Budapesti Hírlap, 1921. május (41. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
1921 május 5. mmizii mm o. sz.) hogy azoknak, a kiknek hivatása az eseményeket napró-napra bírálattal követni, a kik nap-nap után kifejezésre juttatják a közvéleményt, — természetesen azt a közvéleményt, a melyben igen különböző ilrrgok és igen különböző ítéletek nyilvánulnak meg, —, hogy a közéletnek ezek a nélkülözhetetlen, sokszor félreismert, sokszor hibáztatott, nagyrabecsült munkásai engem , azzal tisztelnék meg, hogy a szó szoros értelmében a körükbe vontak. — Sokszor részesültem a sajtó részéről kritikában, de ezt jótéteménynek, tekintem, mert a véges emberi elme s a gyarló emberi jellem nagyon rászorul arra, hogy eme kritika által bizonyos korlátok között tartassák és a tévedésekre idejekorán figyelmeztettessék, ha pedig a kritika nem igaz, akkor az nem is érinthet és nem is bánthat. Meg kell azonban mondanom, hogy a politikai pályámon a napisajtó részéről érdemeimet messze túlhaladó méltánylásban és jóinndulatban részesültem, amiért hálásan mondok köszönetet. Azután párisi útjáról s a békekonferenciáról szólt Apponyi beszédét a következő szavakkal fejezte be: " »I sv. Mindezekért én törhetetlen bizalommal nézek hazánk jövője elé és ebben a korban, amely inkább a pesszimizmus felé hajlik, a leghatározottabban optimista vagyok nem a közvetetten, hanem egy olyan jövő iránt, amelyet még Isten kegyelméből én is megélni remélek. Apponyit az újságírók percekig lelkesen ünnepelték. ■"--» 11 1 1 " 1 V" ■ .ríj., f. fimeriha az Erdélyben elnyomott kisebbségekért. A magyar egyházi kisebbségeket védő amerikai bizottság kiáltványa a román kormányhoz. Amerikában a magyar egyházi kisebbségek védelmére már régebben bizottság alakult, amely most az amerikai lapokban kiáltvánnyal közvetetlenül a román kormányhoz fordul az üldözött kisebbségek érdekében. A kiáltvány mindenekelőtt ez antant és Románia között kötött szerződésre hivatkozik s hangoztatja azt a reményét, hogy a román kormány az igazság és jóakarat szellemében fogadja majd a hozzá intézett szózatot. Majd megállapítja, hogy faj, nemzet, nyelv és vallás különválasztása csaknem lehetetlen s így válik voltaképpen vallási alapon álló amerikai bizottság a nemzeti kisebbségek szószólójává. Az angol külügyi hivatal kimutatása alapján állapítja meg a kiáltvány, hogyan oszlik meg Erdély lakossága, majd felsorolja azokat a kizáróan külföldi, tehát nem magyar hivatalok és egyházak küldöttségeinek jelentéseit, amelyek mint hiteles okmányok állapítják meg az Erdélyországban, uralkodó kétségbeejtő állapotokat. Ezek a források: 1. A brit külügyi hivatal kiadványa Erdélyről és a Bánátról. 2. Bryce lord beszéde a brit felsőházban 1919. december 17-én. 3. A békebizottság hivatalos aktái. 4. Az unitárius kiküldöttek jelentése Erdélyről. 5. A presbiteri református világszövetség bizottságának jelentése. 6. A baptista világszövetség kiküldötteinek jelenújkori Franciaország felépítése a forradalom és régi rend összeolvasztása révén kizáróan Napóleon érdeme. Minden, ami jó és rossz a mai Franciaországban, Napóleontól származik. Ez a nagy ember pályája. Legendája a hadseregben született meg, a régi veteránoknál, akik ismerték őt, mint peltt caporalt és mint nagy császárt. Ez az egy, a hadsereg változatlan maradt, mert az egészet egy eszme hatotta át: a Napóleon személyéhez való ragaszkodás. Észrevétlenül óriási változás ment végbe a lelkekben: a köztársasági lelkesedés megmaradt, de egy ember szolgálatába állott, aki térképnek nézte Európát, amelyen az utak csak az ő hadseregei számára készültek. Az ő szemében, aki tüzértiszt korában megtanulta, hogy csak a számtan az abszolút igazság, még a lelkesedés is matematikai formula volt, amelyet a szükséges helyen és időben igen jól tudott használni. Uralma megbukott, mert személyi kötelékek tartották össze. Mihelyt az óriás megingott, a törpék, akiket magához emelt, elhagyták. Csak jó eszközei voltak, de nem jóemberei. De még ekkor sem tűnt el végleg. Mikor azt hitték, hogy örökre eltemették Elba szigetén, újra megjelent a világtörténelem színpadán. És itt kezd kialakulni Napóleon legendája. Háromszázad magával megindult, hogy meghódítsa Franciaországot s pusztán nevének említése elegendő volt, hogy a bezártkapuk megnyíljanak. Egy kérdése volt csupán az ellene küldött csapatokhoz és e kérdésre régi katonái sírva ismerték el újból uruknak: — Katonák, ismertek-e engem? Az uj uralom kerek száz napig tartott. Waterloonál vége szakadt. Ekkor