Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-26 / 49. szám

a 1919. február 26. PISSA PESTI HÍRLAP (49 sz.) 5 ezer korom betét volt, a leány gyanús lett s azt mondták neki, hogy a pénzért a tulajdonosnak sze­mélyesen kell eljönnie. Erre a leány lármázni kez­dett, hogy asszonya beteg s nem jöhet el személyesen. A leányt természetesen igy is elutasították, de alig­hogy elment. Janovitz bankgyakornokot fölküldték Baseli Lajos lakására, de a bankgyakornoknak, bár t­ili negyed óráig erősen csöngetett, nem nyitottak ajtót, mire visszatért a bankba. A bank embereinek vallomása után a detektí­vek előtt kétségtelennek látszott m­ár, hogy az asz­­s­romit a cselédje gyilkolta m­eg. Kovács Magdolnát a detektívek azon véresen s kezei unjai között tartva áldozatának eszes hajcsomóját, automobilon a főka­pitányságra kisérték. A rendőrségen a gyilkos nő elmondta, hogy tu­domást,szerzett arról, hogy asszonya az ebédlő egyik szekrényében rejtegeti a takarékpénztári könyvét, a­melynek tartalmát azonban nem tudhatta, minthogy sem írni, sem olvasni nem tud. A szeretőjének, Fehér­­József háziszolgának említést tett arról, hogy köny­­nyen­ hozzájuthatna az asszon­y pénzéhez, mert tudja, hogy az Agrárbank közeliben levő fiókjában volt el­helyezve. A minap Fehér József és annak társa egy Sándor nevű féllábú katona rábeszélésére a könyvet kivette a szekrényből és 3000 koronát vett fel a taka­rékpénztárból. Ezt az összeget nyomban átadta Fehér Józsefnek, a­ki gyűrűt és ékszert vásárolt a pénzen. Ma délelőtt ismét megkísérelte, hogy a könyvre 20.000 koronát vegyen ki a bankból, de — mint már fönt olvasható — ez nem sikerült. Asszo­nyára ma, úgymond, azért fogott baltát, mert per­lekedett vele. Az asszony az el­ső baltaütés után kira­­gadta a cseléd kezéből a fejszét, mire kettőjük kö­zött harc fejlődött ki. Végül Kovács Magdolna kerí­tette kezébe a fejszét, a­mellyel kettéhasította Basch Lajosné koponyáját. A gyilkos cselédet kihallgatása után letartóz­­tatták és átszállítottál­ a rabkórházba. Cinkosa, Fe­hér József, a nő állítása szerint Pécsre utazott. Sán­dor nevű társa, a­ki bizonyára be volt a bűntettbe avatva, állítólag Kispesten tartózkodik. A detektívek keresik.­­ (Időjárás.) A meteorológiai intézet a kö­vetkező jelentést adta ki: Az időjárásban lényeges változás nem történt. Eső különösen az Alföldöm több helyütt esett. A hőmér­séklet, bár kissé sülyedt, jóval magasabb maradt a ren­desnél. Maximuma 13 C. fok Szatmáron és Kecskemé­ten, minimuma 1 C. fok Tapolcán.­­ (Cintadományozás.) A minisztertanács a Közélelmzéésügyi Hivatalt vezető miniszter előter­jesztésére Nagy Gyula miniszteri megbízottnak, a hivatal sajtóosztálya vezetőjének a miniszteri osz­tálytanácsos! címet adományozta.­­ (Kinevezés.) A köztársaság elnöke az­ igaz­ság­ügy miniszter előterjesztésére Lánczell Kálmnán drt temesvári főállamügyészhelyettest legfőbb állam­­ügyészhelyettessé kinevezte. Mendelényi László dr. kúriai elnöki tanácsosnak pedig a kúriai bírói címet adományozta.­­ (Magyarok érkezése Romániából.) A Román­iá­ban maradt alattvalók hazaszállítása érde­kében a magyar kormány a franciákhoz fordult közbenjárásért. A franciák közbenjárásának az eredménye, hogy a Romániában lévő magyarok, a­kik többnyire konzuli tisztviselőik és a bukaresti felekezeti magyar iskolák tanítónői voltak, végre hazajöhettek. A főváros a mintegy harminc főből álló társaságot a Telep­ utcai elemi iskolában szál­lásolta el.­­ (Az Olaszországból elhozott műtárg­yak visszaadása.) A hadügyminiszter közlése szerint, az olasz fegyverszüneti bizottság felkérte a magyar kormányt, hogy az Olaszországból elhozott törté­nelmi és művészi tárgyak visszaadására hivják fel a magyar állampolgárokat. A hadügyminiszter tehát felkéri az Olaszországból visszatért katonákat, hogy ha birtokukban ilyen tárgy van, a hadtörténeti le­véltárnak. Bécsikapu­ utca 4. szolgáltassák be.