Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-09 / 75. szám

Ara 2 korona. Budapest, 1921. XII. évfolyam, 75. szám Szombat, április 9. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. az e exel­ési árak i­aprán éve 440 kor., félévi­. 380 kor., E.­y,áévr. uo kor, egy hónapra 40 kor. Ejrya* arám ára mindenütt a kér. Hirdetéseket Hudapentan felvesznek *x összes hirdetési Irodák. főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csak­­ha­y Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—34. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni Örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Kásánk, magánk, snapnk! Budapest, ápr. 8. Tegnap ü­nnepeltek itt Budapesten ban­ketten egy finin embert, Szetela urat, a ki régi barátja Magyarországnak, apostola a finn és magyar atyafiságnak, gondolom, tud is magya­rul s ott a banketten hitvallást is tett. Pohár­köszöntőben megismételte a mi Hiszekegyün­ket, mondván: Hiszek Magyarország feltáma­dásában. A véletlen különös játéka-e, hogy most kerül piacra egy új irredenta szobormű, melyet a Területvédő Liga készíttetett s mely szintén egy finn művész alkotása, Szu­pola li­jö szob­rászművészé. Nézem e szobrot, melyet a test­­vérnép fia alkotott s azt mondom magamban: ennek is hinnie kell Magyarország feltám­a­­dásában. A mű­nek különös talapzata van: Magyar­­ország plasztikus miniatűr képe, azé a Magyar­­országé, mely jelszavunk szerint mennyország: a nagy, az egész Magyarországé, „a Kárpátok­tól az Adriáig41. Rajta vannak hegyeink, vizeink és bele van vonással rajzolva Csonka-Magyar­­­ország. De figyeljetek, most jön a művész gon­dolata. Ennek a kis Magyarországnak a kelő közepéből, mondhatnám a szívéből emelkedik ki a föld alól egy alak, egy kardos, vassisakos ember. Kicsoda? Árpád? Vagy egy vitéze? Vagy szimbóluma mindazoknak a hősöknek, a­kik a haza védelmében hulltak el s kiket a magyar anyaföld takar? A vitéz a föld homályából napfényre emel­kedik és „nem leli honját a hazában44. Ámuló bús szeme végigfut a határokon és vonagló ajkáról elrebben a szó: e?-e várjon Magyar­ország? Egy pillanatra megdöbbenve szinte derékig a földbe szegződik. Kardja felét is fogja még a hant. És a­mint nézem elborult alakját, komor, káprázó szemét, hitetlen vonásait, szinte vá­rom, hogy most, no most felüti a fejét, kilép a földből, kirántja kardvasát és megsuhogtatja Dél-Észak-Kelet-Nyugat felé, mint a király, mi­kor a magyar koronáz. Oh, úgy van, a művész álmában él az igaz­ság és csak idő kérdése, hogy inkarnálódva testté, valósággá váljék. Azt mondja nekünk ez a művészi alkotás, hogy ne várjunk, ne kérjünk, ne reméljünk senkitől és semmitől semmit. Ma­gunkban kell csak, kizárólag magunkban bíz­nunk. Magunkra vár a nagy munka. Abból a földből kell kisarjadzani megváltó erőnknek, a melyet ellenségeink és sanyargatóink meghagy­tak a kezünkön abból, a mit Isten adott nekünk s kardunk tartott meg ezer évig. Minden emberben ez a hit verjen gyöke­ret: magunk, magunk! Minden ember ebben a gondolatban s e gondolat szerint éljen. Ehhez szabja dolgát, ehhez áldozatos készségét, ehhez szeretetét és gyűlöletét. Jól tudom, messze vagyunk még telkünk e férfias állapotától. Külső és belső szerencsét­lenségek, forradalom és zsarnokság, az élet ke­gyetlen gondjai, a nagy léhák kicsapongásai, a fórum esztelenségei: mindezek megtörték er­kölcseinket, megrohasztották elménket, meg­mételyezték érzelmeinket; de áldott föld van a falgunk alatt, abból ki kell nőnie a vasvitéznek és erkölcseink ezüstje, érzelmeink aranya és elménk acélja ismét visszatér belénk. De reggel és