Budapesti Hírlap, 1920. június(40. évfolyam, 130–154. szám)
1920-06-01 / 130. szám
megyei, Wollenhoffer Ferenc a vasmegyeiek, Pinezics István dr. a horvátok nevében tiltakozott, amit a horvát sokaság zsiózása kisért. Végül Hindu Zoltán dr. beszélt ezután. A jelenlevő 12 zenekar rá- zenditett a Himnuszra s az egész tömeg az antantmissziók elé vonult tiltakozó tüntetésre A Nyugatmagyarországi Liga a soproni nagygyűléssel egyidőben Budapesten tartott tiltakozó ülést. Thirring Gusztáv dr. elnöki megnyitója után Romanovszky Sándor dr. egyetemi tanár előadást tartott Nyugatmagyarországról s a tervezett rabló békéről. A határozati javaslatot Pröhle Károly dr., Druizdner György, Jambrovics Péter és Mikola Sándor dr. hozzászólása után lelkes kedvben fogadák el. A TEVEL nevében Szontagh Tamás beszélt. Végül Karafiásh Jenő és Halász Lajos dr. főügyész szólalt föl. A budapesti főiskolai hallgatók szövetsége vasárnap a miniszterelnökségen tiltakozó jegyzéket adott át, melyben hivatkoznak arra, hogy az ifjúság a háborút becsülettel harcolta végig, ezért csak becsületes és igazságos békét fogadhat el. Nem fognak tehát tűrni, mondják azután, olyan kormányt, mely ennek a békének aláírására vállalkozik. Egyidejűen a kabinetiroda utján a kormányhoz, valamint francia nyelven valamennyi Budapesten működő antant-misszió elé is beterjesztették a memorandumot. A sii Tisza István emlékezete ’ . — Győr város emlékünnepe. — * Budapest, máj. 31. Győr város közönsége vasárnap ünnepet ült Tisza István emlékezetére. A geszti sírbolt csöndes lakója kiszáll korai sírjából s a hazaszeretet szárnyán hóditó körutat tesz — szivről-szivre és lélekről-lélekre — az egész országban. A győri ünnepet, mint kiküldött tudósítónk jelenti, az ottani református egyházközség rendezte a város és a vármegye előkelőségének impozáns részvételével. A kegyeletes ünnep keretében leleplezték Tisza István arcképét. Az emlékünnep délelőtti eltiz órakor a győri református templomban istentisztelettel kezdődött és ez alkalommal prédikáció keretében Czeglédi Sándor volt teológiai tanár, az újonnan megválasztott lelkipásztor Pál apostol igéiből kiindulva, lelkes szavakkal elmélkedett Tisza Istvánról. Az egyházközség lelkipásztorának mélységes tartalmú és nemes hevülettől áthatott beszéde megrázta a hallgatóság szivét. A beszéd az előadás művészetében is remekelt s szónoklata a legszebbek közé sorakozik, a melyeket egyházi szónoktól valaha hallottunk.A tulajdonképpeni ünnepség az istentisztelet után a Kálvin-kulturházban folyt le, ahová ez al- halomra nagy és előkelő közönség gyűlt egybe. A megjelentek soraiban ott láttuk Khuen-Héderváry Károly gróf özvegyét, Darányi Kálmán kormánybiztost, Fetser Antal római katolikus püspököt, Balogh Jenő volt igazságügyminisztert. A város küldöttségét Farkas Mátyás polgármester vezette, a vármegye pedig Koncz Jenő dr. alispán utján képviseltette magát. A vármegye katonai parancsnoksága részéről Klempa ezredes jelent meg, s a Tiszaemléki bizottság részéről Beöthy Zsolt vezetése alatt KárolyiGyörgy gróf, Keblovszky Lajos és, Sándor Tivadar érkeztek Győrbe. A különböző egyesületek és testületek mind képviselve voltak*.Az ünnepséget a pápai kollégium ifjúsági kara énekkel vezette be. Németh István református püspök magas szárnyalása imát mondott. Azután következett Szász Károly emlékbeszéde Tisza Istvánról. A' mélyen átérzett, szárnyaló