Budapesti Hírlap, 1921. december (41. évfolyam, 271–295. szám)

1921-12-17 / 284. szám

1921 december 17. lee&PESTi HiRiáP 284. bz.) neki haladékot a most esedékes két részlet megfize­tésére. A német kormány egyelőre cs­ak erre a ké­résre szorítkozik, noha tisztában van avval, ho­gy a későbbi esedékességek idejében hasonló nehézségek­kel fog találkozni. Ebben a jegyzékben a kérelem előterjesztése mellett kétségtelenül az a legnevezetesebb, hogy a angol pénzvi­sg éppen a súlyos jóvátételi terhekkel okolja meg vonakodását a németeknek hitelt nyúj­tani. Ez olyan e­ité-e kritikája a jóvátételi kérdés eddigi kezelésének, a­melyen a politikusoknak is fenn­­kell akadniuk. Az angol politikusok ezzel már tisztában is vannak és nagyon közés a feltevés, hogy K­athenau dr. nemcsak azért hozta haza magával az angol bankok és pénzembereknek ez­t a most már írásban is lefektetett véleményét, hogy Németország­ban tisztán láthassanak, hanem hogy ezzel az írással pol­itikai nyomást lehessen gyakorolni Francia­­országra, a­m­e.y még mindig neon akar hinni abban hogy Németországból nem lehet mindent kipréselni. A jegyzékhez a kancellár hozzá is csatolta az ango­lok véleményét és minthogy valószínű­en mindez az angolok tudtával történt a franciák egyszerre nem­­csak a németekkel, hanem az angolokkal is szembe­kerülnek, ha úgy, mint eddig, a moratórium meg­adását megengedhetetlennek mondják. Meg kell álla­­pítani azonban, hogy a franciákat a moratórium ké­relmének előterjesztése sem meg nem lepte, sem ere­deti hajthatatlan maguktartásában meg nem ingatta, ellenkezőleg, a régi szokáshoz híven követelik, hogy Németországot kényszerrendszabályokkal szorítsák kötelezettségeinek teljesítésére. Ez lehet őszinte de lehet műtfelháborodás is, a­minek majd Loud Geor­ae és Briand jövő heti találkozásán kell elválnia. Addig is be kell érnünk annyival, hogy Németországban higgadtsággal várják a probléma eldök­ét, a­melyet most már az angoloknak a franciákkal kell elintéz­niük. A német kormány mindenesetre diplmáciai sikert máris elért, mert sikerült a májusi ultimá­tummal elint­ézettnek gondolt jóvátétel kérdést új­ból a maga egészében fölvetnie, még­pedig úgy lát­szik, kedvezően előkészítve, mert az angol gazdasági körök állásfoglalása a német jóvátételt, ezt az eddig specifikus német kérdést világazdasági problémává avatta.­ Az i­­artgol egyezség parlamenti tárgyalása újból a politikai porondra szólította Bonar Lawt, a­ki hosszabb ideje már nem vett részt a politikai életben. Az egyezség ellenzékét ez a befolyásos ál­lamférfin nagy csalódásban részesítette, mikor be­­szédének legelső mondatában az egyezség hívének vallotta magát, mert arra számítottak, hogy éppen ő fog az ellenzék élére állani. Ez után a kudarc után és különösen az után, hogy Asquith egész pártjával is beállott az egyezség támogatói közé, az angol engesztelhetetleneknek és az ulszterieknek most már semmi reményük sem lehet Lloyd George munkájának felhordására. Az ír parlament még min­dig zárt ülésben tárgyal, remény van azonban arra, hogy holnap nyílt ülésben már a szavazásra kerül­het a sor. Na szavazott le Sopron vidéke. — Nagycenk és Fertőhöz teljesen mellettünk sza­vazott. — Az osztrákok Lanában cseh inter­vencióért alkusznak. — Az olaszok szerint a szavazás eredménye megsemmisíthetetlen. — Sopronban és Breninspergen lefolyt népszavazás Után ma dönt Sopron környéke a