Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)

1920-09-03 / 209. szám

4 Budapesti Hírlap (209. sz.) 1920 szeptember 3. Isen szó s erre csak akkor kerül a sor, ha pénzünk­nek az értéke megjavul. Hogy ez az időpont mikorra várható, azt felelte a miniszter, hogy ezt ő maga sem tudja, mert a nagy probléma megoldásán mos­tan dolgozik s még nem alakultak ki gondolataiban a tervek. Sokat vártam a gabonakivitel monopóliu­mától, — mondotta a miniszter — de a számítások nem váltak valóra s most más megoldást kell ta­lálni, hogy a sok milliárdos deficit födözéséről gon­doskodni tudjunk. A közjogi bizottság elmaradt ülése. A Magyar Távirati Iroda jelenti. A­ nemzet­gyűlés közjogi bizottságának ma délután 4 óra­kor tartott ülésén a bizottság azért nem tárgyalta Pallavicini György őrgráfnak az összeférhetetlenségi törvény revíziója tárgyában, beadott indítványát, mert a tagok nem jelentek meg kellő számban. A pénzügyi és igazságügyi bizottság együttes ülése. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A­ nemzet­gyűlés pénzügyi és igazságügyi együttes bizottsága szeptember 3-án, pénteken délután tartandó ülésé­ben folytatólagosan tárgyalja a vagyonátruházási illetékekre szóló törvényjavaslatot. NAPIHÍREK.­ ­ (A pusztaszeri ünnep.) Szegedről , hogy a pusztaszeri Árpád-egyesület Pusztaszeren az idéni is szeptember 5-én tartja meg szokásos ünnep­ségét, a­melyre meghívta./fort­uz Miklós kormány­zót is, a­kinek megbízásából a kabinetiroda ma az alábbi táviratot küldte az egyesületnek: Kántorjánosnt Becsey Károly dr. urnak, a pusztaszeri Árpád-Egyesület elnökének, Szegeden. A kormányzó úr öröméltósága örömmel értesül a Pusz­­taszeren folyó évi szeptember hó 5-én tartandó Ár­pád-ünnepről és megbizni méltóztatott, hogy meleg köszönetét tolmácsoljam az egyesületnek az ünne­pélyre szóló meghívásáért. A­midőn ennek a megbí­zásnak eleget teszek, egyúttal közölnöm kell, hogy öröméltósága nagy elfoglaltsága miatt az ünnepsé­gen őszinte sajnálatára meg nem jelenhetik. A kor­mányzó úr öröméltósága a honfoglaló fejedelem szobrához zarándokló hazafias közönséggel együtt szive mélyéből kívánja, hogy Árpád nagy emléke bizalmat öntsön sorsüldözött nemzetünkbe és adjon uj erőt a boldog Magyarország fölépítéséhez. Bartha s. k­., a kabinetiroda főnöke.­­ (Az uj polgármester a tanácsban.) Sipőcz Jenő dr., a főváros új polgármestere ma mutatko­zott be a tanácsülésen. Kijelentette, hogy a rendkívüli terhekkel járó állást hazafias kötelességből és abb­a reményben vállalta el, hogy a tanácsban támaszt fog találni nehéz feladatának megoldására h­ígyódó munkájában. A maga részéről ígérheti, hogy a legna­gyobb szeretettel igyekezni fog a tanács minden egyes tagjéval a legjobb kollegiális viszonyt fentar­­tani. Déri Ferenc dr. alpolgármester válaszolt a pol­gármester felszólallására. Üdvözölte abból az alka­lomból, hogy először jelent meg a tanácsban mint Budapest újonnan megválasztott polgármestere. A tanács ugránnakitás előtt áll és ennek az aktusnak az előkészítésében tőle várják, hogy a tanács igazát képviselje A tanács öt évvel ezelőtt nyerte mandátu­mát és ez az öt év