Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-16 / 37. szám

.1921 február 16. Budapesti Hirap­a­. * (Bársony István legújabb elbeszélései.) Magyar élet címmel huszonkét elbeszélést, termé­keny szellemének legújabb alkotásait foglalta kö­tetbe Bársony István. Az elbeszélések legnagyobb része derűs, verpfényes életkép a magyar falvak, tanyák, pusztáknak világából. Sötét, borús tónusa csak néhány akad közöttük. Az alapmotívum, a­me­lyet Bársony István novelláiban az ötletekben gaz­­dag elbeszélő könnyedségével variál, a szerelem. Itt idillikus formában, amott őszinte mélységében és szelíd nyugodtságában, másutt szilaj vadságában, vagy végzetesen nyilatkozik meg az emberi­­ szenvedélye. Az író mindig megtalálja és mesterien megfesti a környezetet, a­melybe a szerelmi törté­netek, alakjainak lelki hangulata beleülik. A legsi­kerültebbek természetesen azok a novellák, a­me­lyeknek milliója az erdők, a mezők világa, a szerző legkedvesebb terrénuma. A novellás kötetet a Pallas 2rti el tel . (Hunyadiak.) Gajdács Pál ezzel a címmel verses trilógiát irt, a­mely a forradalom első napjaiban jelent meg. A művet a Kisfaludy-'­árvaság elismerő di­csérete koszorúzza. Kern rajtunk múlott, hogy a sikerült költői alkotással eddig nem foglal­kozhattunk és mé ig csak röviden emlékezhetünk meg róla. Az igaz magyar lélek őszinte lelkesedése szól hozzánk a kiváló verselő­­készséggel megírt munka minden sorából A költő lelke meleg szeretettel és rajongással csüng a múlt idők di­csőségén. A rímek pompás muzsikája kíséri mindvégig az élvezetes elbeszélést. Melegen ajánljuk magyar né­pünknek, a szegény, agyonsanyargatott ország hű fiai­nak szeretettbe Gajdács Pál könyvét, a­melynek szerzője többször hangoztatta, hogy nem a kritikusoknak, hanem a magyar népnek írja verses elbeszéléseit, a­minő a ré­gebben megjelent Simonyi József, a híres óbester című műve is- Gajdács Pál hetvennégy esztendős, Tótkomló­son lelkészkedik- Ma is fiatalos lelkesedéssel rrogat kö­zönségének. A Hunyadiak tetszetős kiállításban a Kul­túra könyvkiadóvállalat adta ki. * („Csodálatos élet.“) Az Elsodort falu sokat emlegetett szerzőjének, Szabó Dezsőnek új regénye nagyobb részében fantasztikus, bizarr mese, a­mely nemcsak a valószínűség szabályaihoz nem tartja magát, hanem a lehetőségek határain is messze túllép, s az emberi lélek rajza helyett kép­telen alakokat állít be soha nem létezett országok­nak nem e föld törvényei szerint alakuló viszony­latai közé. Kezdődik és végződik a regény egy három­­széki kis faluban, a­hol Szabó Pista a szokásos falusi gyerek­ életet éli, majd derék anyját is sírba vivő duhaj legénnyé növekedik, s a­hová aztán — elkerülvén onnét — érett férfi korában kerül csak vissza, hogy mint jóravaló, istenfélő ember haljon meg, nagy család pátriárkájaként, késő aggkorában. Ez a kezdet és vég a regénynek felerészét sem teszi; a mű közepe pedig — több mint fele — a szerző nekieresztett fantáziájának vágtatása, tü­skön-bok­­ron, világrészeken és óceánokon át, eltiporva az emberi léleknek, sőt a testi világnak törvényeit is. Szabó Pista ugyanis