Budapesti Hírlap, 1920. december (40. évfolyam, 283–307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

Az elnök: Kérem, ne leplezzük le a miniszteri álásokat. (Derültség.) Ernst Sándor a javaslatot elfogadja. Több szónok nem lévén, az elnök az általános vitát berekesztette. Ezek után Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter beterjesztette a földgáz kutatására vonatkozó szerződést, a­melyet az államkincstár egy angol konzorciummal kötött s egyben az erről szóló tör­vényjavaslatot. Azután reflektált a pénzügyminisz­ter a Pénzintézeti Központtal kapcsolatban hallott megjegyezésekre. Magyarországon túl sok a pénzin­tézet. Ezeket egyesíteni kell s új intézeteknek alapí­tása nem kívánatos. Pénzügyi helyzetünk rendezé­sére nagyon fontos a takarékosság, erre intette is az országot, de ez nem elég a bajok orvoslásához. Meg kell indulnia a termelésnek és a kereskedelmi forgalomnak, csak így állhat talpra a gazdaságunk, a­mely nem ismer napi politikát. (Helyeslés.) Ehhez az ország egyetemes elhatározása szükséges, a­mire nézve példát láthatunk más országokban. Ő néhány hónappal ezelőtt remélte, hogy pénzügyi helyze­tünk gyorsan javulni fog, de sajnos, reménye nem valósult meg. Azok a képviselők, a­kik a bizottság­­­ban részt vettek a gabonarendelet előkészítésében, jól tudják, hogy ő a viszonyok ilyetén alakulását előrelátta, ő szeretett volna vissza is vonulni s csak a kötelességérzete készteti arra, hogy a helyén ma­radjon. A kormány most’kénytelen lesz ismét né­hány hónapi indemnitást kérni, a­mi nagyon kínos, különösen a pénzügyminiszterre nézve. De más kér­dések nyomultak előtérbe s a rendes költségvetés tárgyalása háttérbe szorult. A miniszter elvben a sza­­k ha­dk­ereske­delem híve, de egyelőre még fönn kell­­ fi­aik tartani bizonyos korlátokat, különösen az élelmi­­­ cikkekre nézve. A maga részéről is szükségesnek n­gy tartja a revizori intézmény kiterjesztését a köz­pontokra is. A kormány javaslata bizonyos rendszer betetőzését jelenti s reméli, hogy üdvös hatással les­­­ a hitelre. Ezért elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) A Ház azután általánosságban, majd részletei­ben is változatlanul elfogadta a javaslatot. Végül következett Pálfy Dániel sürgős inter­pellációja, a­mely felpanas®­lta, hogy a a kormány e tisztviselők részére sok ezer pár cipőt száz millió korona értékben rendel Csehországban, a­ magyar iparosok nagy sérelmére. Azzal okolják meg ezt a rendelést, hogy a magyar ajánlat hat százalékkal drágább volt, holott ha számba vesszük a minőbe­­nét, akkor az ellens­éges országból rendelt cipót húsz százalékai drágábbnak találtuk. Az interpellá­ció második részében az Iparosok Országos Közép? ponti Szövetkezete ellen beszélt. Ez a szövetkezet tí7 millió korona szubvenciót kap, mert állítólag altruista intézet? de nem tölti ba méltóan a hiva­tását, az igazgató­ja nem oda való, mert nem­ szol­gálta az iparosság érdekeit. A postaigazgatóság négyezer pár cipőt rendelt a postások részére, és a keresztény kurzusban egy Teller Samu nevű király­­utcai kereskedő kapta a megrendelést. Ez a keres­kedő más cipőket szállított, mint a­milyen a minta volt és a később szólított cipőik teljesen hasznave­hetetlenek. Teller úr annak idején állítólag benne volt a papírbaka­ncs-száll­ítás ügyében is. Interpel­lációjában azt kérdi, hogy van-e tudomása a keres­kedelemügyi miniszternek arról, hogy a köztisztvi­­­selők számára külföldről hozattak be cipőt, haj­landó-e a kereskedelmi miniszter ezt megakadá­lyozni és a magyar iparosságot megvédeni, h­aj­­lattudó-e az Iparosok Országos Középponti Szövet­kezetének ügyét megvizsgálni, tird-e a postások Cipő fikcióirr­ól és arról hogy a keresztény kurzus jegyében a megrendelést nem keresztény kisiparo­sok, hanem egy olyan egyén kapja, a­ki bele volt kever­ve a papírhakamos-szállí­tási ügybe. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter kije­lenti, hogy csak ideiglenes választ adhat, mert szi­gorú vizsgálatot kíván indítani, s végleges válaszát csak ezután adja meg. A köztisztviselők tlprakció­­járól tud, de ma ki azt jelentették, hogy a magyar iparosok a szükséges cipőt a tél beállta előtt nem tudják elkészíteni, ezért kellett külföldről rendelni.­­ Az interpellációban felvetett minden kérdés­ijén, a vizsgálatot a legszigorúbban lefolytatja és annak befejezne utána ad érdemleges választ. Ezzel a­a ülés egynegyed három órakor ért véget. Is túr választás eddigi eredménye. Bécsből jelentik: Az eddig ismert eredmények alapján a Délszláv­ államban megválasztottak 36 radi- Mikr'26 demokrata, 12 agrárius, 12 kommunista és egy Ribak-párti képviselőt. Laibakban egy demokra­tát, egy kommunistát, egy szocialistát, egy kleriká­list választottak meg. Zágrábban egy tagját az egye­sült horvát pártnak, egy demokratát, egy kommu­nistát és egy parasztpártit. Bécsből jelentik. A Wiener Stimmen tudósí­tást közöl a jugoszláv választás eredményéről. Meg­választottak 102 radikális, 94 demokrata, 42 kom­munista, 51 Radics vezetése alatt álló parasztpárti, 25 szerb parasztpárti, 25 jugoszláv muzulmánszövet­ Budapesti Hírlap (m *1) 1920 december 1. jégi, 25 katolikus néppárti, Korosecz-csoportból 4 horvát uniópárti­ képviselőt. A Radics-párt váratlan sikerét mindenfelé élénken tárgyalják. (M. T. I.) s események. A kormányzópártból. Megírtuk, hogy a­’’kormányzópárt intéző­ bizott­­sága tegnap a­ pár­tb­első ügyeivel foglalkozott. Ér­tesülésünk ismint­ a bizottság ülésén a többi között szó esett arró­l is, hogy Windischgraetz Lajos her­ceg és Szilágyi Lajos képviselők nem fogadták­ el Korányi Frigy­es báró pénzügyminiszternek Ereky Károly cukorinterpellációjára adott válaszát. Mint­hogy ebben a pártfegyelem sérelmét látják, megbíz­ták Meskó Zoltán államtitkárt, mint a párt ügyve­zető elnökét, hogy tisztázza az ügyet. A megbízásról a párt körében az a fölfogás, hogy a két képviselőt ki akarják tessékelni a pártibó. Információnk sze­rint sem Windischgraetz Lajos herceg, sem Szilágyi Lajos nem fogja levonni a­ konzekvenciákat .Win­­discharnetz megvárja, hogy ha a párt állásfoglalását sérelmesnek látja, akkor zárják ki a pártbóL Szilá­­aid Lajos azt mondotta munkatárs­unknak, hogy nem vétett a pártfegyelem ellen és senkinek sincs joga őt kizárni a pártból. De ha mégis fölvetik a kérdést, ő indítványozni fogja Huszár Károlynak, Tomory Jenőnek és Rassay Károlynak a kizárását, mert Huszár Benárd Ágost miniszter eksera inter­pellált a nélkül, hogy bejelentette volna, Tom­ory indítványt jegyzett be Ben­árd ellen. Hassay pedig a miniszterelnök hozzájárulása nélkül interpellálta meg Teleki Pál grófot. A volt kisgazdapártiak egy része elégedetlenül tárgyalja Teleki Pál gróf miniszterelnöknek Rassay interpellációjára adott válaszát, mert a kormány álláspontját az alkotmányjogi kédések dolgában nem ismertette és a felvilágosítást elodázta. De fő­képp a miniszterelnöknek­ az a nyilatkozata nyug­talanítja, őket, hogy a miniszterelnök a király-kér­­dés elvi rendezését külső politikai okokból sem tartja sürgősnek. Erről sok szó esett ma a parla­ment folyosóján. Újra a párt szakadásáról hallot­tunk jóslatokat. Úgy látszik azonban, hogy az el­lentétek egyelőre el fognak simulni és csak a kará­csonyi szünet után robban ki újult erővel a belső nyugtalanság és elégedetlenség. A Pol. Tud. jelenti: Egyes lapok azt a hírt közüik, hogy több nemzetgyűlési képviselő kilép a kormánypártból. Illetékes helyen felhalamozták a Politikai Tudósítót­ annak közlésére, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. Egyedül Drozdy Győző jelentette be a kormányzópártból való kilépését.