Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
a határozatokat létrehozta. A kölcsönös vendéglátás során egymást dicsőítették az államférfiak, miközben Lloyd George azt találta mondani, hogy Briandról gyakorolt kritikájátkizárólag az ő iránta érzett nagy vonzalma magyarázza. Nem tudhatni, hogy Briand miképpen tűrte ezt a dicséretet, de nekünk nagyon, becses, mert ez a mondás hit tüikre annak a mentalitásnak, amely irányította a párisi konferencia érthetetlen lefolyását. Ezek után már csak az a kérdés, hogy mit szól mhez Németország. A német sajtó egyértelműleg visszautasítja a párisi határozatokat, a német kormány pedig hallgat, mert úgy tesz, mintha, még semmit sem tudna. Simons dr. kívánságára, a kormánynyilatkozat meghallgatására amai birodalmi gyűlést holnapra halasztották- Németország ma nem egyenítő erejű ellenfele az antantnak, de míg az igent ki nem mondotta, addig a párisi konferencia határozatai végérvényeseknek még sem tekinthetők. Lloyd George véleménye az antant munkájáról, Bécsből jelentik Páchból jelentik a Mitrogstournai-pák. Lloyd George az értekezlet befejeztével a francia hírlapírók előtt kijelentette, hogy az értekezletről nyert benyomás kitűnő. Alnémetek bizonyára nem lesznek annyira megelégedve az értekeslet eredményével. A katonai és nem katonai rendszabályokról LloydGeorge azt mondta, hogy óvakodni kell attól, hogy a német vámok ellenőrzését, ami semmiféle kényszerrendszabályt nem jelent, öszszetévesszék a szövetségesek közvetetlen vámigazgatásának a bevezetésével, ami természetesen kényszerrendszabály lenne. Általában igyekeztek mindent elkerülni, ami a németek érzékenységét sértheti. A szövetségesektől távol állott, hogy a németeketlealázzák, inkább arra törekedtek, hogy követeléseik teljesítését biztosítsák. A jóvátételi bizottság folytatni fogja munkáját, mert Franciaország azt kívánja, hogy a követelések teljes összegét megállapítsák és mert számolni kell annak a lehetőségével, hogy Németország nem fogadja el a most létesített megállapodást. Aztán hozzátette: " A konferenciának nagyobb sikere lett volna, ha módjában van saját háborús adósságain kölcsönös törlések módozatairól tárgyalni. Ehhez azonban az lett volna szükséges, hogy Amerika is eljöjjön Pakisba. Amerika ugyanis ma Európának főhitelezője s a legközelebbi jövőre vonatkozó szándékait mi legföljebb csak találgathatjuk s a helyzet olyan, hogy az európai válsággal szemben elfoglalt álláspontjáról sokkal többet nem is fogunk megtudni mindaddig, míg Harding elnök hivatalát el nem foglalja, illetőleg míg meg nem alakíthatja kabinetjét. Ez a tájékozatlanság pedig számunkra igen sajnálatos. Sajnálatos azért, mert bármily egyhangúan határozott is a legfelsőbb tanács a jóvátételi kérdésekről, Európát gazdaságilag nem állítja talpra Amerika segítsége nélkül. Amerika előtt azonban semmiesetre sem tünteti föl kedvező színben a tengerentúli helyzetet Európa csődje. A magam részéről belátom Amerika nehézségeit, de szeretném, ha megértethetném vele a mieinket. Még egyszer ismétlem, hogy nem tudunk önmagunkon segíteni Amerika nélkül. (M. T. I.) Németország elutasítja az antant határozatait? Bécsből jelenti tudósítónk telefonon. A Neue Freie Presse berlini tudósítója beszélgetést folytatott a német kormánynak egyik vezető tagjával, akinek kijelentése szerint Németország már a legközelebbi közös tárgyaláson fellép az antant határozatai ellen, ha azon a tanácskozáson a jóvátétel kérdése