Budapesti Hírlap, 1920. július (40. évfolyam, 155–181. szám)
1920-07-15 / 167. szám
Oroszország Hajlandó megváltoztatni Anglia, amely békéltetőként lépett fel, Oroszország és Lengyelország között, időközben tovább folytatta azokat a tárgyalásokat, amelyeknek, célja, hogy megálapítsák az Anglia és Oroszország között való kereskedelmi összeköttetés helyreállításának a föltételeit. Ezek a tárgyalások most eredményre vezettek, amennyiben az angol alsóház tegnapi ülésén Bonar Law tegnap bejelentette, hogy a szovjet kormány elfogadta azokat a föltételeket, amelyeket az angol kormány megállapított. A Gvortana Pont szerint Jiraszin fontos politikai eredményeketis ,Meért, amennyiben a szovjet kormány hajlandó lemondani Keleten folytatott aggresszív politikájáról, elismeri az Oroszországot terhelő hadiadósságok huszonöt százalékát és hajlandó belső politikájában is lényeges változtatásokat tenni. Ha ezek a hírek valóknak bizonyulnak, és a moszkvai kormány nem csupán taktikai fogásokkal él, ez újabb bizonysága annak, hogy az angol diplomácia mily utolérhetetlen művészettel irányítja az eseményeket az angol imperializmus szolgálatában- Angliának középeurópai helyzeténél sokkal súlyosabban esik latba ez orosz bolysevi lírkormánynak India felé irányuló expanzív politikája és csak ha ezt a kérdést sikerül az angol érdekeknek megfelelően megoldania, lesz hajlandó kiegyenlítően hatni a keleteurópai vége nélkül való bonyodalmakra is. Ennek a gvettős párhuzamosan haladó politikai tevékenységnek eredménye, hogy az angol kormány szövetségeseivel való előzetes tanácskozás után méltányos fegyverszüneti javaslatot terjesztett elő az Oroszország és Lengyelország között felmerült konfliktus elintézésére. A részletkérdéseket az Oroszország és a határos államok között tervezett békeértekezleten fogják megvitatni. A spai konferencia. A spai konferencia, amelynek már napok óta csak mesterségesen tudják az életét föntartani, most úgy látszik, menthetetlenül az agonizálás stádiumába jutott., A szénkérdés a megélője. Tegnap délelőtt a szakértők — egy-egy minden állam részéről — iparkodtak valamelyes egyezségben megállapodni. Az antant ajánlatával szemben, mely havi két millió tonna szolgáltatására kötelezné Németországot, Stiimes.. .3. németek szakértője ellenjavaslatot terjesztett elő„, amely a fokozatos mértékben emelkedő szállításon alapszik. Eszerint egyelőre havi 1 millió, október 1-től 1.4 millió és 1921. január 1-től 1.7 millió tonnát számtana Németország. Stimes még a szén árát tonnánként 80frankról 93 frankra kérte fölemelni, de ezt a kérelmét rögtön elfogadhatatlannak jelentették ki, a szállítás mértékére vonatkozó kívánságát azonban úgy látszott, készek voltak a tárgyalás alapjául elfogadni. A délutáni konferencián azonban Simons dr. fölszólalásából kitűnt, hogy a szakértők tanácskozása egészen eredménytelen maradt. Ez — mondotta a külügyminiszter — annál sajnálatosabb, mert a német delegátusok már azért sem ígérhetik meg az antant által követelt szénmennyiséget, mert a termelés dolgába a szénipari munkások és munkaadók is beleszólnak. A külügyminiszter azonban nagy nyíltsággal elismerte, hogy Németország az leért mennyiségnél sokkal több szenet szállíthatna, ha Felső-Sziléziában a keze nem lenne megkötve. Simons dr. beszéde után azelnöklő Delacroix kijelentette, hogy a német delegátusok álláspontja komoly válságot jelent a konferenciára, neki nem áll módjában a legközelebbi ülés idejét megállapítani, az ülést felfüggeszti és ha szükség lesz még rá, értesítést küld majd a nemeseknek. Ez az incidens alkalmasint a spai értekezlet végét jelenti. Az antant azonnal Spába rendelte Focit és Wilson tábornagyokat s ennek azt a magyarázatot adják, hogy újabb német területek megszállásáról akarnak határozni. A szövetséges kormányok képviselői, akik, a dolgok ilyetén alakulása folytán egy kis szabadidőt nyertek, tegnap mint legfelsőbb tanács tartottak ülést és megvizsgálták a tescheni kérdést s elhatározták, hogy a népszavazás elejtésével a nagykövetek konferenciájára bízzák a tescheni területen,továbbá Szepes megyében és Árva megyében Csehország és Lengyelország határainak a megállapítását. Hamisfogakat Brilliánst › BB9CS | MESmmmmm* *4~ Ékszert MBBI ‘OS ›0£ZtiHEDÜ CO — CM Platinát CL |||t . * 8 Antik tárgyakat2 v*~ Régi olajfestményt s Ca ,s DísztárgyakatJe 653 · Budapesti Hirus (167. sz.) 1920 julius 15 A vasárnap és hétfőn megejtett községi választások eredménye ma már teljesen tisztán áll előttünk. Az I., IX. és X. kerületekben érvényesült a keresztény pártok és az úgynevezett liberálisok paktuma. Ezekben a kerületekben egyhangú választás volt, amely szerint mind a három kerületet 24—24 keresztény egyesüléspárti bizottsági tag fogja képviseni. . . ’. A többi kerületben az eredmény a következő: A II. kerületben a keresztény nemzeti egyesülés pártját 7, a keresztény községi pártot 11 és a független szabadelvű községi pártot 6 tag képviseli. A XI. kerületben, a keresztény nemzeti egyesülés ■ pártját 16, az egyesült községi pártot 8 tag képviseli. A IV. kerületben a keresztény nemzeti városi pártot 16 tag, a belvárosi polgári nemzeti pártot 8 tag képviseli. Az V. kerületben az egyesült keresztény , városi és nemzeti polgári pártot 14 tag, a független községi demokrata pártot 10 tag képviseli. A VI. kerületben a nemzeti demokrata polgári pártot 16 tag, a keresztény nemzeti egyesülés pártját 8 tag képviseli. A VII. kerületben az egyesült községi pártot 14, a VII. kerületi Friedrich-pártot pedig 10 tag képviseli. végül a VIII. kerületben a józsefvárosi keresztény nemzeti pártot 13, a józsefvárosi nemzeti demokrata pártot 10 és a VIII. kerületi nemzeti középpártot 1 tag képviseli. Végeredményben a szavazatok aránya a kereszténypárt és a többi párt között 167:73. A községi választásokon megválasztott kereszténypárti fővárosi, bizottsági tagok szerdán délután Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke elnöklésével értekezletet tartottak a Saskörbert. Az értekezlet egyhangúan kimondotta, hogy az összes keresztény párti községi képviselőtagok egységes, pártba tömörülve fogják srrányítani a fővárosi politikát. A párt neve: keresztény községi párt. Elhatározták hogy addig is, amíg elnökséget választanak ideiglenes elnök fogja intézni az ügyeket, erre a tisztségre közfelkiáltással Szmrecsányi Györgyöt választottákmeg.eeményes rend helyreállítása óta tiszti gyűlések Budapesten nem voltak. A félhivatalos Arbeiter Zeitungban névszerint fölsorolt tisztek közül június 27-én Ostenburg kapitány zászlóaljánál tartózkodott Székesfehérváron, Prónay őrnagy Miskolcon tartózkodott egy hivatalos kiküldetésen, Ilésjas Iván már ez előtt leszerelt és nem tagja a magyar hadseregnek, Csákit gróf vezérkari ezredes régóta nyugdíjban van és birtokán gazdálkodik. A Nagy- és Szilágyi- nevek Magyarországon gyakran előfordulnak és így a keresztnév megjelölése nélkül közelebbi adatok róluk meg nem állapíthatók. A félhivatalos osztrák Arbeiter Zeitung a rágalmazás terén odáig vetemedik, hogy vezércikkében Soós hadügyminisztert, Berzeviczy vezérkari főnököt, iráni hadosztály parancsnok és budapesti városparancsnokot, Gömbös Gyulát, a MOE elnökét és nemzetgyűlési képviselőt, valamint Magasházy Lászlót, a kormányzó szárnysegédét is a kitalált gyűlésen való megjelenéssel és a határozathozatalban való részességgel vádolja meg. A félhivatalos osztrák Arbeiter Zeitung ilyen otromba rágalmait minden műveit ember, legyen az magyar vagy külföldi, bizonyára felháborodással utasítja vissza. E gyalázatos kútmérgezési kísérlet szomorúan jellemző mindazok erkölcsi felfogására, akik ifjú fegyverek használatát két szomszédos nép egymás közti viszonyának szándékos megrontására lehetségesnek és megengedhetőnek tartják. Sz eimterdami szövelsés határozata. — Az osztrák szakszervezetek a bojkott folytatásai határozták el. — A IV. Tel. Comp. jelentése szerint az amszterdami szakszervezeti szövetség tegnap megküldte határozatát az osztrák szakszervezeti bizottságnak a Magyarország ellen elrendelt bojkott dolgában. Ez a határozat kifejti, hogy Gratz Gusztávnak a bécsi tanácskozásokon tett közlései nem változtatták meg az amszterdami szakszervezeti szövetség véleményét amagyar viszonyokat illetően , ezért az osztrák szakszervezeti bizottságra bízza, valjon megszidorítia-e a bojkottot Magyarország ellen vany sem. A szövetség a bojkott föntartását ajánlja és amennyiben a szigorítást határoznák el, Amszterdam megadja a további utasításokat. Az osztrák szakszervezeti bizottság a levelet megvitatván, vay határozott, hogy a bojkottot mai formájában föntartja. A szigorítást nem véli szükségesnek, mert a bojkott óta amúgy is szünetel minden forgalom Magyarországgal. Az amszterdami szövetség leveléből félre nem magyarázható módon megállapítható, hogy Gratz Gusztáv közlései igenis hatással voltak a bojkott rendezőire, de mivel tévedésüket nyíltan bevallani nepi akarják, politikai céljaik érdekében az osztrák szakszervezetekre bízzák a további küzdelmet. Ha sikerülne a bojkott, a szövetség még mindig ráérne, hogy részt kérjen a küzdelem gyümölcsében, ha meg, ami valószínű, a bojkott kudarccal végződik, a világ előtt a felelősséget az osztrák szakszervezetekre háríthatja. Ez a taktika bennünket csak anynyiban érdekel, hogy bár az osztrákokat eddig is a bojkott értelmi szerzőjének tekintették, a felelősség most teljes mértékben áthárul a szakszervezetek terrorja ellen föllépni nem merő osztrák kormányra. A legújabb osztrák rágalom. az A félhivatalos Arbeiter Zeitung támadása magyar tisztek ellen. — ,A Magyar Távirati Iroda jelenti: A félhivatalos osztrák Arbeiter Zoltána ma reggel vezető helyen hosszabb közleményben foglalkozik a magyar tisztek részvételével a június 27-én tartott álítólagos gyűlésen," amelyen az összes politikai foglyok, szociáldemokrata munkásvezetők és minden elérhető zsidók gyilkolását határozták volna el. A félhivatalos Arbeiter Zeitung e tervre való utalással követeli a magyar hadsereg lefegyverzését, amelyre mindenekelőtt a Magyarországgal szomszédos és az antanttal szövetséges országok haderejének felhasználását sürgeti. .A félhivatalos osztrák Arbeiter Zeitung e közleményeire hivatalosan megállapítják, hogy ez nemegyébb, mint a lapban már ismételten konstatált szemenszedett rágalom , és durva hazugság. Az alkot. Ágoston Péter vallomása. — A népbiztosok perének nyolcadik napja. — A mai tárgyaláson Ágoston Péter, volt népbiztost hallgatták ki. Ágoston kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Beszél a világháborúról és okairól Pesszimista, vagy ahogy akkor nevezték, hefedista vol. Ebből azonban azt a következtetést vonta le, hogy mivel gyöngék vagyunk, mindenkinek a harctérre kell mennie. Ö. is jelentkezett katonának, de mikor a háborúba ment, egy pillanatra sem gondolt a monarkiára, hanem csakMagyarországra. A háború tartama alatt az egész állami szervezet megváltozott. A közellátás érdekében olyan intézkedések történtek, amelyet sokan állami szocializmusnak neveznek, de szerinte inkább állami kapitalizmus, mert hiszen az állam a tőkéket vonta magához. A fontos az, hogy mindenki az államtól várt mindent és ez a fölfogás — úgymond — ma is megmaradt". —z Ellentétek keletkeztek a falu és város között. Összeütközés mutatkozott a kereszténység és a zsidók közt is. — Nem akarok erre a kérdésre — úgymond — részletesen kitérni, de már most kénytelen vagyok megjegyezni, hogy aki ezt a problémát részletesen megmondta, az Ágoston Péter volt. Senki se mert a kérdéshez hozzászólni, ha látta is. A zsidóság nem látta a maga problémáját. Akkor, mikor megjelent, letagadták azt- hogy a zsidókérdés faji probléma. A zsidóság, a háború alatt, sőt azután közvetetlenül, mint faj kezdett szervezkedni. Nagyon nagy ellentét volt és van a fix fizetésű emberek és a szabadfoglalkozásúak osztálya között. A háború után még nagyobb a probléma és még meg fog maradni két-három évtizeden keresztül a háborúban fölöslegessé vált rétegeknek problémája azokkal szemben, akik a békében és most a termelőmunkát végzik. Hangoztatja ezután, hogy az antant-missziókkal való tárgyalások során korrekt volt. A bolysevizmus megvalósításában nem volt része. Szocialista maradt és azt dokumentálta szóval, írásban, külső és belső magatartásával Bizonyos, hogy a bolysevizmus némileg a bosszún alapszik. A bolysevizmus nemcsak a termelőeszközök tulajdonbavételét akarja, hanem mindent el akar venni attól, aki kényelemben él. Azoktól, is elvesz mindent, a'a kik a munkájukból jól, vagy jobban élnek. A bolysevizmus Oroszországban úgy nyilvánult meg, hogy intelligens emberekkel napszámosmunkát végeztettek. Öltek, gyilkoltak és a tisztviselőket elkergették helyükről. Bizonyos, — folytatja a vádlott — hogy mi az országot sok bajtól megvédtük. Mi lett volna nélkülünk?’Nélkülünk, akik most itt vádlottak vagyunk. Beismerem, hogy sokan rosszul csinálták a dolgukat. Tán én is ilyen vagyok. De meggyőződésem, hogy senki sem csinálta volna jobban. Voltaire szerint a fájdalom reális, de a boldogság nem reális. Mi a fájdalmat hárítottuk el. A bölcsevizmus nem kommunizmus. A mi kommunizmusunk sem ugyanaz, mint ami a bibliai kommunizmus volt. X X X X XXX X X X X XXX XX x x x xxx Fölmerül az a kérdés, hogy végül is egyetemi tanár létemre miért vettem részt a proletárdiktatúrában? Én a háború alatt a magyarság fönnállásáért elvittem a bőrömet a vásárra. Márpedig az ér a legtöbbet. Mikor Magyarország létéről volt szó, vajjon a termelőeszközök feletti magántulajdont nem kellett-e föláldoznom Magyarország létéért? . Hosszasan, foglalkozik ezután a szocializmussal, majd rátér a forradalmi eseményekre. Elmondja, hám Batthyány Tivadar aról hívására no-