Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

z elnök azt a bölcs expedienst választotta, hogy míg a helyzet nem tisztul, elnapoltát­ja a nemzetgyűlést. A nemzetgyűlés ülés ily előzmények után nyitotta meg az elnök fél­ tizenkettőkor a nemzetgyűlés ülését. A kisgazdapárt és mindenrendű függeléke azt hitte, hogy a m­inisz­­terelnök be foga jelenteni a kormány lemondását. Ez azonban nem következett el. Teleki gróf fölállott s a következőket mon­dotta: — Tekintettel arra, hogy az események követ­keztében egyes miniszterek helyzete mind pártjuk­kal sziktiben, mind pedig saját fölfogásuk tekinte­tében nem teszi többé olyan biztossá azt az együtt­működést a­mely eddig a kormányban megvolt, ennek következtében én a mai napon a­ kormányzó urnák a­ kormány állására vonatkozóan előterjesz­tést kívánok tenni. A kom­ányelnök szavait eddig mély csöndben és nagy figyelemmel ha­lgatták. De itt többen Balla Aladárék csoportjából közbevetették ezt a kérdést: — Lemond a kormány ! A miniszterelnök azonban nem reagált erre a kérdésre, hanem röviden csak arra kérte a Házat, hogy a kormányzó úr döntéseit­ napolja, el magát. Azzal leült. Zavar és csalódás ült ki a szélső­jobb- és szélsőbal­oldal arculatán s felszökött helyé­ről Ereka Károly s megjegyezte, hogy miután a mi­niszterelnök nem jelentette be a­ kormány lemondá­sát, nem látja szükségesnek a Ház elnapolását. A szavazásnál a kisgazdák nem­ tudták, mité­vők legyenek. De nagyatádi Szabó intésére fölálltak és ők is az elnapo­ásra szavaztak. Egy k­is parázs tüntetés következett azután. A középen és a baloldalon felhangzott a kiáltás: Éljen a király! És erre a jobboldalon fölugrott Hermán Miksa és elkiáltotta: Éljen nagyatádi Szabó! Utána a kisgazdapárt: Éljen Szabó István! Majd a k k­r­­mányzót éltették. Az egész ülés egy negyed óráig tartott. A miniszterelnök nyilatkozata. Az ülés után a képviselők a folyosókon szé­­ledtek el s csoportokba állva, tárgyalták a politikai helyzet lehető következményeit. Teleki gróf minisz­terelnök munkatársunk előtt ama nézetének adott kifejezést, hogy korántsem látja nagyon sötétnek a helyzetet. Az ő felfogása szerint két körülmény kavarta fel a viszonyokat. Az egyik: Gratz külügyminiszter beszédének egy-két szubjektív momentuma. De azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormányt támogató pártokon belül ellentétesek a vélemények­­az alkot­mányjogi kérdésekben s ez nem akadályozta együt­tes munkálkodásukat. És a­mikor a király itt volt, ebben a kérdésben is a kormány csak az ország ér­d­ekét nézte és egyöntetűen járt el. Tehát semmi ok sincs arra, hogy épp most egymás szemére vessék érzelmeiket. * — A másik dolog c­ király kijelentéseinek tc­­■közlése volt. Minthogy a király azt a kívánságát nyilvánította, hogy ha eltávozik az országból, meg­mondhassa miért jött ide és fáiért ment el, ezt a kívánságát nem teljesíteni erkölcsi tehetetlenség lett volna. Ez a tisztesség kérdése volt. Azt pedig, hogy ezt más tegye közzé, és­ csak megengedjem a közzé­tételt, ezt nem akceptálhattam, mert én nem bújok függöny mögé, ha egy általam vállalt kötelesség telfed­­éséről van szó. Ennek következtében lekö­­zögettem a magam személyében a király kijelenté­seit, meg kell azonban jegyeznem, hogy a kormány tagjai tudtak erről. — Az esemén­yekből szerintem az látszik, hogy mindez voltaképpen csak­­heccelés. Azt mondják, hogy a nyilatkozat leközlése propaganda a király mellett. Erről igazán nem lehet