Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-01 / 207. szám
a Budapesti Hírlap m.n.) 1930 szeptember 1. tanul fogadták el. Az első szakasznál ellenben Tomcsányi igazságügyminiszter előterjesztette az imént bejelentett módosítást. E szerint a következő bűncselekményekre terjedne ki a botbüntetés: szemérem elleni, az ember élete és a közegészségügy ellen elkövetett bűntettek, lopás, rablás, zsarolás, orgazdaság, gyújtogatás, csalárd bukás és vétkes bukás bűntette miatt. Bródy Ernő kifejtette, hogy semmi értelme annak, ha a csalárd bukást és vétkes bukást belevonják a javaslatba. A háborúra szóló kivételes rendszabályok folytán, amelyeket nemrég még egy évre meghosszabbítottak, a következő esztendőben nem lehet csőd, tehát nem lehet csalárd bukás és vétkes bukás sem. Azután a bélbüntetés érvénye is csak egy évre szól. Vagyis, amikor már megnyílik a csődnyitás lehetősége, már úgy sem lesz érvényben a bélbüntetés. (Felkiáltások: Majd három esztendőre fogjuk megszavazni!) Mi értelme volna akkor a csalárd és vétkes bukások belevonásának? Jogászi szempontból szerinte a zsarolás sem való a javaslatba. (Ellenmondások különböző padokon.) Itt félbeszakadt a vita. Folytatása holnap következik. Sréter honvédelmi miniszter a MOVE-ről. Most általános figyelem és feszült érdeklődés mellett fölszólalt Sréter István honvédelmi miniszter, hogy válaszoljon Szilágyi Lajosnak a MOVE ügyében hozzá intézett interpellációra. Mindenekelőtt kijelentette a miniszter, hogy az interpelláció személyi részével nem foglalkozik. Azután sorra vette a vádpontokat, amelyeket Szilágyi fölhozott. A honvédelmi minisztérium csakugyan kiutalt négyezer méter posztot a hadirokkantak, hadiözvegyek és holiárvák, továbbá a nyugdíjasok számára a MÜVE kezéhez. A minisztérium később értesült arról, hogy a MÜVE nagyobb árat kíván a tagoktól, mint amit megállapítottak. Erre a miniszter kikerülésével, az osztály két értesítést küldött, az egyiket a MOVE-nak, hogy ne kérjen nagyobb árakat, a másikat pedig a NYUKOSz-nak, hogy posztó van a MOVE-nál rendelkezésükre. Innen eredt a tévedés. A figyelmeztetések későn mentek el. De a miniszter megállapítja, hogy az eredeti rendeltetés szerint a posztó a MOVE-nak volt szánva. A NYUKOSz jóhiszeműen kérte a MOVE-tól a posztot, de akkor már el volt adva. A második vád az, hogy a MOVE levonta a tagoktól illetményeik egy részét jótékony célra s ezt politikai célokra használta föl. A miniszter erre azt feleli, hogy a MOVE-nak Schnetzer hadügyminiszter megengedte, hogy a megszállott területen maradt tisztek hozzátartozóit a jótékonysági akcióból segítse. A pénz fölhasználását külön bizottság intézte. A MOVE azután menekülteknek is juttatott segítést, amit bűnéül fölróni nem lehet. A megejtett vizsgálat nem állapította meg sem azt, hogy hűtlen kezelés történt, sem pedig azt, hogy a pénzt politikai célokra fordították. Ami Gömbös Gyula elnökségét illeti, erre nézve elmondja a miniszter, hogy Gömböst alapszabályszerűen választották meg elnökké. Az alapszabály értelmében a MOVE elnöke csak tényleges vagy nyugdíjas tiszt lehet- A szolfiélatonkívüli helyzetről akkor nem történt rendelkezés. Amikor elnökké választották, Gömbös tényleges százados volt. Most azonban úgy áll a dolog, hogy a külföld nagy idegeséggel néz minden olyan szervezetet, amelynek valamilyen katonai színezete van. Ennélfogva a MOVE alapszabályait át kell dolgozni, mégpedig olyformán, hogy hivatásos tényleges katona ne is lehessen elnöke az egyesületnek. Az alapszabályok módosítása már folyamatban is van s a cél az, hogy a MOVE teljes autonómiát kapjon. A miniszter tehát nem tehet eleget Szilágyi Lajos ama kívánságának, hogy Gömböst elmozdítsa az elnöki székből. Ha