Budapesti Hírlap, 1920. november (40. évfolyam, 261–282. szám)
1920-11-05 / 261. szám
Budapest, 1920. 1 korma. XL. évfolyam, 261. szám Péntek, november 5. Budapesti Hírlap Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: .Egész évre 300 kor., félévre 140 kor., negyedévre 70 kor., egy hónapra 35 kor. Egyes szám ára mindenütt 1 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. „Hiszek egy julenben. Hiszek egyimazában. Hiszek ecurzisteni örök igazságban. Hiszek Mmagyarország feltámadásában. Amen.‘( földreform. Budapest, nov. 4-§y dunántúli földbirtokos ünnepnapnak m^ndta a mai napot, a melyen a nemzetgyűlés n^gkezdte a földbirtok-reform tárgyalását, hióban a lelkekből is ünnepi kedv áradt és kétségtelen, hogy a javaslatot, általánosságban egyhangúan el fogják fogadni. Az ünnepi kedv és az egyértelműség azonban nem a javaslatnak szól, hanem a reform-gondolatnak. Anyuéira éretten még egy reformeszme sem került a törvényhozás elé, mint a föld reformjáé. De annyi változáson sem ment keresztül egy sem, míg végre formába öntötték. A naffis reformot a politikai agitáció vetette bele közéletünkbe. Károlyiék akarták hitvány életüket megalapozni és meghosszabbítani vele, de mikor végre kitűnt, hogy a földet nem fogják ingyen osztogatni, Károlyiékkal együtt a reform is elpárolgott. Aztán jöttek a vörösek, akik szintén megkörnyékezték a magyar népet, elengedték az adóját és respektálták az egyéni tulajdonjogot. De a nép nem állott kötélnek. Ezeknek a szemfényvesztéseknek igen gonosz célzatuk volt, de hasznukat is láttuk. Anépet nem lehetett többé földosztással bolondítani. Ez látszik meg ezen a mostani javaslaton mely komoly, kíméletes munka, mindenkit jót akar és mint nagyatádi Szabó István miniszter úr kijelentette, senkit sem akar tönkretenni. De talán éppen az a bökkenő, hogy elejétől végig kompromisszum, mert rendszerint csak a papiroson fest jól a kompromisszum, a valóságban többnyire végrehajthatatlan. A törvényjavaslat előadója, Kenéz Béla, egy tudós professzor, aki nagy ékesszólással és minden irányban becsületes igazságosztással tárta föl a reform mibenlétét. Meg vagyunk róla gyződve, hogy még azokat is meg fogja nyugtatni ez az őszinte, jószándékú és mélyjáratú okfejtés, akiktől a reform áldozatokat követel. Nagyatádi Szabó István miniszter úr nem tudta fokozni az előadói beszéd jó hatását. Kihozta sodrából egy vidéki gazdasági egyesület fölirata, mely a nagybirtok védelmére támadta a reform tervezőit. Erre a föliratra nem kellet volna oly nagy súlyt vetni. Maga a miniszter úr is megállapította, hogy a javaslatnál nincs a nemzetgyűlésbei ellenzéke, fölösleges volt tehát ez alkalommal a régi gravameneket hangoztatni a nagybirtok ellen. Ma már bizony anakronizmus azt mondani, hogy a legnagyobb birtokosok csinálták a legnagyobb adósságot és hogy soha meg sem nézték ezer és ezerholdas határukat. A régibb magyar nemzedékek még dicsekedtek is nagyuraik éktelen pazarlásával, de ma már lámpával is hiába keresnénk ilyen a magyar földesurat. A miniszter úrban egy pillanatra fölébredt a régi hév, de csakhamar lehiggadt és nagy szeretettel ajánlotta javaslatát, egész életének és politikai törekvéseinek tartalmát. . . A nemzetgyűlés nyolc-tízórás ülésekben fogja tárgyalni a reformok Hát csak dolgozzanak lelkiismeretesen, és szorgalmasan, mert ennél fontosabb és nemzeti szempontból jelentettebb javaslat nem volt még előttük és aligha is lesz. Ez a reform túl sokáig késett. A magyar földnek lába kelt és nem a magyar nép kezébe vándorolt. Sőt a statisztika már régen kimutatta, hogy a régi Magyarországban