Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)
1921-02-16 / 37. szám
.1921 február 16. Budapesti Hirapa. * (Bársony István legújabb elbeszélései.) Magyar élet címmel huszonkét elbeszélést, termékeny szellemének legújabb alkotásait foglalta kötetbe Bársony István. Az elbeszélések legnagyobb része derűs, verpfényes életkép a magyar falvak, tanyák, pusztáknak világából. Sötét, borús tónusa csak néhány akad közöttük. Az alapmotívum, amelyet Bársony István novelláiban az ötletekben gazdag elbeszélő könnyedségével variál, a szerelem. Itt idillikus formában, amott őszinte mélységében és szelíd nyugodtságában, másutt szilaj vadságában, vagy végzetesen nyilatkozik meg az emberi szenvedélye. Az író mindig megtalálja és mesterien megfesti a környezetet, amelybe a szerelmi történetek, alakjainak lelki hangulata beleülik. A legsikerültebbek természetesen azok a novellák, amelyeknek milliója az erdők, a mezők világa, a szerző legkedvesebb terrénuma. A novellás kötetet a Pallas 2rti el tel . (Hunyadiak.) Gajdács Pál ezzel a címmel verses trilógiát irt, amely a forradalom első napjaiban jelent meg. A művet a Kisfaludy-'árvaság elismerő dicsérete koszorúzza. Kern rajtunk múlott, hogy a sikerült költői alkotással eddig nem foglalkozhattunk és mé ig csak röviden emlékezhetünk meg róla. Az igaz magyar lélek őszinte lelkesedése szól hozzánk a kiváló verselőkészséggel megírt munka minden sorából A költő lelke meleg szeretettel és rajongással csüng a múlt idők dicsőségén. A rímek pompás muzsikája kíséri mindvégig az élvezetes elbeszélést. Melegen ajánljuk magyar népünknek, a szegény, agyonsanyargatott ország hű fiainak szeretettbe Gajdács Pál könyvét, amelynek szerzője többször hangoztatta, hogy nem a kritikusoknak, hanem a magyar népnek írja verses elbeszéléseit, aminő a régebben megjelent Simonyi József, a híres óbester című műve is- Gajdács Pál hetvennégy esztendős, Tótkomlóson lelkészkedik- Ma is fiatalos lelkesedéssel rrogat közönségének. A Hunyadiak tetszetős kiállításban a Kultúra könyvkiadóvállalat adta ki. * („Csodálatos élet.“) Az Elsodort falu sokat emlegetett szerzőjének, Szabó Dezsőnek új regénye nagyobb részében fantasztikus, bizarr mese, amely nemcsak a valószínűség szabályaihoz nem tartja magát, hanem a lehetőségek határain is messze túllép, s az emberi lélek rajza helyett képtelen alakokat állít be soha nem létezett országoknak nem e föld törvényei szerint alakuló viszonylatai közé. Kezdődik és végződik a regény egy háromszéki kis faluban, ahol Szabó Pista a szokásos falusi gyerek életet éli, majd derék anyját is sírba vivő duhaj legénnyé növekedik, s ahová aztán — elkerülvén onnét — érett férfi korában kerül csak vissza, hogy mint jóravaló, istenfélő ember haljon meg, nagy család pátriárkájaként, késő aggkorában. Ez a kezdet és vég a regénynek felerészét sem teszi; a mű közepe pedig — több mint fele — a szerző nekieresztett fantáziájának vágtatása, tüskön-bokron, világrészeken és óceánokon át, eltiporva az emberi léleknek, sőt a testi világnak törvényeit is. Szabó Pista ugyanis az édesanyja halála után világgá megy — s itt a szerző teljességgel elveszti lábai alól a reális élet talaját. A bujdosó legény a rengetegben egy mesébe való öregasszonyhoz, majd az akasztófa-hegyen egy különös családhoz jut — s ezek már mind nem valósférű emberek, hanem fantomok, elvont fogalmak megszemélyesített hordozói. Azután nagyvárosba kerül az ifjú, kitartott szeretője lesz egy nálánál jóval öregebb kofának, majd egy előkelő úr házában talál otthont, kiművelődik, elveszi a szépséges kisasszonyt, kitől azonban hamar megugrik, mert kisül, hogy az voltaképpen egy bestia, aki — horribile dictu — egy valóságos majommal fajtalankodik. Innen egy mesebeli’ szigetre — a „jó kacagás vallásáénak hivei közé vetődik a mindjobban ködalakíká