szó, mert hiszen a királykérdés nyíltan elégszer vitára került és a ki­rályi kijelentéseket sokféleképpen lehetne fölhasz­nálni propaganda szempontjából. Tény azonban az, hogy e kijelentésekben szó van a független magyar királyságról. És ki kell emelnem, hogy a király nyi­latkozata nem kormányzati tény és teljesen megfe­lel az 1920. évi első törvénycikknek. A nyilatkozat ellenjegyezve nincs, rendelkezést nem tartalmaz, csu­pán csak magyarázatot. A miniszterelnök azzal fejezte be szavait, hogy kötelességét hiven teljesítette s nyugodtan néz az események fejlődése elé. Nincs kormányválság.. . A kormány nem adta be lemondását. A mai események összefoglalásául meg lehet állapítani, hogy kormányválság nincs, csak három miniszteri tárcának válságáról van szó. A kormány nem adta be lemondását s miután a nemzetgyűlés­ben le nem szavazták és a kormányzónak is bírja bizalmát, nem is lát okot a lemondásra. A miniszterelnök két izben volt ma a kor­mányzónál. Először a nemzetgyűlés ülése után, azután este hét órakor. A miniszterelnök a kor­mányzónál azt az előterjesztést tette, hogy hallgassa meg a pártok vezéreit. Ez meg is fog történni. SuSAPESTI Hírlap 1-i S3, 1921 április S. 8 Kisgazdapárt Teleki ellen. — A párt kívánságai. — A kisgazdapárt intézőbizottsága fena délután ülést tartott és nyolc tagból álló bizottságot küldött ki a párt kívánságainak megszövegezésére.. Ez a bi­zottság holnap délelőtt terjeszti be javaslatát az in­­t­­ézőbizottságnak, a­mely a szöveget véglegesen meg­állapítja és holnap este a pártértekezlet elé terjeszti. A párt kedve egyébként határozottan Teleki­­ellenes. Nagyobb csoport követelte, hogy Teleki is­­ adja be lemondását, mert eddig, mint mondották,­­ csupán annyi történt, hogy a kisgazdapárt két mi­­i­nisztere, nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Pál­­ mondott le. Hangoztatták, hogy Telekit, ha továbbra­­ is miniszterelnök maradna, nem támogatják, és in­­n­kább ellenzékbe mennek. Hallottunk olyan fölfogást is, hogy Teleki újabb vállalkozása esetében nincs más megoldás, mint a­ nemzetgyűlés feloszlatása. A kisgazdapárt egyik vezére az új kormány és a nemzetgyű­és munkaprogramjáról munkatár­sunknak ezeket mondotta: — A nemzetgyűlésnek mindenekelőtt a pénz­ügyi javaslatokat kell elintézni. Ezekkel párhuza­mosan csupán még az alkotmányjogi kérdéseket kell megoldania, nevezetesen az alkotmányformát kell megállapítani, a főrendiház reformját, valamint az új választójogi reformot megalkotnia. Más tenni­valója a nemzetgyűlésnek nincsen és mandátumát semmiesetre sem szabad meghosszabbítani. A kereszténypártból. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este Andrássy Gyula gróf elnöklésével bizalmas eszme­cserét folytatott, melyben Fosa József, Hegyeshalmi­ Lajos és Benárd Ágost miniszterek is részt vettek. Andrássy Gyula gróf ismertette a helyzetet és megál­­lapította, hogy kormányválság van, de a kormány formálisan egyelőre nm mond le. Teleki ugyanis a pártszövetség föntartását óhajtja és a kormány rekonstrukciója érdekében tárgyalni fog mind a két párttal. Ha sikerül a kisgazdapárttal is megegyeznie, akkor a nemzetgyűlés nyomban folytatni fogja munkásságát. Abban az esetben azonban, h­a Teleki a tárgyalások során arra a meggyőződésre jutna, hogy min vállalhatja tovább a kormányzást, akkor minden törekvése az lesz, hogy hosszabb válság és interregnum ne legyen, hanem a kormányzó nyom­ban kinevezhesse az új kormányt és a nemzetgyű