Budapesti Hírlap, 1921. június(41. évfolyam, 117–141. szám)

1921-06-14 / 128. szám

1921 jimhis 14. Budapesti Hírlap cím: 1.) Rezső (2­3). Tót.: 10 :38, 10:22, 49. — VII. 1. Első rész Mr. Oscar Castor (1%), 2. Fedezék (3), 3. íme (0). Tót.: 10:21, 10:14, 20, 21. — VII. 1. Második rész Bu­­kovicai ménes Drahrer 11. reá), 2. Hush (S), 3. Bukarest (2%). Tót.: 10:18, 10:13, 15, 14.­­( A bécsi futtatás. Fényes külső keretben zajlott le tegnap a divat-dij. Béc­s város egész társa­dalma egybegyült a Freudenauban, hogy növelje a dí­szét az osztrák túri legnagyobb ünnepének. A divat-díj félmillió koronáját is a félelmetes formában lévő pölös­­kei ménes szerezte meg Vatinius révén. A vorkaytól származó mén, a­mely nyilvánvaló­an legjobb három­évesünk, küzdelem után bár, de biztosan fél hosszal előzte meg Gyere velemet, a­melyet Trojaner követett harmadiknak. Féjhosszal volt negyedik K­omancili s az ötödik helyet Ilundhabe foglalta el. Itursona ezúttal is 3. mezőny végén galoppozott, de most hamarább föl tu­dott zárkózni, mint alagi futásaiban, mégis, a küzdelem sorsába nem tudott beleszólni. A bécsi derby-miting utolsó napjának részletes eredménye, mint Bécsiül je­lentik, a követkző: 1. 1. Hohenlohe Oekringen herceg Uránia (2), 2. Kutilis (2%), 3. Zagreb (pari). Tót. : 50:152, 50:71, 73.__ II. 1. Bénárd herceg Abanoz (2%), 2. K.B. (4), 3. Oroszvár (4). Tót.: 50:102, 50:60, 92, 73. — III. 1. Orbán A. Sly Deuse (3), 2. Miért is (1% reá), 3. Léna (2%). Tót: 50:304, 50:68, 60, 73. — IV. 1. Gestat Pö­­löske Vatinius (1% reá), 2. Gyere velem (5), 3. Tro­janer (10). Tót.: 50:68, 50:68, 98, 278. — V. 1. Salm H. herceg Btrosteller (1%), 2. Malvoisie (2), 3. Baccarat II. (3) Tót.: 50:98, 50:64, 73.­­— VI. 1. Rothschild J. báró Antagonisz (3 reá), 2. Szaniszló (5), 6. Atta Troli (0). Tót.: 50:64, 50:64, 78. — VII. 1. Landau H. lovag Marion (3), 2. Toly (8), 3. Almenrausch (pari). Tót.: 50:173,­ 50:73, 177, 68. TESTEDZÉS. * A PTC győzelme Bécsben. A Ferencvárosi Torna Club csapata vasárnap délután a hütteldorfi pályán tizenötezer főnyi közönség előtt 3:1 (1:1) arány­ban legyőzte Ausztria bajnok­csapatát, a S­apidot. A legszebb eredmény ez, a­melyet magyar klubcsapat az utolsó esztendőkben fe­,mutatott, mert a Rapid ma nemcsak legjobb csapata Ausztriának, d­e nemzetközi vonatkozásban is számottevő együttest alkot. A FTC a fényes sikert főképpen fedezétsorá­­na­k, valamint Pataki és Tóth nagyszerű játékának köszönheti. Az első gólt Nikolsburger lőtte, a­melyre a Rapid Kub­an révén kiegyenlítő góllal válaszolt. A második félidőben a magyar csapat folytonos tá­madásai két gólt hoztak: mind a kettőt Pataki lőtte. A FTC Bécsiből elutazott Szombathelyre, a­hol szer­dán a vidék egyik legerősebb csapatával, a Szombat­helyi Atlétika Klubbal mérkőzik. * Labdarúgás. Az üllői­ úti sporttelepen va­sárnap délután nyolcezer néző előtt folyt le a má­sodosztályú bajnokság döntő mérkőzése. A VÁC 3:1 (3:0) arányban legyőzte a BSE csapatát. A VÁC határozott tékáikéi felsőbbségben volt, de a csapatá­nak nem mindenik része ütötte meg az első osztály nívóját. A BSE nagy csalódást keltett.