valamenynyi nép közt éppen a magyarnak volt aránylag a legkevesebb földje. És mégis alig történt valami, — Darányi idejét kivéve — hogy helyesebb földmegosztás útján segítsünk népünkön és jó mindnyájunkon. Most évtizedek, sőt századok mulasztását kell néhány rövid év alatt helyrehoznunk. Ebben a rövid terminusban rejlik a mi aggodalmunk. Egyébként mi is szívesen átengedjük magunkat azoknak a reménységeknek, melyek abból fakadnak, hogy végre benső kapcsolatba hozzuk a népet és a földet. Joggal várjuk a magyar fajnak számban, testben és lélekben való szaporodását és gyarapodását. Azt is el tudjuk képzelni, hogy állami és társadalmi létünk sokkal biztosabb lesz a néprétegek széles alpján, mint eddig volt. Meglesz, legyen is meg a széles, nagy alépítmény. De kettőről kell gondoskodni a nemzetgyűlésnek. Az egyik az, hogy az alapfalakat biztosítani kell még pedig erkölcsi cementtel, mert a föld megtartásához erények kellenek. A másik, hogy az alapítások arra valók, hogy építsünk rájuk. Mit fognak rájuk építeni a mostani fölépítmény helyebe, az dönti el az ország sorsát. Mert a mostani beteg társadalmi szervezetünk még az egészséges fundamentumot is veszélybe döntheti, rendig elnöli az új osztrák tollát. Bécsből jelenít tudósítónk telefonon. Az osztrák kormány a legközelebbi napokban meghiúlt A kormány élére Schober János bécsi rendőrfőnök áll, mint kancellár. Politikai körökben úgy tudják, hogy Schober kiválasztására a bécsi antantmissziók igen nagy befolyást gyakoroltak. A miszsziók azzal érveltek, hogy az erőszak anarkiájának egészer,mindenkorra való letörésére egyedül a vaskezű Schober képes. Ő tudja az állami rendet fönntartani.. Az amerikai misszió vezetője elragadtatással nyilatkozott Schoberről. Véleménye szerint Schober Európa legkiválóbb rendőrfőnöke. A kancelárjelölt mindössze 45 éves és rendkívüli tehetséggel, kitűnő szervezőképességgel van megáldva. Páratlan energiája van, mély törvénytudása, alapos jogi ismeretei pedig Ausztria legkiválóbb jogászai közé emelik. Hogy Ausztriában mindezidáig a rend föl nem borult, az úgyszólván, kizáróan Schober rendőrfőnök érdeme, ermendele imódisitása. — A kormányzópárt értekezlete.— Pof. Tud. jelenti. A kormányzópárt ma este 7 órakor Prohászka Ottokár elnöklésével ülést tartott. Prohászka Ottokár elnöki megnyitójában arra hívta föl az összes képviselőket, hogy a mostani nehéz időkben tenyenek félre minden nézeteltérést és ezen a szemüvegen át nézzék a gabonaeloszlás ügyét is. Vass József közélelmező miniszter előterjesztette azután a gabona elosztás ügyében kiadandórendeelteryezetet, amelyet előző megvitatás alapján a miniszteri tanácskozáson is elfogadtak. E szerint az adógabona beszolgál mióját mindenkitől megkövetelik. Ha egyes birtokokon 25 százaléknál kisebb terület volt bevetve gabonával, az illető birtokos köteles a különbözetét készpénzben leszólgáttatn. Ez az intézkedés főleg a nagybirtokokra vonatkozik. A beszolgáltatás fölemelt áron 1800 koronás búzaár és 500 koronás rozsár mellett fog történni. A beszolgáltatás november végéig, telzesítendő, 1 ,4 zabforgalom telesen szabad lesz. Az árpából a száz holdon felül birtokok feleslegüknek70 százalékát lesznek kötelesek beszolgálttatni. Kukoricából fél magyar holdnyi terület után nincs beszolgálatási kötelezettség. Ezenfelül tíz magyar holdig, fiz magyar holdon felül bizonyos progresszív kulcs szerint, de legkevesebb két métermúzsa kukoricát köteles a birtokos csövesen beszélni A miniszterelnök a béke ratifikálásáról. Megírtuk ma, hogy a kormányzópártban mozgalom indult meg a béke ratikálása ellen. Birthy