­­ (Clemenceau állapota..) Parisból távira­toztak. Kétségtelennek látszik most már, hogy Cle­­menceau miniszterelnök túl van a veszedelmen. A vasárnapi nap válságos volt annyiban, hogy addig még komplikációtól lehetett tartani. Ma azonban számítani lehet a miniszterelnök gyors felgyógyulá­sára. A miniszterelnök még a hét folyamán elláto­gathat a hadügyminisztériumba és átveheti ismét a békekonferencia elnöki tisztét. Az orvosok elhatá­rozták, hog'­ Clemenceau állapotáról több jelentést nem adnak ki.­­ (Lefoglalják a középpontok berende­zését.) A kormány, mint a hivatalos lap ma jelenti, elrendelte, hogy valamennyi háborús gazdasági szerv bútorát és más berendezését foglalják le. A középpontoknak a felszerelés tárgyait csakis a kor­­m­ány engedelmével szabad eladniok.­­ (A városparancsnok-változás.) Jelentet­tük, hogy a budapesti városparancsnoki állásban személyváltozás történt. Most Rubint Dezső ezredes, a volt városparancsnok, a 8 Órai Újság­ban, a­mely­nek nyomán a változást közöltük, kijelenti, hogy nem áll meg az a vád, mintha ő a háború folyamán a legénységgel kegyetlenkedett volna és a legénység állandóan követelte volna az ő elmozdítását. Élénk­­ bizonysága ennek az a levél, a melyet Horváth Ist­ván népfelkelő hadnagy a 30-as tisztek és legénység nevében irt Rubint ezredesnek és melyben mindany­­nyiuk nevében megköszöni a háború szevedései alatt irányukban tanúsított magatartását. — (A bánáti bolgárok gyűlése.) A Buda­pesten élő és itt tartózkodó bánáti bolgárok vasár­nap délelőttt Tizenegy órakor a Lónyay-utca 11­. szám alatt (Magyar-bolgár vendéglő) gyűlést tarta­nak. Az összehívók kérik az érdekelteket, hogy, a gyűlésen okvéletlenül jelenjenek meg. •­­ (A cseh-szlovákok zsinszállítmányának kísérete.) A cseh-szlovák hadseregparancsnokság részére szállított zsinküldeményről szóló egyes hír­lapi tudósításokra vonatkozóan Vyx alezredes, az antant katonai bizottságának vezetője a­­következő helyreigazítást adta ki. A budapesti lapok egy része azt a bírt kötötte, hogy a cseh-szlovák hadseregparancsnokság részére szállított zsírküldemény kísérete nem francia kato­nákból, hanem francia formaruhába öltözött ese­tiekből állott. Vyx alezredes kijelenti, hogy a szóban forgó szállítmány kíséretében kizáróan francia ka­tonák voltak és kifejezetten tiltakozik ama fölte­vés ellen, mintha a francia parancsnokság ilyen megtévesztésnek eszközéül adná magát. Egyidejűen a szóbanforgó közlemény szerzője ellen a sbirói eljárás megindítását kérte a szövetségesek katonai bizottsága.­­ (A debreceni néptanács első ülése.) Debrecenből jelentik: Debrecen város néptanácsa ma délután három órakor tartotta első ülését, a­me­lyet Slandler kormánybiztos nyitott meg. Ismertette a forradalomnak ezt az első vívmányát és kérte a néptanácsot, hogy mindenekelőtt szociális szellem­ben dolgozzék. Megalakították a közigazgatási bi­zottságot és megválasztották a felügyelő-bizottság három tagját. A néptanács Zoványi Jenő egyetemi tanár indítványára elhatározta, hogy a tejellátás kö­rül tapasztalt visszaélések dolgában szigorú vizsgá­latot indít.­­ (A külföldre való utazás meg­könnyí­tése.) Az adótól való menekülés meggállásáról szóló néptörvény végrehajtási utasítását a pénzügy­minisztérium a napokban fogja közzétenni. Ebben az utasításban lesznek találhatók azok a könnyíté­sek, a­melyeket a pénzügyminiszter kilátásba he­lyezett. Ilyen fontos és a közönséget érdeklő köny­­nyítés lesz az a rendelkezés, hogy azoknak, a­kik üzleti vagy magánn­évben nyolc hétnél nem hosz­­szabb időre külföldre akarnak utazni, nem kell óvadékot letenniük s a folytatólagos (háromszoros) adófizetésre sincsenek kötelezve. Kötelesek azon­ban a tervezett utazás megkezdése előtt lakóhe­lyükre nézve illetékes pénzügyi hatóságnál (a fővárosban az adó­felügyelő-hely­ettesnél, vidéken a pénzügyigazgatónál) személyesen, vagy írásban be­jelenteni, hogy el akarnak utazni, s meg kell je­lölni a visszatérés idejét is. Kötelesek továbbá a visszatéréstől számított nyolc nap alatt ugyanott bejelenteni a visszaérkezésüket. A­ki bejelentés nélkül utazik el, vagy visszatérését nem jelenti be, viselni fogja a következményeket.