­­ Tegnap volt­­az utolsó napja a bajnokságnak. A Slungária­­sporttelepen a MTK 2:0 (0:0) arányban legyőzte az erőszakos modorban dolgozó UTE-e­t, a határ­ utcai pályán pedig a III. ker. TVE 1:0 (1:0) arányban győzedelmeskedett a Kispesti AC csapatán. Az első­­osztály­ú bajnokság végső eredménye így alakult ki: 1. MTK 44 pont, 2. UTE 36 pont, 3. FTC 30 pont, 4. III. ker. TVE 24 pont, 5. Törekvés 24 pont, 6. VII. ker. SC 22 pont, 7. Kispesti AC 21 pont, 8. BTC 21 pont, 9. TTC 20 pont, 10. MAC 19 pont, II. Vas- és fémmunkások SC 18 pont, 12. BAK 18 pont, 13. „33“ FC 16 pont. Az osztályozóba került tehát a Vas- és fémmunkások SC és a BAK, a „33" FC pedig kiesett az első osztályból. * A BEAC atlétikai versenye. A várt svéd és olasz atléták nem jelentek meg a Margitszigeten vasárnap délután lefolyt versenyen s igy a magyar atléták maguk között intézték el a versenyszámok sorsát A közönség soraiban helyet foglalt József királyi herceg is a családjával, majd későbben meg­jelent Horthy Miklós kormányzó is. A küzdelmek igen érdekesek voltak, nagy kár azonban, hogy az erős szél hol előnyösen, hol károsan befolyásolta az eredményeket. Hátszél segítette (Jörő Ferencet (KAOE) a 100 méteres síkfutásban a 10.8 mp-es­­kitűnő eredményhez, ügyszakon a kedvező szélben értek el a távolugrók is váratlanul jó eredményt. Abszo­nt értékes ellenben Csillay (MTE) és Kulc­sár (MAFC) teljesítménye az 5000 méteres s­íkfu­tásban. Az előbbi 15 p 46.3 mp., az utóbbi 15 p. 40 mp. alatt futotta be a távolságot 80 méter fog­lalóval. A suhsdobásban Csejthey Lajos (BEAC) győ­zött 12 m. 59 cm-el, a magasugrás-hendikepben Gás­pár Jenő (BBTE) 1 m. 82 cm-t ugrott, a 400 méte­res síkfutásban általános meglepetésre Juhász György (MTK) 52.1 mp. alatt legyőzte Berácsot (MAC) és Benedek Jánost (MAC), a távolugrásban Haluska József (BEAC) aratott győzelmet 6 m. 62 cm-el. a gereb­ihajítás győztese, Cselt­heg Lajos 50 m. 59 cm-t dobott. a 4X100 méteres stafétát megnyerte a J­.40 47 mp. alatt a MTK előtt ás a 300 méteres sík­futásban Fonyó Márton (MTK) győzedelmeske­det­t 25 m­. foglalóval, 1 p. 59­3 mp. alatt futván be a távolságot. KÖZGAZDASÁG. A magyar gyáriparosok nagy tripla. — & Gy. D. Sz. közgyűlése. — A Gyáriparosok Országos Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta szokásos évi közgyűlését, a melyen Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter is megjelent, Chorin Ferenc főrendiházi tag, elnök, meg­nyitóbeszédében­­mindenekelőtt arra utalt, hogy egy évvel ezelőtt a GyOSz közgyűlésén a legfontosabb feladatnak a belső konszolidációt jelölte meg. Egy év alatt — úgymond — hatalmas lépést tettünk a konszolidáció felé. Reméli, hogy az ezzel ellen­tétes rosszakaratú hírek maholnap a nyugati álla­mokban sem fognak hitelre találni. A teljes kon­szolidációhoz még szükséges alkotmányunk és tör­vényeink abszolút tiszteletben való részesítése. E tekintetben még félig-meddig forradalmi állapotban vagyunk­, pedig a törvények végrehajtsa terén nem lehet alkunak helye