az édesanyja halála után vi­lággá megy — s itt a szerző teljességgel elveszti lábai alól a reális élet talaját. A bujdosó legény a r­engetegben egy mesébe való öregasszonyhoz, majd az akasztófa-hegyen egy különös családhoz jut — s ezek már mind nem valósférű emberek, hanem fantomok, elvont fogalmak megszemélyesített hor­dozói. Azután nagyvárosba kerül az ifjú, kitartott szeretője lesz egy nálánál jóval öregebb kofának, majd egy előkelő úr házában talál otthont, kimű­­velődi­k, elveszi a szépséges kisasszonyt, kitől azon­ban hamar megugrik, mert kisül, hogy az voltakép­pen egy bestia, a­ki — horribile dict­u — egy való­ságos majommal fajtalankodik. Innen egy mesebeli’ szigetre — a „jó kacagás vallásáénak hivei közé vetődik a mindjobban ködalakíká híguló hős, ott kezébe kerül a főhatalmi, férje lesz a király leányá­nak, de nyomban el is menekül a szigetről — egy végtelen nagy pusztába jut, hol egy négykézláb járó, állatikig üvöltő remetével keveredik ismeret­ségbe. tatál egy kincsekkel megrakott batyut, elvi­torláz európai országokba, egy igen nagy városban fényes életet él, elveri mindenét, útszéli árok part­jára ikerül, ott vándorló komédiások szedik föl, s mikor azok — hosszú betegség után hatottnak vél­vén — kidobják kocsijukból. Pista magához tér, tovább vándorol és szerencsésen visszajut Székely­földre, a­hol aztán boldogan él, míg — mint mond­tuk — hetvenkét esztendős korában meg nem hal. A regénynek fantaszikus része — talán Franco­t­ti a tőle hatása alatt — úgy látszik, szatirikus szim­bólumok tárháza akar lenni, de a szimbólum sok­szor homályos benne, a szatíra gyakran érthetetlen, s az egész mese — sok durvasággal megtűzdelve — egy nagy összevisszaság érzetét kelti föl. Még visszá­sabbá teszi a mű hatását, hogy miután a lehetetlen történet eleje és vége a valószínűség világában ját­szik — így olyan összhangtalanság áll be, hogy az a regény sikerét akkor is kockázatossá tenné, ha az igazi életnek a mű kezdetét és befejezését tevő rajza kifogástalan lenne. Ez azonban , a szerzőnek néhány tagadhatatlanul fényes írói tulajdonságát elismerve, sem­ mondható. Mert Szabó Dezső is bele­esik abba a manapság gyakori tévedési­e, hogy az élet jelenségeinek pontos megfigyelését és apróléko­san hű rajzát már művészetnek gondolja. Meglehet ,— talán bizonyos is, — hogy a falu emberei olvasói durván, érzékiesen beszélnek, olyan istentelenül ká­romkodnak, mint a­hogy Szabó Dezső a maga szé­kely alakjait meg-megszólaltatja, s természetesen az is megfelel a való igazságnak, hogy az emberi és állati életnek vannak igen közönséges, egyáltalá­ban nem esztétikus megnyilvánulásai; de ha a regényíró mindezeket leplezetlenül elmondja és megörökíti , az nem művészi realizmus, hanem nagyon is művészietlen dekadencia. S miért enged ennek a divatos kísértésnek nagy készséggel olyan író, mint Szabó Dezső, a­kinek a sok ízléstelen kiszólás mellett is általéiban zamatos magyarsága stílusában hellyel-sözzel olyan gyönyörű képek ragyognak, hogy előttük valóban meg kell hajolnia a kritikának Igaz, hogy a képek hajszolásában él, halmozásában