Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
z elnök azt a bölcs expedienst választotta, hogy míg a helyzet nem tisztul, elnapoltátja a nemzetgyűlést. A nemzetgyűlés ülés ily előzmények után nyitotta meg az elnök fél tizenkettőkor a nemzetgyűlés ülését. A kisgazdapárt és mindenrendű függeléke azt hitte, hogy a miniszterelnök be foga jelenteni a kormány lemondását. Ez azonban nem következett el. Teleki gróf fölállott s a következőket mondotta: — Tekintettel arra, hogy az események következtében egyes miniszterek helyzete mind pártjukkal sziktiben, mind pedig saját fölfogásuk tekintetében nem teszi többé olyan biztossá azt az együttműködést amely eddig a kormányban megvolt, ennek következtében én a mai napon a kormányzó urnák a kormány állására vonatkozóan előterjesztést kívánok tenni. A kományelnök szavait eddig mély csöndben és nagy figyelemmel halgatták. De itt többen Balla Aladárék csoportjából közbevetették ezt a kérdést: — Lemond a kormány ! A miniszterelnök azonban nem reagált erre a kérdésre, hanem röviden csak arra kérte a Házat, hogy a kormányzó úr döntéseit napolja, el magát. Azzal leült. Zavar és csalódás ült ki a szélsőjobb- és szélsőbaloldal arculatán s felszökött helyéről Ereka Károly s megjegyezte, hogy miután a miniszterelnök nem jelentette be a kormány lemondását, nem látja szükségesnek a Ház elnapolását. A szavazásnál a kisgazdák nem tudták, mitévők legyenek. De nagyatádi Szabó intésére fölálltak és ők is az elnapoásra szavaztak. Egy kis parázs tüntetés következett azután. A középen és a baloldalon felhangzott a kiáltás: Éljen a király! És erre a jobboldalon fölugrott Hermán Miksa és elkiáltotta: Éljen nagyatádi Szabó! Utána a kisgazdapárt: Éljen Szabó István! Majd a k krmányzót éltették. Az egész ülés egy negyed óráig tartott. A miniszterelnök nyilatkozata. Az ülés után a képviselők a folyosókon széledtek el s csoportokba állva, tárgyalták a politikai helyzet lehető következményeit. Teleki gróf miniszterelnök munkatársunk előtt ama nézetének adott kifejezést, hogy korántsem látja nagyon sötétnek a helyzetet. Az ő felfogása szerint két körülmény kavarta fel a viszonyokat. Az egyik: Gratz külügyminiszter beszédének egy-két szubjektív momentuma. De azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormányt támogató pártokon belül ellentétesek a véleményekaz alkotmányjogi kérdésekben s ez nem akadályozta együttes munkálkodásukat. És amikor a király itt volt, ebben a kérdésben is a kormány csak az ország érdekét nézte és egyöntetűen járt el. Tehát semmi ok sincs arra, hogy épp most egymás szemére vessék érzelmeiket. * — A másik dolog c király kijelentéseinek tc■közlése volt. Minthogy a király azt a kívánságát nyilvánította, hogy ha eltávozik az országból, megmondhassa miért jött ide és fáiért ment el, ezt a kívánságát nem teljesíteni erkölcsi tehetetlenség lett volna. Ez a tisztesség kérdése volt. Azt pedig, hogy ezt más tegye közzé, és csak megengedjem a közzétételt, ezt nem akceptálhattam, mert én nem bújok függöny mögé, ha egy általam vállalt kötelesség telfedéséről van szó. Ennek következtében leközögettem a magam személyében a király kijelentéseit, meg kell azonban jegyeznem, hogy a kormány tagjai tudtak erről. — Az eseményekből szerintem az látszik, hogy mindez voltaképpen csakheccelés. Azt mondják, hogy a nyilatkozat leközlése propaganda a király mellett. Erről igazán nem lehet