlyi-pártban. A kisgazdapárt Szabó István népgazdasági mi­­ niszter. Malter János és Szemző államtitkárok veze­tésével hosszas éljenzés és taps mellett vonult be­­ a közös pártkörbe, a­hol Hock János, Juhász Nagy Sándor, Búza Barna, Nagy Vince, Balogh Ernő, Vass János miniszterek. Jánossy Zoltán államtitkár és a pártnak igen sok tagja fogadta őket. Hock János üdvözlő beszédében a többi között ezeket mondotta: — A magyar politikai életnek ma ünnepnapja van. Bejelentem, hogy a függetlenségi Károlyi-párt , az Országos Kisgazda és Földművese azt ma közös tanácskozáson mondotta ki, hogy a legszorosabb szö­vetkezésben kíván együtthaladni, h hogy a forradalom vívmányait, a köztársasági, népuralmi államformát minden támadással szemben a legerősebb egységben megvédelmezze. Hisszük, hogy a falu és a város népe megérti egymást. Mind a két párt közös körben fog együtt munkálkodni, közös intéző bizottságot létesít és nemcsak a középpontban, hanem a vidéken is megteremti az összhangot a pártszervezetek politikai magatartásában és programjában. (Helyeslés.) A többi forradalmi pártnak, egyúttal azt az üzenetet küldjük, hogy továbbra is egyek vagyunk velük a köztársaság Védelmében, az új társadalmi­­rend fenn­tartásában, a kisgazda társadalomnak és a szervezett proletariátusnak felemelésében és az ellenforradal­

Next