Budapesti Hírlap, 1920. november (40. évfolyam, 261–282. szám)

1920-11-05 / 261. szám

1920 november 5. (261. sz.), társainkról nélkülük és akaratuk ellenére hátig­­ rázzon. A határozati javaslatot egyhangúan elfogad­ták. Azután Okolicsányi László bejelentette, hogy a határozati javaslatot néhány soros kérvénybe tá­lalva, Czetler Jenő képviselő fogja a nemzetgyűlé­sen benyújtani és felolvasni. Minthogy Pedig hét­köznapon sokan nem jelenhettek meg, a m­ai tilta­kozó namigysülést vasárnap délelőtt 11 órakor umancsok a Vigadó nagytermében megismétlik. A nagygyűlés végén a Magyar Hiszekegy­e imádkozta el a közönség, majd a­­Himnusz elem­lése után a tiltakozó felírásokkal ellátott tábl alatt fölsorakozott közönség a Vilmos császár-utái és a Báthory-utcán át a Szabadság-térre és a Ná­dor­ utcáiba vonult, onnan pedig az Országház dé­li, azután egy kis parázs tüntetés kerekedett a ratifikálás ellen. A tüntetők abcugolták a nemzet­gyűlést, a­miért a ratifikálás felé hajlik és éltették a háborút. Mikor a tömeg nagyon megszaporodott, a főkapitányságról rendőri erősítést küldtek az országházhoz, hogy a tüntetőket eltávolítsák s azonkívül rendőri őrségeket küldtek az­ osztrák és a csehszlovák konzulátusok elé is. Mire azonban a rendőrök az országház elé érkeztek, dolguk már nem akadt, mert a tüntetők visszaindultak a Gizella, tér felé, közben sűrűn hangzott túl a kiáltás: — Nem ratifikálunk! —­Nem, nem, soha! Egyesek a háborút éltették.­­A menet mindenütt sok kiváncsit vonzott az ablakokba, de rendzavarás sehol sem történt, s végül a Vörösmarty-szobor előtt csendben szét is oszlott.­­ • A Vigadóban elhangzott tiltakozáson felül Kő­­bányán az ottani Keresztény Nemzeti Párt választ­­m­ánya Sajó Sándor elnök indítványára egyhangú határozattal kimondotta, hogy tiltakozik a trianoni békeszerződésnek úgynevezett ratifikálása ellen és ■fölhívja az ország valamenyi egyesületét és szerve­zetét, hogy határozott és sürgős tiltakozással igye­kezzenek megóvni a nemzetet az öngyilkosság poli­tikájának­ gyalázatától. Karoling megválasztása estet jelent a JWUsont politikájára Anglia kényszerítette.­­ •Az amerikai­­elnökválasztó szavazás részjeleit­ most közlik Neturforkból. Az Unió 48 állama 531 delegátust választ. Az abszolút többséghez­­262 sza­vazat szükséges. Eddi® 348 republikánust és 143 de­mokrata delegátust választottak. Még 29 delegátus pártállása kétes. A republikánusok a szenátusban is többséggel fognak rendelkezni, mert mintegy 10 mandátumot nyertek.­­ Hardingnak ez a többsége­­páratlan az E­gye­­sült­ Államok történetében. Az új elnök nyomdájá­nak személyzete arany vonalzót adott át neki em­lékül. Harding könnyeivé jelentette ki: Én csak egy egészen közönséges ember vagyok és el vagyok ha­tározva, hogy mindenkivel a világon becsületesen fogok eljárni. Az elnökválasztás eredményének köz­tudomásra jutása után a demokrata pártvezérek általában azt a­ nézetüket nyilvánították, hogy ez a döntés egyet jelent az amerikai Egyesült­ Államok és Németor­szág között való különbékével és­­a népszövetség szabotálásával. A német sajtó Harding megválasztását, mint a­­ Wilsoni politika bukását üdvözli, mindazonáltal tartózkodik Harding esetleges jövő magatartásának megítélésétől. Minden­esetre remélik, hogy most már a népszövetség Németországnak biztosítja mindazokat a jogokat, a­melyeket a többi nemze­teknek biztosít, és