Európa Napóleont az Óceán egy magányos sziklaszigetére zárta. Ekkor kezdődött igazán Napóleonlegendája. Tüneményes életpályája, nagy diadalok, szerencsétlen, de óriás küzdelmek után hirtelen megszakadt és férfikora delén eltűnt a világi A hivatalos lap holnapi száma a pénzügyminiszter két rendeletét közti, melyek az uj pénzjegyek forgalombahozását szabályozzák. Az első rendelet a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. törvénycikket az 1. paragrafus kivételével május 5-én lépteti életbe. Az első paragrafus a következőkép szól: Pénzjegyek kibocsátását a törvényhozás további intézkedéséig az állam kizárólag magának tartja fenn. E szakasz életbelépésének napját külön rendelet fogja megállapítani. A második rendelet a 10.000, 5000, 1000, 500 és 100 koronáról szóló államijegyek forgalombahozataláról intézkedik. A rendelet szerint a m. kir. állami jegyintézet működését később megállapítandó időpontban fogja megkezdeni, a pénzforgalom rendjének biztosítása érdekében azonban a pénzügyminiszter a 10.000, 5000, 1000, 500 és 100 koronáról szóló államjegyeket már most kibocsátja. A kibocsátás kizárólag az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett 10.000 és 1000 koronáról szóló jegyeinekkicserélése végett történik. A kicserélést az Osztrák-Magyar bank budapesti főintézete és magyarországi fiókintézetei, külföldön és a megszállott területeken pedig a pénzügyminiszter által külön intézkedéssel megjelölendő helyek végzik. .A bankjegyeket teljes névértékben, minden levonás nélkül cserélik ki államjegyekre. A kicserélés határideje május 9-től május 25-ig terjed. Végül közli a hivatalos lap a kibocsátásra kerülő államjegyek leírását. A 10.000 koronás államjegy képe Magyarország védaszonyának mellképét ábrázolja, dicsfénytől övezett fején a magyar szent koronával, vállán Szent István palástjával és jobb kezében az ország jogarával; bal karján a dicsfénytől övezett isteni kisdedet tartja, aki jobb kezét áldásra emeli, hal készemét elöl. Negyvenhat éves korában, mikor mások rendesen még emelkedőben vannak, már végleg befejezte pályafutását. Kiragadva kortársai közül. Egy magányos sziklakúpon élve eltemetve, még életében mesebeli alakká lett. Harcosai várták visszajövetelét, családi tűzhelyükhöz megtérve, róla beszéltek, aki golyózápor közepette esőnek rohant az arcodei hidra és Marengó, Austerlitz. Jéna nevét írta a francia dicsőség évkönyveibe. Kialakult a napóleoni legenda, amelynek fázisai összevágnak a nagy ember történelmi szereplésének fontosabb dátumaival. A kis káplár, az egyiptomi hadvezér, a nagy császár, a Waterlooi Sámson, aki mégegyszer megrázza Európa államrendszerének boltozatát, a szentilonai magányos fogoly, ezek a különböző Napóleonok vertek gyökeret a regében, a költők fantáziájában. Valójában ma két Napokon ismerünk: az egyik a történelem megkritizált Napóleonja, a másik az újkori Prométheusz, akit a költészet foglalt le magának . . . A nagy ember életében nők számtalanszór szerepeltek, de az egy Joséphinet kivéve, tartósabb befolyást reá egy sem gyakorolt’. Szerelmében igazán boldog sohasem tudott lenni, nagyságának gyakran áldozatul kellett dobni saját boldogságát. Dinasztiájának érdeke parancsolta, hogy elváljon Joséphinetól és nőül vegye Ferenc császár leányát, Mária Lujzát, aki hozzámérve törpe volt és másfelé osztogatta kegyeit. Addig még ezer gondja volt, míg egyre magasabbra tört. Napokon talán nem is érezte az igazi szeretet hiányát. Szent Ilona magányában azonban, mikor az Óceán végtelenségébe veszett tekintete, egykét Ikre elölt, zokogva tört fel melléből a sóhajtás: — Vajha lemondhattam volna pályám minden dicsőségéről egy pillanatnyi boldogságért! ... Ám lehet, hogy talán már ez is a legendához tartozik. tése. 7. Az amerikai luteránus egyházak kiküldötteinek jelentése. 8. E bizottságnak a múlt nyáron Magyarországba, Erdélybe és Romániába kiküldött bizottságának jelentése. Majd a különböző sérelmek felsorolásából arra a következtetésre jut a kiáltvány, hogy a román kormány teljesen mellőzi azokat az ígéreteket, amelyek az 1919. december 10-én aláírt kisebbségi szerződésben foglaltatnak, és amelyek megtartására a román kormány magát kötelezte. Végül felkéri a román kormányt, hogy hívja össze az erdélyi egyházak képviselőit és garanciákat követel arra nézve, hogy: 1. A békeszerződésekben letett határozmányok szorosan teljesíttetnek, 2. a középponti helyeken, mint Kolozsvár, a román tisztviselők és családok által a magyaroktól hozzájárulásuk nélkül irány megkárosításokkal elvett lakások visszaadassanak, 3. az állam által elvett (konfiskált) egyházi vagyon visszaadassék és az állam álltal használtakért megfelelő kárpótlás adassák, 4. az egyházaknak biztosítsák a jogot iskoláik, egyetemeik, kollégiumaik, tanító- és papképzőik fenntartására, 5. biztosíttassék a postai távirati telefon és a személyes érintkezés az erdélyi hatóságoknak és lelkészeknek a más országok egyházaival, iskoláival és egyetemeivel. 