és a pénzügyi javaslatokat sürgősen elintézhesse. A pártban az a fölfogás alakult ki, hogy ha Teleki Pál grófnak nem sikerülne a helyzet tisztá­zása, akkor Bethlen Istvánnak és Andrássy Gyula grófoknak van legnagyobb eshetőségük a korm­ány­­alakításra. A pártban meleg rokonérzéssel kísérik Gratz Gusztáv külügyminiszter tegnapi beszédét, sőt mint a kormány egyik legsúlyosabb és európai látókörű tagját, a külügyminiszteri székben mindenesetre megtartani óhajtják. kijelentést, mely szerint a kisgazdapárt előtt a® é­ve­­sület munkája, célja, eszméi kellő felismerésben és megbecsülésben részesülnek és a jövőre vonatkozóan egyetemes hazafias szempontból értékesnek tartja az ország nagy politikai pártjának az ország legnagyobb szervezetével való együttműködését. Szmrecsányi György, az ÉME elnöke, a ke­reszténypártban ma kijelentette, hogy nem mond le, mivel az intéző­bizottságnak nincs joga őt le­mondatni. Az új alapszabályokat a napokban fog­­ják a belügyminiszterhez felterjeszteni s annak jó­váhagyása után fog az uj közgyűlés öszeülni. Ha az uj közgyűlés lemondatja, akkor természetesen le­vonja a konzekvenciákat. Kis törsdik és a kisgazdapárt. — Szmrecsányi nem mond le. — A kisgazdapárt tegnap este az értekezlet után pártvacsorát rendezett, melyen a párt nagy részének meglepetésére az Ébredő Magyarok Egyesületének több tagja is megjelent. Hamarosan arre terjedt, hogy az ébredők a kisgazdákhoz csatlakoznak és ezzel egyrészt Szmrecsány György ellen akartak tüntetni, másrészt bizonyítani akarták, hogy a szabad király­választás dolgában egyetértenek a kisgazdapárt ál­lásfoglalásával. Az Ébredőket a tegnap esti lakomán nagyatádi Szabó István miniszter üdvözö­te. Az ébre­dők nevében flégli Jeromos Szent Ferenc-rendi szer­­zetes­ szólalt föl. A kisgazdapártot azonban — mint értesülünk — részben feszélyezte az ÉME csatlakozása, de remé­lik, hogy a párt mérsék­ben fog hatni az ébredő ma­­gyar társadalom mozgalmára. A keresztény nemzeti pártban viszont azt hiszik, hogy az ÉME elhatározása következtében az egyesü­­let több tagja ki fog lépni onnan. Ezzel szemben a Magyar Kurírt felkérték a kö­vetkező sorok közlésére: Az Ébredő Magyarok Egyesületének középponti választmánya fogla­kozott ama lapközleményekkel, melyek szerint az EME egysége megbomlik és az egyik rész a kisgazdapárthoz csatlakozik. E tenden­ciózus és az ÉME egységét megbontani akaró rossz­akaratú beállítással szemben az ÉME országos közép­ponti választmánya, mint a legfőbb szerv, megálla­pítja: 1. Az ÉME egységét megbontani nem lehet, mert abban a célban, a­mit magának kitűzött s a miért alapult, minden egyes ébredő egy, és soha sem­­miféle módon e kitűzött céltól el nem tér. 2. Az EME, mint társadalmi egyesület, pártpolitikával nem fog­­lalkozhatik és nem is foglalkozik. 3. Nagyatádi Szabó István az Uj Barázda 1921. április 7-iki számában megjelent nyilatkozatát az EME azzal a megjegyzés­­sel veszi tudomásul, hogy a kisgazdapárt hivatott ve­zetőjének ajkairól szívesen és örömmel hall olyan . Miminntcs egyik tagja a bíróság elütt. — Magyar L Lajos vallomása. — A IX-es katona­­tanácsot Friedrich István és Laehne Hugó ala­kította meg­. — A katonai törvényszék Liszkay Andr­ás dT- százados­ hadbíró vezetésével ma kezdte tárgyalni Hoffmann György huszonkétéves tartalékos had­nagy bűnügyét, a­kit a katonai ügyész zendülés bűn­­tettével vádol. Hoffmann György tagja volt a tizemv­egyes katonai tanácsnak s a vád szerint a forrada­lom