­­ A mentelmi bizottság­ határozata Szilágyi Lajos ügyében. A Magyar Távirati Iroda jeleníti A nemzet­gyűlés mentelmi bizottsága ma déli tizenkét órakor Ereky Károly elnöklésével ülést tartol, a­melyen a Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő által be­jelentett mentelmi jogsérelmet tárgyalta­. A bizott­ság a mentelmi jog megsértését látta abban, h­ogy Klobusitczky Dénes alhadnagy Szilágyi Lajos ma­gánlakásán megjelent és ott a képviselő parlamenti­­és politikai szereplésére nézve felvilágosítást kért A bizottság elhatározta, hogy a nemzetgyűlésnek azt javasolja, hogy az ügy iratait tegyék át a hon­védelmi miniszterhez az eset megtorlása céljából. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzet­gyűlés mentelmi bizottsága holnap délben az Inter­­petá­ciók tartama alatt ülést tart, a­melyen az ösz­­szes, a mentelmi bizottság előtt fekvő ügyeket le­fogta a tárgyalok A bíráló,­bizottság­ ülése. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzet­gyűlés harpacsik­bíráló bizottsága mi délben Nagy Páll eln­ökletével ü­lést tartott, a­melyen a Kolozs­­vári­ Kiss István mandátuma ellen beadott panaszt tárgyalta. A bizottság rövid vita után a mandátum ellen beadott panasz dolgában elrendelte a vizsgá­latot. Az adótól való menekülés meg­gátlásáról szóló javaslat tárgyalása. A Matgyar Távirati Iroda jelenti: A­ nemzet­gyűlés pén­zügyi, igazságügyi és közoktatásügyi bi­zottsága ma délután 5 órakor Reöck Iván elnöklésé­vel ülést tartott, a­melyen tárgyalta az adótól való menekülés meggátolásáról szóló törvényjavaslatok A bizottság a javaslatot­­elfogadta, Zemplémhegye­d főispánjáért. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma délben a nemzetgyűlésen népes küldöttség jelent meg, hogy Thudánszky László zempléni főispánt a nemzetgyű­lésen ellene intézett támadásokkal szemben megvé­­delmezze. A miniszterelnök előtt Kincsessy Péter földbir­tokos tolmácsolta a küldöttség óhajait és arra kérte, hogy a főispánt hagyják meg továbbra is hivatalá­ban, mivel­ igen csekély kisebbséggel szemben az egész­ vármegye bizalommal van iránta-­­ Teleki Pál gróf miniszterelnök kijelentette, hogy általánosságban nem tartja szerencsés gondo­latnak, hogy ilyen kérdésben ilyen népes küldöttség jött Budapestre. Mindenesetre megnyugtatóan tet rá a főispán iránt érzett bizalomnak ez a megnyilat­kozása, mert hiszen a főispán működésének az alapja mindig a kormány és a vármegye bizalma. Ha a kormány látja, hogy a vármegyében ekkora bizalom nyilvánul meg a főispán iránt, ez a kormányt a maga elhatározásában mindenesetre befolyásolja és mindenesetre rá nézve is megnyugtató, hogy a fői­­spánt állásában továbbra is marasztalni akarják. Sebed Gyula közjegyző a belügyminiszter­­előtt előadta, hogy a küldöttségben a vármegye harminc­nyolc községe van képviselve. Azt kérik, hogy a fő­ispán továbbra is maradjon meg hivatalában. Ferdinándy Gyula belügyminiszter azt jelezte, hogy különös súlyt vet arra, hogy a főispán teljes együttérzésben legyen a vármegye közönségével. El­híresztelték, hogy a főispán és a vármegye közön­­ége között nézeteltérés merült föl. Örömmel kon­statálja, hogy ez a megál­lapít­ás nem felel meg a valóságnak. Thuránszky