Budapesti Hírlap, 1921. december (41. évfolyam, 271–295. szám)

1921-12-28 / 292. szám

8 BUDAPESTI HSSJ&P (292. sz.) 1921 .december 28. UzmzmUn. A közélelmezési adminisztráció megszem­íyzése. *— A Közélelmező Tanács átszervezése. — A közélel­mező miniszter hatásköre. — A közélelmező minisz­térium államtitkára. — A közélelmező miniszter állásának betöltése­ivel kapcsolatban a Közélelmező Tanács hatásköré­nek átszervezése is szükségessé vált. Az erre vonat­kozó rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg. Az ebben foglalt rendelkezések megis­métlése helyett hasznosabbnak véljük, ha azokra a változásokra utalunk, miket a mostani rendelet az eddigi állapottal szemben statuált. A Tanács meg­tartja eddigi véleményező hatáskörét azzal a válto­zással, hogy kebelén belül új szerv létesül: az el­nöki tanács, mely a­­ szakbizottságok elnökeiből áll és melynek feladata sürgős, vagy a nyilvános tár­gyalást el nem bíró közélelmező ügyekben véle­ményadás és esetleg határozathozatal. Az ilyen ese­tek kijelölése­ a közélelmező miniszter dolga. De­­ a rendelet még ennél is tovább megy a közélelmező miniszter j­ogának­ meg­állap­ítás­­á­ban, a­menny­iben, ha a sürgősség megkívánja ,a teljes ülés, elnöki ta­nács, esetleg a szakbizottságok előzetes meghallga­tása nélkül is intézkedhetik, a­miről a legközelebbi teljes ülésnek jelentést kell tennie. Határozathozatalra jog­uk eddig a szakbizottsá­goknak sem volt. Ezentúl a közélelmező miniszter a szakbizottságokat is felruházhatja határozathoza­tali hatáskörrel. A Tanács határozatainak végrehaj­tásáról ezentúl a közélelmező miniszter gondosko­dik. Formai újítás, hogy a Közélelmező Tanács el­nöke eddig a miniszterelnök volt, ezentúl pedig a közélelmező miniszter lesz. Az utóbbinak is vétó­joga lesz a Közélelmező Tanács határozatai ellen, mely esetben az ügy, úgy mint a szakminiszterek vétója esetén, döntés végett a minisztertanács elé kerül. Csak természetes, hogy a Tanácsnak nemi hiva­talos tagjait a rendeletben megnevezett érdekképvi­seletek köréből a jövőben már nem a miniszter­­elnök, hanem a közélelmező miniszter fogja kine­vezni, a­ki a miniszterelnök helyett elnöke is lesz a Közélelmező Tanácsnak.* " Ugyancsak a hivatalos lap vasárnapi számá­ban van körvonalazva a közélelmező miniszter ha­­­­tásköre. Fontos, hogy a jövőben a kiviteli engedel­­mek csak a közélelmező miniszter kifejezett hozzá­járulásával adhatók ki. Ezenkívül hatásköre a Köz­­élelm­ező Tanács vezetésén, annak ellenőrzésén és határozatainak végrehajtásán kívül még a következő ügyekre terjed ki: a liszt beszerzésénél állami támogatásban része­sülők („ellátatlanok") liszttel­ való ellátásának ügye, ideértve az állam részére eszközlendő gabonavásárlást és az állam tulajdonát képező gabonából származó liszt fölötti rendelkezési jogot i®; a vám- és kereskedelmi malmok ügyei; a volt Gab­onagyűjtési Országos Kormánybiztos­ság vidéki kirendeltségeinek felügyelete és irányítása; az iránt való gondoskodás, hogy élelmicikkek be­hozatalának és ■ kivitelének engedelmezése előtt a Tanács I állásfoglalása kikeressék és a Tanács határozatai betar­tassanak; általában­­a­ fönnálló törvények és rendeletek sze­­­­rint miniszteri hatáskörbe tartozó mindazoknak az in­tézkedéseknek a megtétele, a­melyek arra