­­ (Felolvasás a hazatérő katonák segí­tésére.) A Korám­i Mihályné vezetése alatt álló Hazatérő Katonákat Védő Iroda február 27-én, csü­törtökön délután hat órakor az ügyvédi kamara dísztermében háborúból visszatért katonák felsegí­­tésére felolvasást rendez. Halász Lajos százados fog felolvasni. A felolvasás egész jövedelmét a hazatérő katonák felsegítésére fordítják.­­ (Az erdélyi román követség uj helyisé­gei.) A nagyszebeni román kormányzótanács buda­pesti követsége uj hivatali helyiségbe költözik. A követségnek a volt osztrák delegáció Akadémia­ utcai épületében bocsátottak rendelkezésére helyiségeket, a­hol most az osztrák, valamint a cseh-tót követ­ségeken kívül a román követség is elhelyezést talál.­­ (Kertgazdasági Szabadiskola.) Március­ban nyílik meg a Kertgazdasági Szabadiskola (X., Maglódi­ út 8.) nyolchónapos konyhakertészeti és háromhónapos baromfitenyésztő tanfolyama felnőtt nők számára­ Tandíj hónapi 25 korona, ebéd hó­napi 00 korona. — (Felvidéki Liga) közvetítő és internált irodát­­ szervezett. Az iroda székhelye Budapesten, Pest várm­egye székházán van. (IV., Városház­ utca 7.) Az iroda rendelkezésére áll­­mindazoknak, a­kik a csehek által megszállott vidékekről Budapestre jön­nek és közbenjár ügyeikben. E­gyúttal arra kér min­denkit, a­ki a vidékről figyelemre méltó adatokat tud, hogy ezekről az irodát személyesen vagy írásban értesítse. (Hivatalos órák délelőtt 0—2 óráig, délután 3—5 óráig.) — (A Katolikus Háziasszonyok Szövet­sége) kápolnájában a tagoknak február 27-én dél­után öt órakor Mészáros prelátus konferenciát tart. — (A Külföldi Magyarok Világszövet­ségre) annak közlésére kér bennünket, hogy a Szö­vetség minden politikai propagandától menten, főként idegenbe szakadt honfitársaink érdekeinek a hazai­­közvélemény és hatóságok előtt való kép­viselésével óhajt foglalkozni. A szervezethez tizen­hét kolónia tartozik és a közös cél érdekében a­­ hágai magyar kolónia delegáltjait is szívesen vár­ják középpontunkban, mely természetesen Buda­­­­pesten van.­­ (A Budapesti Sakk-kör) február 23-án ■tartotta évi rendes közgyűlését, melyen Fleissig Sándort elnökké, K. Jónás Ödönt díszelnökké vá­lasztották. Alelnökeik lettek Maróczy Géza és Paul Leó dr., főtitkár, pedig Abonyi István, a­kit egyben a kör disztagjául választottak. — (Házasság­.) Káldor Lipót MÁV mérnök Budapesten eljegyezte özvegy Pollák Aulalné leá­nyát, Erzsiket Gödöllőről. — (Az antant élelmiszerrel segíti Magyar­­országot.) Baloghy Ernő közélelmezési miniszter a kormánnyal folytatott tárgyalások alapján Podma­­niczky Tibor követségi tanácsost és Práger Pált, a sraditermény részvénytársaság igazgatóját küldötte ki a magyar kormány képviseletében Triesztbe, hogy ott az antant élelmezési bizottságával Magyarországnak élelmiszerrel való segítése tárgyában tárgyalásokat folytassanak. — (Szocializmus és haza­fiság­) címmel O­ajlai Ferenc tankerületi főigazgató február 27-én, csütörtökön délután fél hat órakor a Magyarországi Közalalmazottak Szövetsége tagjai részére a régi műegyetem kerti épületében (Gólyavárban) előadást tart.