László főispán harminchét­­éves közigazgatási múltja során óriás szerepet ját­szott a vármegye közgazdasági életében és gis­z tiszta közéleti múltja és nagy közigazgatási tudása teljesen elegendő garancia arra, hogy a vármegye közigazgatása jó kezekbe van letéve. Tudja, hogy az egész akció, a­mely a főispán ellen irányult, egy rendezett tanácsú városból indult ki és hogy annak volt polgármestere szitá­ta ezt a mozgalmat, ő min­den biztosítékát föntorogni látja annak, hogy a fő­ispán a maga hatalmát csakis a kormány, illetve a nemzet érdekében használja. Nem érzi magát indít­tatva, hogy a főispán fölmentése érdekében lépése­ket tegyen és nem helyesli, hogy ebbe a kérdésbe mindenáron pártpolitikát akarnak belekeverni. Ní Zsák József dr. főjegyző beszédére Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter szintén megnyugtató választ adott A küldöttség a miniszterelnök és a miniszterek válaszát megéljenezte és megnyugvással vette tu­domásul. A román király színbeszéde. Kolozsvárról jelentik: A román Parlament új ülésszakának megnyitása Bukarestben a szokásos formaságok között ment végbe. Déli 12 órakor Ferdinánd király felolvasta a trónbeszédet, a­mely a nemzetközi helyzetről szólva kiemelte, hogy Bessiearábia csatlakozását végleg elismerték. Megp­átlanítja a trónbeszéd, hogy Románia és a szövet­ségesek között újítandó a jó viszony, s kiemelte­ an­nak szükségességét, hogy a szomszéd államokkal, vagyis a volt ellenséges államokkal megkezdjék a diplomáciai és a gazdasági összeköttetést. A földosztásra vonatkozóan kijelenti, hogy a parasztságnak elegendő földet kell kapnia. A trónbeszéd e szavakkal végződik: Minden, kinek meg­ kell tennie kötelességét a haza érdeké­ben, a­melyet a hadsereg minden ellenséggel szem­ben meg­­fog tartani (MTI.) Angol francia ellentét a görög kérdésben. Leyguel­ m­iniszter­elnök eredménytelenül tért vissza Parisba. F­ rancia miniszterelnök visszatért London? Arisba. Ez a körülmény megerősíti az angolok­nak azt a nézeteit, hogy a fran­cia politika bizonyos áil­baitottas­ágban szenved. Egyúttal természetesen kidomborítja azt a nagy ellentétet, a­mely a görög kérdésben a francia és az angol álláspont között van és a­mely valószínűtlenné teszi, londoni hírek szerint, a kompromisszumot. A franciáknak az a reménysége, hogy az olasz kormány támogatni fogja az ő álláspontjukat, nem vált valóra, mert az olaszok Konstantin visszatérését, sőt ezenfelül a sévresi békeszerződés másfajta revízióját pártolják, mint a franciák. A görög kérdésben Lo­it Curzon a francia megbízottaknak jegyzéket küldött, a­mely szeriint Törökországnak a tőle már egyszer elvett területeket nem lehet visszaadni. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy athéni kormány politikai és pénzügyi ellenőrzésével a szükséges biztosításokat megszerezzék. Az Echo de Paris szerint Franciaor­szág ellenezni fogja ezt az álláspontot, mert Kon­stantin viszatérését a Görögországgal való pénzügyi és politikai szakításnak tekinti, valamint egynémely terület török kézre való visszajuttatásának. A keleti­ kérdések megoldásáról különben a Temps nyilván hivatalos sugalmazás­a a következő alapelveket ál­lítja föl: 1. A szövetségesek közös érdeke a sévresi szerződés revíziója, hogy a székét Törökországgal helyre lehessen állítani és a bolosevizmus Kis­ ázsiá­­ban való előnyomulásának gátat lehessen vetni. 2. Franciaország érdeke, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjenek a török nacionalistákkal megfelelő ga­ranciák elérése céljából, a­melyek lehetővé teszik, hogy a ciliciai költséges katonai expedíciót ükk­-,

Next