sorsáról. Arról, hogy magyar maradjon-e, vagy idegenek prédája legyen. Nagycenk, Kopháza, Karika, B­alf, Rákos­falu, Ágfalva, Fertőköz, Sopronbábfalva ezek a falvak. • Balfon, a gyönyörű fürdőhelyen ma reggel ünnepi mise volt s a templom zsúfolásig meglelt hívőkkel. A könyörgés után megkezdődött a község­házán a szavazás. A szavazás délután befejeződött. Beavatottak szerint 80 százalék Magyarország mellett szavaz. Nagycenken ma reggel ugyancsak mise előzte meg a szavazást. A misén részt vett úgy a község gazdattár­sad­alma, mint a cukorgyár munkásai és tisztviselői. A Himnusz eléneklése után énekszóval vonultak a községházán levő szavazóhelyiséghez, hol az antant-bizottság megérkezése után pont 8 órakor megkezdődött a szavazás kitűnő hangu­latban. Délután 3 óráig három községben fejezték be a népszavazást. Nagycenken 1038 szavazó 1037 sza­vazatot, Fertőbozon 350 szavazó 345 szavazatot és Fertőrákoson 1525 szavazó 1372 szavazatot adott le. A két első község előreláthatóan egyhangúan Magyarország mellett szavazott, m­íg Fertőrákoson a szavazatok körülbelül­­t­e i­lően oszlanak meg a két ország között Este 6 óráig a többi hat községi­ben is belfejezték a szavazást Az osztrákok természetesen újból régi perfid politikájukhoz nyúlnak. Elsőbb bizonyosnak látva vereségüket, visszavonultak és most ugyanaz az Ausztria, melynek eddig és­ a nyugatmagyarországi kérdésben minden kívánságát teljesítették, úgy tesz, amintha nagy sérelem érte volna. Mintha bízom, a szavazásnak négy nappal való eltolása megváltoz­tathatta volna a népszavazás előrelátható eredményét. Római jelentés szerint az­ ottani osztrák kö­vet tegnap este jegyzéket adott át a konzultán, a­melyben az osztrák kormány nevében tiltakozik a soproni népszavazás elrendelése ellen. Hivatkozik arra, hogy a magyar csapatok nem hagyták el a népszavazás területét és hogy a választók jegyzékét szabálytalanul állították össze. Az osztrák kormány ezért a jegyzék szerint nem ismeri el a választás eredményét és nem vállal felelősséget a következ­ményekért. Az Idea Nazionale képtelennek mondja az osztrákok viselkedését , valamennyi olasz lap ked­vezően fogadja a népszavazás megtar­tásának fülrét. Olasz politikai körökben is érthetet­ennek tartjuk Ausztria álláspontját, s elítélik, hogy a szavazás elöl visszavonult. Az a vélemény, hogy igaz ugyan, hogy a népszavazás elhalasztását a nagyköveti ta­nács lehetővé tette, ámde ehhez a másik érdeke­s félnek, Magyarországnak a hozzájárulása is szüksé­ges volt. Mivel pedig Magyarország nem egyezett bele a halasztásba, szabályszerűen el kellett ren­delni a szavazást. A soproni antant-bizottság eljá­rása teljesen korrekt volt. Az olasz lapok energiku­san vissza is utasítják Ausztria vádaskodását és ki­jelentik, hogy akár akarják az osztrákok, akár nem, a soproni népszavazás eredménye végleges lesz s az antant azon nem fog változtatni, a minthogy nem is változtathat. Erre az álláspontra helyezkedik a kezdetben az osztrákoktól félrevezetett francia sajtó is. A Temps pedig éppenséggel megállapítja, hogy az osztrák politika rosszhiszeműen szembe­helyezkedik az antant politikájával. Bécsi hírforrás szerint az osztrákok nem is Páristól, de Prágától várják a döntést. Lám, itt a következménye annak, hogy a nagy-antant megnö­vesztette a kis-antant szarvát s elkényeztette Ausztriát, a­mely most háláiból, a­mikor egyszer vele szemben is szigorúan igazságosak, megint csak ki­mutatja a foga fehérét Lantban Hainisch osztrák és Massaryk cseh államfő állítólag főként gazdasági tárgyalásra ültek össze. Egészen bizonyos azonban, hogy Lanában szóba kerül a soproni népszavazás dolga is és Bécsben remélik, hogy Csehország közbe­jár a nagyhatalmaknál Ausztria érdekében. A cse­hek sokkal jobb barátaink és sokkal kevésbbé tud­ják elfelejteni Olaszországnak a velencei egyezség létrehozásával elért diplomáciai sikerét, semhogy ne lesnének hajlandók ismert eszközeikkel látszólag Ausztria mellé ál­va, a valóságban ismét Magyaror­szág ellen fellépni. Ám mégis azt hisszük, hogy az osztrákok hiába várják Prágától a döntést. A­ döntés már megtörtént­­ Sopronban. A népszavazásról az éjszaka folyamán az alábbi táviratokat kaptuk: Befejezték a szavazást. Sopronból jelentik: Ma délután valamennyi sopronkörnyéki községben befejezték a népszavazást. A nyolc községben összesen 7905 szavazásra jogosult volt ezek közül leszavazott 6757. A hozzávetőleges becslés szerint a magyarok a községekben is túl­nyomó többséget kaptak. Balfon 659 szavazó közül 593, Harkán 680 szavazó közül 573, Fogházán 960 szavazó közül 814, Bánfalván 1529 szavazó közül 1176 és Ág­falván 1164 szavazó közül 847 adta le szavazatát. Szombaton hirdetik ki az eredményt. Sopronból jelentik. A népszavazás alkalmával Sopronban, valamint a községekben leadott szavaza­tok összeszámlálását szombat reggel 8 órakor a­­di meg a középponti bizottság. Remélhető, ho­gy a sza­vazás eredményét még a holnapi délután folyamán nyilvánosságra hozzák. Erre a város valamen­nyi templomában megkondítják a harangokat. A város polgárságának körében mozgalom in­dult meg, hogy a magyar kormány a város átvé­telére, a­melynek a velencei egyezség értelmében nyolc nappal a népszavazás eredményének ki­ke­lése után kell megtörténnie. Kánya Kálmán rendkí­vüli követet és meghatalmazott minisztert küldte ki, a­ki Sopron városának szülöttje. Osztrák mentegetődzés. Bécsből jelentik, hogy az osztrák kormány ma sajtóértekezletet hívott össze, a­melyen Péter követség­­tanácsos, a nyuga­tra­agyarországi népsza­vazással szemben követett osztrák eljárást mente­gette. Különféle ürügyet hozott fel, hogy az osztrák kormány hamis álláspontját megvédelmezze. Egyre hangoztatta, hogy Ausztria pontosan követte a ve­lencei egyezségről reá háramlott kötelezettséget, míg ellenben Magyarország, egyáltalán meg nem fe­lelő módon hajtotta végre a tábornoki bizottságtól reárótt kevés kötelezettséget. Azután a tábornoki bizottságot vádolja meg, elsőbben azzal, hogy a sza­vazólistákat helytelenül állította össze, másodsorban azért, mert a szavazást december 18-ra el nem ha­lasztotta. Ezek miatt nem vett részt az osztrák kor­mány a szavazásban és távolmaradása azt jelenti, hogy az osztrák kormány számára a népszavazás eredményéből nem származhatnak jogi következ­mények. Ezzel szemben a M. T. I. megállapítja, hogy Magyarország, mely, mint azt a soproni tábornoki bizottság ismételten elismerte, minden tekintetben eleget tett a velencei egyezség rendelkezéseinek, nyugodtan várhatja a nagykövetek konferenciájának válaszát az osztrákoknak a velencei egyezség meg­döntésére irányult legutolsó kísérletére, mely egyez­ség kifejezetten­­ mondja, hogy Magyarország és Ausztria kötelezik magukat, hogy a népszavazás eredményét elismerik. A soproni kérdés ez angol alsóházban, Londonból jelentik. (Reuter) Harmstood­ külügyi államtitkár a parlamentben elhangzott in­terpellációra válaszolva, ki­elentette, hogy semmi ok sincs arra a feltevésre, mintha a nyugatmagyar­­országi népszavazás dátumát azért állap­­ották volna meg éppen december 14-ére, hogy ezzel a Magyar­­országnak kedvező döntést idézzenek elő. Az angol kormánynak csupán arra van gondja, h­ogy a nép­szavazás rendben és békében folyjék le. (MTI.) M minden jobb csemegekeresk­edésben kapható GUSY COCTH.11­­s Károlyi Imre gróf nyilatkozna. Károlyi Imre gróftól a következő sorokat kap­tuk, melyeket megjegyzés nélkül közlünk, mert min­ket e kérdésben csak a fődolog és a lényeg érdekel, a­hogy tegnap kifejtettük. Igen tisztelt Főszerkesztő ur! 1. 1849-től 1867-ig a magyar nemzet, a magyar nép semmiféle más nemzettel, semmilyen más néppel nem állott szemben, hanem az osztrák császár sze­mélyével. Ellenben a volt császár-király IV. Károly trónja visszafoglalásának tekintetében nem uralko­dók személyével, hanem népekkel és ezeknek köz­véleményével állunk szemben. Az analógia tehát nézetem­ szerint nem talál 6. 2. Deák Ferencnek jogokat föl nem adó állás­pontja elsősorban külpolitikai események, változott európai konstellációk következtében tudott érvénye­sülni, az abszolút osztrák császári hatalom nagy­mérvű meggyöngülése folytán, az 1859-iki és 1866-iki elvesztett háborúk következtében, hogy magam ré­széről mit tartok egy esetleg változott európai kon­stelláció e tekintetben­ esélyeivel kapcsolatosan IV. Károly visszahelyezésével (Németország), azt voltam bátor elmondani. S. A kis­antant támadó szándékait illetőleg ki­fejezést adtam ama véleményemnek, hogy szerin­tem legegyszerűbb cenzúra a különböző, többé-ke­­vésbé megbízható és állítólagosan benfentes értesü­lésekre való alapítás nél­kül az ellenfél fejével gon­dolkodni próbálni és megfelelni arra a kérdésre, bele­nyugodnék-e az illető, ha olasz, ha szerb, ha cseh, ha oláh lenne a régi monarkia visszaállítását célzó tendencia nyilvánvaló kifejezésébe a volt császár-ki­rály visszahelyezésébe, vagyis a zsákmányról való önkéntes lemondásba, igen vagy nem? 4. 1867 óta nagyot változott a világ, a­mikor a győztes hatalmak egy — a Pán-háborúk kimene­telének időpontjába illő — a groteszkségig szadisz­­tikusan kegyetlen békekötésnek saját maguk által szabott feltételeit sem tartják be (a versaillesi szer­ződés szerint Sziléziában népszavazásnak kellett volna eldöntenie a német-lengyel határvonalat, a népsza­vazás eredményének arculcsapásával azonban jónak látták kikorrigálni a vonalat a németek rovására), akkor én csak irigyelni tudom azokat, a­kik az úgy­nevezett civilizált világ jogérzékére vonatkozó illú­zióikat továbbra is meg tudták tartani. Az erre ala­pított reménykedés nekem olybá tűnik föl, mintha valakinek egy bőséges tartalmú, fényes aranybányát ajánlanának föl kiaknázásra — a holdban. Tisztelettel Károlyi Imre. TÁVIRATOK. A l&n&i találkozó. Lana, dec. 16- Az osztrák vendégeik ma üm*Ł­­pies külsőségek között elutaztak. Bécs, dec. 16. A Neue Freie Presse tudósítója­ Lanaban beszélgetést folytatott a cseh és az osztrák köztársaság elnökével, valamint Bep­es miniszter­elnökkel. Benes miniszterelnök ezt mondotta: Elsősor­ban tárgyalnunk kell a király-csinyről és a Habs­­burg-kérdésről. A közös biztosítékoknak az adta Legszebb ajándék Seal kabát kor. 45,000-Rózsa­szűcsnél, Andrássy­ út 29. ............ 5

Next