­­ (A páris-bukaresti g­yorsvonat menet­rendje.) Megírtuk, hogy február 11-étől kezdve Páris és Bukarest között Bázel, Zürich, Buchs, Szalz­­burg, Bécs, Budapest, Arad és Brassón át közvetet­­ten gyorsvonatot helyeztek forgalomba, a­mely Arad és Budapest közt magyar polgári utasokat is szállít. Mint a Magyar Államvasutak igazgatósága­­közli, a gyorsvonat Pak­sból minden kedden és pén­teken este 7 óra 20 perckor indul és­­Budapest nyu­gati pályaudvarra minden csütörtökön és vásárnál­ este 6 óra 10 perckor érkezik, a­honnan este 7 óra 25 perckor indul tovább Bukarest felé. Bukarestbe érkezik minden pénteken és hétfőn este 10 óra 50 perckor. Bukarestből a vonat indul minden vasár­nap és szerdán délelőtt 8 óra 51 perckor. Érkezik Budapest nyugati pályaudvar minden hétfőn és csü­törtökön délelőtt 9 óra 20 perckor, a­honnan dél­előtt 10 óra 40 perckor indul tovább Pak­s felé. Pa­k­sba érkezik minden szerdán és szombaton reggel 7 óra 15 perckor. A gyorsvonat három háló- és egy étkező kocsiból áll, melyek közül egy hálókocs­i a Budapestről reggel 7 óra 30 perckor induló vonat­tal minden pénteken és hétfőn Belgrádig továbbíta­nak, honnan minden vasárnap és szerdán a Buda­pestre este 7 óra 20 perckor érkező vonattal küldik vissza és csatolják Budapesten át a párisi gyorsvo­nathoz. E kocsikon kívül a helyi forgalomban egyelőre Budapest és Arad közt és ped­g Budapestről Aradra február 27-től. Aradról Budapestre pedig március 3-tól kezdve első osztályú személykocsikat is to­­vábbítani fognak. A­ gyorsvonat közvetetten hálóko­csijait, a­mennyiben azokban el nem foglalt helyek vannak, a m­agyar állam utasai is használhatják, tartoznak azonban e szándékukat legkésőbb 48 órá­val a vonat indulása előtt a budapesti francia misz­­sziónál (Andrássy­ út 11404) Belez kapitánynál be­jelenteni és ez alkalommal az utazáshoz szükséges útlevelet bemutatni. Az utazásra szolgáló engedel­­met ugyanott fogják megadni. A hálókocsik minden utasa csak 50 kilogram súlyig terjedő podgyászt ad­hat fel. A helyi forgalomban Budapest és Arad kö­zött közlekedő személykocsikat az utasok elsőosz­­tályú gyorsvonali rendes polgári menetjegy váltása ellenében a missziónál való előzetes jelentkezés nélkül akadálytalanul használhatják, menetjegyet azonban Budapestről csak Aradra és Aradról csak Budapestre szolgáltatnak ki oly mennyiségben, mint a­hány első osztályú ülőhely a személykocsiban van. Útközben eső állomásokról utasokat nem vesz­nek föl. Szabadjegy, bérletjegy és egyéb kedvezmé­nyes igazolvány a vonalon nem érvényes, tehát e vonatokkal való utazásra nem jogosít. A Budapest— Arad között közlekedő elsőosztályú kocsik utasai az étkező kocsit nem használhatják. — (Vizsgálat a kommunisták ellen.) A fő­­kapitányság február 21-től 24-ig összesen 81 em­bert állított elő a kommunista mozgalmakkal kapcsolatban. Ezek közül a toloncházba utaltak köz­­igazgatási kihágási eljárás céljából tíz embert, el­­bocsájtottak tizenkettőt, a többit pedig, a­kiknek a nevét már közöltük, előzetes letartóztatásba he­lyezték. A letartóztatás azért történt, mert a gyanú­sítottak a köztársasági államformának erőszakos mó­don való megváltoztatására törekedtek. A rendőri ki­hallgatások után beigazolódott, hogy Kun Béla, a kommunisták vezére Oroszországból 300­00 márkát hozott magával, de ezt a pénzt a szervezkedés során elköltötték. Mikor ez a pénz elfogyott, újra Oroszor­szágból szereztek pénzt, még pedig­ oly módon, hogy állandó futárszolgálatot tartottak­ fönn Oroszország­gal és ezek a futárok hozták magukkal a szükséges pénzösszegeket. Kun Béla vallomásából kiderült az is, hogy több bolusevik izgató is hozott pénzt Orosz­­országitól. Több más kihallgatott kommunista vezér arról tudott, hogy azok az oroszok, a­kiket a Royal­­szállóban fogtak el s a­kiket a franciáknak adtak át, színtén pénzt hoztak izgatás céljára. Ez az orosz misszió a forradalom első napjaiban érkezett a fővá­rosba mint a szovjet komány bizottsága, a­mely az

Next