beszédből idéztük a következő részletet: " A haza érdeke azt követeli, hogy Tisza István emléke gazdag erőforrás legyen az egész magyar nemzet számára, ezekben a mai keserves időkben, amikor súlyosabb megpróbáltatás nehezedik Magyarországra, mint a milyen akár a mohi pusztán, akár a mohácsi mezőn szakadt ránk s a mikor jobban, mint valaha van szükség a nemzet egyetértésére és áldozatos munkájára, mondhatjuk összes szellemi és anyagi erőink legteljesebb megfeszítésére. Tisza István gyilkosai csak félmunkát végeztek! Elpusztították a halandó testet, összetörvén omlatag porsátorát, de nem ölhették meg a lelket, a szellemet, amely Tisza István halhatatlan egyéniségének soha el nem múló, örökké élő alkotó része volt. Ez a szellem lebegni fog időtlen időkig a magyar föld felett, a felett is, a melyet egyelőre elszakított tőlünk a történelmi vaksággal párosult kajánság és kapzsiság s mi magyarok a magyar Kárpátoktól a magyar Adriáig valamenynyien ragadjuk meg azt a szellemet, magunkévá téve örök tulajdonul! — A Tisza István neve ne maradjon üres hang, hanem legyen verejtékes munka irányítja és ha kell, harcos küzdelmek lobogója! Fogadjuk meg szentül, hogy igenis Tisza-kultuszt csinálunk s akultuszban keresztény, szeretettel és hazafias lelkesedéssel, de egyben józan magyar bölcseséggel egyesülünk mindnyájan. Ha már a végzet a mostani nehéz sorsot mérte ránk minden nyomorúságával és keserűségével s ha már ez a szomorú idő szinte példátlan kegyetlenséggel megtagadta tőlünk, hogy igazi nagy vezető embert állítson poltikai közügyeink élére s ha már nem támaszthatjuk föl Tisza Istvánt testileg, — pedig bizony kikaparná őt a sirból az elkopott és lemetélt kor van magyarság, ha lehetne, — segítsünk magunkon azzal, hogy állítsuk érzéseink, gondolataink és cselekedeteink középpontjába a meghalt Tisza István, halhatatlan szellemét. — Ha Tisza Istvánnak éltető eszmévé fino múlt szellem-alakját pártkülönbség nélkül állítjuk középpontjába az országos politikának, ezzel nemcsak Tisza emlékezetét szenteljük meg, nemcsak a megbillent erkölcsi egyensúlyt állítjuk helyre, hanem kijelöljük azt az utat, melyen a nemzetnek haladnia kell az újraéledés, a boldogulás, a nemzeti nagyság felé, ama cél felé, hogy viszszerezzük Magyarországnak nemcsak régi IV.diés régi határait, hanem régi eszményeit s régi, tiszteserkölcseit is! Szász Károly beszéde mély hatást tett s utána ünnepies csendben és nagy meghatottság közepette leleplezték Tisza gróf arcképét, a melyet Laner Gizella, a pápai nőnevelő iskola tanárnője festett. Bakó László, a Nemzeti Színház tagja elszavalta Lampert Gézának Tisza István emlékezetecímű szép ódáját. Majd az egyházközség egyik fiatal napja felolvasta az emlékünnep alkalmából Horthy Miklós kormányzótól, Tisza István özvegyétől, az egyetemes református komventtól, Darányi Ignác bárótól és más előkelőségektől érkezett táviratokat és leveleket. A legnagyobb hatást Tisza gróf özvegyének levele keltette. Azt irta. ..Képviseltetésemről nem gondoskodhatom, mert családomnak csak kiskorú tagjai vannakEzeket a sorokat a közönség állva hallgatta Végig Az ünnepséget a Himnusz eléneklése fejezte be. Délbentársasebéd volt, fél ötkor pedig a győri előkelőségek ismét a ref. templomban kulturdélutánra sereglettek össze. Henyey Aranka a Nemzeti Színház művésznője, Petőfi, Tompa és Végvári költeményeinek elszavalásával fölemelte és könyekig meghatotta a közönséget. A művésznőn kívül Bakó László néhány vers előadásával s Tornyai Adél szép hegedűjátékával gazdagították az ünnepség esztétikai tartalmát. Végezetül Czeglédi Sándor az ünnepségből fakadó elmélkedést és imát mondott s a győri emlékünnep ezzel a megragadó akkorddal végződött, / vds. -; A BUDAPESTI Hírlap (mkST#1# 2 1920 junius 1 ______________ _____■ »■ Miniszterek tiszántúli útja. — A kisgazdapárt hajlandó átvenni a kormányt.