Budapesti Hírlap, 1919. október(39. évfolyam, 80–101. szám)
1919-10-07 / 80. szám
ránk rovandó fizetési kötelezettségekről sem, csak akkor láthatjuk, hogy milyen szerencsétlenség minden perc, amely e káoszban megmaraszt bennünket. Mert ha belenézünk jól ezekbe a számokba és adatokba, lehetetlen; az államcsőd vigyorgó ábrázatát meg nem látnunk. A tekintélyek csődje, a politikai élet csődje, s az irodalmi ízlés csődje már jó ideje, hogy befurakodott közibónk. Most már csak az államcsőd fenyeget, hogy a pohár beteljék. De míg azok olyan imponderabiliák, amelyeknek szálai a lelkiekbe nyúlnak bele, és azért csak nehezen közelíthetők még, addig az államcsőd egy olyan realitás, amely ellen küzdeni és harcolni is lehet. Magyarország a háború előtt sem tartozott a vagyonos országok közé, de rendezett gazdaságiviszonyok között éltünk, mert befelé munka folyt, kifelé pedig a nemzetközi érintkezés és forgalom akadálytalanul ment a maga utján. Ide kell visszatérnünk s ennek csak egy egyenes útja van. A békekötés lehetőségének minden akadályát el kell pusztítani az útból. Nem könnyelműség, hanem gonoszság minden szó és minden tett, mely ezt a munkát hátráltatja. Azon veszekesznek újságok és diplomaták, hogy ki okozta a háborút és ki felelős rengeteg pusztításaiért. Arra függessze ma mindenki a szemét, hogy ki akadályozza ma Magyarországon a béke létrejövetelét. Akiket háborúspártiaknak neveztek, kicsiny a felelőssége azokéhoz a volt pacifistákéhoz képest, akiknek versengése és tülekedése nem engedi létrejönni a békét. Mert a háborút meg is nyerhettünk volna, , de a gyors béke nélkül csak veszíthetünk és mindent elveszíthetünk. Budapest, okt. 6. A Nemzeti Kaszinó és az Országos Kaszinó pár nappal ezelőtt Károlyi Mihály grófot hazaárulásért kitörölte tagjai sorából. Nem tudjuk, hogy az ország e két vezető testülete milyen konkrét adatokra támaszkodva hozta meg erkölcsi halált jelentő ítéletét a magyar népköztársaság volt ideiglenes elnöke ellen, a ki valamikor számottevő tagja volt s a ki mint egy politikai párt vezére, az országban is nevezetes, igazabban végzetes szerepet játszott. A szörnyű vád igazolására kétségkívül bőségesen talált bizonyítékot Károlyi Mihály gróf politikai szereplésében, mely különösen azóta, hogy a gróf francia internáltságából magyar földre érkezett, nem volt egyéb sorozatos hazaárulásnál. A háború alatt és azután, a parlamentben és gyűléseken elmondott beszédei, melyek tervszerűen szolgálták a destrukciót, s melyekben a defaltizmus romboló mérgét igyekezett az élet-halálharcot vivő nemzet testébe oltani, forradalmi összeesküvése, a kommunistákkal való kacérkodása és mindenekfölött a lemondásáról szóló dekrétum, mellyel az országot a bolsevizmus romboló kezére juttatta, mind megannyi megdönthetetlen bizonyítéka perverzus agyában fogant hazaárulásának. A bolsevizmust szolgálta megfontolt szándékkal már kormányra jutása első napjaiban, nemcsak az államrend rendszeres dezorganizációjával, hanem az állampénzek törvénytelen célokra való pazarlásával is. Hivatalos akták beszélnek róla, hogy milliókat utaltatott át az állampénztárból a rendelkezési alapba, hogy ezen az utón pénzelhesse azokat a kalandorokat, akik e destruktív munkában, a felforgatásban segítőtársai, cinkosai voltak. Kéri Pálnak, ennek a mérhetetlenül lezüllött, szennyes lelkű tollforgatónak, aki Tisza István gróf gyilkosai közt mint felbujtó foglal helyet, félmillió korona vérdijat juttatott, ifjabb