irányulnak, hogy a lakosság az elsőrendű élelmicikkekhez kellő meny­­nyiségben és méltányos áron hozzájuthasson, ehhez ké­­­­pest a most említett vonatkozásban az egyes törvények­­­­ben vagy rendeletekben említett miniszterek helyett a­­ közélelmezésügyi minisztert kell érteni; az előbbi pontban említett célt szolgáló kormány­rendeletek előkészítése és azoknak a minisztertanácsban való képviselete. A hatáskör gyakorolhatása céljából a kereskedelmi miniszter az átvizsgáló bizottságok hatáskörének, szer­vezetének és eljárásnak újabb szabályozásáról szóló ha­táskörét élelmi cikkekre nézve a m. kir. közélelmezési miniszterrel egyetértve gyakorolja. * A pénteki minisztertanács T­ér­fi Béla dr. köz­­élelmező miniszter előterjesztésére elhatározta, hogy a közélelmező minisztériumba államtitkárt nevez ki. Az új államtitkár egyúttal elnöke lesz a Közélel­mező Tanácsnak is. Hírlapjelentés szerint az új ál­lamtitkári állásra Búd János dr. miniszteri taná­csos van kiszemelve. Búd János a régi közélelmező minisztériumnak volt miniszteri tanácsosa, azután Degré alatt az Árvizsgáló Bizottságnak lett alel­­nöke. Műegyetemi tanár, a Közgazdasági Szemle szerkesztője és ez idő szerint is alelnöki a Közélel­­mező Tanácsnak. Rendkívül képzett és e mellett­ a gyakorlati életet is alaposan ismerő kiváló szak­ember, kinek kinevezése úgy tudományos körökben, mint a gyakorlat emberei között nagy rokonérzéssel­­ fog találkozni. • . . A csehek angol kölcsönt kaptak. Angol butikok koncernje Csehország számára 5 millió font sterling beruházási kölcsönt­­ szavazott meg, a­mely — háromszázas árfolyamot véve alapul­— 1 és fél milliárd cseh koronának felel meg. (MTI.) __ Itt vannak az adódetektivek! Az adó­detektivek intézményének megszervezése, mely az érdekelt köröket olyan kínosan érintette, most már valósággá vált. Ezt a Magyar Távirati Iroda (némi­ cukorral vonva be a keserű pirulát!) a következő sorokban hozza tudomására mindazoknak, a­kiket illet: „A pénzügyi hatóságok m­űködésére a tisztvise­lők létszámának"a háború"alatt való megfogyatkozása, valamint a háború utáni forradalmak s az ezeket kö­vető idegen megszállás bénítólag, hatottak. Mindezek­nek következményeként a pénzügyi hatóságok az adó­kivetésekkel köztudomásúan elmaradtak és az arányos és egyforma megadóztatás kívánalma teljesen nem ér­vényesülhetett. A pénzügyi tervezetnek a jelzett célok biztosítása érdekében szükséges kiépítése során most a hivatalos lap szerdai számában megjelent rendelet szerint az 1921 :II. t-c-ben nyert felhatalmazás alap­ján tervezett adóellenőri intézmény életbeléptetéséről történik gondoskodás. A Magyar Királyi Adóügyi Útmutató és Ellenőrző Hivatalnál alkalmazott adóel­lenőrök feladata, hogy a nevezett hivatalt az adat­gyűjtés és az adókivetés előkészítése körül való teen­dőkben támogassák. Az adóellenőrök e működési kö­rükben a feleknek minden zaklatása és a magánéletbe való beavatkozása nélkül kötelesek eljárni és az az adózó, a­ki az állammal szemben való adózás kötelezettségé­nek a törvény szerint eleget tesz, létezésükről csak a Hivatalos lap föntemlített közléséből fog tudomást sze­rezni.