színén túlságba megy — a komoly hatás kárára — a szerző, mert stílusa annyira a képeken és hasonlatokon nyug­szik, hogy a sok kép virágos fájától sokszor alig lehet látni a jellemrajz erdejét. Ha nem cifrázná mondanivalóit oly túlon­túl, ha nem igyekeznék minden egyszerű megállapítását képbe rejteni, s minden kijelentése mellé hasonlatot keresni el­kerülhetné írásmódjának azt a túlterheltségét, a­mi hamarosan elfárasztja, később pedig egyenesen bo­­szantja az olvasót. Ez az írói tulajdonsága Szabó Dezsőnek erő­sen mutatkozott már az Elsodort falu­ kart is — a­mely mű azonban, minden hibája és túlzásai mellett is sokkal jelentékenyebb és sikerültebb alkotás a Csodálatos ételről. Ez az új regény még azt a sej­telmet is fölkelti az olvasóban, hogy a szerkesztés­ben különben sem elsőrangú Szabó Dezső jellerv­­rajzoló tehetsége is — bár erőteljesség kétségbe­vonhatatlan — kissé szű­kkörü. Mert ime, a Csodála­tos élet Szabó Pistája — mint emberi lélek — tel­jesen ikertestvére az Elsodort falu hősének, Böjthe Jancsinak; s ha amabban a regényben pápista szé­kelyek szerepelnek is, mig emebben kálvinisták, s ha emitt inkább az úri rend alakjai állnak előtér­ben, amott meg a szorosabb értelemben vett nép fiai — azért mindkét regény alakjai — persze nem szólva az új regénynek emberi mértékkel nem mér­hető fantasztikus szereplőiről — környezetrajzostól együtt sokkal egyformábbak, hogysem az ne menne az újabb regény érdekességének, sőt irodalmi érté­kének is rovására. (*­• k.) KÖZGAZDASÁG. A tőzsdei lanyh­aság és a pénzintézetek. — Budapesti tőzsde. — A budapesti értéktőzsde ma is l­anyha volt. Ki. Jánosén kezdetben valósággal feneket­len üzletfelem­ség nyomta rá a maga bélyegét. Mindenből csak áru volt, a lomha pénz csak későig bújt elő álmosan és nesztelen léptekkel járt körül. Némely helyen javí­tott az árfolyamokon és bizalmat keltett, a csügge­­dőkben. Lendületet azonban nem tudott belevonni az üzletbe. Ilyen, vagy még ilyenebb a helyzet már napok óta. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy a lanyhaság egyik legfőbb oka abban a tartózkodó magatartás­­ban keresendő, melyet a pénzintézetek a lombardhi­tel kérdésében tanúsítanak. A Hegedűs Lóránt által jósolt pénzszűke már előreveti árnyékát, némikép­pen már itt is van és ez a bankok eljárásában nyer legjellemzőbben kifejezést A konkremin nyerészke­dési szándékból csak mélyít a viszonyok előidézte szakadékon. Várjon mi készteti a pénzintézeteket erre a magatartásra? A válasz nagyon egyszerű: a vagyon­­vált­sággal összefüggő kötelezettségekre való felké­szülés. Hogy a vagyonváltság milyen igényeket tá­maszt a pénzintézetekkel szemben; hogy milyen ösz­­szegeket kell készen tar­tniuk az államkincstár ré­szére, ennek illusztrálására egy példát hozunk föl­vegyünk egy előkelő középintézetet, mely zálogle­veleket bocsát ki és melynek patronázsa alatt két más vállalat húzódik meg. Ennek az intézetnek száz millió korona az alaptőkéje és háromszáz millió ko­rona a betétállománya. Ezekből pedig vagyonváltség címén a következő összegeket kell majd fizetnie és természetesen már