egyáltalában szerepelni fog, mert e tárgyalások anyagát állítólag az antant egyéb előterjesztései fogják alkotni. A német kormánynak azonban — folytatta a miniszter — az az álláspontja, hogy az antant jegyzékének követelései a versaillesi békeszerződéssel is ellentétben állnak és a német kormány válaszában ezt az álláspontját a legteljesebb mértékben érvényre fogja juttatni. A német kormány éppen a szövetségesek által érzi feljogosítva magát arra, hogy azokat a követeléseket, melyek életképeségét veszedelmeztetik, visszautasítsa. A német kormánynak egy másik kiváló tagja kijelentette, hogy az antant követelései teljesíthetetlenek és éppen ezért elfogadhatatlanok is. Az összes német pártok, valamint az egész német sajtó teljesen egyértelműen és egyhangúan a párisi határozatok elutasítása mellett foglalték állást. Loucheurnek terve Ausztria fölsegítésére, Párisból jelentik: Loucheurnek a konferencia által elfogadott jelentése, mely az Ausztriának nyújtandó segélyről szól, azt ajánlja a szövetséges kormányoknak, hogy ha az osztrák köztársaság ínségén segíteni akarnak, mondjanak le Ausztriával szemben fennálló valamennyi követelésükről, úgy a jóvátételek szempontjából, mint a megszálló csapatok költségei tekintetében. A jelentés egy osztrák társulat alapítását is tervezi, melyet a különböző országok bankjainak fognak alámnlani. A jelentés továbbá bizonyos rendszabályokat javasol, amelyek a hivatalnokok számának csökkentését, Becslülnépességének megszüntetését és a pénzügyi ellenőrzés létesítését célozza. Ezt az ügyet továbbra is figyelemmel fogják kísérni és legközelebb Trieszt mellett konferencia lesz, melyre az Ausztriát körülvevő valamennyi államot meg fogják hívni. A konferencia célja az, hogy ezeknek az államoknak egymáshoz való viszonyában és Európa e részének szervezetében javulást hozzon létre. (M. T. I.) Budapesti Hírlap (25. ...) 1921 február 1« A török biaönöklés megváltoztatása. — A török nacionalisták sikere. — A török nacionalisták elérték, a mit akartak. Az antant-hatalmak belátva, hogy a sévresi török békeszerződés tarthatatlan, hajlandók revízió ■ dalt venni s a törökök javára megváltoztatni. Annak a hangoztatása, hogy ezzel a Konstantint visszahívott görögökön is ütni akarnak ezzel, csak ürügy. A valóság, hogy az antant tehetetlen a török nacionalistákkal szemben s a helyzetet megoldásra éretté tette, hogy Kemál basa alaposan rávert úgy a Kis- Ázsiában álló francia, mint görög haderőkre. Ijabb erőkifejtésre pedig az antant nem képes. A török nacionalisták esete mutatja: hol lehetnénk ma mi magyarok, ha Károlyi és cinkosai 1918 őszén nem robbantották volna szét teljesen a hadsereget és nem adták volna fel önként határainkat. Konstantinápolyi jelentés szerint Kemál basa angolai kormányát az antant meghívta a februárvégi londoni konferenciára. Kemal feltételei, hogy az idegen csapatok azonnal ürítsenek ki minden Törökországhoz tartozó területet és mondjanak le mindenféle hadikárpótlásról. A görög kormány álláspontja természetesen az, hogy fenn akarja mindenáron tartani Keleten a státuszkvót. A Hitit és Ispzsi Attyamg Vállasán tralnik ? — Ebben állapodtak meg, ha fog ugatniagyarországot át nem adjuk. — A Budapesti Tudósítónak Zágrábi értesülése szerint zágrábi politikai körökben erősen tartja magát az a hir, hogy a jugoszláv-cseh szerződés azokon a Magyarország elleni katonai rendszabályokon kívül, amelyek az esetben lépnének hatályba, ha Magyarország