a MOVE-nak kifogása van Gömbös ellen, szavazzon neki bizalmatlanságot s válasszon más elnököt. Arra a vádra, hogy a MOVE megügyeltette a tiszteket stb., azt feleli a miniszter, hogy ez nem egészen helyesen történt. De a múltban, a forradalmak után érthető volt a bizalmatlanság. Most azonban az ország is s a MOVE is a konszolidáció útjára tért. Most már a MOVE nem lehet ellenforradalmi alakulat, hanem olyan hazafias társadalmi egyesülés, amely a nemzeti eszme szolgálatában áll. (Helyeslés.) Végezetül a miniszter arra kérte Szilágyit, hogy ne feszegesse tovább ezt a kérdést, ami káros hatást tesz, s kérte a Házat, hogy válaszát vegye tudomásul. Szilágyi Lajos válaszolt azután a honvédelmi miniszter beszédére. Azért hozta ide ezt az interpellációt, hogy elkerülje azt a káros hatást, amelyre a miniszter célzott. Sajnálja, hogy múltkori felszólalását személyeskedésnek minősítették, ő Gömböst személyében megbántani nem akarta, de amikor arról van szó, hogy mit cselekszik a MOVE elnöke, el nem kerülheti az, hogy Gömbös személyével ne foglakozzék- Hangoztatja azután, hogy bebizonyította, hogy a MOVE hatáskörét túllépi, a (volt) honvédelmi miniszterrel, a kormánnyal és nemzetgyűlés-sel szembeszól, törvényen, rendeleteken túlteszi magát, a hadseregben a fegyelmet aláássa, a tiszti tekintélyt lerontja, a tisztikart megosztja, a hadsereg egységét veszélyezteti és elmerül az üzletekben. Hogy a MOVE a saját tagjaival szemben parancsadást gyakorol, fogadalmat követel és kémekkel ellenőrizte, ezt maga Gömbös beismerte. Az összes vádjait tehát változatlanul föntartja. A posztedadásnál előfordult visszaéléseket a NyUKOSz legutolsó jegyzőkönyvével igazolja. A katonatisztektől jótékony célokra levont fizetéshányadnak politikai célokra történt kiutalását Soós miniszter állapította meg és jelentette a kormányzónak. Mivel a MOVE terjeszkedik s minden újonan alakított intézményétől pénzt kap, itt fokozatosabb ellenőrzés szükséges. Engedelmességi fogadalom, kémrendszer és sok pénz! ez a MOVE-t valóban állammá teszi az államban. (Mozgás.) Hogy a MOVE-nak a kormányzó úr a védője, ez nem mentesíti az egyesület vezetőségét a kritikától. A Vöröskeresztet is kritizálták a háborúban, pedig annak őfelsége, a koronás király volt a védője. A királyság kérdése a MOVE-ra nézve sohasem lesz aktuális, mert ahhoz a MOVE-nak semmi köze. Érnnek a kérdését egyedül a nemzetgyűlés állapítja meg. (Helyeslés.) Hamis Gömbös Gyulának a Százat címü napilapban megjelent az a fölfogása, a mely ott az ő interpellációja után jelent meg s mely szerint Szent István koronáját a nemzetgyűlés és a kormányzó együttes és egységes akarata teheti valakinek a fejére. Ez tévedés, mert ez kizáróan a nemzetgyűlés joga. Ha a nemzetgyűlés erre nézve törvényt hoz, akkor a kormányzót az 1920. I. törvénycikk értelmében még a visszaküldés joga sem illeti meg. Majd fölolvassa Lukachich Géza altábornagy levelét, melyben gratulál neki az interpellációjához. Kifejti azután, hogy a jelenlegi helyzetet sem a katonai fegyelemmel, sem a tiszti állás becsülettel és tekintéllyel összeegyeztethetőnek nem tartja. A MOVE elnöke ne legyen aktív politikus, az egyesület ne foglalkozzék üzletekkel. Felolvassa a szegedi Móré főosztály tárrulatát, amelyben tiltakozik a More országos tanácsülésén a tiszti tekintélyt megsértő eljárása ellen- A NyUKOSZ pedig jegyzőkönyvével köszönetet szavazott elnökének, hogy megvédje Gömbössel szemben a tiszti állás becsületét. Szilágyi arra kéri a minisztert, ne engedje a hadseregből elzavarni a kitűnő, tapasztalt idősebb tiszteket. A Károlyi-korszak alatti nyugdíjazásokat nem lett volna szabad jóváhagyni Végezetül utal arra, hogy a volt honvédelmi miniszter állapította