és nem szabad tűrnünk azt, hogy csak azokat a törvényeket hajtsuk végre, a­­melyek nekünk tetszenek és a nekünk nem tetszőkről pe­dig ne vegyünk tudomást. A törvényesség, a legi­timitás elve nem merülhet ki egyetlen egy alkot­mányjogi kérdésben, hanem kell, hogy uralja az egész kormányzást és közigazgatást. Ezek után áttért a gyáripar helyzetére. Nem tagadhatja senki, hogy a forradalmak után a ma­gyar gyáripar szívós munkával nagyot alkotott, a munkafegyelem lényegesen javult, a termelés növe­kedett, sőt jelentékeny­­mennyiségben kivitelre is ju­tott. A jö­­vő évi visszaesésnek két oka van. Az egyik a világpiaci áralakulás, nevezetesen az árakt­­ak nagyarányú hanyatlása és ezzel kapcsolatban a fogyasztás tartózkodása a vásárlástól, a másik oka pedig kivitelünknek csaknem teljes megszűnése, valutánknak hirtelen bekövetkezett és örvendetes ja­vulása folytán. De bármilyen káros hatásai is van­nak a mai állapotnak, ez mégis csak gyógyulási processzus. Ennek be kellett következnie, mert le­rongyolt pénzügyeink javulása nélkül az ország gaz­dasági élete egészségessé nem válhat. Természete­sen nem szabad tétlenül néznünk a bajt, hanem az államnak minden lehetőt el kell követnie a gazda­sági válság hatásának mérséklésére, mely irányban főleg két teendőre van szükség. Egyfelől a magyar gyáriparnak hatásos védelmet kell nyújtani a kül­földi cikkek beözöntése ellen, nehogy a nemzeti ter­melésben fájdalmas szünet álljon be és a munka­­nélküliek százezrei kerüljenek az utcára, másfelől pedig nagyarányú közmunkákat és állami megren­deléseket kell kiadni a gyáripar foglalkoztatása vé­gett. Nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy a kor­mány mindkét irányban a kezdést megragadta egy­részt azáltal, hogy a vámokat az iparcikkekre nézve az aranyparitásig emelte föl, másrészt pedig azál­tal, hogy az összes gazdasági minisztériumok olyan nagyarányú b­ruházási programmal­ dolgoznak, a­mely megvalósítása esetén termékeny dőleg fog hatni a magyar gyáriparra.­­Ezután behatóan foglalkozik az ország pénz­ügyi helyzetével. Az állami jegykibocsátó intézet felállítása végleges szakítást jelent az Osztrák-Ma­gyar Banknál. Már 45 évvel ezelőtt a volt szabad­elvű pártból 76 képviselő azért lépett ki, mert a bankkérdésben nem osztotta a párt többségének álláspontját. Ő volt az önálló magyar jegybank fel­állítását követelő kisebbségi vélemény előadója. Ez a törekvés akkor nem sikerült és az azóta történt kísérletek is sikertelenek maradtak. Most a végze­tes trianoni béke, a­mely likvidálta az Osztrák-Ma­gyar Bankot, reánk kényszerítette az önálló ma­gyar jegybankot és különös, hogy közgazdasági ön­állóságunknak ezt a lényeges attribútumát most ellenségeinknek köszönhetjük. Az önálló magyar jegybank ellenzői mindig arra hivatkoztak, hogy ha felállíttatnék az önálló magyar jegyintézet, akkor nagy diszparitás állna elő a magyar és osztrák va­luta között. Hát most megvan az önálló magyar jegybank és csakugyan megvan ez a diszparitás, de nem az osztrák, hanem a magyar bankjegy ja­vára. Az önálló magyar jegybank