szó, mert hiszen a királykérdés nyíltan elégszer vitára került és a királyi kijelentéseket sokféleképpen lehetne fölhasználni propaganda szempontjából. Tény azonban az, hogy e kijelentésekben szó van a független magyar királyságról. És ki kell emelnem, hogy a király nyilatkozata nem kormányzati tény és teljesen megfelel az 1920. évi első törvénycikknek. A nyilatkozat ellenjegyezve nincs, rendelkezést nem tartalmaz, csupán csak magyarázatot. A miniszterelnök azzal fejezte be szavait, hogy kötelességét hiven teljesítette s nyugodtan néz az események fejlődése elé. Nincs kormányválság.. . A kormány nem adta be lemondását. A mai események összefoglalásául meg lehet állapítani, hogy kormányválság nincs, csak három miniszteri tárcának válságáról van szó. A kormány nem adta be lemondását s miután a nemzetgyűlésben le nem szavazták és a kormányzónak is bírja bizalmát, nem is lát okot a lemondásra. A miniszterelnök két izben volt ma a kormányzónál. Először a nemzetgyűlés ülése után, azután este hét órakor. A miniszterelnök a kormányzónál azt az előterjesztést tette, hogy hallgassa meg a pártok vezéreit. Ez meg is fog történni. SuSAPESTI Hírlap 1-i S3, 1921 április S. 8 Kisgazdapárt Teleki ellen. — A párt kívánságai. — A kisgazdapárt intézőbizottsága fena délután ülést tartott és nyolc tagból álló bizottságot küldött ki a párt kívánságainak megszövegezésére.. Ez a bizottság holnap délelőtt terjeszti be javaslatát az intézőbizottságnak, amely a szöveget véglegesen megállapítja és holnap este a pártértekezlet elé terjeszti. A párt kedve egyébként határozottan Telekiellenes. Nagyobb csoport követelte, hogy Teleki is adja be lemondását, mert eddig, mint mondották, csupán annyi történt, hogy a kisgazdapárt két miinisztere, nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Pál mondott le. Hangoztatták, hogy Telekit, ha továbbra is miniszterelnök maradna, nem támogatják, és innkább ellenzékbe mennek. Hallottunk olyan fölfogást is, hogy Teleki újabb vállalkozása esetében nincs más megoldás, mint a nemzetgyűlés feloszlatása. A kisgazdapárt egyik vezére az új kormány és a nemzetgyűés munkaprogramjáról munkatársunknak ezeket mondotta: — A nemzetgyűlésnek mindenekelőtt a pénzügyi javaslatokat kell elintézni. Ezekkel párhuzamosan csupán még az alkotmányjogi kérdéseket kell megoldania, nevezetesen az alkotmányformát kell megállapítani, a főrendiház reformját, valamint az új választójogi reformot megalkotnia. Más tennivalója a nemzetgyűlésnek nincsen és mandátumát semmiesetre sem szabad meghosszabbítani. A kereszténypártból. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este Andrássy Gyula gróf elnöklésével bizalmas eszmecserét folytatott, melyben Fosa József, Hegyeshalmi Lajos és Benárd Ágost miniszterek is részt vettek. Andrássy Gyula gróf ismertette a helyzetet és megállapította, hogy kormányválság van, de a kormány formálisan egyelőre nm mond le. Teleki ugyanis a pártszövetség föntartását óhajtja és a kormány rekonstrukciója érdekében tárgyalni fog mind a két párttal. Ha sikerül a kisgazdapárttal is megegyeznie, akkor a nemzetgyűlés nyomban folytatni fogja munkásságát. Abban az esetben azonban, ha Teleki a tárgyalások során arra a meggyőződésre jutna, hogy min vállalhatja tovább a kormányzást, akkor minden törekvése az lesz, hogy hosszabb válság és interregnum ne legyen, hanem a kormányzó nyomban kinevezhesse az új kormányt és