este, tempómban és otthon, az utcán és a fórumon mindig ismételnünk kell magunkban a varázsszót; magunk, magunk, magunk. Ezentúl ne engedjük magunkat megza­varni semmi visszásság, semmi visszataszító látvány által, csak keressük mindig­­magunkat, magunkban a magyart. Ha magunkat megtalál­tuk, akkor megtaláljuk Istenünket is, és ha Isten velünk, ki ellenünk? Ez a finn művész lelkes alkotásának a legendája. . fi Teleki-kormány megmarad — A miniszterelnök veszi át a külügyi tárcát is. — A belügyi tárcát a kisgazdapárt kapja. — Renáré távozik. — Már tegnap jeleztük a Budapesti Hírlapban, hogy kormányválság nincs s a mai napon szerzett információink csak megerősítik ezt a híradásunkat. A Teleki-kormány megmarad, csak a kormány ösz­­szetételében áll be részleges változás. Gratz Gusztáv megválik a külügyi tárcától s ez súlyos veszteséget jelent a kormány és az ország számláján. Most is­mét Teleki miniszterelnök veszi át a külügyminisz­térium vezetését. A belügyminiszteri tárcát be fogják tölteni, még­pedig olyan politikussal, a­kit a kisgazdapárt erre kijelöl. Ezenkívül még egy várható változásról kell el­számolni. Benard Ágost népjóléti miniszter megvá­lik állásától s helyét egy keresztény nemzetipárti politikussal fogják betölteni, előreláthatóan Huszár Károllyal. A királykérdést továbbra is kikapcsolják s így a­ király itt tartózkodásával és elutazásával kapcso­latos vitát is leveszik a napirendről. A válság ilyenformán hamarosan véget ér s a nem­zetgyűlés talául már a jövő kedden újra­­összeülhet s folytathatja működését. Valamennyi kérdés rende­zésénél és a kiütközött ellentétek elsimításánál döntő súllyal esett a megoldás mérlegébe Hegedűs Lóránt­ pénzügyminiszternek a gazdasági és pénzügyi hely­­­zet orvoslására indított hatalmas akciója. Semmi­féle politikai szempontból nem lehetett m­egengedni azt, hogy a pénzügyminiszter tervei félbemaradja­nak Ez beláthatatlan katasztrófát jelentene, mert hiszen Hegedűs Lóránt munkájának sikere a­­ folytatásától és koncepciójának szerencsés befeje­zésétől függ. Ennek mega­kasztásáért sem egyén, sem párt, sem semmiféle komoly tényező nem vállal­hatta a felelősség terhét s ezért mindenek azon fára­­doznak, hogy — legfőképpen a pénzügyi restaurá­ció számára — biztosítsák a nemzetgyűlés zavarta­lan munkaképességét. A kisgazdapárt pontokba foglalta a maga kö­veteléseit. Ezek között szerepel az alkotmányjogi kérdések rendezése, a földbirtokreform végrehajtása és a mezőgazdasági termékek szabad forgalmainak végrehajtása. Minthogy a keresztény nemzeti párt nem helyezkedik szembe a rendezés követelményé­vel, nem merült föl olyan elháríthatatlan akadály, a méh­ útját állami annak, hogy a két nagy párt to­vábbra is karöltve, szoros megegyezés alapján támo­gassa a kormányt. A kormányzó kihallgatásai. Horthy Miklós kormányzó a mai napon ki­hallgatáson fogadta nagyatádi Szabó földművelési minisztert, továbbá Andrássy Gyula grófot, a ke­resztény nemzeti párt elnökét. Fogadta továbbá a kormányzó a mai napon Teleki gróf miniszterelnö­köt, Tomcsányi­ igazságügyminisztert, Ráday Gedeon grófot és Klebelsberg Kunó grófot. A kisgazdapárt feltételei. A kisgazdapárt intézőbizottsága ma ülést tartott, a­melyen Gaál Gaszton a következő határo­zati javaslatot terjesztette elő: 1. Pártunk szolidáris lemondott minisztereivel. 2. Hajlandó más keresztény és­ nemzeti ala­pon álló pártokkal együttműködésben részt venni a kormányzás munkájában. Megköveteli azonban, hogy az alábbi programpontok megvalósítása érde­kében a kormányban a párt számarányának meg­felelő képviseletet nyerjen. 