kitörésekor el akarta fogatni a királyt. A fő­­tárgyalásra igen sok tanút idéztek meg, köztük Friedrich István volt miniszterelnököt is. Ki fogják továbbá hallgatni tanúként a Tisza-gyilkosság sze­replőit is. A tárgyaláson Farkas Ferenc dr. alezre­des elnököt, a vádhatóságot Sztupka őrnagy-hadbíró, képviseli. A tárgyalást vezető kérdésére a vádlott kije­lenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Részletesen elmondja, hogyan került a Károlyi-pártkörbe. Es­küt nem tett, csak fogadalmat tett a katonatanács­nak. Az a vád, hogy ki akarta siklatni a király vo­nalát — úgymond — nem felel meg a valóságnak, hiszen nem is tudta, mikor utazik keresztül a király. Sztupka ügyésze Tudja, hogy mi volt a nem­zeti tanács célja. 2 A vádlott: Mindig azt mondták, hogy a füg­getlen és szabad Magyarország kivívása a célja a nemzeti tanácsnak. Különben is két mágnás: Batthyány Tivadar és Károlyi Mihály és egy katoli­kus plébános, Hock János vezették az ügyeket. Nem hihettem, hogy ők a nemzet vesztét okozzák. Az ügyész kérdésére elmondta ezután, hogy a nemzeti tanács demonstráció útján akarta célját el­érni, a katonákat akarta megszervezni és a király­ jogara alatt meg akarta alkotni a független Magyar­­országot. Sztupka: Tud-e arról, hogy egyeseket a kaszár­­nyába küldöttek ki agitálni? A vádlott: Tudok róla. Sztupka: Ugyebár a katonatanács nem Luk®­­chich parancsainak engedelmeskedett?. A vádlott:­ Nem. Sztapka. Szóval nem törvényes hatóságok ál­lottak maguk fölött és céljuk a rend megdön­tése volt. A vádlott: Igen. A vádlott elmondja ezután, hogy forradalmi működéséért Hadzsizs századostól 10.000 koronát, majd Laehne Hugótól 6000 koronát kapott. A tanukihallgatások következtek ezután. Az első tanú, Hüttner Sándor, elmondja a nemzeti tanács megalakulásának és fenykedésének történetét. A vádlottról keveset tud és nem is em­lékszik rá, hogy fontosabb szerepe lett volna a ka­tonatanácsban. Arról sem tud, hogy a vádlott a ki­rály vonata ellen merényletet akart volna elkövetni. Homályosan emlékszik arra, hogy Friedrich István a katonatanácsnak elégtelen mü­­űk­ö­déséért szemrehá­nyást tett. Sztupka ügyész kérdéseire kijelenti a tanú, hogy a forradalommal kapcsolatosan sok bizalmas részletet tud, olyan részleteket, a­melyeknek elmon­dása során kénytelen lenne embereket megnevezni, a­kiknek ez a vallomása szabadságukba, esetleg éle­tükbe is kerülhetne. Sztanykovszky Tibor, a­kit a Tisza-féle bűn­­perben a hadbíróság halálra ítélt, a következő tanú. Azt mondja, hogy a katonatanács célja a magyar eszmék kivívásáért való propaganda volt. A katona­­tanácsban egy Szilágyi nevű hadnagynak tettek fo­gadalmat. Az eskümintát Kéri Pál szövegezte. A vád­lott szerepléséről semmit sem tud. Azt tudja, hogy 10.000 koronát kapott Hadzsizs századostól, részint fölszerelési költségre, részint élelmezésre. A­kik nem kaptak pénzt, azokat századosokká léptették elő. A következő tanú Magyar Lajos hirlapíró, a­kit rabruhában, megbilincselvi kísérnek a tárgyaló­terembe. A diktatúra alatt nevezetes szerepe volt s izgatásaiért tíz évre ítélték el. A vádlottat nem is­meri. A Károlyi-forradalom alatt — úgymond — több katonatanács működött, így a tizenegyes ta­nács a Károlyi-párt kebelében, azonkívül volt egy katonatanács a Meteor-kávé­házban. A tizenegyes ta­nácsot Friedrich és Laehne Hugó alapították, ők tárgyaltak a katonatanácsbeli emberekkel. A kato­natanácsnak fontosabb kitűzött célja nem volt.

Next