nem vetné magát alá föltétlenül a trianoni szerződés határozmányainak, még arra az esetre is tartalmaz határozmányokat, ha Magyarország önként nem volna hajlandó Nyugatmagyarországot kiüríteni. Magyarországot ez esetben cseh és jugoszláv csapatok szállnák meg. A cseh csapatok a Pozsony—Komárom—Salgótarján—Miskolc vonalon nyomulnának előre ilybol szpvyi lengyel-orosz rémával. — A románok mentegetik a bolysevikok csapatösszevonását. — Kopenhágai jelentés szerint, a lengyel-orosz béketárgyalások válságba kerültek. Ugyanis nem tudtak megegyezni arról az arany mennyiségről, amelyet Oroszország kell, hogy Lengyelországnak szállítson. Joffe kijelentette, hogy Oroszország legfeljebb 30 millió arany rubelt adhat át Lengyelországnak, míg Lengyelország 70 milliót követel. A tárgyalásokat félbeszakították. Újabb ülést eddig még nem rendeltek el. A bolusevikok állítólagos háborús terveinek nemzetközi vonatkozásaiban való megítélése szempontjából nem mindennapi érdekességgel bír a budapesti román követség által közzétett nyilatkozat, mely így szól: Azok a hírek, melyek a besszarábiai katonai műntetekre vonatkoznak — Bukarestből nyert értesülésünk szerint — teljesen valótlanok. A román hadügyminiszter nemrég szemlét tartott a Dnyiszter egész frontján. Megállapította, hogy a Dnyeszter orosz partján lévő bolgsevik csapatokat csakis átszervezés, pihenés és ellátás céljából összpontosították. Csatározások nem fordultak elő. Kire az osztrák kamatodért. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon. A pénzügyi bizottság mai ülésén Klartner dr., a hadiházbizottság elnöke nyilatkozott az osztrák koronaékszerekről. Kijelentette, hogy a koronaékszereket még 1918. november elején Svájcba vitték. Előzőleg ugyanis Berchtold Lipót gróf, volt közös külügyminiszter megjelent a Burg kincstárában és Weckbecker dr. osztályfőnöknél kieszközölte, hogy a koronaékszereket neki szolgáltassák ki. A kincseket Berchtold gróf maga vitte ki Svájcba. Az osztrák kormány most elhatározta, hogy ezekért az ékszerekért, melyeknek egy részét Olaszországnak ígérték oda, pert indít és hogy a koronaékszerek biztosításául a volt osztrák császár magánvagyonát, zár alá veszi. Hartner dr. és a volt császár képviselője között tárgyalás folyik, mely arra irányul, hogy a koronaékszerek dolgában békés megegyezés jöjjön létre. Noha a császár képviselője Hartner dr. eddigi javaslatait elutasította,osztrák részről mégis biztosítottnak látják azt, hogy a koronaékszereket Károly császár semmiesetre sem adja el. A cseh-román határkiigazítást Bécsből jelentik a M. T. Irodának. A Mittags Journal prágai értesülése szerint a cseh-román határ végleges megállapítására kiküldött cseh és román bizottság tegnap közös ülésen elvi megállapodásra jutott. A tulajdonképpeni határmegállapító munkálatok körülbelül egy hét múlva kezdődnek. Az eddigi megegyezés szerint az Erdős Kárpátok egyetlen faluját sem fogják Romániához csatolni. M. T. I. — A Tudományos Akadémia összesütése. — Pekár Gyula cantoiája nyerte a Vojnits,jutalmat. — Két millió koronát adományoztak eddig az Akadémiának. — A Magyar Tudományos Akadémia ma délután Berzeviczy Albert elnöklésével. nagy érdeklődéstől kísért összes ülést tartott, amelyen megjelent József kir. herceg is. Az ülés legfontosabb tárgya az elmúlt évről esedékes Vojnits-jutalom odaítélése volt. A bírálóbizottság nevében Vojnovich Géza levelező tag tett jelentést. Kiemelte, hogy az elmúlt esztendők válságai a szépirodalom terén, nemcsak nálunk, de a külföldön is hanyatlást idéztek elő. A hanyatlásnak legszembetűnőbb jele, hogy az irodalom eltért eredeti eszményi céljaitól és a politika szolgálatába szegődött, nemzet irányt követő egységes irdalom helyett irodalmi pártok keletkeztek, amelyek az egyik, vagy a másik politikai frakcióhoz való tartozásukat fejezték ki irodalmi munkásságukban. Ennek az irodalmi célokat meg nem értő áramlatnak, gátat vetett a nemzeti újjáéledés, amelynek irodalmi téren is egyik legértékesebb képviselője Pekár Gyula. Pekár Gyula Danton című színművében példát szolgáltatott arra, hogy még a történeti hátterű irodalmi alkotásokban is távol lehet tartani az irodalomtól a politikát és előtérbe lehet hozni az emberi léleknek azokat a megnyilatkozásait, amelyek megértésre találnak és nemesítően hatnak bármelyik korban, bármilyen politikai áramlat közepette. A bizottság a jutalomra legérdemesebbnek minősítette Pekár Gyula Danton című színművét és kiemelte azt is, hogy szerzője az elmúlt évben ,4 magyar címü színjátékával olyan művet alkotott, amely a legnagyobb mértékben alkalmas a hazafias érzésnek, a nemzeti önérzetnek a fölkeltésére és ébrentartására. .Az összes ülés egyhangúan hozzájárult a bizottság javaslatához és az 1920. évi Vojnits-díjat Pekár Gyula Danton című színművének ítélte oda. Az összes ülésen Berzeviczy Albert elnök jelentést tett az örvendetes társadalmi mozgalomról, amely a Tudományos Akadémia és általa a magyar tudomány működésének a folytonosságát kívánja az anyagi eszközök megteremtésével biztosítani. Bejelentette az elnök, hogy a kultuszminiszter az állami segítséget 186.000 koronáról 500.000 koronára emelte föl és hogy az Akadémia céljaira újabban küldött adományokból az adományok öszszege közel kétmillió koronára emelkedett. Az újabbb adományozók között van József kir. herceg, aki ötvenezer koronát juttatott az Akadémiának fűtő-anyag beszerzésére. Az adományozók teljes névsorai ez: Eszterházy Pál herceg (250.000 korona), Orosdyai Fülöp báró (100.000 korona), Lengyel Zoltán, (10.000 korona), Lázár Andor budapesti ügyvédi (5000 korona), Halmos Izor (5000 korona), Glück Frigyes (5000 korona), Fekete Gyula kaposvári ügyvéd (1500 korona), Fekete Sándor prinzensdorfi (Ausztria) gyáros (10.000 korona), két magát megnevezni nem kívánó akadémikus (egyenként 10.000 korona), a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (egymillió korona), az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (20.000 korona), az esztergomi főkáptalan (5000 korona) és két névtelen adakozó, az egyik ezer, a másik száz koronával. Közölte az elnök, hogy az adományokból befolyt összegnek felhasználásáról a legközelebb tájékoztatja a közönséget, de máris jelentheti, hogy az összeget elsősorban a Budapesti Szemlének és a Történelmi Szemlének gyakrabban, havonként való megjelentetésére és a könyvkiadványokra kívánják fordítani. Az összes ülés elhatározta, hogy Széchenyi István gróf műveinek kiadásában a Történelmi Társulattal a Tudományos Akadémia együtt kíván működni és ezért Széchenyi-bizottságát kiegészíti. A bizottság női tagjai lettek: Balogh Jenő, Angyal Dávid, Csánky Dezső, Concha Győző, Domanovszky Sándor, Gaál Jenő, Fejérpataky László és a Széchenyi-nemzetség részéről Széchenyi Emil gróf. Baligh Jenő főtitkár bejelentené, hogy a Teleki-díj birálóbizotságába a Nemzeti Színház Mihályfy Károly és Gyenes László színművészeket küldte ki.