Dobó István pedig, a ki ugyanabban a társaságban mint tettes szerepel, egy napfényre került nyugta szerint tizenkétezer koronát kapott. És kaptak kétségkívül valamennyien ki milliókat, ki százezreket, ki kevesebbet mindenre elszánt munkatársai. Ezeknek a huligánoknak a számlája azonban még nem került elő. De ez csak egyik oldala a Károlyi-éremnek. Ezekben a most említett pénzügyi műveletekben még valamelyest tartotta is magát a nemes gróf a törvényes formához, még volt gondja rá, hogy a pénzpocsékolásnak legalább törvényes színezete legyen. Ámde sok millióra rúg az az összeg, iileget minden forma mellőzésével magához kaparintott, a maga céljaira költött, mellyel a maga tulajdon zsebét tömte meg. Erre megvan minden bizonyíték, s úgy értesülünk, hogy az ügyészség ezen az alapon lopás, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt Károlyi Mihály gróf ellen bűnvádi eljárást indított. A hűtlenül elkezelt, elsikkasztott vagy ellopott milliókat Károlyi gróf agitácionális és propaganda célokra vette föl, az ő nemzetgyilkoló politikájának propagálására, valójában azonban a maga egyéni céljaira költötte el, vagy magával vitte bujdosó útjára. ... . A vizsgálat, értesülésünk szerint, már anynyira haladt, hogy legközelebb megjelenik Károlyi Mihály gróf ellen az elfogató parancs, egyúttal megkezdik a tárgyalást a cseh-szlovák köztársasággal, hogy szolgáltassa ki a hazai bíróságnál a magyar Efraiteszt, aki mint hajdan görög elvtársa, az anopaiai ösvényre vezette a bolusevikokat, hogy hátba támadják és halálos csapás mérjenek a magyar nemzetre. Közönséges bűntettről, nem politikairól van szó. A magyar kommunista párokból a politikai motívum teljesen ki van kapcsolva. Semmi kétség tehát, hogy a cseh-szlovák köztársaság, melynek földjén Károlyi Mihály gróf menedéket keresett, teljesíteni fogja a magyar hatóság kérését. ^ *«■.. la’afsapaki eszmélietés. Irta Tímár József. Csopak, október. Balaton-menti ember természete a humor. Benne van ez a levegőben, a harmatban, esőben, s mindezek végső eredményében, a levegő, harmat, napfény és eső által táplált rizlingek, szilvánik, furmintok gyöngyöző levében, — a finom Balatonmenti borokban. A szép Balaton mellé is eljutott a kommunizmus. Enyhe alakban az igaz, de mégis eljutott. Elhoztak a nyaraló proletárok, akik uraságoktól levetett ruhákban grasszáltak a füredi strandon. Egy darabig egészen szép volt itt az élet. Azután is humorba fulladt minden. Még májusban is tele volt Balatonfüred grófokkal és bárókkal. Vécsey báró pedig mindvégig Balatonfüreden lakott Róza néninél, ki a megboldogult hercegprimás házvezetőnője volt s a kit a fél ország ismer. Ennek a bárónak nemes szívéről külön cikket lehetne írni. A menekült mágnásoknak menedékhelyet és élelmet adott. Minden este egy sonkát és egy kenyeret tétetett asztalára, melyet reggelre mindig elfogyasztottak a kerítésen át érkező bujdosók. Csak júniusban kezdték kiutasítani a mágnásokat, de udvariasan bántak velük, s egynek sem görbült meg a hajaszála se. Miért? Ma is rejtély. Talán a vidék szépsége, megkapó, elragadó panorámája tette szelidebbé a vad kommunistákat. Pedig meg-meglátogatták Balatonfüredet is a vörösök. Egyszer budapesti terroristák jöttek át Siófokról, Aliig fegyverben. Még talán kés, viha is volt az oldalukon. Leállították gépfegyvereiket a strandon, jól beozsonnáztak, megírtak néhány képeslapot, aztán visszamentek. Nem bántottak senkit, pedig volt még vagy harminc