szakadatlan láncolata volt a leg­nehezebb küzdésnek, a midőn alkotásra alig volt le­hetőség és csak arra lehetett szorítkozni, hogy ment­sék, a­mi menthető, önérzettel állapíthatjuk meg, hogy a tanács a hazafias érzésnek, a szorgalmas mun­kának, a becsületes gazdálkodásnak és a puritán gondolkodásnak olyan biztosítékát szolgáltatta, a­mely megfelel a legszigorúbb nemzeti érzés, a legszi­gorúbb erkölcsi felfogás követeléseinek. Érzik és tudják, hogy súlyos feladatok és nagy munka vár a tanácsra és elsősorban a polgármesterre. A meg­billent háztartás egyensúlyának helyreállítása érde­kében gondoskodni kell olyan erőforrásokról, a­me­lyek segítségével megindulhat a munka. Olyan erő­forrásokról, a­melyek lehetővé teszik a lakosság tűr­hető megélhetését. E nehézségeket nem azért tárja a polgármester elé, hogy a siker reményében megin­gassa, ellenkezően, szeretnék megerősíteni és bizto­sítani a felől, hogy a nehéz feladatok megoldásánál mindenkor számíthat a tanács odaadó támogatására. Hiszik és remélik, hogy közös erővel sikerülni fog a legnagyobb nehézségeket megoldani és aránylag a legjobb eredményt elérni és Budapestet egy jobb jövő felé vezetni. A polgármester jó szándékához erőt, ki- . tartást és sikert, munkájához pedig az Isten áldás­át­­ kérjük. A tanács éljenzé­sét üdvözölte az új polgár­­mestert. — (Az Írországi polgárháború.) Dublinból jelentik: A politikai és felekezeti gyűlölet Belfast­ban a legnagyobb erővel tombol. Belfastban poagár­­háború dühöng a katolikusok és protestánsaik kö­zött. A protestánsok, a­kik többségben vannak, min­den erővel igyekeznek a katolikus hatóságot a vá­rosból elkergetni. A protestánsok rendszeresen át­kutatják az egyes városrészeket. A protestáns sereg magja az Ulster-sereg, a­melyet Carson 1914-ben szervezett a katolikus szín­érnek ellen való harcra.­­A belfasti dortkokból eddig­­ötezer jat­dikus mun­kást kergettek el és több millió embert megkárosí­tottak. A házak százával gyulladtak ki és az utóbbi napokban borzasztó utcai harcok folytak. Tegnap állítólag hat embert, az utolsó napokban pedig tizen­nyolc embert lőttek agyon. A sebesültek számát egyáltalán nem lehet megállapítani. A kórházak megteltek. Ha a corki polgármester, a­mint hiszik, rövidesen meghal a börtönben, akkor attól félnek, hogy a harc minden várakozást fölülmúló hevesség­gel egész Írországra ki fog terjedni. Tegnap volt a huszadik napja annak­, hogy a corki polgármester megkezdte az éhségsztrájkot s az orvosok a pol­gármester erejének kétségtelen hanyatlását állapí­tották meg. — (Inzultálu­k az Árvizsgáló Bizottság elnökét.) Botrányos támadás érte ma délután az Árvizsgáló Bizottság elnökét, Bolemann Ernő dr. törvényszéki bírót. A Hivatalos Közlöny szerd­ai száma a fogyasztók örömére közölte, az Árvizsgáló, Bizottság rendeletét, a­melyben a tejeskávé árát leszállította- Ez a rendelet a kávéház-tulajdonosok között elégületlenséget keltett és a Kávésipar-társu­­lat elnöke, Reiner Mór (Vígszinház-kávéház tulaj­donosa) és az Országos kávés szövetség elnöke Gár­donyi József (Országház-kávéház tulajdonosa) föl­keresték az Árvizsgáló Bizottság elnökét és a