Budapesti Hírlap, 1921. december (41. évfolyam, 271–295. szám)
1921-12-28 / 292. szám
8 BUDAPESTI HSSJ&P (292. sz.) 1921 .december 28. UzmzmUn. A közélelmezési adminisztráció megszemíyzése. *— A Közélelmező Tanács átszervezése. — A közélelmező miniszter hatásköre. — A közélelmező minisztérium államtitkára. — A közélelmező miniszter állásának betöltéseivel kapcsolatban a Közélelmező Tanács hatáskörének átszervezése is szükségessé vált. Az erre vonatkozó rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg. Az ebben foglalt rendelkezések megismétlése helyett hasznosabbnak véljük, ha azokra a változásokra utalunk, miket a mostani rendelet az eddigi állapottal szemben statuált. A Tanács megtartja eddigi véleményező hatáskörét azzal a változással, hogy kebelén belül új szerv létesül: az elnöki tanács, mely a szakbizottságok elnökeiből áll és melynek feladata sürgős, vagy a nyilvános tárgyalást el nem bíró közélelmező ügyekben véleményadás és esetleg határozathozatal. Az ilyen esetek kijelölése a közélelmező miniszter dolga. De a rendelet még ennél is tovább megy a közélelmező miniszter jogának megállapításában, amennyiben, ha a sürgősség megkívánja ,a teljes ülés, elnöki tanács, esetleg a szakbizottságok előzetes meghallgatása nélkül is intézkedhetik, amiről a legközelebbi teljes ülésnek jelentést kell tennie. Határozathozatalra joguk eddig a szakbizottságoknak sem volt. Ezentúl a közélelmező miniszter a szakbizottságokat is felruházhatja határozathozatali hatáskörrel. A Tanács határozatainak végrehajtásáról ezentúl a közélelmező miniszter gondoskodik. Formai újítás, hogy a Közélelmező Tanács elnöke eddig a miniszterelnök volt, ezentúl pedig a közélelmező miniszter lesz. Az utóbbinak is vétójoga lesz a Közélelmező Tanács határozatai ellen, mely esetben az ügy, úgy mint a szakminiszterek vétója esetén, döntés végett a minisztertanács elé kerül. Csak természetes, hogy a Tanácsnak nemi hivatalos tagjait a rendeletben megnevezett érdekképviseletek köréből a jövőben már nem a miniszterelnök, hanem a közélelmező miniszter fogja kinevezni, aki a miniszterelnök helyett elnöke is lesz a Közélelmező Tanácsnak.* " Ugyancsak a hivatalos lap vasárnapi számában van körvonalazva a közélelmező miniszter hatásköre. Fontos, hogy a jövőben a kiviteli engedelmek csak a közélelmező miniszter kifejezett hozzájárulásával adhatók ki. Ezenkívül hatásköre a Közélelmező Tanács vezetésén, annak ellenőrzésén és határozatainak végrehajtásán kívül még a következő ügyekre terjed ki: a liszt beszerzésénél állami támogatásban részesülők („ellátatlanok") liszttel való ellátásának ügye, ideértve az állam részére eszközlendő gabonavásárlást és az állam tulajdonát képező gabonából származó liszt fölötti rendelkezési jogot i®; a vám- és kereskedelmi malmok ügyei; a volt Gabonagyűjtési Országos Kormánybiztosság vidéki kirendeltségeinek felügyelete és irányítása; az iránt való gondoskodás, hogy élelmicikkek behozatalának és ■ kivitelének engedelmezése előtt a Tanács I állásfoglalása kikeressék és a Tanács határozatai betartassanak; általábana fönnálló törvények és rendeletek szerint miniszteri hatáskörbe tartozó mindazoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyek arra