érdekében foly­tatott küzdelem is egyik bizonyítéka annak, hogy a bizalmatlanság saját nemzetünk életképessége és alkotó ereje iránt nagy akadálya volt a múltban fejlődésünknek és a magyar nemzeti álam kiala­kulásának. Nagy elismeréssel nyilatkozik Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter működéséről és arról a törekvésé­ről, hogy valutánkat megjavítsa és államháztartá­sunk deficitjét csökkentse. Az ipar és a pénzintéze­tei­ a nemzetért már meghozták a kívánt áldozatot és kiáltották a nagy érvágást abban a reményben, hogy nehéz munkával és kitartással sikerülni fog az elveszett erőket kipótolni. Ámde ennek az áldo­zatnak az egész országra nézve csak akkor lehet haszna, ha a többi termelési ág, elsősorban pedig a földbirtok, a­mely a nemzeti vagyon legértékesebb és legjövedelmezőbb része, épp oy mérték­ben adó­zik és járul hozzá az állami terhekhez, mint a ma­gyar ipar és a magyar tőke. Ha ez nem fog elkö­vetkezni, előre bejelentjük, hogy szigorúan ragasz-ó irodai fogunk a törvénynek alátoz a rendelkezésé­hez, a­mely szerint ebben az esetben az iparvállala-­ tok által befizetett összegek vászaiérítendők. Beszéde végén sajnálkozásának adott kifeje­­zést a miatt, hogy kormányzási politikánk, erősen engedi magát befolyásolni annak a tömegnek han­gulatától, a­melynek kezében a képviselő választási sokon a döntés. Ellenben igen kevés súlyt vet a nemzet értelmiségére, sőt elnézi, hogy az utóbbiak­ befolyása lépésről-lépésre háttérije­szerű.. A nemzeti intelligenciának a megbecsülését követeli és hangoztatja, hogy a magyar gyáripar minden­­képpen igyekezni fog előmozdítani azt,­­hogy a nem­­zet intelligenciája helyezkedjék el az iparban és a kereskedelemben. De ugyanaz a védelemi és megbes­esü­lés, a­melyet a nemzeti intelligencia számára kö­­vetelünk, méltán megilleti az iparban működő ér­telmiséget is. Az iparban működő intelligencia ha­­zafiság, magyarság és áldozatkészség­­tekintetében semmivel sem áll hátrább más foglalkozási ágak­nál. A magyar ipar a múltban mindig a legnagyobb­ mértékben teljesítette e­z ország iránt való köteles­ségeit, szívósan ragaszkodott magyarságához é­s mint a békedelegáció emlékiratai megcáfolhatatlan statisztikai adatokkal is igazolják, a magyar ipar megbecsülhetetlen szolgálatokat tett az idegen nyelvű állampolgáraink megmagyarosításas terén. A magyar­ ipar az országhoz való hűségének és ragaszkodásá­nak számtalan tanújelét adta a háború alatt is és­ alig van társadalmi osztály, a­melynek képviselői a­ forradalmak és bolosevizmus szörnyű hónap­jainban­ több megalázást, nagyobb megszégyenítést és sú­lyosabb megkárosítást szenvedtek volna, mint a­ magyar ipar, a­melyet vezetőivel együtt úgyszólván teljesen elpusztítani igyekeztek. A magyar államnak a sorsa és a magyar nemzet jövője egy a magyar iparéval. Ezzel áll, vagy bukik a magyar gyáripar is. Mi mindent meg fogunk tenni — fejezte be be­szédét — ennek a jövőnek az érdekében és rendíthe­­tetlen az a hitünk, hogy az összes társadalmi osztá­­­lyok egyetértő munkássága visszaadja nekünk azt a régi