ren­delet felfüggesztését, valamint az árak revízióját kérték. Bolemann Ernő dr. kijelentette, hogy a rendeletet érvényében megtartja, mert alapos meg­fontolás után adta ki- Ma azután újra megjelent az Ipartársulat vezetősége, mintegy huszonöt taggal és újra kapacin­álni igyekeztek az elnököt, a­ki azon­ban nem engedett álláspontjából. Erre a kávésok csoportjának egy tagja Tatár Gusztáv, a Ferenc­­körúti Széchenyi-kávész tulajdonosa nagyhangon bírálta az elnök és a vele volt B­ács Miklós osz­tályvezető munkálkodását és többek között így ki­áltott rá az elnökre: ■ * — Hogy jön maga ahoz, hogy bennünket tönkretegyen, az az örült, vagy gazember. Bolemann Ernő erre azonnal felkelt. Ifijeiét** tette, hogy ezek után a társasággal nem kiván to­vább tárgyalást folytatni és Mács Miklós osztály­­vezetőjével elhagyta a fogadótermet. A támadás után a kávésipar társulat elnöksége Reiner Mór vezetésével megjelent az elnök szobájában és kije­lentette az Ipartársulat nevében és­ megbízásából, hogy Tatár Gusztáv eljárásával egyáltalán nem azonosítják magukat, az esetet rendkívül mélyen sajnálják és bocsánatot kérnek az elnöktől. Az Ár­­vizsgáló Bizottság elnöke még a mai nap folyamán felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszté­riumhoz, hogy felhatalmazást kérjen tőle a büntető eljárás megtételére Tatár Gusztáv ellen, az 1914. év­ XLI. t. c. 2. szakaszába ütköző, felhatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsége cimén és mint tör­vényszéki biró, rögtön j­elen­tést i s tett az esetről az igazságügyminiszternek.. . (Gyászrovat.) özvegy Mank­ Árminná ma hajnalban 61 éves korában meghalt. Az elhunytban Mann Hugó, a Hétfői Hírlap szerkesztője édesanyját gyászolja.­­ (Az Ereky—Sztupka-ügy.) Annak idején kö­zöltük, hogy Ereky Károly nemzetgyűlési képviselő elég­tételt kért Sztupka László őrnagy­ kidéi ró­tól bizonyos, a Tisza-per tárgyalása folyamán tett kijelentéseiért. Ereky Károly most felkért bennünket a következő sorok köz­lésére: Sztupka László őrnagy-hadbíró megbízottai jegy­zőkönyvben kijelentették Ereky Károly képviselő meg­bízottai előtt, hogy az őrnagy-hadbíró úr hivatalos mű­ködése közben tett kijelentéseiért elégtételt nem ad, fel­világosításképpen azonban megjegyzi, hogy kijelentéseit Bethlen István gróf hírlapi nyilatkozatára alapította.­­ (A Tisza-per.) Tisza István gróf gyilko­sainak bünpörében ma szünetelt a tárgyalás. Hol­nap folytatják a tanúkihallgatást s ez alkalommal megjelenik, mint tanú a haditörvényszék előtt Szurmay Sándor volt honvédelmi miniszter is. A bizonyító eljárást előreláthatóan e hónap 8-án be­fejezik. Az ítéletet azonban csak később, valószí­nűen e hónap közepe felé fogják kihirdetni . (Wundt Vilmos meghalt.) Lipcséből je­lentik, hogy Wundt Vilmos dr., a lipcsei egyetem nagyhírű tanára nyolcvanéves korában meghalt. A jeles profeszor, a­ki mint orvos kezdte meg a pá­lyafutását és mint ilyen főként az idegrendszer élettanával foglalkozott, megteremtője a modern pszichológiának, a­mely fiziológiai alapon, kísérleti úton kutatja a lélek bonyolódott megnyilatkozásá­nak okait. Hogy a­­kísérleti lélektan szilárd alapot nyert, elsősorban Wundt lelkes munkájának kö­szönhető, a­ki nemcsak számos művével kitűnő és az egész világon használt tankönyveivel igyekezett a pszichológiai kutatások új irányának teret nyerni, de buzgó tanári működésével is, a­mellyel számos követőt és módszere továbbfejlesztésére jeles szakem­bereket nevelt.