Németországot igazi békéhez jut­tatja. Amerikának az európai ügyektől várható visszahúzódása a német sajtó szerint nem jelenti egyúttal azt is, hogy Európának és ezzel eg­yütt Németországnak ne lenne majd segítségére az újjá­építés munkájában. Rotterdami diplomatakörök­ magánértesülése szerint a távozó Wilson esetleg kénytelen lesz ok­­mányilag bizonyítani, hogy miért nem sikerült a 14 pontjában foglaltakat megvalósítani. Azt várn­ik, hogy különösen Anglia és Japánország részéről Wilson ellen alkalmazott kényszer fog az okmá­nyokból világosságra kerülni. Az amerikai politiku­sok nagyon bizalmatlanok Angliával szemben, olyannyira, hogy egy esetleges japán-amerikai há­ború esetében Anglia egyelőre várakozó álláspontot foglalna el és csak azután csatlakoznék oda, érdekeit a légiókban megvédheti. ,, Harding- rekordg­yőzelme. Bécsből­­jelentik. A Neue Freie Presse szerint a newyorki United Press ezeket írja: Az elnökvá­lasztás végeredménye szerint Harding háromszáz­kilencvenhét, Cox pedig százharminckilenc­ szava­zatot kapott. Harding tehet összesen hat milliós többséggel az amerikai történelemben rekordszámba jövő győzelmet aratott. (MTI.)­áspontot­­ Nem Yorkból jelentik. Amerikai lapok szerint Hardu­rgot 6.517.000 szavazattal választották, meg. Cox ellenjelölt, az új elnökhöz üdvözlő táviratot in­tézett megválasztatása alkalmával, kijelentvén, hogy meghajlik a srohívság határozata előtt és ,a kormányt m mind­enképpen támogatni­­fogja. (MTI.) ■8 b^eulHoH y] offensival hesdiEKWrüsge­­eln Ugyanakkor, a­mikor az Oroszországban egyre kierjedő ellenforradalmi mozgalmakról napról-napra érkeznek hírek, a­melyekből arra lehetett következ­tetni, hogy egyidejűen alkalmazott külső nyomással mégis csak a szovjeturalom megdöntésére fognak ve­zetni. az a hír érkezik Parisból, hogy Wrangel ellen a bol­sevikok megkezdték új offenzivájukat és ez az offenziva úgy látszik, súlyos helyzetbe hozta Wran­gel hadseregét. A bol­sevik lapoknak az a hkk­e, hogy a Wrangel-hadsereg nagy része átpártolt a vörösökhöz, aligha igaz, azonban Wrangel helyzeté­ről a Temps, mint a M. T. I. jelenti Parisból, a kö­vetkezőket ír­ja: Wrangel tábornok csapatai nincse­nek veszedelemben. Az igazság az, hogy kemény tá­madásokat kell kiállaniok, ennek folytán arrafelé vonulnak, a­honnan a nyár folyamán hadműveleti terepük megnagyobbítása céljából előrenyomultak. Valószínűen módunkban lesz kikerülni valamely ne­hezen helyrehozható veszteséget, úgy hogy Wrangel tábornok nem lesz kénytelen még hónapokon ke­resztül tétlenül nézni, miként sanyargatja a vörös uralom továbbra is az orosz népet. Előrelátható volt, hogy a Lengyelország és Szovjet Oroszország közt megkötött fegyverszünet után a moszkvai kormány minden erejét a délorosz kormány hadserege ellen fogja fölhasználni. A Temps mindebből azt a kö­vetkeztetést vonja le: Tekintve, hogy a Szovjet- Oroszország és Ukrajna belsejében a bolusevikok ellen működő erők segítségére lesznek Wrangelnek, sikerülnie fog saját hadműveleteit ezeknek az erők­nek a munkájával eredményesen összhangba hozni. Az orosz népnek ébredése Moszkváig érezhető, az eredmény nem maradhat el. Az ország belsejében a szovjet kormány egy­idejűen kérlelhetetlen szigorral lép föl és el van szánva arra, hogy a szovjet­ rendszert minden esz­közzel megvédje. Moszkvában tovább folynak a tö­meges letartóztatások. A vezérkar és a tengerészeti vezérkar valamennyi tagját letartóztatták. Oren­­burgban ,7000 cári tisztet internáltak. Nem minden pikantéria hijján való külön­ben az a prágai hír, a­mely szerint Benesch dr. kül­ügyminiszter a külügyi bizottság tegnapi ülésén közölte, hogy a szovjet kormány Csehországnak po­litikai és katonai titkos szerződést ajánlott föl, a­melyet azonban a cseh állam visszautasított. f / napihírek. J M, Cso­nka-Magyar a rátát/ — nem ormát/, j Jr Égésre Magyarország — mennyország.