“ — Közel 44 millió az egyheti állam­jegy­­szaporulat. A m. kir. állami Jegyintézetnek 1921. december 23-i kelettel ma közzétett kimutatása sze­rint az államjegy­forgalom 24.343.786.793 korona. Ez az 1921. december 15-i kimutatással szemben az államjegyforgalomnak 43.931.184 koronás emelke­dését jelenti. Ezt az emelkedést, a váltótárca csök­kenése ellenére, a zsiróköveteléserc. kifizetésére, va­lamint az Osztrák-Magyar Bank és a­ postatakarék­pénztár jegyeinek beváltására igénybevett összegek idézték elő. Részletezve így fest a kimutatás.­­A­­ követelések oldalán lényeges emelkedést mutat az Osztrák-Magyar Bank jegyeinek visszaváltását mutató tétel, 21,305.833.90 K-val­ és az egyéb követelések ro­vati 68,792.879.22 K-val. Ezzel szemben csökkentek a leszámítolt váltók, közraktári jegyek és értékpapírok 570,609.074.81 K-val, míg az államkincstárnak a ra­­vagyonváltságra adott előleg változatlanul 900.000.000 K-val szerepel. A tartozások oldalán a zsidókövetelések 596,605.011.08 koronával csökkentek, de az egyéb tarto­zások 72,433.772.75 koronával emelkedtek. — Az elévülés föltányadása. A váltón, keres­kedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló köve­telések tekintetében a háború alatt kibocsátott rendele­tek akképp rendelkeztek, hogy az ily követelésnek 1917. június hónap 1. napjáig már megkezdődött elévülése a napon félbeszakadt, az e napig még meg nem kezdődött elévülése pedig nyugszik (nem kezdődik) addig a napig, a­melyet a háború befejezése után a minisztérium rende­lettel állapít meg. Minthogy a háborút befejező béke­­szerződés már hatályba lépett, szükséges volt megállapí­tani azt a napot, a­mely a hivatkozott rendeletek értel­mében az említett papírokon alapuló követelések félbe­szakadt, illetőleg meg nem kezdődött elévülése további folyásának kezdetére nézve irányadó. A minisztériumnak most 10.990/1921. M. E. szám alatt kiadott rendelete a most említett napként 1922. évi január hó első napját állapítja meg. — A jövő évi aratási és cséplési munkabé­reit. A Dunántúlon az aratási és cséplési béreket a leg­több gazdaságban már megállapították. A járandóságok ezek: a summás hónapos tavaszi vagy őszi szerződés mellett 45 napra 1200—2000 koronát kap életkor sze­rint és élelmezést, vagy fejenkénti 65 kilogram búzát és rozsot, 20 kilogram burgonyát, 3 kg. száraz főzeléket, 1 kg. sót, 1 kg. zsírt, vagy szalonnát, ecetet, hagymát, stb. Az aratási bér: részes aratás esetén őszi, tavaszi kalászos gabonából a 11-ik rész, 5 ram. rozs, vagy búza­­szalma; pénzért aratásért magyar holdanként 50 kg. gabona piaci ára, valamint élelmezés az aratás és taka­rás egész tartamára, 30 kg. búza, 35 kg. rozs, 1 kg. szalonna, 1 kg. zsír, 3 kg. szárazfőzelék, 5 kg. burgonya. Részcséplésért 100 mm. után 4—4 és fél méter mázsa. Készpénzért aratásért 20 kevés keresztgabona után 80 dekagram gabonaféle piaci ára a munkabér. — A legújabb osztrák kölcsön. Bécsből je­lentik: A pénzügyminisztérium közzéteszi a külföldi fizetési eszközöknek (valutáknak és devizáknak) 5 százalékos, tíz év alatt kisorsolandó állami kölcsön­­kötelezvények jegyzésére való felhasználásáról szóló határozatokat. A gy­auták beszolgáltatása alkalmával ki kell jelenteni, hogy az illető külföldi értékre, vagy pedig koronára szóló kötelezvényeket óhajt-e. A pénzügyi kormányzat fentartja magának a jogot, hogy azoknak, a­kik külföldi értékre szóló kötelez­vényeket kivonnak, a beszolgáltatott értékre, vagy pedig amerikai, illetve svájci értéikre szóló kötelez­vényeket adon. A jegyzések záróhatárideje 1922. március 31-e. — Olasz-orosz kereskedelmi szerződés. A Stefani-ügynökség közli: Az olasz-orosz kereskedelmi szerződést, a­melynek megkötéséről az olasz kül­ügyminisztérium és az orosz kereskedelmi küldött­ség között már egy idő óta tárgyalások folytak, tegnap este aláíták a Consultán. (MTI.) Az Vagyonváltság fizetése pénztári elismer­vénnyel. Egy nyugalmazott tábornok olvasónk, hoz­zánk intézett levelében panaszolja, hogy a vagyon­­váltság lefizetésénél azok, a­kik ingatlan vagyonváltságot fizetnek, előnyösebb helyzetben vannak a többi váltság­­fizetésre kötelezettekkel szemben, mert a lerovásnál fel­használhatják a Korányi-féle pénztári elismervényeket is. Lényegében ez a­ kérdés úgy áll, hogy a betétváltságot a pénzintézet fizeti ,a zárolt betétek alapján s itt a kis betétesek érdekei úgy vannak megvédve, hogy ezer koro­náig egyáltalán nem fizetnek semmit, tízezer koronáig 5 százalékot és ötvenezer koronáig 10 százalékot fizetnek csupán. Az ingatlan vagyonváltságnál a pénztári elis­­mervényekkel való fizetés szintén a kisemberek érdeké­ben van fölvéve. Az ingatlan vagyonváltságról szóló 1921. XLV. t.-c. 54. szakasza szerint ugyanis, a­kinek terhére 20.000 koronánál nem több váltságtőke van kiróva, az e tartozása esedékes részletének felét fizetheti saját ne­vére kiállított pénztári elismervényekkel. Egyébként ezeknek a pénztári elismervényeknek sorsa még elinté­zetlen. Hegedűs Lóránt terve az volt, hogy mérsékelt ka­matozású és tíz év alatt kisorsolandó nyereménykölcsön­­kötvényekre alakítja át őket.. . Pénzügyi kibontakozásunk útja címmel Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, nemzetgyűlési képvi­selő előadást tartott az Országos, Széchenyi­ Szövetségben. Az előadás szövege most külön füzet­ben is megjelent. Ára 20 korona, megrendelhető kiadóhivatalunk könyvosztá­lyában. . . — Csehek a Dunán. Mint a Narodni Listy je­lenti, a cseh állam 125 millió cseh korona alaptőkével Csehszlovák Dunagőzhajózási Részvénytársaságot alapít. A vállalatban több bank vesz­ részt. (MTI.) — Mi a háború előtti adósság? Egyik olva­sónk közli velünk, hogy egy vele korábbról összekötte­tésben álló bozeni bélyegkereskedőtől 1918 október 30-án föladott mintaküldeményt kapott, a­mit november 4-én vett át. A forradalmi és egyéb közben jött események miatt a választékból 235 K értékű bélyeget megtartott, a többit a postaforgalom helyreállta után ez év nyarán visszaküldötte. A­ bozeni kereskedő, a­ki a békeszerződés rendelkezése folytán , most­ olasz állampolgár lett, olva­sónktól tartozását, mint háború­­előtti tartozást, követeli. Kétségtelen, hogy ez a követelés nem háború előtti adós­ság és így a békeszerződés harmadik és nyolcadik cí­mében foglalt szabályok itt nem alkalmazhatók. Ez egy háború alatt keletkezett tartozás két­ olyan egyén között, a­kik mindketten a volt monarkia államának­­alattvalói voltak és a­kik közül az egyik a békeszerződés folytán magyar állampolgár maradt, a másik olasz állampolgár lett. Ezekről az adósságokról a békeszerződés nem intéz­kedik. Am­ ilyen adósságok tekintetében csehszlovák és lengyel relációban, értesülésünk szerint, már folynak tár­gyalások és e kérdéseket minden valószínűség szerint a jóvátételi­ bizottság fogja megoldani. Tekintettel arra, hogy ilyen adósságok jelentékeny összegben vannak ma­gyar állampolgárok részéről román, jugoszláv és olasz viszonylatban, mint értesülünk, a hivatalos körök ennek a kérdésnek a megoldását is meg fogják kísérelni. Addig legjobb, ha a magyar adós ilyen tartozását a hitelezővel egyezségi után igyekszik rendezni. Értékpapír és valuta. A budapesti tőzsdéé ma is, még­pedig úgy az értékpapírpiacon, mint a valutapiacon, a teljes üz­­­ettelenség képét nyújtotta. Egy kis túlzással el­mondhatjuk, hogy az értékpapírpiacon csak osztrák Államvasutban és Csáky-jogban, meg ezzel kapcso­latban Csáky-részvényekben volt egy kis üzlet, mely az Államvasut árát néhány száz koronával fel­hajtotta, a Csáky-részvny árát pedig egy kevéssel csökkentette; egyebekben teljes volt a tespedés, nagyjában tartott árak mellett Az elővételi jogok piacán az Ingatlanbank 80—100, Földhitelbank 125—135, Zabolai 30—60 és Csáky 80—90 korona. A budapesti valutapiacon sem volt különb a hely-,­zet és a legutóbbi tőzsdenaphoz­­képest teljes üzlet­­telenség mellett, valamivel egyenül az árszínvonal. A budapesti értékpapírpiac árai: Bankok: Angol-Magyar 735, Iparbank 725, Hazai 655, Földhitel 2400—2450,­ Magyar hitel 1900—1950 (1915), Ingatlan 1000, Forgalmi 460, Jelzálog 300, Le- • számitoló .735, Olasz-Magyar 300, Merkúr'410, Nemzeti _CSO, Osztrák hitel 1000—1040, Kereskedelmi 7050—7150, 'Takarékpénztárak és­­biztosítók: Belvárosi 800, Fővárosi’ 2270, Általános 1000, Moktár 2350, Pesti Hazai 24.500—26­.000. Malmok: Borsodmiskolci 3550—3600, Konkordia 2300, Budapesti 6250—6300, Gizella­ 2600—2700, Hungá­ria 2425, Viktória 8300­—9100. Bányák és téglagyárak: Beocsini 6200—6300, Ce-s au 3400, Északszén 3650—3700, Szászvári 4075—1100, Kohó 5375—5575, Általános kőszén 11.000—11.200, Salgó 5550—5600, Urikányi 6100—6400. "Nyomdák: Athenaeum 3150, Glóbus 925. Vasművek, gépgyárak: Kóburg 2350—2475, Csáky 855—885. Gazd.­gép (1900), Fegyver 4650—4750, Ganz- Danubius 34.500, Ganz villamos 5900—6100, György 700, ..Kaszab (2275), Láng 1300—1350, Lipták 506—515, Ma­­­gyar acél (2900), Belga fém (2150), Motor (875), Rima 2670­—2720, Schlick 1075—1100, Teudloff (1000), Weitzer (4025), Wörner 610. Faipari vállalatok:­ Merkúr fa 485, Brassói 3800—• 3950, Egyes, fa 490—­510, Bornir (1450), Guttmann 3900—4000, Hazai fa 2200, Kőrösbányai 730, Kronberger 1125, Lignum 4300—4400, Magyar erdő 975—1025, M. Lloyd (1800), Malomsoky 650, Nemzeti- fi 2400, Nassei 17.1700—18.300, Liehtig '720—735, Orsz. fa 1110—1145, Szlavónia 1735—1770, Zabolai 1900­-1975, Zentai (3050). Közlekedési vállalatok: Adria 7100, Atlantika 2650, Déli 1230—1250, Levante 7200—7300, Államvasút 3625—3825, Tröszt 1990—2020. Különféle vállalatok: Baró­ti (n­uu), Bóni 2400, Chinoin 1825—1850, Danica 2900—2975, Égisz 585, Egye­sült Izzó 5575, Papír 3050—3200, Részvénysör 7700— 7900, Spódium 2500—2650, Félten 7500—7600, Flóra 3400, Fővárosi sör 2650, Goldberger 1700—1750, Gsch­windt 6700—6900, Műtrágyagyár 4700, Karton 2450,­ Klotild 3475—3500, Cukor 16­ 700—17­000, Lámpa 2900, Őstermelő 725—760, a Gummi 3200—3300, Vasúti forg. 1950—2050, Óceán 1500—1600, Olaj 3225—3300,­ Ffiábus 720, Szikra 2100, Telefon 4550. •?

Next