irányulnak, hogy a lakosság az elsőrendű élelmicikkekhez kellő menynyiségben és méltányos áron hozzájuthasson, ehhez képest a most említett vonatkozásban az egyes törvényekben vagy rendeletekben említett miniszterek helyett a közélelmezésügyi minisztert kell érteni; az előbbi pontban említett célt szolgáló kormányrendeletek előkészítése és azoknak a minisztertanácsban való képviselete. A hatáskör gyakorolhatása céljából a kereskedelmi miniszter az átvizsgáló bizottságok hatáskörének, szervezetének és eljárásnak újabb szabályozásáról szóló hatáskörét élelmi cikkekre nézve a m. kir. közélelmezési miniszterrel egyetértve gyakorolja. * A pénteki minisztertanács Térfi Béla dr. közélelmező miniszter előterjesztésére elhatározta, hogy a közélelmező minisztériumba államtitkárt nevez ki. Az új államtitkár egyúttal elnöke lesz a Közélelmező Tanácsnak is. Hírlapjelentés szerint az új államtitkári állásra Búd János dr. miniszteri tanácsos van kiszemelve. Búd János a régi közélelmező minisztériumnak volt miniszteri tanácsosa, azután Degré alatt az Árvizsgáló Bizottságnak lett alelnöke. Műegyetemi tanár, a Közgazdasági Szemle szerkesztője és ez idő szerint is alelnöki a Közélelmező Tanácsnak. Rendkívül képzett és e mellett a gyakorlati életet is alaposan ismerő kiváló szakember, kinek kinevezése úgy tudományos körökben, mint a gyakorlat emberei között nagy rokonérzéssel fog találkozni. • . . A csehek angol kölcsönt kaptak. Angol butikok koncernje Csehország számára 5 millió font sterling beruházási kölcsönt szavazott meg, amely — háromszázas árfolyamot véve alapul— 1 és fél milliárd cseh koronának felel meg. (MTI.) __ Itt vannak az adódetektivek! Az adódetektivek intézményének megszervezése, mely az érdekelt köröket olyan kínosan érintette, most már valósággá vált. Ezt a Magyar Távirati Iroda (némi cukorral vonva be a keserű pirulát!) a következő sorokban hozza tudomására mindazoknak, akiket illet: „A pénzügyi hatóságok működésére a tisztviselők létszámának"a háború"alatt való megfogyatkozása, valamint a háború utáni forradalmak s az ezeket követő idegen megszállás bénítólag, hatottak. Mindezeknek következményeként a pénzügyi hatóságok az adókivetésekkel köztudomásúan elmaradtak és az arányos és egyforma megadóztatás kívánalma teljesen nem érvényesülhetett. A pénzügyi tervezetnek a jelzett célok biztosítása érdekében szükséges kiépítése során most a hivatalos lap szerdai számában megjelent rendelet szerint az 1921 :II. t-c-ben nyert felhatalmazás alapján tervezett adóellenőri intézmény életbeléptetéséről történik gondoskodás. A Magyar Királyi Adóügyi Útmutató és Ellenőrző Hivatalnál alkalmazott adóellenőrök feladata, hogy a nevezett hivatalt az adatgyűjtés és az adókivetés előkészítése körül való teendőkben támogassák. Az adóellenőrök e működési körükben a feleknek minden zaklatása és a magánéletbe való beavatkozása nélkül kötelesek eljárni és az az adózó, aki az állammal szemben való adózás kötelezettségének a törvény szerint eleget tesz, létezésükről csak a Hivatalos lap föntemlített közléséből fog tudomást szerezni.