* ** Usensí messze sírokra, Irta Szathmáry István, Ti, a kik rabföldön pihentek. Szeretteim, ne várjatok, Aludjatok szép csöndesen ti szentek. ; u­a'. J­ó, sokszor gondolok uirátok, Sokszor gyötör a gondola', Hogy sírotokra most ki szór virágot? S mikor bús könyeim peregnek, Egymásba omló árja ez, A honfigyásznak s fájó kegyeletnek. Mert sírjaink is elrabolták, S talán ép hamvatok fölött Ülnek győzelmi tort gaz, céda hordák: S 3 nevetek imámba zárva Szent, izzó vággyal gondolok A nagyszerű, dicső föltámadásra: Mikor majd harsonák riadnak, És szétzúzzuk bilincseit, Szegény hazám, milliónyi rab fiadnak! S a viperákat eltaposva, " Magyar virágot hinthetünk, Szabaddá szépült, néma sírotokra! " (Heinl államtitkár budapesti útja.) Bécsből telefonozza tudósítónk: Mint tegnap jelen­tettem, Heinl kereskedelemügyi államtikár a leg­közelebbi napokban Budapestre utazik, hogy a ma­gyar kormánnyal fontos gazdasági tanácskozást folytasson. Az államtitkár nem a kompenzációs szerződés általános megújítása céljából utazik Bu­dapestre, — mint azt egyes lapok írták — hanem a két állam közti szabadkereskedelem helyreáill­­m­­­tása ügyében. A két állam közti szabadforgalom utján Ausztria iparcikkeket, igy elsősorban ruhát és cipőt szállítana Magyarországnak, ezzel szemben Ausztria élelmiszereket kapna.­­ (Uj r övat.) A kormányzó Kolossa Ferenc volt cs. és tmr. rendkívüli követet, meghatalmazott miniszter­ ra, kir. rendkívüli követté és meghatal­mazott tenniszterré nevezte ki. [ ] Rendkívüli közgyűlés a faellátás w­eben.) Sipőcz Jenő dr. polgármester keddre, e hónap 9-ére, rendkívüli közgyűlést hivott egybe, a melyen a főváros faellátását tárgyalják. Illetékes helyről a következő értesülést szerez­tük : .A budapesti közszükséglet kielégítésére, ide­számítva a közszolgálati alkalmazottak ellátását is, az eszergomi hercegprímási uradalomban a kor­­mánybiztos részéről házilag termeltetett 20.000 ürm. tűzifa tárol, a­minek szállítása a múlt héten elkészült erdei vasúton már megindult, sőt abból egy zárt vonat már Budapestre is érkezett. A kalocsai érseki uradalomban ugyancsak a kormánybizos által­­ termeltetett 8000 ürm. tűzifa van még készletben, a­mit uszályokon szállítanak Budapestre. Három uszály a legutóbb érkezett, egy hajó szállítmány út­ban. Ugyanott a nyáron rőzsefát is előkészítettek Budapest szegény népe részére, a­minek szállítása, ha a hajó vontatás­hoz elég szén fog rendelkezésre állani, legközelebb megindul. A Károlyi-féle parádi uradalomban 15.0000 ürm. tűzifa áll rendelkezésre,­ a minek vasúti szállítása legközelebb megindul. A gödöllői kincstári uradalomban 30.000 ürm. áll rendelkezésre, a minek a most elkészült erdei vas­úton és tengelyen való szállítása már folyamatban ipari, sőt Isaszegről és Nagymarosról Budpestre újabban napi négy vagon érkezik be. Visegrádról pedig hajón már folyik a szállítás Budapestre. A diósgyőri uradalomban 12.500 ürm. tűzifa tárol, a­minek vasúton való szállítása már megkezdődött. A budapesti kincstári raktárakban a közszükséglet szerint való lekötöttséggel (hivatalok fűtése, f­öz­­szolglati alkalmazottak szükséglete stb.) 7000 ürm. van készletben. A kormánybiztos által bérelt raktá­rakban ugyancsak a közszükséglet céljára 6000 ürm. tűzifa tárol, (ebből kapnak most a kiskereskedők, hadirokkantak, munkások, pékek stb.