­­ (Nyilatkozat.) A következő sorokat kaptuk : Fél esztendő óta egyre több újság közli az Üzenet Er­délyből című irredenta verset, melynek, állításuk sze­rint, Kárpáti Piroska erdélyi tanítónő volna a szer­zője, kit e verséért az oláhok fölakasztottak. E ver­set, mely már tavaly decemberben megjelent néhány budapesti újságban, Tábori Piroska, néhai Tábori Ró­bert leánya irta. Hir szerint az oláhok e verséért halálra ítélték, de az ítéletet nem hajthatták végre, mert két éve, hogy, eljött Erdélyből. _ (A drágaság ellen.) Ma délelőtt az Árvizs­gáló Bizottság illetékes hatósági személyek bevoná­­­sával értekezletet tartott elsősorban azért, hogy az élelmicikkeknek és a közszükségleti cikkeknek az árait lényegesen leszállítsa és fokozottabb ellenőrzést­ lehessen gyakorolni a leszállított árak szigorú bej­ára­tására. Az ankéten Belemann Ernő dr., az Árvízr­­­gáló Bizottság vezetője elnökölt, előadója pedig­ Mangold Béla, a közélelmezésügyi ügyosztály vezet­­tője volt, a­ki kifejtette, hogy az Árvizsgáló Bizott­­­ság azt észlelte, hogy a főzelék- és gyümölcsárak­­nem alakultak ki egységesen a fővárosban, sőt a fő­város különböző csarnokaiban annyira eltérnek az árak, hogy néha száz százalék a különbség egyazon árucikknél. Az Árvizsgáló Bizottság megállapítani kívánja, hogy jogosultak-e a kiskereskedők által föl­számított árak és nem haladják-e meg aránytalanul „azt az árat, melyet a termelőknek vagy a nagykereső ködöknek fizetnek. A termelési árak kétségtelenül, igen nagyok, ehhez hozzájárul a vasúti díjtételek nagysága. A főváros közélelmezésügyi osztálya föl­­tere­sztést intézett a kormányhoz, hogy a legszük­ségesebb közszükségleti cikkekre vonatkozóan a fu­­vardíjtételeket szállítsa le. Több esetben előfordult, hogy a hazai gyümölcsöt külföldön olcsóbban árusí­tották, mint Budapesten. Az ankéten fölszólaltak Kemény dr. miniszteri osztálytanácsos a közélelme­zésügyi minisztérium részéről, Sriegler Nándor, a középponti vásárcsarnok igazgatója és Szabó József vásárigazgató. Fölmerült az a terv, hogy kontingen­­tünk­ kellene, hogy az egyes élelmicikkekből milyen mennyiség áll rendelkezésre és az ár jelentékenyen abban az esetben legyen, ha az áruból elegendő, mennyiség áll rendelkezésre és az ár j­elentékenyen alábbszáll. Végül állást foglalt állandó repülőbizott­ságok fölállítása, mellett és fölkérte az Arvizsgáló Bizottságot a repülőbizottságnak megalakítására, a melynek föladata lenne a helyi piacok állandó ellen-.. • őrzése.­­— (Egy fővárosi tanítónő ünneplése.) Rögtönzött, de meleg és szeretetteljes ünnepen hő­l dőlt ma a VI. kerületi érsek-utcai fővárosi elemi­ iskola tantestülete a testület egyik tagjának abból az alkalomból, hogy ma töltötte be pedagógiai más-­ ködésének huszonötödik évét. A beírások végezté­vel délben a tanítónők és tanítók az igazgatói szol­gában gyülekeztek össze, a­hol Bíró Samu igazgató őszinte szeretettel áthatott beszédben köszöntötte az egész tantestület nevében Nyiry Klárát, a­ki ma huszonöt esztendeje kezdte meg tanítónői működé­sét ugyancsak az érsek­ utcai iskolában, a­melynek azóta mindvégig egyik ékessége. Az ünnepelt, a­kinek kollégái, ragaszkodásuk és szeretetük jeléül szép virágbokrétát nyújtottak át, meghatva körl szönte meg pályatársainak figyelmét. Ez a kis ün­nep a jubiláns személyénél fogva túlnő a házi ün­­­nep keretein, mert Nyiry Klára, a­kit nemcsak az­ iskola körzetében és a kerületben, hanem az egész­ fővárosi oktatói karban mint a legérdekesebb és­ legtiszteltebb pedagógusok egyikét ismernek, és­ huszonöt év alatt úgy teljesítette a kötelességét, a­ hogyan pályájáért rajongó, minden szépet szerető,­ lelkiismeretes magyar honleány csak teljesít­­­heti. A háborúban ápolónőnek jelent­kezett és­ hosszú időt töltött nagy veszedelmek közt ka­tonáink ápolásában; tevékeny részt vett a­ különféle missziók gyermekfölruházó és étkez­tető­ mozgalmában; ott volt mindig és mindenütt­., a­hol, mint oktató és nevelő hasznosat cselekedhetett. Kö­­­telességtudásánál, kollégáihoz való ragaszkodásánál,­ mindenkin segíteni törekvésénél csak a szerénysége nagyobb ennek a nemzeti mozgalomban kiváló, részt vevő tanítónőnek, a­kinek negyedszázados, eredményes munkája fáradságának legszebb jutalma.­­ . (A lakásfelmondás Ensébetfalván.) A hi­vatalos lap mai számának jelentése szerint Rubinek Gyula helyettes­ miniszterelnök, a lakásviszonyok terén Erzsébetfalván mutatkozó különleges körülményekre való tekintettel megengedte, hogy a bérbeadó vagy jogutódja negyedévenként legföljebb egy lakásnak bérletét negyed­évi felmondással megszüntesse. A felmondást ez év no­vember 1-re legkésőbb szeptember 15-ig, egyébként a rendes felmondási időben írásban kell a bérlővel közölni s érvényességéhez szükséges, hogy megtörténtét a bérbe­adó a helyi lakáshivatalnak bejelentse és a megürese­dett lakást a lakáshivatal rendelkezésére bocsássa. Ha­ a bérbeadó nem maga akar beköltözni, javaslatot tehet az új bérlőre nézve. Ha a bérlő a felmondást nem fo­gadta el, a lakásbérleti bizottság végérvényesen dönt.­ A bérlők kijelölésénél elsősorban arról kell gondoskodni, hogy ne váljanak hajléktalanokká olyanok, a­kiknek helybeli lakásigénye megállapítható.­­ — (A szabad­kai vasutasok elbocsátása.) Szegedről jelentik: A szabadkai vasútigazgatóság az összes vasúti munkásokat, a­kik a szolgálati esküt tételt megtagadták, felmondás nélkül elbocsátotta.­ A munkások az iparhatóságokhoz fordultak, a m­etsr a felmondási időre járó béreket megítélte. A nyug­díjas vasutasoktól, mint értesülünk, a legközelebbi napokban hűségesküt fognak követelni, mert szol­gálati esküre nem kötelezhetik őket, a­kik pedig a hűségesküt megtagadják, azoktól a nyugdíjat meg-­ vonják. A szerbek az ipari munkásokat, valamint­ az elbocsátott vasúti munkásokat nemcsak hogy ki nem utasítják, hanem kivándorlásuk elé akadtsályo­­kat gördítenek. Ezzel szemben a tisztviselők kiuta­­sításábart radikálisan járnak ok, (ÍITL­ ). “

Next