jelenleg összegyűjtenie: A 100 millió részvénytőke után 15 millió A 300 millió betét után k­­b. 30 millió Osztalék-szelvényre 8 millió A két hozzátartozó int. szelvényeire 10 millió Százhetven millió záloglevél után 5 millió Összesen tehát 68 millió koronát kell rezer­válnia ennek a százmillió korona alaptőkével bíró intézetnek az illam részére. Miután pedig rekesz­­kompt nincs, Bécsnek magának is kevés a pénze, a cseh bankok peddig maguk fizetnek a betétek nt-án hat százalék kamatot, világos, hogy idegen pénzt sem lehet szerezni. Ilyen körülmények között kérdezzük, mi telik lombard-kölcsönökre és a tőzsdei üzlet táplálására? Azt hisszük, ez a példa élesen világít bele a lanyha­­ság fő okába és mutatja, hogy a kontremin csak ki­használója, de nem előidézője egy Önreagáló­ adódó helyzetnek. A mai tőzsdei záróárfolyamok: Angol-Magyar Bank 885, Iparbank 570, Földhitel­bank 3925, Hazai Bank 710, Herraes 440, Agrárbank 470, Magyar hitel 1880, Ingatlanbank 1010, Forgalmi Bank 600, Jelzálogbank 450, Kereskedelmi Hitelbank 442, Leszámítoló Bank 795, Magyar-Olasz Bank 443, Merkúr 365, Nemzeti 700, Kereskedelmi Bank 7700, Bos­­nyák agrárbank 1210, Belvárosi 870, Lipótvárosi 341, Általános Tak. 1200, Moktár 2050, Pesci Hazai 23­ 230, Első magyar biztosító 40.000, Foncsére 3000, Magyar jég 760, Borsódmiskolci 377­5, Konkordia 2900, Első buda­pesti 5900, Gizella 2075, Hungária 2400, Pesti Viktória 9300, Beocsini 6400, Szentőrinci 1900, Cement 2350, Bánya-kohó 4675, István,tégla 940, Kőbányai gőztégla­ 2250, Drajche 4600, Aszfalt 1700, Kerámia 1975, Újlaki 2400, Általános kőszén 9275, Északmagyarországi 3000, Elostván 3575, Salgótarjáni 7200, Urikánya 3530, A£hA­­nasum 3050, Révai 900, Kóburg 4000, Csáky 1475, Gaz­dasági gépgyár 1825, Fegyvergyár 1920, Ganz—Danu­bius 20.800, Ganz villamossági 4850, Győrffy—VFoni 830, Láng 1­330, Lipták 623, Acél 4650, Magyar-belga 2500, Rimamurányi 3500, Boessemann 1475, Schlick 1379, Schuller 1400, Tendloff—Dittrica 1340, Wörner 1140, Al­­gis 4800, Bárdi 665, Baróti 1500, Béni 3700, Chininu 2250, Dinien 6200, Izzó 4950, Győri textil 2480, Ma.-* gyár papír 4300, Spódhium 3800, Féltés 6700, Flóra 3250, Goldberger 1800, Haltenyésztő 4150, Műtrágya 3800, Kanon 2225, Király sert. 2750, Klotild 5050, Ma­gyar cukor 18.000, Lámpa 3100, Gázizzó 2900, Égisz 915, Schwartzer 1180, Őstermelő 1100, Gu­mmi 4100, Vasúti forg. 3200, Városfejlesztő 1210, Marosi petr. 2050, Óceán 1650, Olaj 3650, Phőbus 1080, Szikra 3325, Tele­fon 4200, Török 530, Vasmegyei villamos 1550,­ Brassói 5200, Egyesült fa 1575, Guttmann 4950, Hazai fatermelő 5350, Kőrösbányai 1080, Kronberger 1625, Magyar ált. fa 3086, Magyar erdő 1920, Magyar Lloyd 2700, Malom­­soky 1250, Nemzeti fa 2450, Nasici 15.700, Neuschloss— Lichdig 1700, Országos fa 2635, Rézbányás 4375, Szla­vónia 4000, Viktória bútor 11­40, Zabolai 3500, Zentai 3500, Merkúr fa 920, Adria 9200, Atlanták a. 6200, Lei­vante 6650, Tröszt 3325, Közúti 1400, Délivasút 2295. Áramvasut 3900. Valuták: Márka 9.05­—S.S., líra 19.35—19, osz­trák korona 0.76—0.73, rubel 3.32—2.20, lei 7.06—1.95,, francia frank 37.50—36, svájci frank 84—82, szdasd 1­6.84—6.60, korona-dinár 14.15—13.90, frank-dinár 13.90, leva 6.46—6.20, font 2020—1980, dollár 512—495, arany 1650—1610, bécsi kifizetés 73—79. A süriki devizapiac mai zárlata, a tegnapi zárlat­tal összehasonlítva: Budapest 1.15 (1-Házi, Beorfe, 10.47% (10.55), Newyork 606 (612), London 23.70 (23.78), Paris 44.30 (44.40), Milánó 22.25 (22.40), Prága S.­­ (7.90), Zágráb 4.50 (4.25), Bukarest 8­60 (4.30), Varsó 0.80 (0.90), Bécs 1.50 ,(1.50), Osztrák bélyegzett korona 1.05 (1.05.)­­ .­ — A német sajtó Hegedűs L­órántról. A’ Wirtschaftliche Nachrichten aus dem Ruhrgebiet, Németország egyik legnagyobb és legtekintélyesebb ipari lapja nagy cikket Mentel Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter személyének és programjának. Olyan minisztert lát Hegedűsben, ki ellentétben a többi államférfival, valóban antikommunista poli­tikát csinál. Olyan embernek nézi, ki szembedlerine­­sen akar és a­ki elég okos és szakképzett ahhoz, hogy tudja, mit lehet akarni. Hegedűsben van lo­gika és merészség. Függetlenül sti utca hangul­átá­tól és attól, a­mit szociális tekinteteknek, neveznek,, halad a maga célja felé. Nem békál a kor kommá-? írnia, szocialista, nacionalista tévedései előtt és leg­főbb programja az emberi munka fölszabadítása. Ilyenfajta férfiú, mint Hegedűs egy­­esn ül most az európai államok miniszteri székében, mert mind­egyik többé-kevésbbé nem a szakértelem és az okosság politikáját követi, hanem az utca oktalan­ságának politikáját. Ha Hegedűsnek munkája si­kerül, joga lesz azt mondani: „Én befejeztem a háborút.“ Mi pedig ehhez hozzátehetjük, hogy si­ker esetén egyúttal mindazok tanítómesterének fog bizonyulni, kik az európai béke létrejöttének nagy munkáján dolgoznak. — A Kassa—Oderbergi Vasút átvétele. A csehek tudvalévően törvényt hoztak, mely szerint a területükön lévő magánvasutaskat még az engedélye­sek hozzájárulása nélkül is állami igazgatásba át­vehetik. A Kassa—Oderbergi Vasút dolgában azon­ban a cseh kormány jónak látta, hogy az átvételt nem egyoldalúan, hanem az engedélyesekkel egyet­értően vigye keresztül és evégből formális üzemi szerződést kössön. E szerződés alapján a Kassa— Oderbergi Vasutat­ ez évi február elsejével már át is vették a cseh államvasút igazgatásába. E­z üzemi szerződés jóváhagyása céljából a Kassa—Oderbergi Vasút igazgatósága Sieghart Rudolf dr. elnökletével tartott ülésén március 4-ikér a rendkívüli közgyűlés megtartását határozta el. Ezzel kapcsolatban az igazgatóság a rendkívüli közgyűlésnek nagyszabású pénzügyi műveletet javasol a vasút összes elsőbb­ségi kötvényeinek cseh értékre való átkonvertálása céljából. Elsősorban az összes még ki nem sorsolt kistre­­ngeket azonnal visszafizetésre fogják kisorsolni, még­ppedig oly módon, hogy a visszafizetendő összegek a kö­vetkező átszűrni (ám­ kulcs alapján kerülnének magyar Mindennemű nő! musslin ibe )jm harisnya, íjSS2SSS1, párja: I­Sw 11 Ili • 1 Kapható: Salamon-cég, Rákóczhit 40. & _________________________ .

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék