Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

2 SüSAPESTt Hírlap j-i S3, 1921 április S. elnök azt a bölcs expedicnst választotta, hogy mig a helyzet nem tisztul, elnapoltál ja a nemzetgyűlést. A nemzetgyűlés ülés Ily előzmények után nyitotta meg az elnök fél* tizenkettőkor a nemzetgyűlés ülését. A kisgazdapárt és mindenrendü függeléke azt hitte, hogy a tninisz­­terelnök be foga jelenteni a kormány lemondását. Ez azonbau nem következett el. Teleki gróf fölállott s a következőket mon­dotta: — Tekintettel arra, hogy az események követ­keztében egyes miniszterek helyzete mind pártjuk­kal szikiiben, mind pedig saját fölfogásuk tekinte­tőben nem teszi többé olyan biztossá azt az együtt­működést a mely eddig a kormányban megvolt, ennek következtében én a mai napon a, kormányzó urnák a, kormány állására vonatkozóan előterjesz­tést kívánok tenni. A konnányelnök szavait eddig mély csöndben és nagy figyelemmel ha lgatták. De itt többen Bállá Aladárék csoportjából közbevetették ezt a kérdést; — Lemond a kormány t A miniszterelnök azonban nem reagált erre a kérdésre, hanem röviden csak arra kérte a Házat, hogy a kormányzó ur döntéséit] napolja, el magát. Azzal leült. Zavar és csalódás ült ki a szélső­jobb- és szélsőbal oldal arculatán s felszökött helyé­ről Ereku Károly s megjegyezte, hogy miután a mi­niszterelnök nem jelentette be a. kormány lemondá­sát, nem látja szükségesnek a Ház elnapolását. A szavazásnál a kisgazdák nttn tudták, mité­vők legyenek. De nagyatádi Szabó intésére fölálltak és ők is az elnapo ásra szavaztak. Egy ltrs parázs tüntetés következett azután. A középen és a baloldalon felhangzott u kiáltás: Éljen a király! És erre a jobboldalon fölugrott Hermán Miksa és elkiáltotla: Éljen nagyatádi Szabó! Utána a kisgazdapárt: Éljen Szabó István! Majd a T<>r. mányzót éltették. Az egész ülés egy negyed óráig tartott. A miniszterelnök nyilatkozata. Az ülés után a képviselők a folyosókon szé­­ledtek el s csoportokba állva, tárgyalták a politikai helyzet lehető következményeit. Teleki gróf minisz­terelnök munkatársunk előtt ama nézetének adott kifejezést, hogy korántsem látja nagyon sötétnek a helyzetet. Az ő felfogása szerint két körülmény kavarta fel a viszonyokat. Az egyik: Gratz külügyminiszter beszédének egy-két szubjektív momentuma. De azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormányt támogató pártokon beiül ellentétesek a vélemények ‘az alkot­mányjogi kérdésekben s ez nem akadályozta együt­tes munkálkodásukat. £s a mikor a király itt volt, ebben a kérdésben is a kormány csak az ország ér­ilekét nézte és egyöntetűen járt el. Tehát semmi ok sincs arra, hogy épp most egymás szemére vessék érzelmeiket. * — A másik dolog ci király kijelentéseinek tc­­■közlése volt. Minthogy a király azt a kívánságát nyilvánította, hogy ha eltávozik az országból, meg­mondhassa miért jött ide és íuiéjt ment el, ezt a kívánságát nem teljesíteni erkölcsi tehetetlenség lett volna. Ez a tisztesség kérdése volt. Azt pedig, hogy ezt más tegye közzé, éli csak megengedjem a közzé­tételt, ezt nem akceptálhattam, mert én nem bújok függöny mögé, ha egy általam vállalt kötelesség leljed léséről van szó. Ennek következtében lckö­­zöHettcm a magam személyében a király kijelenté­seit, meg kell azonban jegyeznem, hogy a kormány tagjai tudtak erről. — Az eseménxrekből szerintem az látszik, hogy mindez voltaképpen csak 'heccelés. Azt mondják, hogy a nyilatkozat leközlóse propaganda a király