Budapesti Hírlap, 1920. november (40. évfolyam, 261–282. szám)

1920-11-05 / 261. szám

Budapest, 1920. 1 korm­a. XL. évfolyam, 261. szám Péntek, november 5. Budapesti Hírlap Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: .Egész évre 300 kor., félévre 140 kor., negyedévre 70 kor., egy hónapra 35 kor. Egyes szám ára mindenütt 1 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. „Hiszek egy ju­lenben. Hiszek egyim­azában. Hiszek ecurzisteni örök igazságban. Hiszek Mmagyarország feltámadásában. Amen.‘( földreform. Budapest, nov. 4-§y dunántúli földbirtokos ünnepnapnak m^ndta a mai napot, a melyen a nemzetgyűlés n^gkezdte a földbirtok-reform tárgyalását, hióban a lelkekből is ünnepi kedv áradt és kétségtelen, hogy a javaslatot, általánosságban egyhangúan el fogják fogadni. Az ünnepi kedv és az egyértelműség azonban nem a javaslat­nak szól, hanem a reform-gondolatnak. Any­uéira éretten még egy reformeszme sem került a törvényhozás elé, mint a föld reformjáé. De annyi változáson sem ment keresztül egy sem, míg végre formába öntötték. A naffis reformot a politikai agitáció vetette bele közéletünkbe. Károlyiék akarták hitvány életüket megala­pozni és meghosszabbítani vele, de mikor végre kitűnt, hogy a földet nem fogják ingyen oszto­gatni, Károlyiékkal együtt a reform is elpárol­gott. Aztán jöttek a vörösek, a­kik szintén meg­­környékezték a magyar népet,­­ elengedték az adóját és respektálták az egyéni tulajdonjogot. De a nép nem állott kötéln­ek. Ezeknek a szemfényvesztéseknek igen go­nosz célzatuk volt, de hasznukat is láttuk. A­­népet nem lehetett többé földosztással bolondí­tani. Ez látszik meg ezen a mostani javaslaton mely komoly, kíméletes munka, mindenkit jót akar és mint nagyatádi Szabó István minisz­ter úr kijelentette, senkit sem akar tönkre­tenni. De talán éppen az a bökkenő, hogy ele­jétől végig kompromisszum, mert rendszerint csak a papiroson fest jól a kompromisszum, a valóságban többnyire végrehajthatatlan. A törvényjavaslat előadója, Kenéz Béla, egy tudós professzor, a­ki nagy ékesszólással és minden irányban becsületes igazságosztással tárta föl a reform mibenlétét. Meg vagyunk róla gyződve, hogy még azokat is meg fogja nyug­tatni ez az őszinte, jószándékú és mélyjáratú okfejtés, a­kiktől a reform áldozatokat követel. Nagyatádi Szabó István miniszter úr nem tudta fokozni az előadói beszéd jó hatását. Kihozta sodrából egy vidéki gazdasági egyesület föl­­irata, mely a nagybirtok védelmére támadta a reform tervezőit. Erre a föliratra nem kellet volna oly nagy súlyt vetni. Maga a minisz­ter úr is megállapította, hogy a javaslatnál­ nincs a nemzetgyűlésbe­­i ellenzéke, fölösleges volt tehát ez alkalommal a régi gravameneket hangoztatni a nagybirtok ellen. Ma már bizony anakronizmus azt mondani, hogy a legnagyobb birtokosok csinálták a legnagyobb adósságot és hogy soha meg sem nézték ezer és ezerholdas határukat. A régibb magyar nemzedékek még dicsekedtek is nagyuraik éktelen pazarlásával, de ma már lámpával is hiába keresnénk ilyen a magyar földesurat. A miniszter úrban egy pil­lanatra fölébredt a régi hév, de csakhamar le­higgadt és nagy szeretettel ajánlotta javaslatát, egész életének és politikai törekvéseinek tar­­talmát. . . A nemzetgyűlés­ nyolc-tízórás ülésekben fogja tárgyalni a reformok Hát csak dolgozza­­­nak lelkiismeretesen, és szorgalmasan, mert en­nél fontosabb és nemzeti szempontból jelentet­tebb javaslat nem volt még előttük és aligha is lesz. Ez a reform túl sokáig késett. A magyar földnek lába kelt és nem a magyar nép kezébe vándorolt. Sőt a statisztika már régen kimu­tatta, hogy a régi Magyarországban valameny­­­nyi nép közt éppen