mágnás család Füreden. Mintha Vörösmarty és Kisfaludy szelleme lebegett volna a park fülött s elhárított minden veszedelmet. A falvakban szorgalmasan dolgoztak az emberek. Kapálták a szőlőt s jóízűen ittak. Szesztilalom? Az nem volt. Balatonkenecsén eszébe jutott a direktórium elnökének, hogy nem szabad bort inni. Gondolt méreteket és nagyot, lepecsételtette a pincéket. "A proletármunkásság ekkor oda vitte elégé a kapát, hogy pecsételje le azt is, mert bor nélkül ők ugyan nem dolgoznak. A pincékről is lekerült hát a pecsét. A politikai megbízottak persze sorra járták a falukat. Hozzánk is elvetődön kettő. Az egyiknek jó kampós orra volt, de a másik magyarosabb ábrázattal jött. — Rend van-e a faluban? *— Rend, hogyne, rend van. — Dolgoznak-e az emberek? — Persze, hát mit is csinálnának, nem népbiztosok azok. »*- No, csak no! . . . Hát aztán isznak-e? — Hát hogyne innának, az még az ökör is iszik. — No de bort, pálinkát? — Pálinkát nem. Az csak tótnak .... — Hát bort! — itt? Hát hogyne innánk, csak nem ökör az emberiogy vizet igyék! — csoda? Nem tudják hogy szesztilalom van? — tudjuk . . . — hát! . . . Hogy mernek bort írmi! . . Ez ellenfoadalmi cselekmény, mert a ki bort iszik, az elvesztz eszét s minden rosszra, még ellenirradalomris rábírható. i— a munkás megköveteli! — In szabad neki adni! Ki kell űzetni pénzben s veai a pénzen tejel! Igyék azt, Igykolóztak az „elvtársak* 1*Ginit is toboroztak össze, ott is megiították a bortvasutát, elmentek a hegybe sétálni. Én a hegyben lakom, elmentem és is haza. Útközbentem, hogy lyukas az egyik szőlősgazda pincéje. Ez miit jelent, hogy nyitva volt az ajtó. Mcik, benézek, csak azért is iszom egyet. Odabent aurálnak. Nin vendégek is vannak. Éppen jókor jövök. Belépek. Gazuram az asztalnál áll, jó nagy héber a kezében szrgalmasan ördögét a két ,,elvtárs“nak, akik oly szigorúan hirdették imént a szesztilalmat. Rájnöszönök. Mulatást, urak! Elmaradt mind a kettő. Az egyik zöld tett, a másik —b csak ns zavartassák magukat! Hát mégsem marik a tejnél? Hála Isten, legalább tudjuk, hólvakban szabad! Erre harsogtak. — Iván! Ugy van! Titokban szabad, de hát 1319 október 7. A politikai helyzet. , Budapest, okt. 6. A szabadelvű polgári pártok egyesülésére folytatót tárgyalások állanak a politikai események hmlokterében. A tanácskozásokat, mint alábbi tudósításunkból kitűnik, hamarosan be fogja fejezni és mihelyt a polgári pártok egysülése megtörténik, azonnal megindítják a kormánnyal a koncentrációs kormány megalakítására irányuló tárgyalást. Arról, hogy ez az akió sikeres lesz-e, ma még jóslásba sem lehet besátkozni, annyi azonban már most is megállatható, hogy mind a két részen látunk komoly törekvést, de— egyelőre legalább — nehezen elhárítható akadályokat is. A fúziós tárgyalások. A plgári pártok egyesülésére megindult tárgyalások,vasárnap és ma is folytatták és mint nekünk m,a függetlenségi pártban és a polgári pártban és a nemzeti szabadelvű pártban mondották, a legrövidbb időn belül eredményre fognak vinni. Lovászis Márton tegnap a polgári párt megbizottaival és Viserfji Vilmossal tárgyalt és a tanácskozásról ezek mondotta: A A tárgyalást a fúzióról állandóan folytatjuk és határolt reményem van arra, hogy talán már holnap sérülni fog a még fönnálló kisebb jelentőségű kekségeket elhárítanunk. Mihelyt a pártegyesülés ráöörténik, azonnal tárgyalást kezdünk A keresztényzeti egyesülés pártjával koncentrációs kabinet átalakítása végett.