“ — Közel 44 millió az egyheti államjegyszaporulat. A m. kir. állami Jegyintézetnek 1921. december 23-i kelettel ma közzétett kimutatása szerint az államjegyforgalom 24.343.786.793 korona. Ez az 1921. december 15-i kimutatással szemben az államjegyforgalomnak 43.931.184 koronás emelkedését jelenti. Ezt az emelkedést, a váltótárca csökkenése ellenére, a zsiróköveteléserc. kifizetésére, valamint az Osztrák-Magyar Bank és a postatakarékpénztár jegyeinek beváltására igénybevett összegek idézték elő. Részletezve így fest a kimutatás.A követelések oldalán lényeges emelkedést mutat az Osztrák-Magyar Bank jegyeinek visszaváltását mutató tétel, 21,305.833.90 K-val és az egyéb követelések rovati 68,792.879.22 K-val. Ezzel szemben csökkentek a leszámítolt váltók, közraktári jegyek és értékpapírok 570,609.074.81 K-val, míg az államkincstárnak a ravagyonváltságra adott előleg változatlanul 900.000.000 K-val szerepel. A tartozások oldalán a zsidókövetelések 596,605.011.08 koronával csökkentek, de az egyéb tartozások 72,433.772.75 koronával emelkedtek. — Az elévülés föltányadása. A váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló követelések tekintetében a háború alatt kibocsátott rendeletek akképp rendelkeztek, hogy az ily követelésnek 1917. június hónap 1. napjáig már megkezdődött elévülése a napon félbeszakadt, az e napig még meg nem kezdődött elévülése pedig nyugszik (nem kezdődik) addig a napig, amelyet a háború befejezése után a minisztérium rendelettel állapít meg. Minthogy a háborút befejező békeszerződés már hatályba lépett, szükséges volt megállapítani azt a napot, amely a hivatkozott rendeletek értelmében az említett papírokon alapuló követelések félbeszakadt, illetőleg meg nem kezdődött elévülése további folyásának kezdetére nézve irányadó. A minisztériumnak most 10.990/1921. M. E. szám alatt kiadott rendelete a most említett napként 1922. évi január hó első napját állapítja meg. — A jövő évi aratási és cséplési munkabéreit. A Dunántúlon az aratási és cséplési béreket a legtöbb gazdaságban már megállapították. A járandóságok ezek: a summás hónapos tavaszi vagy őszi szerződés mellett 45 napra 1200—2000 koronát kap életkor szerint és élelmezést, vagy fejenkénti 65 kilogram búzát és rozsot, 20 kilogram burgonyát, 3 kg. száraz főzeléket, 1 kg. sót, 1 kg. zsírt, vagy szalonnát, ecetet, hagymát, stb. Az aratási bér: részes aratás esetén őszi, tavaszi kalászos gabonából a 11-ik rész, 5 ram. rozs, vagy búzaszalma; pénzért aratásért magyar holdanként 50 kg. gabona piaci ára, valamint élelmezés az aratás és takarás egész tartamára, 30 kg. búza, 35 kg. rozs, 1 kg. szalonna, 1 kg. zsír, 3 kg. szárazfőzelék, 5 kg. burgonya. Részcséplésért 100 mm. után 4—4 és fél méter mázsa. Készpénzért aratásért 20 kevés keresztgabona után 80 dekagram gabonaféle piaci ára a munkabér. — A legújabb osztrák kölcsön. Bécsből jelentik: A pénzügyminisztérium közzéteszi a külföldi fizetési eszközöknek (valutáknak és devizáknak) 5 százalékos, tíz év alatt kisorsolandó állami kölcsönkötelezvények jegyzésére való felhasználásáról szóló határozatokat. A gyauták beszolgáltatása alkalmával ki kell jelenteni, hogy az illető külföldi értékre, vagy pedig koronára szóló kötelezvényeket óhajt-e. A pénzügyi kormányzat fentartja magának a jogot, hogy azoknak, akik külföldi értékre szóló kötelezvényeket kivonnak, a beszolgáltatott értékre, vagy pedig amerikai, illetve svájci értéikre szóló kötelezvényeket adon. A jegyzések záróhatárideje 1922. március 31-e. — Olasz-orosz kereskedelmi szerződés. A Stefani-ügynökség közli: Az olasz-orosz kereskedelmi szerződést, amelynek megkötéséről az olasz külügyminisztérium és az orosz kereskedelmi küldöttség között már egy idő óta tárgyalások folytak, tegnap este aláíták a Consultán. (MTI.) Az Vagyonváltság fizetése pénztári elismervénnyel. Egy nyugalmazott tábornok olvasónk, hozzánk intézett levelében panaszolja, hogy a vagyonváltság lefizetésénél azok, akik ingatlan vagyonváltságot fizetnek, előnyösebb helyzetben vannak a többi váltságfizetésre kötelezettekkel szemben, mert a lerovásnál felhasználhatják a Korányi-féle pénztári elismervényeket is. Lényegében ez a kérdés úgy áll, hogy a betétváltságot a pénzintézet fizeti ,a zárolt betétek alapján s itt a kis betétesek érdekei úgy vannak megvédve, hogy ezer koronáig egyáltalán nem fizetnek semmit, tízezer koronáig 5 százalékot és ötvenezer koronáig 10 százalékot fizetnek csupán. Az ingatlan vagyonváltságnál a pénztári elismervényekkel való fizetés szintén a kisemberek érdekében van fölvéve. Az ingatlan vagyonváltságról szóló 1921. XLV. t.-c. 54. szakasza szerint ugyanis, akinek terhére 20.000 koronánál nem több váltságtőke van kiróva, az e tartozása esedékes részletének felét fizetheti saját nevére kiállított pénztári elismervényekkel. Egyébként ezeknek a pénztári elismervényeknek sorsa még elintézetlen. Hegedűs Lóránt terve az volt, hogy mérsékelt kamatozású és tíz év alatt kisorsolandó nyereménykölcsönkötvényekre alakítja át őket.. . Pénzügyi kibontakozásunk útja címmel Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő előadást tartott az Országos, Széchenyi Szövetségben. Az előadás szövege most külön füzetben is megjelent. Ára 20 korona, megrendelhető kiadóhivatalunk könyvosztályában. . . — Csehek a Dunán. Mint a Narodni Listy jelenti, a cseh állam 125 millió cseh korona alaptőkével Csehszlovák Dunagőzhajózási Részvénytársaságot alapít. A vállalatban több bank vesz részt. (MTI.) — Mi a háború előtti adósság? Egyik olvasónk közli velünk, hogy egy vele korábbról összeköttetésben álló bozeni bélyegkereskedőtől 1918 október 30-án föladott mintaküldeményt kapott, amit november 4-én vett át. A forradalmi és egyéb közben jött események miatt a választékból 235 K értékű bélyeget megtartott, a többit a postaforgalom helyreállta után ez év nyarán visszaküldötte. A bozeni kereskedő, aki a békeszerződés rendelkezése folytán , most olasz állampolgár lett, olvasónktól tartozását, mint háborúelőtti tartozást, követeli. Kétségtelen, hogy ez a követelés nem háború előtti adósság és így a békeszerződés harmadik és nyolcadik címében foglalt szabályok itt nem alkalmazhatók. Ez egy háború alatt keletkezett tartozás két olyan egyén között, akik mindketten a volt monarkia államánakalattvalói voltak és akik közül az egyik a békeszerződés folytán magyar állampolgár maradt, a másik olasz állampolgár lett. Ezekről az adósságokról a békeszerződés nem intézkedik. Am ilyen adósságok tekintetében csehszlovák és lengyel relációban, értesülésünk szerint, már folynak tárgyalások és e kérdéseket minden valószínűség szerint a jóvátételi bizottság fogja megoldani. Tekintettel arra, hogy ilyen adósságok jelentékeny összegben vannak magyar állampolgárok részéről román, jugoszláv és olasz viszonylatban, mint értesülünk, a hivatalos körök ennek a kérdésnek a megoldását is meg fogják kísérelni. Addig legjobb, ha a magyar adós ilyen tartozását a hitelezővel egyezségi után igyekszik rendezni. Értékpapír és valuta. A budapesti tőzsdéé ma is, mégpedig úgy az értékpapírpiacon, mint a valutapiacon, a teljes üzettelenség képét nyújtotta. Egy kis túlzással elmondhatjuk, hogy az értékpapírpiacon csak osztrák Államvasutban és Csáky-jogban, meg ezzel kapcsolatban Csáky-részvényekben volt egy kis üzlet, mely az Államvasut árát néhány száz koronával felhajtotta, a Csáky-részvny árát pedig egy kevéssel csökkentette; egyebekben teljes volt a tespedés, nagyjában tartott árak mellett Az elővételi jogok piacán az Ingatlanbank 80—100, Földhitelbank 125—135, Zabolai 30—60 és Csáky 80—90 korona. A budapesti valutapiacon sem volt különb a hely-,zet és a legutóbbi tőzsdenaphozképest teljes üzlettelenség mellett, valamivel egyenül az árszínvonal. A budapesti értékpapírpiac árai: Bankok: Angol-Magyar 735, Iparbank 725, Hazai 655, Földhitel 2400—2450, Magyar hitel 1900—1950 (1915), Ingatlan 1000, Forgalmi 460, Jelzálog 300, Le- • számitoló .735, Olasz-Magyar 300, Merkúr'410, Nemzeti _CSO, Osztrák hitel 1000—1040, Kereskedelmi 7050—7150, 'Takarékpénztárak ésbiztosítók: Belvárosi 800, Fővárosi’ 2270, Általános 1000, Moktár 2350, Pesti Hazai 24.500—26.000. Malmok: Borsodmiskolci 3550—3600, Konkordia 2300, Budapesti 6250—6300, Gizella 2600—2700, Hungária 2425, Viktória 8300—9100. Bányák és téglagyárak: Beocsini 6200—6300, Ce-s au 3400, Északszén 3650—3700, Szászvári 4075—1100, Kohó 5375—5575, Általános kőszén 11.000—11.200, Salgó 5550—5600, Urikányi 6100—6400. "Nyomdák: Athenaeum 3150, Glóbus 925. Vasművek, gépgyárak: Kóburg 2350—2475, Csáky 855—885. Gazd.gép (1900), Fegyver 4650—4750, Ganz- Danubius 34.500, Ganz villamos 5900—6100, György 700, ..Kaszab (2275), Láng 1300—1350, Lipták 506—515, Magyar acél (2900), Belga fém (2150), Motor (875), Rima 2670—2720, Schlick 1075—1100, Teudloff (1000), Weitzer (4025), Wörner 610. Faipari vállalatok: Merkúr fa 485, Brassói 3800—• 3950, Egyes, fa 490—510, Bornir (1450), Guttmann 3900—4000, Hazai fa 2200, Kőrösbányai 730, Kronberger 1125, Lignum 4300—4400, Magyar erdő 975—1025, M. Lloyd (1800), Malomsoky 650, Nemzeti- fi 2400, Nassei 17.1700—18.300, Liehtig '720—735, Orsz. fa 1110—1145, Szlavónia 1735—1770, Zabolai 1900-1975, Zentai (3050). Közlekedési vállalatok: Adria 7100, Atlantika 2650, Déli 1230—1250, Levante 7200—7300, Államvasút 3625—3825, Tröszt 1990—2020. Különféle vállalatok: Baróti (nuu), Bóni 2400, Chinoin 1825—1850, Danica 2900—2975, Égisz 585, Egyesült Izzó 5575, Papír 3050—3200, Részvénysör 7700— 7900, Spódium 2500—2650, Félten 7500—7600, Flóra 3400, Fővárosi sör 2650, Goldberger 1700—1750, Gschwindt 6700—6900, Műtrágyagyár 4700, Karton 2450, Klotild 3475—3500, Cukor 16 700—17000, Lámpa 2900, Őstermelő 725—760, a Gummi 3200—3300, Vasúti forg. 1950—2050, Óceán 1500—1600, Olaj 3225—3300, Ffiábus 720, Szikra 2100, Telefon 4550. •?