3. A királykérdésben a párt a szabadi király­választás elve alapján áll. Ezen elv sértetlen fönn­­tartása mellett ebben a kérdésben a végleges dön­tést a nemzet újabb megkérdezése után kialakuló alkotmányos képviseletre kívánja bízni. Ezen min­den idegen befolyástól mentes döntés megtörtén­­téig változatlanul ragaszkodik az 1920. évi I. C­ c.­ rendelkezéseihez. 1­ 4. Követeli a most tárgyalás alá kerülő pénz­­ügyi javaslatokkal váltakozva az alkotmányjogi javaslatok letárgyalását és pedig lehetőleg a követ­kező sorrendben: a törvényhatósági és községi szer­vezeti reformról, a felsőház szervezetéről, az állam­hatalom főszerveinek (király és országgyűlés) jog­köréről és egymáshoz való viszonyáról, végül a képviselői választójog reformjáról szóló javaslatok. 5. Követeli továbbá a pártprogram egyéb pontjainak, különösen a mezőgazdasági termények és termékek szabadforgalmának haladéktalan meg­valósítását és a földbirtokreform sürgős végrehaj­tását. Az intéző bizottság ezt a javaslatot elfogadta ,és este a párt­értekezlet elé terjesztette. Az erről szóló tudósítást alább közöljük. A kisgazdapárt értekezlete. A kisgazdapárt ma este nyolc órakor értekez­leten tárgyalta az intéző­ b­zottságnak a Párt kíván­ságai dolgában megszövegezett javaslatát. Hencz Károlyt a legelső és legsürgőstebb fel­adatnak a választói jog reformját mondotta, mert a nemzetgyűlést esetleg föloszlatják. Sürgette azután a cenzúra megszüntetését, mely követelést okvetet­­lenül föl kell venni a párt programjába. A király­­kérdés dolgában ellentétet lát az 1920. I. t.-cikk és az intéző­bizottság mai határozata között. Az 1920. I. t.-cikk szerint ugyanis a nemzetgyűlésnek kell döntenie az alkotmányformáról, holott a javaslat az újonnan választandó parlament elé utalja a megol­dást. Azt javasolta, hogy a párt állapítsa meg a ki­rálykérdés megoldásának időpontját, mert külső és belső momentumok esetleg a sürgős megoldást kö­vetelik. Kéri a javaslat újabb megszövegezését. Gömbös Gyula helyteleníti, hogy a szabadfor­galmat is fölvették a követelések közé, holott Térfy közélelmező államtitkár is kijelentette, hogy a tel­­jes szabadforgalmat nem lehet fölállítani. Szili Bálint a gabona szabadforgalmának új biztosítását kívánja. Rupert Rezső és Dömötör Mihály a király­­kérdést feszegették és azt követelték, hogy azokat, a­kik a király magyarországi útja dolgában közre­működtek, okvetetlenül felelősségre vonják. Ekkor értkezett mag Szabó István minszter­i miniszteri tanácslkozásról és nyomban fölszólalt. Szólott a kormányzónál történt audienciájáról és ismerette a helyzetet Értesülésünk szerint Teleki további miniszterlenöksége mellett is beszélt. A párt azután elfogadta a határozati javaslatot, de­­arra utasította a bizottságot, hogy a fölvetett módosí­tásokkal és pár­ásokkal egészítse le. Az intéző­bizottság az újabb szöveget hétfőn délután 5 órakor fogja megvitatni. Ezzel az értekezlet 10 óra után véget ért. Gaál Gaszton még kijelentette az újságíróknak, hogy a párt nem feltételeket szabott a javaslatban, hanem csupán kívánságait fejezte ki­, a­melyek meg­­valósításáról a párt vezetősége fog tárgyalni a kor­mánnyal. Szabó István miniszter a válságról. Az értekezlet után Szabó István földmívelés­­ügyi miniszter ezeket mondotta az újságíróknak: — Válság van és tart is. Hogy az egész kor­mány lemond-e és mi lesz a megoldás, még nem tudom, mert a miniszteri tanácskozás eddig csu­pán sürgős folyó ügyekkel foglalkozott. Most épp sietek vissza a miniszteri tanácskozásba, hogy a politikai kérdéseket megvitassuk. — Lemondásomat igenis, beadtam, de nem írásban.

Next