híguló hős, ott kezébe kerül a főhatalmi, férje lesz a király leányának, de nyomban el is menekül a szigetről — egy végtelen nagy pusztába jut, hol egy négykézláb járó, állatikig üvöltő remetével keveredik ismeretségbe. tatál egy kincsekkel megrakott batyut, elvitorláz európai országokba, egy igen nagy városban fényes életet él, elveri mindenét, útszéli árok partjára ikerül, ott vándorló komédiások szedik föl, s mikor azok — hosszú betegség után hatottnak vélvén — kidobják kocsijukból. Pista magához tér, tovább vándorol és szerencsésen visszajut Székelyföldre, ahol aztán boldogan él, míg — mint mondtuk — hetvenkét esztendős korában meg nem hal. A regénynek fantaszikus része — talán Francotti a tőle hatása alatt — úgy látszik, szatirikus szimbólumok tárháza akar lenni, de a szimbólum sokszor homályos benne, a szatíra gyakran érthetetlen, s az egész mese — sok durvasággal megtűzdelve — egy nagy összevisszaság érzetét kelti föl. Még visszásabbá teszi a mű hatását, hogy miután a lehetetlen történet eleje és vége a valószínűség világában játszik — így olyan összhangtalanság áll be, hogy az a regény sikerét akkor is kockázatossá tenné, ha az igazi életnek a mű kezdetét és befejezését tevő rajza kifogástalan lenne. Ez azonban , a szerzőnek néhány tagadhatatlanul fényes írói tulajdonságát elismerve, sem mondható. Mert Szabó Dezső is beleesik abba a manapság gyakori tévedésie, hogy az élet jelenségeinek pontos megfigyelését és aprólékosan hű rajzát már művészetnek gondolja. Meglehet ,— talán bizonyos is, — hogy a falu emberei olvasói durván, érzékiesen beszélnek, olyan istentelenül káromkodnak, mint ahogy Szabó Dezső a maga székely alakjait meg-megszólaltatja, s természetesen az is megfelel a való igazságnak, hogy az emberi és állati életnek vannak igen közönséges, egyáltalában nem esztétikus megnyilvánulásai; de ha a regényíró mindezeket leplezetlenül elmondja és megörökíti , az nem művészi realizmus, hanem nagyon is művészietlen dekadencia. S miért enged ennek a divatos kísértésnek nagy készséggel olyan író, mint Szabó Dezső, akinek a sok ízléstelen kiszólás mellett is általéiban zamatos magyarsága stílusában hellyel-sözzel olyan gyönyörű képek ragyognak, hogy előttük valóban meg kell hajolnia a kritikának Igaz, hogy a képek hajszolásában él, halmozásában színén túlságba megy — a komoly hatás kárára — a szerző, mert stílusa annyira a képeken és hasonlatokon nyugszik, hogy a sok kép virágos fájától sokszor alig lehet látni a jellemrajz erdejét. Ha nem cifrázná mondanivalóit oly túlontúl, ha nem igyekeznék minden egyszerű megállapítását képbe rejteni, s minden kijelentése mellé hasonlatot keresni elkerülhetné írásmódjának azt a túlterheltségét, ami hamarosan elfárasztja, később pedig egyenesen boszantja az olvasót. Ez az írói tulajdonsága Szabó Dezsőnek erősen mutatkozott már az Elsodort falu kart is — amely mű azonban, minden hibája és túlzásai mellett is sokkal jelentékenyebb és sikerültebb alkotás a Csodálatos ételről. Ez az új regény még azt a sejtelmet is fölkelti az olvasóban, hogy a szerkesztésben különben sem elsőrangú Szabó Dezső jellervrajzoló tehetsége is — bár erőteljesség kétségbevonhatatlan — kissé szűkkörü. Mert ime, a Csodálatos élet Szabó Pistája — mint emberi lélek — teljesen ikertestvére az Elsodort falu hősének, Böjthe Jancsinak; s ha amabban a regényben pápista székelyek szerepelnek is, mig emebben kálvinisták, s ha emitt inkább az úri rend alakjai állnak előtérben, amott meg a szorosabb értelemben vett nép fiai — azért mindkét regény alakjai — persze nem szólva az új regénynek emberi mértékkel nem mérhető fantasztikus szereplőiről — környezetrajzostól együtt sokkal egyformábbak, hogysem az ne menne az újabb regény érdekességének, sőt irodalmi értékének is rovására. (*• k.) KÖZGAZDASÁG. A tőzsdei lanyhaság és a pénzintézetek. — Budapesti tőzsde. — A budapesti értéktőzsde ma is lanyha volt. Ki. Jánosén kezdetben valósággal feneketlen üzletfelemség nyomta rá a maga bélyegét. Mindenből csak áru volt, a lomha pénz csak későig bújt elő álmosan és nesztelen léptekkel járt körül. Némely helyen javított az árfolyamokon és bizalmat keltett, a csüggedőkben. Lendületet azonban nem tudott belevonni az üzletbe. Ilyen, vagy még ilyenebb a helyzet már napok óta. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy a lanyhaság egyik legfőbb oka abban a tartózkodó magatartásban keresendő, melyet a pénzintézetek a lombardhitel kérdésében tanúsítanak. A Hegedűs Lóránt által jósolt pénzszűke már előreveti árnyékát, némiképpen már itt is van és ez a bankok eljárásában nyer legjellemzőbben kifejezést A konkremin nyerészkedési szándékból csak mélyít a viszonyok előidézte szakadékon. Várjon mi készteti a pénzintézeteket erre a magatartásra? A válasz nagyon egyszerű: a vagyonváltsággal összefüggő kötelezettségekre való felkészülés. Hogy a vagyonváltság milyen igényeket támaszt a pénzintézetekkel szemben; hogy milyen öszszegeket kell készen tartniuk az államkincstár részére, ennek illusztrálására egy példát hozunk fölvegyünk egy előkelő középintézetet, mely zálogleveleket bocsát ki és melynek patronázsa alatt két más vállalat húzódik meg. Ennek az intézetnek száz millió korona az alaptőkéje és háromszáz millió korona a betétállománya. Ezekből pedig vagyonváltség címén a következő összegeket kell majd fizetnie és természetesen már jelenleg összegyűjtenie: A 100 millió részvénytőke után 15 millió A 300 millió betét után kb. 30 millió Osztalék-szelvényre 8 millió A két hozzátartozó int. szelvényeire 10 millió Százhetven millió záloglevél után 5 millió Összesen tehát 68 millió koronát kell rezerválnia ennek a százmillió korona alaptőkével bíró intézetnek az illam részére. Miután pedig rekeszkompt nincs, Bécsnek magának is kevés a pénze, a cseh bankok peddig maguk fizetnek a betétek nt-án hat százalék kamatot, világos, hogy idegen pénzt sem lehet szerezni. Ilyen körülmények között kérdezzük, mi telik lombard-kölcsönökre és a tőzsdei üzlet táplálására? Azt hisszük, ez a példa élesen világít bele a lanyhaság fő okába és mutatja, hogy a kontremin csak kihasználója, de nem előidézője egy Önreagáló adódó helyzetnek. A mai tőzsdei záróárfolyamok: Angol-Magyar Bank 885, Iparbank 570, Földhitelbank 3925, Hazai Bank 710, Herraes 440, Agrárbank 470, Magyar hitel 1880, Ingatlanbank 1010, Forgalmi Bank 600, Jelzálogbank 450, Kereskedelmi Hitelbank 442, Leszámítoló Bank 795, Magyar-Olasz Bank 443, Merkúr 365, Nemzeti 700, Kereskedelmi Bank 7700, Bosnyák agrárbank 1210, Belvárosi 870, Lipótvárosi 341, Általános Tak. 1200, Moktár 2050, Pesci Hazai 23 230, Első magyar biztosító 40.000, Foncsére 3000, Magyar jég 760, Borsódmiskolci 3775, Konkordia 2900, Első budapesti 5900, Gizella 2075, Hungária 2400, Pesti Viktória 9300, Beocsini 6400, Szentőrinci 1900, Cement 2350, Bánya-kohó 4675, István,tégla 940, Kőbányai gőztégla 2250, Drajche 4600, Aszfalt 1700, Kerámia 1975, Újlaki 2400, Általános kőszén 9275, Északmagyarországi 3000, Elostván 3575, Salgótarjáni 7200, Urikánya 3530, A£hAnasum 3050, Révai 900, Kóburg 4000, Csáky 1475, Gazdasági gépgyár 1825, Fegyvergyár 1920, Ganz—Danubius 20.800, Ganz villamossági 4850, Győrffy—VFoni 830, Láng 1330, Lipták 623, Acél 4650, Magyar-belga 2500, Rimamurányi 3500, Boessemann 1475, Schlick 1379, Schuller 1400, Tendloff—Dittrica 1340, Wörner 1140, Algis 4800, Bárdi 665, Baróti 1500, Béni 3700, Chininu 2250, Dinien 6200, Izzó 4950, Győri textil 2480, Ma.