­. Ezek sze­rint a budapesti közszükséglet fedezésére csak a kincstári uradalmak és a kormánybiztos részéről előkészíttetett készletből összesen kerek 100.000 arm. tűzifa áll rendelkezésre. Ezenkívül kiutalá­sokkal, vételengedélyezésekkel és tartalékolásokkal egyes budapesti szövetkezetek, társadalmi és üzleti alakulatok a kormánybiztos közbenjárásával 167.000 ürm. tűzifát biztosítottak tagjaik, illetve alkalma­zottaik részére. Ez a szám meglevő készletekre vo­natkozik és a fa leszállítás alatt áll. Megkezdték a parádi uradalomban 33.000 ürm., a kalocsai urada­­lomba 70.000 ürm. termelését. Ezzel együtt a buda­pesti közszükséglet részére biztosított tűzifa 360.000 ürm., vagyis 18.500 vagon. Oly mennyiség ez, a­mennyit Budapest normális időkben egy év alatt fogyaszt. Ehhez járul még a kényszerkitermelés ut­ján a budapesti társadalmi alakulatoknak, szövetke­zeteknek és gyári munkásoknk kiutalt 39.000 árm. Ehhez kell számítani még a magánkereskedelem utján és egyesek részéről Budapestre hozott tűzifát, a­mit legalább is havi 4—500 vagonra (8—10.000 ürm.-re) lehet becsülni. Végül ehhez járul az im­portfa. Eddig 39.000 vagon (780.000 ürm) tűzifa behozatalára nyertek a jelentkezők engedelmet. Akkora mennyiség ez, a­mit a Máv­ teljesítőképes­sége mellett nyolc hónap alatt tudna behozni. Buda­pestre ebben az évben 35.000 vagon (700.000 arm.). tűzifa jött, a­mi a normális idők évi 18.000 vagonjá­nak a kétszerese. A kőszén biztosítása is javul a hó­nap közepén és így­ ezzel, valamint a most már fo­kozottan nagyobb arányokban beszállítható tűzifá­val a tü­zelőszer biztosítása is az eddiginél jóval ked­vezőbb körülmények közé jut. N­­yilatn­o2 Rt.) Ballagi Aladár egyetemi ta­­nárabb lap ama hírével szemben, mintha ő a Prot. irodalmi Társaság okt. 31 -én megtartott „reformá­ció-emlékünnepén" Tisza István­­személyével is fog­lalkozott volna, helyreigazításul kijelenti, hogy ő a mondott alkalommal, minden személyi vonatkozás nélkül, kizárólag a kereszténység egységéről érte­kezett. * —^tí átvizsgáló bizottság: átszervezése.! Aztárgy^lálóbizottság elnöke, Biber Gyula dr. köz­­igs^a^asi biró és alelnöke. Bolemann Ernő dr. törvényszéki bíró az átvizsgálóbizottság ügyosztály­­vezetőivel több értekezletet tartott a bizottság át­szervezése ügyében- Az értekezleteknek eredménye­ként írásba foglalták mindazokat az intézkedéseket és reformokat, a­melyeket életbe akarnak léptetni a jövőre vonatkozóan a bizottság hatáskörére nézve és a szabad­­kereskedelem kialakulása terén. Az átszervezéssel kapcsolatban elő­ akarják készí­teni az utat a­ szabad kereskedelem felé, mert ha­tásköri szabályzatával meg akarják szüntetni a­ maximális árakat és ezentúl csakis a tájékoztató, és irányárakat fog megállapítani,­­ melyeket meg­okolt esetben túl is lehet lépni bizonyos mértékig. Ha valamely kere­kedő, vagy iparos, ezeket a tájé­koztató, idejül­eg irányárakat túl lépte, akkor szám- [

Next