— Flaller miniszter a gabona szabadforgalmát váll —i— Vasárnap és ívésfőn a kisgazdapárt és a kereszténynemzéti egyesülés pártja egész sereg tiszántúli kerületiben rendezett népgyüléseket. A kisgazdapárt vasárnap Nyíregyházán néggyülést tartott, melyen nagyatádi Szabó István miniszter tiltakozott ellen a vád ellen, hogy ők parasztiktatúrát aláírnak. A forradalmi időkben is csupán a kisgazdspárt védelmezte a polgárság érdekeit. Paulusziárton kisgazdajelölt mondott azután programbeszédet. Nagykállón a népgyűlésen Rubinek Gypte miniszter bejelentette, hogy a kisgazdapárt számbeli erejének bizonyságát fogja adni azzal," hogy a hatalmat a kezébe veszi. A jövőben a falut a várossal egyforma elbánásban részesüik. A külső politikai helyzet a béke aláírásával megjavult. A jelekből arra lehet következtetni, hogy elszakadt területeinket visszakapjuk. A miniszter innen Nyírbátorba utazott, ahol Szabó esperest ajánlotta képviselőnek. — Hajdúböszörményben mind a kétpárt Bethlen István grófot jelölte képviselőnek. A miniszter és kisérete részt vett a nánási, hajduhadházi, liszalöki, mátészalkai és fehérgyarmati gyűlésen is. Haller István kultuszminiszter több képviselő társaságában Csarnádapátfalvára ment, ahol a román kegyetlenkedések miatt kitört zendülésben elesett harmincnyolc magyar vértanú sírjánál gyászbeszédet mondott. Azután Csanádpalotára ment, ahol beszédében a béke kérdéssel, a földbirtokreformmal és a termés értékesítésével foglalkozott.. Hangoztatta, hogy az antantban mindinkább erősödik az a gondolat, hogy Középeurópa békéjét csak az erős Magyarország biztosíthatja. Kezdik belátni, hogy a toldott-foldott államok az ő számukra igazi értéket nem jelentenek. Helytelenítette azután a gabonaneműek forgalmának szabaddá tételét. A szabad forgalom az árakat rettenetesen felvenné. Ez természetesen az iparcikkek drágulását is maga után vonná. Hétfőn Hajdúszoboszlón mondott a miniszter beszédet. Itt említjük meg, hogy a keresztény-nemzeti ellenzék vasárnap szintén számos tiszántúli kerületben tartott népgyűlést. A fehérgyarmati kerületben Csilbru Andrétewatt miniszter lépett föl A nemzetgyűlés munkarendje. A nemzetgyűlés holnap folytatja a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását. A napirend előtt fölszólal Huszár Károly volt miniszterelnök a gabonafölösleg fölhasználása és a gabonamonopólium dolgában. Ebben az ügyben ma a keresztény nemzeti egyesülés pártja értekezletet tartott és Huszár holnap a párt megbízásábólfejti ki nézeteit. Fölszólal holnapi ugyancsak a napirend előtt Gaál Gaszton is, szintén a gabona forgalma ügyében. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter azonnal válaszolni fog. A hét végén kezdi meg a nemzetgyűlés az árdrágítókról szóló javaslat tárgyalását. Álhír a kormány lemondásáról. Ma délután az a hír terjedt el a fővárosban, hogy a béke aláírásával kapcsolatban a kormány lemond. Ma este akeresztény nemzeti egyesülés pártjában megjelent Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök, aki munkatársunk előtt kijelentette, hogy a kormány lemondásáról szóló hírekből egy szó sem igaz. * NAPIHÍREK. A Nemzeti Hitelintézet megalakulása. A keresztényi és nemzeti gondolat ülte nagy diadalát, mikor Pest megye ősi székházában a Nemzeti Hitelintézet R. T. alakuló közgyűlését aközönség nagy érdeklődése mellett megtartotta. A Nemzeti Hitelintézet alapítói az elsők voltak, akik a destrukció letörése utáni tettekkel kívánták szolgálni a nemzeti megújhodás kitűzött céljait. .A hagyományok tisztelete, a munka megbecsülése egészítették ki azt az alapot, melyre a keresztény erkölcs és a nemzeti gondolat felemelő ideáljai mellett az lelkes hazafiak a mai sikert felépítették. Ennek az új intézménynek, mely közgazdasági téren a tisztült erkölcsi felfogással övezett nemzeti eszménynek kívánt szolgálatába állani, az intézet magvát tevő hagyományokhoz való ragaszkodás adja meg azt a patinát, mely a nemes múltat, a magyar nemzet boldogabb jövendőjével kívánja összekötni. Az alapítók intencióit a nagy magyar keresztény társadalom a legteljesebb megértéssel fogadta és amagyar pénzintézetek megalakulásánál eddig páratlanul államaz igyekezet, melyet a társadalom mindenrétegéből, mint a munkás méhraj a kaptár mé ízét, hordták össze apró tételekben azt a tőlkét, amely egyik pillére lesz a magyar nemzeti élet teljességének. A több mint 14.000 részvény- jegyző legnagyobbrészt a falvakból került ki. Sziklaszilárd ésmegbízható alap ez, mely erkölcsi kötelességévé teszi az intézet mindenkori vezetőségének, hogy kitűzött céljaitól el nem térve, minden irányban függetlenül oldja meg a rá váró nagy feladatokat. Az alapítási munkálatokat irányító és végző Szájbély Gyula udvari tanácsos elnököt, Zakar Ferenc vezérigazgatót, Rónay Béla ügy-vezető igazgatót és Ulain Ferenc dr. ügyvédet úgy a tegnapi napon tartott alapítói ülés, mint a mai közgyűlés meleg elismerésben részesítette, kik következetes és fáradhatatlan tevé- kenységükkel a fényes sikerű alapítási munka, oroszlánrészét végezték. A legnagyobb dicsérettel kell megemlékeznünk a községi és körjegyzőkről, akik nehéz megpróbáltatáson keresztül, terhetetlenül megőrzött hazafiasságukkal jelentékeny részt vettek a dicséretes munkában és akiknek mindinkább erősödött támogatása az intézet fejlődésének a legszebb reményekkel kecsegtető zálogát képezi. Az intézet megalakulásáról egyébként a következőkben adunkd tudósítást: Ma alakult meg aNemzeti Hitelintézet R. T. a keresztény társadalom minden rétegéből, különösen a vidéki közönség köréből megjelent részvé-nyesek óriási részvétele mellett, kik Pest megye székházának hatalmas közgyűlési termét a fülledésig megtöltötték. Az alapitók nevében Zakar Ferenc vezérigazgató emelkedett szólásra és első szavait elszakadt magyar véreinknek szentelte, megfogadtatván a lelke mélyéig meghatott közönséggel, hogy soha addig megnyugodni nem fogunk, mígdrága mártírjainkat újra keblünkre nem ölelhet-jük. Majd a kitörő lelkesedéstől meg-megszakított beszédben ismertette az alapítás történetét, céljait, és kimutatta, hogy csakis a falura támaszkodva le-het az alapjait megtalálni egy keresztény és nemzeti irányt szolgáló hatalmas pénzintézetnek, mely- hez minden előfeltételt biztosítva lát a megalapi- tandó intézetben. Ajánlatára Szájbély Gyula udvari tanácsost választották meg a részvényesel el-‘