József képviselő indította meg az akciót, úgy hogy egy ívet körözött, amelyen az aláírók kötelezik magukat, hogy a békeszerződés ratifikálása ellenszavaznak. Hír szerint eddig 40 képviselő írta alá az ívet. Munkatársunk erről a mozgalomról kérdést tett Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz, aki ezeket mondotta: — Mi, a kormány, tudjuk, hogy a békeszerződést ratifikálni kell. Hogy azután a nemzetgyűlés miképpen fog határozni, az a képviselő urak dolga és ők viselik a határozatért a felelősséget. Akormányzópárt ma esti értekezletén Meskó Zoltán belügyi államtitkár Teleki Pál gróf miniszterelnök nevébenkijelentette, hogy a békeszerződés ratifikálásának kérdésében rövid időn belül külön pártértekezlet összehívását fogja kérni. Nyolcórás ülések. . A nemzetgyűlés mai ülésén sürgősségi indítványtadtak be a földbirtokreform tárgyalására. Az indítványról holnap határoz a Ház és szombattól kezdve naponként nyolc órán át tárgyalja a nemzetgyűlés a földbirtokjavasatot. Ha váratlanul tulságosan elhúzódnék a vita, akkor az üléseket újrameghosszabbítják két órával. Új pártalakulás ? Néhány újság ma azt írta, hogy új kormányzópárt alakítását készítik elő és pedig agrárdemokrata alapon. Arról ishírt adtak, hogy a mozgalom élén nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula miniszterek, valamint Dömötör Mihály volt belügyminiszter és Lipták Pál kereskedelemügyi gáltatai. E mellett a rendszer mellett a kukoricaforgalom az egész, országban felszabadul a rendelet kiadása napján. Ha 3.100.000 méter mázsa gabona és 1.100 000 méter mázsa kukorica november végéig egybe nem gyűl, akkor az állam a kontingens gabona beszedése céljából erősebb rendszabályokhoz fog nyúlni. Ha valamely gazdáról kiderül, hogy feleslege ellenére az adógabonát nem szolgáltattak be, adói a feleslegét elkobozzák, aki pedig a kontingens gabonát nem adta be, azonban felesleggel rendelkezik, de jóhiszeműen járt el, annak a légi térítési díjat, azaz az 500. koronás árat fizetik meg. Ez a rendelet azzal a fentartással van tervbe véve, hogy, a pénzügyi kormány a szükséges anyagi eszközök előteremtéséről gondoskodni tud. Beszéde végén kijelentette a közélelmező miniszter, hogy a legenergikusabban fog eljárni azokkal szemben, akik közélelmező kérdésekből politikát csinálnak. Nem fogja tűrni, hogy egyes kerületekre azért mert kisgazda-képviselőt küldtek a parlamentire, nagyobb kontingenst vessenek ki, mert ez a kérdés sem a kisgazdapárt, sem a keresztényszocialista párt ügye, hanem az ország ügye. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter fejtegeti ezután a megoldás pénzügyi nehézségeit, kijelentette azonban, hogy a maga részéről minden lehetőt el fog követni a pénzügyi nehézségek elhárítására. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter hasonló szellemben szólalt föl. A nagy idők megértésére hívta föl a párt tagjait. Rámutatott a közélelmezés rendkívül nagy fontosságára és utalt arra, hogy a kenyér biztosításának parancsoló szükségessége mellett minden egyéb kérdésnek el kell törpülnie. Vasadi Balogh György, a gabonarendelet megváltoztatását kezdeményező képviselők nevében megnyugvással veszi tudomásul a miniszterek kijelentéseit. Meggyőződése szerint, abban az esetben, ha az eltálat fonok kataszterét szigorú revízió alá veszik, a kérdés pénzügyi nehézségei meg fognak szűnni. Négyesy László mondott ezután köszönetet a kormány tagjainak a kérdés közmegnyivást keltő megoldásáért. Bodor György, Paczek Géza, Borgulya Pál, Jávos Antal és Csernyus Mihály fölszólalása után a pártértekezlet este 10 órakor véget ért.