melleit. Erről igazán nem lehet szó. mert hiszen a királykérdés nyíltan elégszer vitára került és á ki­rályi kijelentéseket sokféleképpen lehetne fölhasz­nálni propaganda szempontjából. Tény azonban az, hogy e kijelentésekben szó van « független magyar királyságról. Es ki kell emelnem, hogy a király nyi­latkozata nem kormányzati tény és teljesen megfe­jel az 1920. évi első törvénycikknek. A nyilatkozat cilenjegyezve nincs, rendelkezést nem tartalmaz, csu­pán csak magyarázatot. A miniszterelnök azzal fejezte be szavait, hogy kötelességét hiven teljesítette s nyugodtan néz az események fejlődése elé. Nincs kormányválság:. — A kormány nem adta be lemondását. A mai események összefoglalásául meg lehet állapítani, hogy kormányválság nincs, csak három miniszteri tárcának válságáról van szó. A kormány nem adta be lemondását s miután a nemzetgyűlés­ben le nem szavazták és a kormányzónak is bírja bizalmát, nem is lát okot a lemondásra. A miniszterelnök két izben volt ma a kor­mányzónál. Először a nemzetgyűlés ülése után, azután este hét órakor. A miniszterelnök a kor­mányzónál azt az előterjesztést tette, hogy hallgassa meg a pártok vezéreit. Ez meg is fog történni. 8 Kisgazdapárt Teleki ellen. — A párt kívánságai. — A kisgazdapárt intézőbizottsága fcna délután ülést tartott és nyolc tagból álló bizottságot küldött ki a párt kívánságainak megszövegezésére.. Ez a bi­zottság holnap délelőtt terjeszti be javaslatát az in­­j tézöbizottságnak, a mely a szöveget véglegesen meg­állapítja és holnap este a páriéxtekezlet elé terjeszti. A párt kedve egyébként határozottan Teleki­­ellenes. Nagyobb csoport követelte, hogy Teleki is ; adja be lemondását, mert eddig, mint mondották, j csupán annyi történt, hogy a kisgazdapárt két mi- i nisztere, nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Pál I mondott le. Hangoztatták, hogy Telekit, ha továbbra { is miniszterelnök maradna, nem támogatják, és !n- I kább ellenzékbe mennek. Hallottunk olyan fölfogást is, hogy Teleki újabb vállalkozása esetében nincs más megoldás, mint a, nemzetgyűlés feloszlatása. A kisgazdapárt egyik vezére az uj kormány és a nemzetgyü és munkaprogramjáról munkatár­sunknak ezeket mondotta: — A nemzetgyűlésnek mindenekelőtt a pénz­ügyi javaslatokat kell elintézni. Ezekkel párhuza­mosan csupán még az alkotmányjogi kérdéseket kell megoldania, nevezetesen az alkoímányformát kell megállapítani, a főrendiház reformját, valamint az uj választójogi reformot megalkotnia. Más tenni­valója a nemzetgyűlésnek nincsen és mandátumát semmiesetre sem szabad meghosszabbítani. A kereszténypártból. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este AndrdSsy Gyuia gróf elnöklésévei bizalmas eszme­cserét folytatott, melyben Fosa József, Hegyeshalmi] Lajos és Bcnárd Ágost miniszterek is részt vettek. Andrássy Gyula gróf ismertette a helyzetet és megái, lapította, hogy kormányválság van, de a kormány formálisan egyelőre mm mond le. Teleki ugyanis a pártszövetség föntartását óhajtja és a kormány rekonstrukciója érdekében tárgyalni fog mind a két párttal. Ha sikerül a kisgazdapárttal is megegyeznie, akkor a nemzetgyűlés nyomban folytatni fogja munkásságát. Abban az esetben azonban, lia Teleki a tárgyalások során arra a meggyőződésre jutna, hogy mm vállalhatja tovább a kormányzást, akkor minden törekvése az lesz, hogy hosszabb válság cs interregnum ne legyen, hanem a kormányzó nyom­ban kinevezhesse az uj kormányt és n nemzetgyü és a pénzügyi javaslatokat sürgősen elintézhesse. A pártban az a fölfogás alakult ki, hogy hu Teleki Pál grófnak nem sikerülne a helyzet tisztá­zása, akkor Bethlen Istvánnak és Andrássy Gyula grófoknak van legnagyobb eshetőségük a koifnány­­alakitásru. A pártban meleg rokonérzéssel kísérik Gratz Gusztáv külügyminiszter tegnapi beszédét, sőt mint a kormány egyik legsúlyosabb és európai látókörű tagját, a külügyminiszteri székben mindenesetre megtartani óhajtják. fis íörsdik és a Hisgazlapárf. — Szmrecsányi nem mond le. — A kisgazdapárt tegnap este az értekezlet után pártvacsorát rendezett, melyen a párt nagy részének meglepetésére az Ébredő Magyarok Egyesületének több tagja is megjelent. Hamarosan biro terjedt, hogy a- ébredők a kisgazdákhoz csatlakoznak és ezzel egyrészt Szmrccsánu György erlen akarlak tüntetni, másrészt bizonyítani akarták, hogy a szabad király­választás dolgában egyetértenek a kisgazdapárt ál­lásfoglalásával. Az Ébredőket a tegnap esti lakomán nagyatádi Szabó István miniszter üdvözö te. Az ébre­dők nevében flégli Jeromos Szent Ferene-rendi szer. zetes. szólalt föl. A kisgazdapártot azonban — mint értesülünk — részben feszélyezte az ÉME csatlakozása, de remé­lik, hogy a párt mérsék ően fog hatni az ébredő ma. gyár társadalom mozgalmára. A keresztény nemzeti pártban viszont azt hiszik, hegy az ÉME elhatározása következtében az egyesir let több tagja ki fog lépni onnan. Ezzel szemben a Magyar Kurírt felkérték a kö­vetkező sorok közlésére; Az Ébredő Magyarok Egyesületének középponti választmánya fogla kozott ama lapközleményekkel, melyek szerint az EME egysége megbomlik és az egyik rész a kisgazdapárthoz csatlakozik. E tenden­ciózus és az ÉME egységét megbontani akaró rossz­akaratú beállítással szemben az ÉME országos közép­ponti választmánya, mint a legfőbb szerv, megálla­pítja: 1. Az ÉME egységét megbontani nem lehet, mert abban a célban, a mit masának kitűzött s a miért alapúit, minden egyes ébredő egv. és soha sem. miféle módon e kitűzött céltól el nem tér. 2. Az EME. mint társadalmi egyesület, pártpolitikával nem iog­­lalkozhatik és nem is foglalkozik. 3. Nagyatádi Szabó István az Uj Barázda 1921. április 7-iki számában megjelent nyilatkozatát ar ÉME azzal a megjegyzés­­sel veszi tudomásul, hogy a kisgazdapárt hivatott ve­zetőjének ajkúiról szívesen és őrömmel hall olyan kijelentést, mely szerint a kisgazdapárt előtt a® e-ve, sülét munkája, célja, eszméi kellő felismerésben és megbecsülésben részesülnek és a jövőre vonatkozóan egyetemes hazafias szempontból értékesnek tartja az ország nagy politikai pártiénak az ország legnagyobb szervezetével való együttműködését. Szmrecsányi György, az ÉME elnöke, a ke­reszténypártban ma kijelentette, hogy nem mond le, mivel az intéző-bizottságnak nincs joga őt le­mondatni. Az uj alapszabályokat a napokban fog­­ják a belügyminiszterhez felterjeszteni s annak jó­váhagyása után fog az uj közgyűlés öszeülni. Ha a? uj közgyűlés lemondatja, akkor természetesen le­vonja a konzekvenciákat. 