meg, hogy a Move katonatanács-szerű mellékkormánnyá vált és Magyarország volt belügyminisztere tette hozzá a nemzetgyűlésben, hogy a Move élén egy második Pogány József áll. (Mozgás.) A hadsereg fegyelmének akadályát a MOVE-ben látja s reméli, hogy a miniszter erős kezekkel belenyúl ebbe az ügybe. A választ ebben a reményben tudomásul veszi. Gömbös Auila személyes kérdésben reflektál Szilálm vádjaira. Biztos tudomása van arról, hogy a keresztény és nemzeti kurzus exponenseit le akarták járatai. Szilágyi Lajos: Csakhogy ilyesmihez napi adom oda magamat. Gömbös Gyula-- De ismét személyeskedett. A MOVE legutóbb kétszer szavazott bizalmat neki. Csak Deme százados volt ellene, akit kizártak a MOVE-ből, mertkatonatanácsszerű működést akart ott kifejteni. Az ő célja mindig a flisztiikar egyesítése volt, de a császári és királyi hadsereg volt tisztikarával szemben bizonyos ellentéteik merültek föl; ez okozta a differenciát a NyUKOSz-szal is. Ami Soós tábornokot illeti, mindig voltak ellentétek köztük. Ő ismeri Soós tábornok múltját s nem tartotta valónak a honvédelmi minisztérium élére, mert nem tartotta képesnek a nemzeti hadsereg olyatán megszervezésére, ahogy szükséges. Hogy a MOVE fegyelmet tart, az igaz, de fegyelem nélkül nem lehet semmiféle egyesületet fenntartani. Ha Szilágyi, amint mondja, használni akar a MOVE-nak, alkor jöjjön oda szerető kézzel és szerető szívvel, ott bent az egyesület kebelében lehet építeni. De ilyen beszédekkel itt a nemzetgyűlésben nem épít, hanem rombol. A Ház azután tudomásul vette a honvikfrími miniszter válaszát. Az ülés félháromkor végződött. Elhatározását azzal oknyzi meg, hogy a kormányzó párt elfogadta a képüntetésről szóló javaslatot, amelyhez ő sohasem fog hozzájárulni. Politikai hírek: Bethlen István gróf képviselőjelölt A keresztény nemzeti kisgazda- és fömmivespárt jelölőbizottsága az Emleh Gusztáv lemondása folytán megüresedett hódmezővásárhelyi első választókerület képviselőjéül a kerület választópolgárainak egyhangúlag megnyilvánult kívánságára Bethlen István grófot jelölte. A tiszalöki választás. A tiszalöki választókerület kiegészítése következtéiben a kerület képviselője, Szabó József a pártközi megállapodás értelmében lemondott mandátumáról. Tegnap folyt le az újválasztás, amelynek az volt az eredménye, hogy a régi képviselővel, Szabó Józseffel szemben a Friedrich-párti Irenkó Gábort választották meg ezer szavazattöbbséggel. Kilépés a kormányzópártból. Vagy Pál nemzetgyűlési képviselő, mint a Pol. Tud. jelenti, a kormányzópárt elnökéhez levelet intézett, amelyben bejelenti a pártból való kilépését. A hormássidó tiszántúli körútja. Magyr Távirati Iroda jelenti: A kormányzó tiszántúli aörútja befejezéséhez közeledik. A merre csak jár, sóindenhol lelkesen ünneplő közönség fogadja. Mikóról ma reggel 7 órakor indult el a Túrán külműrtat és 9 órakor ért Orosházára. A pályaudvar Mínaidnem az egész város künn volt. Az állomáson a kivonult katonai csapatok megszemlélése után a kormányzót Zilahy Kiss Jenő, Békésvárat esve kormánybiztos-főispánja üdvözölte. Popovich Viktornak, az orosházai járás főszolgabirájának üdvözlő szavaira, aki a román megszállás ideje alatt tántoríthatatlan hűséggel tartott ki magyarsága mellett, a kormányzó rendkívül melegen válaszolt. Beszédében a többi között ezeket mondotta: — A magyar nép az elmúlt időben sokat tanult. Megláttam, hogy hová vezet a lelketlen demagógia és ha még mindig akadnak ,olyanok, akik bizakodnak a letűnt gonosz korvisszatértében, azoknak kijelentem, ne reménykedjenek. Ide a kommunizmus soha többé vissza nem tér és mi a felemélt fegyvert a kezünkből kiülni soha többé nem hagyjuk. Nehéz időknek nézünk elébe.. Minden állami nyögi a háború rettenetes terheit, mi pedig ezenkívül még más csapásokon is átestünk. Rajtunk ezen a világon senki segíteni nem fog, mint saját magunk. Azért, ha kell, minden magyar ember igaz lelkesedéssel és hazaszeretettel is jön a zászlónk alá. Orosházáról félórás tartózkodás után délelőtt féltíz órakor Békéscsabára ért az udvari vonat. A lombokkal és virágokkal dúsan feldíszített állomáson díszszázad fogadta a legfőbb hadurat. A vármegyei katonai hatóságok, s az állomásparancsnok jelentkezése után Bertholdy István dr. polgármester üdvözölte a kormányzót. Hosszú kocsisorban vonult be a kormányzó kíséretével a városba. Elől ötven főből álló lobogós ingű, árvalányhajas kalapu bandérium lovagolt. A közönség az egész útvonalon kalaplancve és kendőlebogtatással üdvözölte Horthy Miklóst, aki a Szent István-téren megszemlélte a helyőrséget, a vast vitéz 101. gyalogezred legénységét. A szemle után a kormányzó a városházán az egyházak, hatóságok, intézetek és társadalmi egyesületek küldöttségeit fogadta. Ezután Széchenyi Ilona grófnő magyar díszruhában gyönyörű, sajátmaga festette Szűz Máriás lobogót nyújtott át a kormányzónak a nemzeti hadsereg részére A városháza dísztermében Békés vármegye törvényhatósága nevében Daniel Sándor dr. alispán nyilvánította ki a vármegye törhetetlen hűségét és ragaskodását. Hantó Jenő dr., Arad vármegye alispánja pedig a csonka Arad vármegye hódolatát mutatta be. Megható volt a menekült székelyek helyi szövetsége képviselőjének, Gyarmath Jánosnak a beszéde, mely után egy egyszerű, fekete ruhába öltözött, szegény asszony svászfátyollal borított csokrot nyujtott át e csukló zokogás között Erdély nevében az ország kormányzójának-A városházán a következes beszédet mondottál a kormányzó: — Mindenekelőtt szívemből köszönöm azokat az üdvözlő szavakat, amelyekből megláttam, hogyan gondolkoznak itt. Először vagyok életemben Csabán és azokban a városokban, amelyeket tegnap érintettem, mert szinte egész életemet távol töltöttem hazámtól és, ha hazajöttem pár nappal családom körében időztem. Talán azért szeretem annyira hazámat, mert az ember messziről inkább csak a szépet és jót látja. Most, hogy a sors és az ország bizalma erre a nehéz helyre helyezett, beleláttam mindenbe. Sok van, amin változtatni kell, ha az új Magyarország alapköveit úgy akarjuk lerakni, hogy egy új ezredévet építhessünk rá. Nem azért jöttem el erre az útra, hogy ígérjek, hanem, hogy követeljek. Országunk ma siralmas állapotban van, hiszen minden európai állam sínyli a nagy háború következményeit. Végigszenvedtük a vörös uralmat és a megszállást. Ha az építő munkához hozzálátunk, virágzóvá fogjuk tenni hazánkat—■ Ebben az országban mindenkinek vakon kell engedelmeskednie a felsőbbség rendelkezésének, de biztosítunk mindenkit, hogy ezt nem fogja megbánni. Tudom, hogy itt, Békés megyében még póráza van a hamu alatt. Azokat, akik reménykednek, hogy valaha még egyszer a láng ki fog csapni, azokat biztosíthatom, hogy egészen hiába reménykednek, mert minden kísértetet vérbe fojtunk. Én szeretem ilyenkor azt is kijelenteni, hogy nagyon sokat foglalkoztam szocialista tanokkal. Sok szép gondolat van bennök és tiszta szívből mondhatom, hogy soha az életben szegény ember nem fordulhatott hozzám, hogy ne segítettem volna rajta úgy, ahogy tudtam. Igenis én olyanokat, akiket tévútra vezettek, nem is tartok bűnösnek, de igenis azokat, akik félrevezették őket. Ha a faluban egy veszett kutya van, nem elég, hogy a Pasteur-intézetbe küldjem azt, akit megharapott, hanem szükséges, hogy agyonüssem a veszett kutyát is. Fondorlatokkal és hazugságokkal kilopták a fegyvert a kezünkből. Ma erősen fogjuk és azt senki a kezünkből kivenni nem fogja. Ez meg aka-