a nemzetgyű és a pénzügyi javaslatokat sürgősen elintézhesse. A pártban az a fölfogás alakult ki, hogy ha Teleki Pál grófnak nem sikerülne a helyzet tisztázása, akkor Bethlen Istvánnak és Andrássy Gyula grófoknak van legnagyobb eshetőségük a kormányalakításra. A pártban meleg rokonérzéssel kísérik Gratz Gusztáv külügyminiszter tegnapi beszédét, sőt mint a kormány egyik legsúlyosabb és európai látókörű tagját, a külügyminiszteri székben mindenesetre megtartani óhajtják. kijelentést, mely szerint a kisgazdapárt előtt a® évesület munkája, célja, eszméi kellő felismerésben és megbecsülésben részesülnek és a jövőre vonatkozóan egyetemes hazafias szempontból értékesnek tartja az ország nagy politikai pártjának az ország legnagyobb szervezetével való együttműködését. Szmrecsányi György, az ÉME elnöke, a kereszténypártban ma kijelentette, hogy nem mond le, mivel az intézőbizottságnak nincs joga őt lemondatni. Az új alapszabályokat a napokban fogják a belügyminiszterhez felterjeszteni s annak jóváhagyása után fog az uj közgyűlés öszeülni. Ha az uj közgyűlés lemondatja, akkor természetesen levonja a konzekvenciákat. Kis törsdik és a kisgazdapárt. — Szmrecsányi nem mond le. — A kisgazdapárt tegnap este az értekezlet után pártvacsorát rendezett, melyen a párt nagy részének meglepetésére az Ébredő Magyarok Egyesületének több tagja is megjelent. Hamarosan arre terjedt, hogy az ébredők a kisgazdákhoz csatlakoznak és ezzel egyrészt Szmrecsány György ellen akartak tüntetni, másrészt bizonyítani akarták, hogy a szabad királyválasztás dolgában egyetértenek a kisgazdapárt állásfoglalásával. Az Ébredőket a tegnap esti lakomán nagyatádi Szabó István miniszter üdvözöte. Az ébredők nevében flégli Jeromos Szent Ferenc-rendi szerzetes szólalt föl. A kisgazdapártot azonban — mint értesülünk — részben feszélyezte az ÉME csatlakozása, de remélik, hogy a párt mérsékben fog hatni az ébredő magyar társadalom mozgalmára. A keresztény nemzeti pártban viszont azt hiszik, hogy az ÉME elhatározása következtében az egyesület több tagja ki fog lépni onnan. Ezzel szemben a Magyar Kurírt felkérték a következő sorok közlésére: Az Ébredő Magyarok Egyesületének középponti választmánya foglakozott ama lapközleményekkel, melyek szerint az EME egysége megbomlik és az egyik rész a kisgazdapárthoz csatlakozik. E tendenciózus és az ÉME egységét megbontani akaró rosszakaratú beállítással szemben az ÉME országos középponti választmánya, mint a legfőbb szerv, megállapítja: 1. Az ÉME egységét megbontani nem lehet, mert abban a célban, amit magának kitűzött s a miért alapult, minden egyes ébredő egy, és soha semmiféle módon e kitűzött céltól el nem tér. 2. Az EME, mint társadalmi egyesület, pártpolitikával nem foglalkozhatik és nem is foglalkozik. 3. Nagyatádi Szabó István az Uj Barázda 1921. április 7-iki számában megjelent nyilatkozatát az EME azzal a megjegyzéssel veszi tudomásul, hogy a kisgazdapárt hivatott vezetőjének ajkairól szívesen és örömmel hall olyan . Miminntcs egyik tagja a bíróság elütt. — Magyar L Lajos vallomása. — A IX-es katonatanácsot Friedrich István és Laehne Hugó alakította meg. — A katonai törvényszék Liszkay András dT- százados hadbíró vezetésével ma kezdte tárgyalni Hoffmann György huszonkétéves tartalékos hadnagy bűnügyét, akit a katonai ügyész zendülés bűntettével vádol. Hoffmann György tagja volt a tizemvegyes katonai tanácsnak s a vád szerint a forradalom kitörésekor el akarta fogatni a királyt. A főtárgyalásra igen sok tanút idéztek meg, köztük Friedrich István volt miniszterelnököt is. Ki fogják továbbá hallgatni tanúként a Tisza-gyilkosság szereplőit is. A tárgyaláson Farkas Ferenc dr. alezredes elnököt, a vádhatóságot Sztupka őrnagy-hadbíró, képviseli. A tárgyalást vezető kérdésére a vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Részletesen elmondja, hogyan került a Károlyi-pártkörbe. Esküt nem tett, csak fogadalmat tett a katonatanácsnak. Az a vád, hogy ki akarta siklatni a király vonalát — úgymond — nem felel meg a valóságnak, hiszen nem is tudta, mikor utazik keresztül a király. Sztupka ügyésze Tudja, hogy mi volt a nemzeti tanács célja. 2 A vádlott: Mindig azt mondták, hogy a független és szabad Magyarország kivívása a célja a nemzeti tanácsnak. Különben is két mágnás: Batthyány Tivadar és Károlyi Mihály és egy katolikus plébános, Hock János vezették az ügyeket. Nem hihettem, hogy ők a nemzet vesztét okozzák. Az ügyész kérdésére elmondta ezután, hogy a nemzeti tanács demonstráció útján akarta célját elérni, a katonákat akarta megszervezni és a király jogara alatt meg akarta alkotni a független Magyarországot. Sztupka: Tud-e arról, hogy egyeseket a kaszárnyába küldöttek ki agitálni? A vádlott: Tudok róla. Sztupka: Ugyebár a katonatanács nem Luk®chich parancsainak engedelmeskedett?. A vádlott: Nem. Sztapka. Szóval nem törvényes hatóságok állottak maguk fölött és céljuk a rend megdöntése volt. A vádlott: Igen. A vádlott elmondja ezután, hogy forradalmi működéséért Hadzsizs századostól 10.000 koronát, majd Laehne Hugótól 6000 koronát kapott. A tanukihallgatások következtek ezután. Az első tanú, Hüttner Sándor, elmondja a nemzeti tanács megalakulásának és fenykedésének történetét. A vádlottról keveset tud és nem is emlékszik rá, hogy fontosabb szerepe lett volna a katonatanácsban. Arról sem tud, hogy a vádlott a király vonata ellen merényletet akart volna elkövetni. Homályosan emlékszik arra, hogy Friedrich István a katonatanácsnak elégtelen müűködéséért szemrehányást tett. Sztupka ügyész kérdéseire kijelenti a tanú, hogy a forradalommal kapcsolatosan sok bizalmas részletet tud, olyan részleteket, amelyeknek elmondása során kénytelen lenne embereket megnevezni, akiknek ez a vallomása szabadságukba, esetleg életükbe is kerülhetne. Sztanykovszky Tibor, akit a Tisza-féle bűnperben a hadbíróság halálra ítélt, a következő tanú. Azt mondja, hogy a katonatanács célja a magyar eszmék kivívásáért való propaganda volt. A katonatanácsban egy Szilágyi nevű hadnagynak tettek fogadalmat. Az eskümintát Kéri Pál szövegezte. A vádlott szerepléséről semmit sem tud. Azt tudja, hogy 10.000 koronát kapott Hadzsizs századostól, részint fölszerelési költségre, részint élelmezésre. Akik nem kaptak pénzt, azokat századosokká léptették elő. A következő tanú Magyar Lajos hirlapíró, akit rabruhában, megbilincselvi kísérnek a tárgyalóterembe. A diktatúra alatt nevezetes szerepe volt s izgatásaiért tíz évre ítélték el. A vádlottat nem ismeri. A Károlyi-forradalom alatt — úgymond — több katonatanács működött, így a tizenegyes tanács a Károlyi-párt kebelében, azonkívül volt egy katonatanács a Meteor-kávéházban. A tizenegyes tanácsot Friedrich és Laehne Hugó alapították, ők tárgyaltak a katonatanácsbeli emberekkel. A katonatanácsnak fontosabb kitűzött célja nem volt.