8 Mimiaaícs eoyiH tagja a bíróság elült. — Magyar X>ajos vallomása. — A IX-es katona­­tanácsot Friedrich István és Laehne Hugó ala­kította meg-. — A katonai törvényszék Liszkay Andi'ás dT- száxados-hadbirö vezetésével ma kezdte tárgyalni Hoffmann György huszonkétöves tartalékos had­nagy bűnügyét, a kit a katonai ügyész zendülés bűn, tettével vádol. Hoffmonn György tagja volt a tizem, egyes katonai tanácsnak s a vád szerint a forrada­lom kitörésekor el akarta fogatni a királyt. A fő­­tárgyalásra igen sok tanút idéztek meg, közlük Friedrich István volt miniszterelnököt is. Ki fogják továbbá hallgatni tanúként a Tisza-gyilkosság sze­replőit is. A tárgyaláson Farkas Ferenc dr. alezre­des elnököl, a vádhatóságot Sztupka őrnagy-hadbíró, képviseli. A tárgyalástvezetö kérdésére a vádlott kije­lenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Részletesen elmondja, hogyan került a Károlyi-púrtkörbe. Es­küt nem telt, csak fogadalmat tett a katonatanács­nak. Az a vád, hogy ki akarta siklatni a király vo­nalát — úgymond — nem felel meg a valóságnak, hiszen nem is tudta, mikor utazik keresztül a király, Sztupka ügyésze Tudja, hogy mi volt a nem­zeti tanács célja. 2 A vádlott: Mindig azt mondták, hogy a füg­getlen és szabad Magyarország kivivása a célja a nemzeti tanácsnak. Különben is két mágnás: Batthyány Tivadar és Károlyi Mihály és egy katoli­kus plébános, Hock János vezették az ügyeket. Nem hihettem, hogy ők a nemzet vesztét okozzák. Az ügyész kérdésére elmondja ezután, hogy a nemzeti tanács demonstráció utján akarta célját el­érni, a katonákat akarta megszervezni és a király* jogara alatt meg akarta alkotni a független Magyar­­országot. Sztupka: Tud-e arról, hogy egyeseket a kaszár, nyába küldöttek ki agitálni? A vádlott: Tudok róla. Sztupka: Ugyebár a katonatanács nem Luk®­­chich parancsainak engedelmeskedett?. A vádlott.- Nem. Sztapka; Szóval nem törvényes hatóságok ál­lottak maguk fölött és céljuk a rend megdön­tése volt. A vádlott: Igen. A vádlott elmondja ezután, hogy forradalmi működéséért Hadzsizs századostól 10.000 koroDát, majd Laehne Hugótól 6000 koronát kapott. A tanukihailgatások következtek ezután. Az első tanú, Hüttner Sándor, elmondja a nemzeti tanács megalakulásának és fcnüködésének történetét, A vádlottról keveset tud és nem is em­lékszik rá, hogy fontosabb szerepe lett volna a ka­tonatanácsban. Arról sem tud, hogy a vádlott a ki­rály vonata ellen merényletet akart volna elkövetni. Homályosan emlékszik arra, hogy Friedrich István a katonatanácsnak elégtelen fii ük ö dóséért szemrehá­nyást tett. Sztupka ügyész kérdéseire kijelenti a tanú, hogy a forradalommal kapcsolatosan sok bizalmas részletet tud, olyan részleteket, a melyeknek elmon­dása során kénytelen lenne embereket megnevezni, a kiknek ez a vallomása szabadságukba, esetleg éle­tükbe is kerülhetne, Sztanykovszky Tibor, a kit a Tisza-féle bün­­pörben a hadbíróság halálra ítélt, a következő tanú. Azt mondja, hogy a katonatanács célja a magyar eszmék kivívásáért való propaganda volt. A katona­­tanácsban egy Szilágyi nevű hadnagynak tettek fo­gadalmat. Az eskümintát Kéri Pál szövegezte. A vád­lott szerepléséről semmit sem tud. Azt tudja, hogy 10.000 koronát kapott Hadzsizs századostól, részint fölszerelési költségre, részint élelmezésre. A kik nem kaptak pénzt, azokat századosokká léptették elő. A következő tanú Magyar Lajos hirlapiró, a kit rabruhában, megbilincselvi kísérnek a tárgyaló­terembe. A diktatúra alatt nevezetes szerepe volt s izgatásaiért ttz évre Ítélték el. A vádlottat nem is­meri. A Károlyi-forradalom alatt — úgymond — több katonatanács működött. így a tizenegyes ta­nács a Károlyi-párt kebelében, azonkívül volt egy katonatanács a Meteor-kávé‘házhan. A tizenegyes ta­nácsot Friedrich és Laehne Hugó alapították, ők tárgyaltak a katonatanácsbeli emberekkel. A kato­natanácsnak fontosabb kitűzött célja nem volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék