Budapesti Hírlap, 1920. augusztus (40. évfolyam, 182–206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

tást tanúsított, aki közismert munkakerülő. A földmunkások három, a törpffebirtokosok tíz s a kertgazdálkodásra törekvőtak egy holdon túl is kaphatnak földet, ahol szabadkézből történik nagyobb terület feldarabolása.s Abszolút igény nincs. birtokra vonatkozóan külön törvényjavaslat elkészül. Ezeket kivették a reform keretéből. A kisajátítás kérdésében az eljárást a királyi bíróság végzi. A felek részére az Országos Birtokrendező Bíróság az igények eldöntésére bizottságot küld ki, amely egy királyi bíróból és a melléje rendelt szakértőkből áll. A bizottság a kérelmet felveszi, megteszi észrevételeit és egyezséget kísérel meg a felek közt. Amennyiben sikerül egyezséget teremtenie, ezt végrehajtják. A szakkörök felfogása szerint az igények újjeg nagyobb részét ezen az úton fogják kielégíti . Érdekelt fejeki kölcsönös megállapodása esetén is helye van közérdekből a felebbezésnek. Minden döntést jóváhagyásra fel kell terjeszteni az Országos tirlolistedező Bíróságnak. A sisálatitás alól való mentesség kérdésében még nincs döntés, azonban abban már megállapodtak, hogy az a tény, hogy valaki bejelenti, hogy nagybirtokán mezőgazdasági ipart vagy intenzív gazdálkodást akar berendezni, nem mentesítheti a birtokot, a felosztás alól. Ennek ellenére nem cél a nagybirtokok feldarabolása, de a szakértőknek az a véleménye, hogy mivel a nagybirtokokat igen súlyos adókkal fogják megterhelni, már a közeljövőben, a nagybirtokosok maguk fogják birtokaik egy részét fölajánlani és nem lesz szükség a kisajátítási jog igénybevételére.* A förvény kielégítését megelőzően a törvény fölhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy mint legsürgősebb szükséget, a házhelyek ügyét rendeleti úton szabályozza, nevezetesen felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a házhelyeknek szükséges területeket lefoglalja és birtokba vegye s az igényjogosultaknak még ebben az esztendőben átadja. Az erre vonatkozó részügyi intézkedésekre vonatkozóan a pénzügrminisztériummal külön megállapodás létesül. Hiegérteket a házhelyeket a teljesen földnélkülieknek tulajdonába adják-e vagy csak bérletbe, arról az ősz folyamán döntenek. A politika eseményei. A kormányzó hatásköre. A nemzetgyűlés jogügyi bizottsága ma délután tárgyalta a kormányzó hatásköréről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot, melyet hosszabb vita után elfogadott. A kormánypártban azonban, értesülésünk szerint, a javaslattal szemben aggodalmak merültek föl és a parlamenti tárgyalás során, mint halljuk, nagyobb ellenzéke is lesz. Többen ugyanis föl fognak szólalni a javaslat ellen. Új miniszterek, új államtitkárok. A földbirtokreform dolgában történt megegyezés következtében legközelebb nagyatádi Szabó Istvánt nevezikki földmivelésügyi miniszternek. Utódja a közélelmező minisztériumban, mint már megírtuk, Ilentz Károly képviselő lesz. Ugyanakkor Gömbös Gyulát belügyi államtitkárrá és Meskó Zoltánt honvédelmi államtitkárrá nevezik ki. A lisztárak újabb szabályozása. Szabó József képviselő akövetkező indítványt jegyezte elő: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az 1920. évi termésből eredő és közcélokra beszolgáltatandó búza, rozs, kétszeres és árpa térítési árának megállapításáról szóló rendeletet módosítsa olyképpen, hogy a közcélokra beszolgáltatandó száz kilogram tiszta súlyú búza térítési ára 500 korona helyett legföljebb 300 korona, 100 kilogramm tiszta súlyú rozs, kétszeres és árpa térítési ára 50 korona helyett legföljebb 250 korona legyen. Ezzel kapcsolatban módosíttassék a közfogyasztás céljaira igénybe veendő termésekből előállított őrlemények árának megállapítása tárgyában kiadott rendelet olyképpen, hogy a lisztárak a föntebb módosítoa gabonaárakkal arányban álljanak. Utasítja továbbá a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az ellátatlanok részére kiszolgáltatandó maximális fejadag hónaponként legalább 12 kilogramra emeltessék és ez az ellátás mindazokrakiterjesztessék, akiknek évi jövedelmük a 36.000 koronát meg nem haladja. 9 Mszérozintos a francia szamarálm A párisi kamara háromszázkilencvenhárom szavazattal nyolcvanhárom ellenében elfogadta a Spában kötött kőszén-egyezmény végrehajtásáról beterjesztett kormányjavaslatot. A vita kapcsán Millerand kijelentette, hogy a kormánynak biztosítania kellett a jövő télre Franciaország szénszükségletét. .A spái egyezmény alapján Franciaország húsz, százalékkal olcsóbban kapja a szenet, mint amenynyibe ma kerül. Ezzel a határozatával párhuzamosan hozzájárult a kamara a Németországnak élelmszerek vásárlására kért összegre vonatkozó kormányjavaslathoz is. Budapesti Hibapom, 1920 augusztus 1 .Hír ír. kihallgatása. A népbiztosok pere. A mai tárgyaláson eediég a vádlottak intéztek néhány kérdést Bernvsffy Déneshez, azután Baloghy Ernő cr.-nak a Kálom-kormány volt közélelmezési miniszterének adóhallgatása következett. Baloghy Ernő dí jelg Rmg gyakorló ügyvéd. A tiszták kérdéséréll Baloghy az októberi eseményeket röviden vázolva elmondja, hogy a Berinkey-kormány lemondása alkalmával biztos tudatában volt annak,ht egy tiszta szocialista kormány fog következni. Okásom szerint — úgymond — a Berinkey-kabinetnek az egyensúly kabinetjének kellett volna lennie. Ezért vállaltam tárcát. Parlamentizálódni választások útján és megalapozni azt, hogy az antant szóba álljon velünk: ez volt első föladatunk. A szocialista miniszterek föladata, hogy a "bal-szélső szertelenségeket megakadályozza, a mi dolgunk pedig, hogy a jobb szélső reakció ellen dolgozzunk. Volt közös programunk is, a forradalom nemzeti, közjogi és emberi vívmányait megóvni és haladni a nyugati demokrácia útjain. De a helyzet nehéz volt. Vulkanikus állapotok vettek körül. Én a közélelmezési tárcát vállaltam. Úgy hitte pt, hogy a belső rend egyik kulcsa a közélelmezési keszt, zsír és burgonya, a betegeknek és gyepgyékeknek pedig tej, mert ha ezek nincsenek mg," akkor a tömeg megrázkódik", az egyensúly fenüillen. Elmondja ezután Baloghy, hogy mi mindent követett el, hányszor tárgyalt az antant-missziókkal, hogy elejét vegye a mindinkább fenyegető éhínségnek Mindezek mellett el kellett tűrnie, hogy a szerbek Szabadkáról a mi területünkön át Párkánynánára zsírt szállitsanjtsí’*Mikor egy harmadik szállitmány átengedését Sír megtámadtuk. Vix azzal fenyegetőzött, hogy parancsot ad a szerbeknek Budapest megszállására. Azután azokra a jelenségekre mutat rá, amelyek a bomlás tünetei voltak. Majd ismertette azokat a körülményeket, amelyek a földreform végrehajtását akadályának. Mindezek azt mutatták, — mondja Babafi — hogy az országban igen nagy bajok és zsírok vannak írja ezután a lemondás részleteit. Kunfi arról, hogy március 21-én kint járt a gyűjtőfogházban, a minisztertanácsban egy szót sem szólt. A kommunisták és szocialisták egyesülése nézete szerint elő volt készítve. Ez tervszerűség is lehetett, amit a kormány, sajnos, nem tudott, annyira titokban ment. A tárgyalást hétfőn reggel folytatják. pesti büntetőtörvényszék 1919. év dcember 26-áit elfogatóparancsot bocsátott ki többrendbeli gyilkosság, rablás, lopás és pénzhamisítás büntette miatt, hogy ezt az elfogató parancsot futár viszi Berlinbe. A jelzett futár másnap, azaz július 23-án tényleg el is indult Budapestről, magával vitte az elfogatási parancsokat hiteles német fordítással fölszerelve. A magyar királyi kormány egyidejűen írásban is megütött a berlini képviselőjének adott utasítását, miszerint Kun Béla, Pór Ernő és Varga Jenő ellen a német kormánynál a kiadatási megkeresést szabályszerű alakban terjessze elő, mindenekelőtt pedig az elfogató parancsok alapján a német kormány nevezetteket haladéktalanul tartóztassa le s tartsa őket fogva mindaddig, mis kiadatásuk kérdésében érdemleges határozatához és elszállításuk iránt intézkedés történik magya és királyi kormány futára eddig ismeretlen fsakt aktrel két napi késéssel érkezett Berlinba és megérkezésével körülbelül egyidejűleg történt a német kormánynak a Wolff-iroda által fentiekben ismertetett intézkedése. A német kormánynak ez az intézkedése annál szokatlanabb, mert a német birodalmi kormány és a magyar kormány között mostanáig fenállott és állandóan tiszteletben tartott viszonossági gyakorlat és a jogszokás alapján a kiadatási megkeresés átvétele után az alakszerű kiadatási, megkeresés átadására legalább húsznapi határidő állandóan betartatott, sőt az 1896. évi XXXIX. t.-c. 476. szakasza alapján a magyar kormány német részről érkező ily megkeresésekre többnyire hatheti határidőt engedélyezett s ugyanezt az elbánást a magyar megkeresésekkel szemben a német kormány is rendszeresen alkalmazta. A német kormánynak fentiekben ismertetett eljárása tehát teljesen meglepő és szokatlan s az általa használt dokolás csak ürügynek tekinthető. A kurír három napig Bécsben vesztegelt. Berlin, jul. 31. (Saját turdfi&frank szikratávirata.) Kun Bélának szapad kkibocsátása az itteni, beavatott köröket is meglepte. A külügyi hivatalban nyert tájékoztatás szerint, ott általában úgy fogták föl a dolgot, hogy az ügynek mielőbb való elintézése úgy külső, mint belső politikai okokból kívánatos, de miivel úgy látták, hogy Magyarország nem tekintette sz kérdést annyira sürgősnek, mert a még elmúlt szombaton jelzett magyar kurír szerdán sem ért Berlinbe, azt gondolták, hogy Magyarország Politikai okokból Kun kiszolgáltatását nem óhajtja, ezért elrendelték Kun szabadonbocsátását. A magyar követségen közölték velem, hogy a kurír csütörtök közt este érkezett Berlinbe. A kurír, úgy vélve, hogy az ügy nem sürgős, útközben három napig Bécsben időzött. Egyébként berlini követünk tiltakozott Kun szabadonbocsátása ellen. Úgy hallom, Kun Bélát Svédországhoz fordult, miután a tengeri utat az antant ellenőrzése miatt kockázatosnak tartja. (T.) Kun Béla elutazott Németországból. Bécs, jul. 31. Ft.' magánjelentése.) A Neues Wiener.' Journalnak jelentik Berlinből: Kun Béla már elutazott Németországból. A legközelebbi napokban valószínűen Pétervárra érkezik. Ku Rétit i MerepMöÉDi tívus. — Eljárása^Ssersö de Belsenes. — Berlin, jul. 29. ( W Jattf. E hónap 20-án föltartóztattak Stettinben "gy orosz hadifogolyszáltmányt, amelyhez politikai személyiségek is csatlakoztak, köztük Kun Béla. Július 22-én bejelentette Magyarország berlini képviselője, hogy a magyar kormány kérni fogja Kun Béla kiadatását. Azóta egy hét telt el anélkül, hogy „ kiadatási kérelem a német kormányhoz megérkezett volna. Minthogy helytelennek látszott, hogy az ideiglenesen letartóztatott embereket minden jogi alap nélkül továbbra is megfosszák szabadságuktól, elhatározta a kormány, hogy nem akadályozza meg Kun Bélának és kísérőjének maguk választotta külföldi államba való elutazását. A uagyar, tamt?,. késve érkezett Berlinbe. A gramiai Távirati Iroda hivatalos információ alapján közli, hogy a magyar királyi kormány még július 17-én, azaz Kun Béláinak Swinemündében történt föltartóztatása előtt táviratilag utasította berlini képviselőjét aziránt, hogy a Bécsből elszökött Kun Bélának a német kormány által való letartóztatását kérje, az esetre,"ha Kun Béla" Németország felé venné útját. . Kiül Bés,1981?Ői Swinemündében történt feltartóztatása utan a magyar királyi kormány július 22-én táviratilag utasította ismét berlini képviselőjét, hogy az német kormánytól Kun Bélának és társainak fogvatartását kérje, mindaddig, a mid nevezettek kiadatásához szűkségtfsív iratok Berlinbe továbbíthatók lesznek. A nasvat*#OTmány fölhívta egyúttal berlini képviselő,rer^Sifránt is, hogy közölje a német kormánnyal, miszerint Kun Béla és tárai ellen a buda itMSamisfogakat ipSrilliánsfc MCkszert IE® latin át és^ntiktárgyakat Képeket Iotajfesimi Tv e ke MBisztárgyakat — tVB OSiSs F t JÓS F=S oc— íJ^aaran ró oa '£=Steasz i=a z=3cső1 "cS ceae eó L-j SwStom ( jj a-tísa II királyi Írost betöltése. fA i^éfiyar Királyság Pártja (Royalista Párt), julius f-?í"én tartott elnöki tanácsülésén az országszerte megindult királyjelölti mozgalmakkal kapcsolatban a következő határozatot hozta: „A Magyar Királyság Pártja elnöki tanácsa aggódva látja, hogy a királyi trón betöltésével kapcsolatosan országszerte különböző személyes vonatkozású mozgalmak indultak meg, ezért kötelességének tartja a királysági mozgalom megbontása ellen intő szavát fölemelni. A nemzeti érdekeket látja ugyanis veszélyeztetve a személyes irányú mozgalmak kezdése által és szükségesnek véli az ország és a kormány figyelmét fölhívni, óvja meg a nemzet egységét e nehéz idők válságaiban. A Magyar Királyság Pártja tagjainak százezreivel a törvényes jogtisztelet alapján áll és csakis úgy látja a nemzet békés jövendőjét biztosítva, ha a királyi trónnal kapcsolatos függő kérdések rendezéséig minden egyéni mozgalomtól tartózkodunk.14 * ■ if A kiajó tag pártjának ez a határozata kissé diplomátus. Értelme, nézetünk szerint, csak az lehet, hogy ennek a kérdésnek egyértelműséggel, vagy legalább is ellenmondást kizáró többséggel kell megoldódnia. Mert a visszavonás vagy éppen meghasonlás ebben a kérdésben gyilkos veszedelmeket idézhetne az országra. Nem is tudjuk, a halogatás politikája kedvez-e jobban az országnak, mint a gyors döntés. Mi elvégre, hiába kebelezett bennünket az antant a Balkánba, nem vagyunk újdonság nép, melynek királyt kellene kalandos utakon, vagy alkukkal fogni. Nekünk ezeréves alkotmányunk, nemzeti tradíciónk, koronánk van. Ennek a nehéz kérdésnek ránk nézve igazán könnyűnek kellene lenni.