Magyarországot, a­melyet mindannyian­ örökre magunkénak vallunk. Az általános tetszéssel fogadott, nagyszabású beszéd után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szó­lalt föl, magyarázván a programját és érdekes kül­­politikai vonatkozásokat vegyítve fejtegetéseibe. Kifejtette, hogy a németekkel ellentétben,a­V5 gyorsan akarja végrehajtani pénzügyi operációját, mert teljes beru­tás következnék, ha évek hosszú so­rán át folytatnák a dézsma beszedését. A­mikor az első rendes költségvetést benyújtja, egyúttal leteszi a Ház asztalára a két vagyonváltságjavaslatot is és ezzel a vagyonváltság rendszerét befejezte, még­pedig azon elv alapján, hogy az egyes termelési ágaknak egyforma terhet kell viselniük. Ha a valuta romlását nem akadályozta volna meg, akkor a va­luta továbbrothadása mindennek az elroth­adását vonta volna maga után. Koncepciójának, helyessé­gét igazolja, hogy az államjegyre való átmenet nem­ járt megrázkódással, nem következett be drágasági­ hullám és az új államjegyet kedvezően fogadták. Ez­ azonban nem lett volna így, ha a bankóprést nem­ állítja meg. Az igazi stabilizálást csak a nemzetek egymás közti szabad kereskedelme hozhatja meg.­­ Ez nem rajtunk áll, csak Európa és Amerika­ együttes munkájával érhető el. Ő — Hegedűs — azt­, akarja elérni, hogy a magyar korona annyit érjen,­ a­mennyit a belső értéke. Ez még nem történt meg, és ebben az irányban a stabilizálást még folytatni kell. _ ■ Magyarországnak hivatása a háború után —*, úgymond — megváltozott. Minthogy ma Oroszor­szág nem számít, ezért ma Európának nincs ránk­ szüksége abból a célból, hogy az északi és a déli­ szlávok egyesülését megakadályozzuk. Magyarország­­nak ez a politikai hivatása csak akkor fog vissza­térni, ha Oroszország megint talpra áll. Ez előbb-­ utóbb elkövetkezik, de ez nem tőlünk függ. A ma­gyarságnak ki kell várnia azt az időpontot, a­mikor Magyarországot ismét keresni fogják, a­mikor Euró­pának ismét szüksége lesz a Közép-Dunán a mi kul­­túrerőinkre. De addig is nekünk egy más hivatást kell vállalnunk. Magyarország nélkül nem lehet meg­oldani a nyugateurópai államokban a­ munk­anélkü­­liség kérdését. Európának és Amerikának ma lesz ■főbb gondja, hogy el tudja a S­aját munkásait látni, mert különben azok forradalomba mennek. Ma nem tudnak exportálni, mert Közép-Európa valutáját összetörték. Vissza kell ezt csinálniok a saját érde­kükben, és ezt nem csinálhatják meg nélkülünk, csak­ velünk. A mi hivatásunk,­­hogy odahassunk, hogy mi Közép-Európának egy olyan pénzügyi rend­szerét teremtsük meg, a­mely biztosítja a fix relá­­ciót és a szabadforgalmat. Ennek azonban előfel­tétele, hogy bizalmat keltsünk a magunk békés szán­dékai iránt. .­­ A pénzügyminiszter nagyhatású és nagy­ taps­­sal fogadott beszéde után Fenyő Miksa dr., a GYOSZ Ügyvezető­ igazgatója szembeszáll azzal a fel­fogással, hogy a valutának céltudatos javítása a termelés hátrányára lenne. Behatóan foglalkozott a harmadik vagyonváltság javaslattal, a­melyet elvi és gyakor­­lati szempontból kritizál. Rámutat arra, hogy az

Next