Budapesti Hírlap, 1922. január (42. évfolyam, 1–25. szám)

1922-01-06 / 5. szám

8 ilyen szellemben ítélkeztek, fej­­elmi eljárást fognak indítani. Mintegy nyolc tanárról van szó. A város­ban az a hír került forgalomba, hogy ebben az ügyben a nemzetgyűlésen is interpelláció fog el­hangzani.­­ (Gyászrovat.) A1a temették nagy részvéttel Bu­ller Bertalan drt, a zsidó kórház volt igazgatóját a kórház előcsarnokából. A kormányt­­Tóth Lajos dr. ál­lamtitkár képviselte. A holttestet a rákoskeresztúri te­metőben helyezték örök nyugalomra.­­ (A sinntének autón elhurcolták a Ti­mes tudósítóját.) Londonból jelentik: Tegnap dél­után Dublinban ismeretlen sinnfén elemek autón erőszakkal a cork ir köztársasági csapatokhoz hur­colták Kay hirlapírót. A sinnfének az újságírónak elhurcolása előtt kijelentették, hogy csak ak­kor en­gedik szabadon, ha az ír kérdésről lapjában megje­lent egyik cikkét visszavonja.­­ (Állásvesztésre ítélt tanár.) A református egyetemes konvent Malter Dezső csurgói főgimnáziumi tanárt a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartá­sáért állásából elmozdította. Mailer hat évig tanári állás­ban nem alkalmazható. — (Megfenyegetett művésznő.) Jászai Mari, a Nemzeti Színház művésznője, levélszekrényében fenyegető levelet talált a következő tartalommal: „Ha nem akar úgy járni, mint Gombaszögi, akkor gondolja meg, mit akar tenni,­ mert nem adok egy garast az életéért. Nekem, sikerülni fog“. Tegnap a művésznő a fenyegető levelet, a­melynek íróját nem ismeri, átadta a rendőrségnek. A rendőrség a levél írójának nyomában van.­­ (Megvert betörők.) A rendőrségnek tegnap besúgták hogy betörés készül a Dob­ utca 69. számú há­zában. A jelzett időre detektiveket küldtek a házba, a­kik lesbe álltak és úgy öt óra tájban látták, hogy két gyanús ember megy be a kapun, majd a kifosztásra kiszemelt la­kásba. Néhány perc múlva a detektívek is benn voltak a lakásban s a két betörőt lefogták és megállapították, hogy a betörők Cserje Lajos és Horváth Isttván rovott múltú tolvajok. A Dob­ utcában híre terjedt a betörőfogásnak s egyszerre nagy tömeg verődött össze. Mikor a detektívek a betörőkkel távozni akartak, a tömeg rátámadt a két betörőre és agyba-főbe verte őket. Gsevre Lajost félholtra verték, Horváth István azonban ájulást színlelve, össze­esett s igy a tömegben sikerült megszöknie. Cserrét végre is a detektívek mentették meg a tömeg kezéből és bevit­ték a főkapitányságra. Ma reggelre azután sikerült meg­szökött társát is elfogni, mire mindkettőt letartóztatták.­­ (Leleplezett bélyeghamisítók.) A főkapitány­ságot már régebben bizalmas úton értesítették, hogy a forgalomba került bélyegeket, különösen azokat, a­melyek gyűjtés céljából értékesek, nagy mennyiségben hamisít­ják. Hamisítják azonkívül a bélyegeken lévő felülbélyeg­zéseket is. Legutóbb azután megtudták, hogy a hamisí­tásokat Szabó Ferenc nyomdász a műhelyében több tár­sával készíti Kimentek Szabó Ferenc lakására, a­hol nagyszerűen berendezett sajtógépeket­ találtak, a­melye­ken nemcsak bélyegeket, hanem lisztjegyeket is hamisí­tottak. A hamisításban a nyomdász több társa segédke­zett. Ezek: Buchshamn Lajos, Senner Samu és Csató Bertalan voltak, kik különösen az arató bélyegsorozato­kat gyártották ezeken a gépeken. Mind a négy nyom­dászt letartóztatták. Mivel a letartóztatott bélyeghamisí­­tik kihallgatásuk során azt vallották, hogy a bélyegeket kávéházakban bélyegkeres­kedők útján értékesítették, a rendőrség kinyomozta ezeket a kereskedőket is Bukovics István Kuppoy János és Voicsi József ügynökök szemé­lyében, a­kiket szintén őrizetbe helyeztek. A nyomozás során az is kiderült, hogy a hamis bélyegek nagy részét ,Pécsett készítették még a szerb megszállás alatt s onnan csempészték át. A hamisítványokat egyes kereskedők fel­áron, sőt negyedáron vették és ezek ellen a kereskedők ellen is megindítják az eljárást.­­— Szőrmekabiltok, rókaboák és inuffok, szolid ár­ban kaphatók. Evetovics szűcs, Erzsébet-tér 8., I. em. — Szorulásoknál és székrekedéseknél a Hunyadi János keserüviz kitűnő szolgálatokat fog tenni Önnek. Rendes adag reggeli előtt egy borospohárral langyosra fölmele­­gitve. Nem biztat sikerrel a magyar-osztrák tárgyalás. — Az osztrákok képtelen követelései. — A tervbe vett magyar-osztrák tárgyalás már most, megkezdése előtt sem biztat sok reménnyel, ha igazak azok az anyagi követelések, melyeket az osztrákok Nyugatmagyarországgal összefüggésben támasztani akarnak. Ezek a Neues Wiener Tagblatt szerint a következők: Kárpótlást kívonnak a magántulajdonban tör­tént károkért, melyek megállapítását persze az osz­trák hatóságok végeznék. Ezt a tételt hír szerint több száz millióra (!) becsülik. Kárpótlást követel­nek ezenfelül két ember megöléséért, a menekültek szállítása és elhelyezéséért. Ezen a címen ismét né­hány százmilliót kívánnak. Kárpótlást kívánnak do­logi javak elsietett elszállítása miatt, végül követe­lik a katonai megszállás költségei címén hat és fél­­milliárd koronának a megtérítését. Ezzel szemben —­ írta a bécsi lap — a magyar kamtány 3,7 mil­­liárdot követel az átadott állami javakért, azonban az osztrákok szerint ennek a követelésnek is hét­nyolcad része jogosulatlan. Szóval még az osztrákoknak áll feljeb­b, a­kik azt akarják, hogy még mi fizessük meg nekik nagy pénzekkel, hogy oly szívesek voltak Nyugat magya­i­­,­országot elrabolni, L- TÁVIRATOK. Bécsben lesz az osztrák-magyar tárgyalás. Bécs, jun. 5. Tudósítónk jelenti telefonon: Jól értesü­l politikai körökben úgy t tudják, hogy az osztrák-magyar tárgyalások még ebben a hónapban Bécsben megkezdődnek. Az utódállamok konferenciája Prágában. Bécs, jan. 5 Tudósítónk jelcint telefonon: Prágában január 16-án valamennyi utódállam be­vonásával konferencia lesz,­­hogy megtárgyalják azo­kat a módozatokat, a­melyek az útlevelek kiadásá­nak és a határ átlépésének az egyszerűsítését leh­e­­tővé teszik. Szűkítik a cannesi értekezlet programját. Paris, jan. 5. Lloyd George és Briand ma eszmecserét folytatott a cannnesi értekezlet elé kerülő problémákról. A nagy problémákat alkalmasint ki­kapcsolják az értekezlet anyagából és csupán a köz­vetlen megoldásra váró ügyekkel foglalkoznak. Az értekezlet programját később kibővítik és remélik, hogy sikerül áthidalni az angol-francia álláspont közt még mutatkozó ellentéteket, a­mennyiben az angol delegáció ellensége minden olyan eljárásnak, a­mely Ném­t­országgal szemben esetleg kényszerrendsza­­bályra vezetne. Amerikának képviselői lesznek Can­­ntesben, a­kiknek megbeszélésétől igen sok függ. Az amerikai kormány szerint Európának két dolgot kell haladéktalanul megtennie: a német jóvátételekről folyó viszálykodást be kell fejeznie és a szárazföldi fegyverkezést a háború előtti mértékre kell leszál­lítania. Mint Rómából jelentik, m­a Della Torretta márki külügyminiszter is elutazott Cannesba. KÖNYVESHÁZ. 4 (Erdély követei a portán.) .Az újabbkori történetírás mind nagyobb érdeklődéssel fordul a régi török-magyar kapcsolatok felé. A neves és tudós győri pap, Karácson Imre, majdnem egész történet­írói munkásságát a török idők emlékeinek a feltárá­sára szentelte s pár évvel ezelőtt — mint ismeretes — a kon­stantinápolyi kutatásoknak esett tragikus módon áldozatául. A Magyar Történelmi Társulat is tervbe vette a törökországi történeti kutatásokat s most Bíró Vencel dr. kolozsvári kegyesrendi tanár a fenti címmel szintén egy török vonatkozású törté­neti tanulmányt tett közzé. A rendkívül érdekes és értékes könyv a hajdani önálló Erdély fejedelmiei­nek törökországi követeiről szól. A szerző nem a követségek kronologikus történeti leírását adja, ha­nem a históriai anyagra támaszkodva, összefoglaló egységes képet rajzol arról, hogy a fejedelmek mi­ként választották meg és indították útnak követei­ket; hogyan szerelték fel magukat és miként utaztak a követek; miképp végezték küldetésüket a portán; milyen volt a Konstantinápolyban berendezett „er­délyi ház“; mi volt a szerepe a tolmácsnak­, a török diáknak és a postának. Egy zárófejezetben pedig időrendben név szerint felsorolja a Törökországban járt erdélyi főköveteket, rendkívüli, áll­andó­s posta­­követeket és a követségek mellett szerepelt tisztvise­lőket. Biró Vencel könnyű és vonzó előadásban írta meg tanulmányát. Tárgyánál fogva ma különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a könyv, mert ki­tűnő képet ad arról, hogy a szultánnak adózó és te­rületileg nem nagy Erdély hogyan tudott független állami életet élni és önálló külpolitikát folytatni. Az ellenséges országok gyűrűjétől körülövezett Magyar­­ország számára roppant nagy tanulságokat ve­t ma­gában az akkori Erdély története. A 150 oldalra ter­jedő mű illusztrálva és a béke idejére emlékeztető kiállításban Kolozsvárott jelent meg. Budapesten a Pfeiffer Ferdinánd-féle könyvkereskedés hozta for­galomba. Megrendelhető kiadóhivatalunk könyvosz­tályában is. Ára 90 korona. * (Benvenuto Cellini önéletírása.) Ben-­­­venuto Cellini-nek, a nagy ötvösművésznek önélet­írása . Szarta Tamás fordításában immár második­­ kiadásban lát napvilágot, Éber Lászlótól átdolgozva­­ és bevezetéssel ellátva, mint a Révai-kiadásban­­ megjelenő Mesterművek című sorozat első két új . kötete. Joggal mondják a II. kötet címlapjára nyo­­­­mult sorok: „Benvenuto Cellini önéletrajzában a reneszánsz egyik legkiválóbb képviselőjének ragyo­góan változatos, kalandokban gazdag élete pereg le előttün­k. Önző és kegyetlen, szeszélyes és csapongó fantáziáin, de mindenekfelett érdekes és csodálatos vonzerő’a Benvenuto alakja, a ki legkiválóbb szobrai önmagáról mintázta, legszebben estek az«A kelyhét saját életének gyöngyöző borával töltötte m­eg."