a magyarnak volt aránylag a legkevesebb földje. És mégis alig történt va­lami, — Darányi idejét kivéve — hogy helye­sebb földmegosztás útján segítsünk népünkön és jó mindnyájunkon. Most évtizedek, sőt szá­zadok mulasztását kell néhány rövid év alatt helyrehoznunk. Ebben a rövid terminusban rejlik a mi aggodalmunk. Egyébként mi is szívesen átengedjük ma­gunkat azoknak a reménységeknek, melyek abból fakadnak, hogy végre benső kapcsolatba hozzuk a népet és a földet. Joggal várjuk a ma­gyar fajnak számban, testben és lélekben való szaporodását és gyarapodását. Azt is el tudjuk képzelni, hogy állami és társadalmi létünk sokkal biztosabb lesz a néprétegek széles alp­ján, mint eddig volt. Meglesz, legyen is meg a széles, nagy al­építmény. De kettőről kell gondoskodni a nem­zetgyűlésnek. Az egyik az, hogy az alapfalakat biztosítani kell még pedig erkölcsi cementtel, mert a föld megtartásához erények kellenek. A másik, hogy az alapítások arra valók, hogy épít­sünk rájuk. Mit fognak rájuk­ építeni a mostani fölépítmény helyeb­e, az dönti el az ország sor­sát. Mert a mostani beteg társadalmi szerveze­tünk még az egészséges fundamentumot is ve­szélybe döntheti, ren­dig elnöli az új osztrák tollát. Bécsből jelenít tudósítónk telefonon. Az os­ztrák kormány a legközelebbi napokban meg­hi­últ A kormány élére Schober János bécsi rendőrfő­nök áll, mint kancellár. Politikai körökben úgy tud­ják, hogy Schober kiválasztására a bécsi antant­missziók igen nagy befolyást gyakoroltak. A misz­­sziók azzal érveltek, hogy az erőszak anarkiájának egészer,mindenkorra való letörésére egyedü­l a vas­­kezű Schober képes. Ő tudja az állami rendet fönn­tartani.. Az amerikai misszió vezetője elragadtatással nyilatkozott Schoberről. Véleménye szerint Schober Európa legkiválóbb rendőrfőnöke. A kancelárjelöl­t mindössze 45 éves és­ rendkí­vüli tehetséggel, kitűnő szervezőképességgel van megáldva. Páratlan energiája van, mély törvénytu­­dása, alapos jogi ismeretei pedig Ausztria legkivá­lóbb jogászai közé emelik. Hogy Ausztriában mind­ezidáig a rend föl nem borult, az úgyszólván, kizá­róan Schober rendőrfőnök érdeme, ermendele i­módisitása. — A kormányzópárt értekezlete.­—­ ­ Pof. Tud. jelenti. A kormányzópárt ma este 7 órakor Prohászka Ottokár elnöklésével ülést tar­tott. Prohászka Ottokár elnöki megnyitójában arra hívta föl az­ összes képviselőket, hogy a mostani ne­héz időkben tenyenek félre minden nézeteltérést és ezen a szemüvegen át nézzék a gabonaeloszlás ügyét is. Vass József közélelm­ező miniszter előterjesz­tette azután a gabona elosztás ügyében kiadandó­­rende­elteryezetet, a­melyet előző megvitatás alap­ján a miniszteri tanácskozáson is­­ elfogadtak. E szerint az adógabona beszolgál m­i­óját mindenkitől megkövetelik. Ha egyes birtokokon 25 százaléknál kisebb terület volt bevetve gabonával, az illető bir­tokos köteles a különbözetét készpénzben leszól­­­gáttatn­. Ez az intézkedés főleg a nagybirtokokra vonatkozik. A beszolgáltatás fölemelt áron 1800 ko­ronás búzaár és 500 koronás rozsár mellett­ fog történni. A beszolgáltatás november végéig, telze­sítendő, 1 ,4 zabforgalom tel­esen szabad lesz.­­ Az árpából a száz holdon felü­l birtokok feles­legüknek­­70 százalékát lesznek kötelesek beszolgált­­tatni. Kukoricából­ fél magyar holdnyi terület után nincs beszolgálatási kötelezettség. Ezenfelül tíz ma­gyar holdig, fiz magyar holdon fel­ü­l bizonyos pro­gresszív kulcs szerint, de legkevesebb két méter­múzsa kukoricát köteles a birtokos csövesen beszéln­i A miniszterelnök a béke ratifikálásáról. Megírtuk ma, hogy a kormányzópártban moz­galom indult meg a béke ratikálása ellen. Birthy József képviselő indította meg az akciót, úgy hogy egy ívet körözött, a­melyen az aláírók kötelezik magukat, hogy a békeszerződés ratifikálása ellen­­szavaznak. Hír szerint eddig 40 képviselő írta alá az ívet. Munkatársunk erről a mozgalomról kérdést tett Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz, a­ki ezeket mondotta: — Mi, a kormány, tudjuk, hogy a békeszerző­dést ratifikálni kell. Hogy azután a nemzetgyűlés miképpen fog határozni, az a képviselő urak dolga és ők viselik a határozatért a felelősséget. A­­kormányzópárt ma esti értekezletén Meskó Zoltán belügyi államtitkár Teleki Pál gróf minisz­terelnök nevében­­kijelentette, hogy a békeszerző­dés ratifikálásának kérdésében rövid időn belül külön pártértekezlet összehívását fogja kérni. Nyolcórás ülések.­ ­ . A nemzetgyűlés mai ülésén sürgősségi indít­ványt­­adtak be a földbirtokreform tárgyalására. Az indítványról holnap határoz a Ház és szombattól kezdve­ naponként nyolc órán át tárgyalja a nem­zetgyűlés a földbirtokjavasatot. Ha váratlanul tul­­­ságos­an elhúzódnék a vita, akkor az üléseket újra­­megh­osszabbítják két órával. Új pártalakulás ? Néhány újság ma azt írta, hogy új kormány­­zópárt alakítását készítik elő és pedig agrár­demo­krata alapon. Arról is­­hírt adtak, hogy a mozga­lom élén nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula miniszterek, valamint Dömötör Mihály volt belügyminiszter és Lipták Pál kereskedelemügyi gáltatai. E mellett a rendszer mellett a kukoricafor­galom az egész, országban felszabadul a rendelet kiadása napján. Ha 3.100.000 méter mázsa gabona és 1.100­ 000 méter mázsa kukorica november végéig egybe nem­ gyűl, akkor az állam a kontingens gabona beszedése cél­jából erősebb rendszabályokhoz fog nyúlni. Ha valamely gazdáról kiderül, hogy feleslege ellenére az adógabonát nem szolgáltatta­k be, ad­ói a feleslegét elkobozzák, a­ki pedig a kontingens gabonát nem adta be, azonban felesleggel rendelkezik, de jóhisze­műen járt el, anna­k a légi térítési díjat, azaz az 500. koronás árat fizetik meg. Ez a rendelet azzal a fen­­tartással van tervbe véve, hogy, a pénzügyi kormány a szükséges anyagi eszközök előteremtéséről gondos­kodni tud. Beszéde­ végén kijelentette a közélelmező mi­niszter, hogy a legenergikusabban fog­ eljárni azok­kal szemben, a­kik közélelmező kérdésekből politi­kát csinálnak. Nem fogja tűrni, hogy egyes kerüle­­tekre­ azért mert kisgazda-kép­viselőt küldtek a parlamentire, nagyobb kontingenst vessenek ki, mert ez a kérdés sem a kisgazdapárt, sem a keresz­­tényszocialista párt ügye, hanem az ország ügye. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter fejte­geti ezután a megoldás pénzügyi nehézségeit, kije­lentette azonban, hogy a maga részéről minden le­hetőt el fog követni a pénzügyi nehézségek elhárí­tására. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter ha­sonló szellemben szólalt föl. A nagy idők megérté­sére hívta föl a párt tagjait. Rámutatott a közélel­mezés rendkívül nagy fontosságára és utalt arra, hogy a kenyér biztosításának parancsoló szükséges­sége mellett minden egyéb kérdésnek el kell tör­­pülnie. Vasadi Balogh György, a gabonarendelet meg­változtatását kezdeményező képviselők nevében megnyugvással veszi tudomásul a miniszterek kije­lentéseit. Meggyőződése szerint, abban az esetben, ha az el­tálat fonok kataszterét szigorú revízió alá ve­szik, a kérdés pénzügyi nehézségei meg fognak szűnni. Négyesy László mondott ezután köszönetet a kormány tagjainak a kérdés közmegnyivást keltő­ megoldásáért. Bodor György, Paczek Géza, Borgulya Pál, Jávos Antal és Csernyus Mihály fölszólalása után a pártértekezlet este 10 órakor véget ért.

Next