6. az egyházak szabadon folytathassák önkormányzatukat, mint a királyság más egyházai, 7., hogy szabadon használhassák anyanyelvüket a nyilvános istentiszteleteken, 8. teljes amnesztia a lelkészeknek, akiket letartóztattak, 9. a bukaresti kormányban olyan hely adlassák a magyar egyházak képviselőinek, amely őket a román királyság más egyházaival és vallásos szerveivel egyenlővé teszi. A kiáltványt az amerikai közélet kiemelkedő személyiségei így Brown J. Artúr, Gordon Linley W., Taft volt elnök stb. írták alá. Május 9-én kezdődik a pénzcsere. — Százkoronás bankjegytől fölfelé cserélnek. — Levonás nem lesz. — A pénzügyminiszter rendeltel a hivatalos lapban. —Popovics Sándor az államjegyintézet elnöke, e rével pedig az országalmát tartja. Az államjegy felívása a következő: Tízezer korona. Ez az államjegy, amely Magyarország függő adósságának része, a törvény határozataihoz képest mindenki által, valamint minden közpénztárnál fizetéskép teljes névértékűen elfogadandó. Budapest, 1920. évi január hó 1-én. Br. Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Az államjegyek utánzása a törvény szerint büntettetik. Az 5000 koronás államjegy rajza Hungária mellképét ábrázolja, fején a magyar szent koronáíval és vállán a palásttal. Az 1000 koronás államjegyen Szent István királynak mellszobra látható; a király fején koronát, vállán palástot visel, feje körül dicsfény sugárzik. Az 500 koronás államjegy ahonalapító Árpád fejedelem mellképét viseli. Az 100 koronás államjegyet Mátyás király mellképe díszíti. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. törvénycikk alapján felállított magyar királyi államjegyintézet elnökévé a kormányzó Popovics Sándor v. k. t. t. ny. pénzügyminisztert, alelnökévé Papp Elek v. b..-t nevezte ki. Ai német kormány lemamlott. — A londoni ultimátum. — Németországnak hat napon belül kell válaszolnia. — A londoni konferencia meghosszabbította életét, mert Londonba érkeztek a jóvátételi bizottság képviselői, hogy a Németországhoz intézendő jegyzék szövegét azonnal megállapítsák. Ezt a jegyzéket legkésőbb e hónap hatodikán adják át majd a német kormánynak, amelynek hat napon belül kell válaszával elkészülnie. A végérvényes megegyezés a többiközt ezt követeli: Németországnak évente 100 millió font sterlinget és azonkívül kivitele után 25 százalékos tarisát kell fizetnie. Hatszáz millió font sterlingre szóló bon azonnal, 1900 millió font sterlingre szóló bort novemberben kerül kibocsátásra. Ez együttvéve 2500 millió. Marad még 4250 millióról szóló bon, amelyet Németország fizetőképességének megfelelően fognak kibocsátani. A bonokat 5 százalékkal kamatoztatják. Ehhez járul még 1 százalék a törlesztés számára, úgy hogy a novemberig kiadandó 2500 millió értékű bon kamatra 150 millió fontot tesz ki. Ha a százmillió fontos annuitások, hozzájuk számítva a 25 százalékos kiviteli adót, többet tesznek ki 150 millió fontnál, akkor a tartalékban levő 4250 millió font egy bizonyos részét bonokban adják ki, hogy a fölösleget így abszorbeálják. Hogy újabb alapot teremtsenek, amelyből a tartalékban levő bonok kamatait megfizessék a német kivitelnek bizonyos további százalékát fizetik le, úgy hogy a kiviteli adó 26 százalékra fog emelkedni. Számítanak arra, hogy a bonok minden sorozatát 31 éven belül kiadásuk napjától számítva, beváltják. Németország fizetési kötelezettsége semmi esetre sem fog túlmenni a bonok összegének 6 százalékán. Ezt az összeget a német vámokra, vagy egyéb oly jövedelmi forrásra vetik ki, melyhez a jóvátételi bizottság hajlandó lesz hozzájárulni. A jóvátételi bizottság a bonokat a szövetségesek közt a már megállapított arányban osztja el. A konferenciából táviratot küldtek az amerikai kormánynak, melyben a legfelsőbb tanácsban és a jóvátételi bizottságban való részvételre kérték fel. És ugyanez az előzékenység mutatkozik abban a határozatban is, mely szerint a tengerészeti rendszabályokat csak akkorléptetik életbe, ha Amerika nem tesz ez ellen kifogást. Az amerikai kormány azonban, mint a Dail Mail jelenti, awashingtoni angol nagy-