-* gyár papír 4300, Spódhium 3800, Féltés 6700, Flóra 3250, Goldberger 1800, Haltenyésztő 4150, Műtrágya 3800, Kanon 2225, Király sert. 2750, Klotild 5050, Magyar cukor 18.000, Lámpa 3100, Gázizzó 2900, Égisz 915, Schwartzer 1180, Őstermelő 1100, Gummi 4100, Vasúti forg. 3200, Városfejlesztő 1210, Marosi petr. 2050, Óceán 1650, Olaj 3650, Phőbus 1080, Szikra 3325, Telefon 4200, Török 530, Vasmegyei villamos 1550, Brassói 5200, Egyesült fa 1575, Guttmann 4950, Hazai fatermelő 5350, Kőrösbányai 1080, Kronberger 1625, Magyar ált. fa 3086, Magyar erdő 1920, Magyar Lloyd 2700, Malomsoky 1250, Nemzeti fa 2450, Nasici 15.700, Neuschloss— Lichdig 1700, Országos fa 2635, Rézbányás 4375, Szlavónia 4000, Viktória bútor 1140, Zabolai 3500, Zentai 3500, Merkúr fa 920, Adria 9200, Atlanták a. 6200, Leivante 6650, Tröszt 3325, Közúti 1400, Délivasút 2295. Áramvasut 3900. Valuták: Márka 9.05—S.S., líra 19.35—19, osztrák korona 0.76—0.73, rubel 3.32—2.20, lei 7.06—1.95,, francia frank 37.50—36, svájci frank 84—82, szdasd 16.84—6.60, korona-dinár 14.15—13.90, frank-dinár 13.90, leva 6.46—6.20, font 2020—1980, dollár 512—495, arany 1650—1610, bécsi kifizetés 73—79. A süriki devizapiac mai zárlata, a tegnapi zárlattal összehasonlítva: Budapest 1.15 (1-Házi, Beorfe, 10.47% (10.55), Newyork 606 (612), London 23.70 (23.78), Paris 44.30 (44.40), Milánó 22.25 (22.40), Prága S. (7.90), Zágráb 4.50 (4.25), Bukarest 860 (4.30), Varsó 0.80 (0.90), Bécs 1.50 ,(1.50), Osztrák bélyegzett korona 1.05 (1.05.) . — A német sajtó Hegedűs Lórántról. A’ Wirtschaftliche Nachrichten aus dem Ruhrgebiet, Németország egyik legnagyobb és legtekintélyesebb ipari lapja nagy cikket Mentel Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter személyének és programjának. Olyan minisztert lát Hegedűsben, ki ellentétben a többi államférfival, valóban antikommunista politikát csinál. Olyan embernek nézi, ki szembedlerinesen akar és aki elég okos és szakképzett ahhoz, hogy tudja, mit lehet akarni. Hegedűsben van logika és merészség. Függetlenül sti utca hangulátától és attól, amit szociális tekinteteknek, neveznek,, halad a maga célja felé. Nem békál a kor kommá-? írnia, szocialista, nacionalista tévedései előtt és legfőbb programja az emberi munka fölszabadítása. Ilyenfajta férfiú, mint Hegedűs egyesn ül most az európai államok miniszteri székében, mert mindegyik többé-kevésbbé nem a szakértelem és az okosság politikáját követi, hanem az utca oktalanságának politikáját. Ha Hegedűsnek munkája sikerül, joga lesz azt mondani: „Én befejeztem a háborút.“ Mi pedig ehhez hozzátehetjük, hogy siker esetén egyúttal mindazok tanítómesterének fog bizonyulni, kik az európai béke létrejöttének nagy munkáján dolgoznak. — A Kassa—Oderbergi Vasút átvétele. A csehek tudvalévően törvényt hoztak, mely szerint a területükön lévő magánvasutaskat még az engedélyesek hozzájárulása nélkül is állami igazgatásba átvehetik. A Kassa—Oderbergi Vasút dolgában azonban a cseh kormány jónak látta, hogy az átvételt nem egyoldalúan, hanem az engedélyesekkel egyetértően vigye keresztül és evégből formális üzemi szerződést kössön. E szerződés alapján a Kassa— Oderbergi Vasutat ez évi február elsejével már át is vették a cseh államvasút igazgatásába. Ez üzemi szerződés jóváhagyása céljából a Kassa—Oderbergi Vasút igazgatósága Sieghart Rudolf dr. elnökletével tartott ülésén március 4-ikér a rendkívüli közgyűlés megtartását határozta el. Ezzel kapcsolatban az igazgatóság a rendkívüli közgyűlésnek nagyszabású pénzügyi műveletet javasol a vasút összes elsőbbségi kötvényeinek cseh értékre való átkonvertálása céljából. Elsősorban az összes még ki nem sorsolt kistrengeket azonnal visszafizetésre fogják kisorsolni, mégppedig oly módon, hogy a visszafizetendő összegek a következő átszűrni (ám kulcs alapján kerülnének magyar Mindennemű nő! musslin ibe )jm harisnya, íjSS2SSS1, párja: ISw 11 Ili • 1 Kapható: Salamon-cég, Rákóczhit 40. & _________________________ .