‘ Ez a munka — a melyet Goethe vitt bele a világiro­dalomba s melynek eredeti kézirata a firenzei­­Laurenziana-könyvtár egyik fő kincse — igazam a » hihhihihhh Budapesti Hirlap (5. sz.) 1922 január 6. legérdekesebb elbeszélések, a legmegkapóbb olvas­mányok egyike. * (Radó Antal: Dante.) A Dante-kultuszt szolgálja Radó Antalnak az Olcsó Könyvtár­ban. megjelent Dante című kis tanulmánya, a­melyet a Kisfaludy-Társaság­ban olvasott föl, a költő halálá­nak hatszázados fordulója alkalmából. A művecske nem méltatlan kifejezése és igazolása a műveit vi­lág szellemi életében való részességünknek és sike­resen hozza közelebb nemzetünkhöz ezt a nagy el­mét, a­mely „mindenkit megtermékenyít, a ki vele társalogni bir“. * (Csermelyek mentében) címmel Szentesi Tóth Kálmán egy kötetnyi verset bocsátott közre. A tiszta költőiség útját járja a szerző s szépen csendülő sorai­ból meleg érzés, vidám hangulat és nagy emberszeretet árad felénk. A kötet Karcagon jelent meg Nagy és Ker­tész könyvnyomdájában. Ara 30 korona. * (Szegény Magyarország) címmel egy tehetsé­ges, melegérzésű és magyar lelkű poéta, Mezey Jenő kö­tetbe foglalta a magyar sorsot sirató, de a magyar föl­támadásban bízva-.bizó verseit. A nemzeti gondolatot szépen csengő sorokban megszólaltató költeményeket ajánljuk azoknak a figyelmébe, a­kik hazafias ünnepsé­gekre szavalásra alkalmas verseket keresnek. * (A,, Kelet Népe“) újévi száma négy nyelven írt politikai és gazdasági cikkekkel jelent meg kilencven oldalon. Kimagasló, értéke a füzetnek Apponyi Albert gróf angol nyelven irt tanulmánya, a melyben Nitti volt olasz miniszterelnök könyve nyomán fölsorolja az igaz­ságtalanságokat, a melyeket az antant velünk elkövetett. Wlassics Gyula németül ír érdekes tanulmányt a kisebb­ségek jogairól, Berzeviczy Albert olasz nyelven fejte­geti az olasz-magyar barátság szükséges voltát és elő­nyeit. Szepessy a görög bonyodalom rugóit magyarázza, Balmay dr. Oroszország bekapcsolódásának szükséges­ségét hirdeti. Politikosz r­ámutat arra, hogy a németek­ben éppen a francia politika éleszti a megtorolás vágyát. Irodalmi és gazdaságpolitikai szemle is van a folyó­iratban, fa IRODALOM ÉS imism. nov&t­iétarusig. A skrépzőm­űvészek táborában parázs háborít­ tört ki, melynek lényege, hogy a készülő velencei magyar kiállítással kapcsolatosan a művészek egy csoportja konfliktusba keveredett a képzőművészek hivatalos szervezetével, a Magyar Képzőművészek Egyesületével és bejelentették kilépésüket. Egyúttal bejelentették azt az elhaározásukat is, hogy elma­radnak a velencei kiállításról és lemondanak zsűri tagságukról. A kilépők szinte kivétel nélkül értéket és súlyt jelentő tagjai a magyar képzőművészetnek és pedig: Csók István, Iványi Grünwald Béla, Fé­nyes Adolf, Koszta József, Vaszary János, Réti Ist-­­ván, Kandó László, Vass Andor, Hermann Lipót, Vidovszky Béla, Zádor István, Rippl-Rónai József, Hatvantz Ferenc, Pólya Tibor, Perlmutter Izsák és­ Kisfaludy-Strobl Zsigmond. A vita maga bennünket csak annyiban érde­e­kel, nem lesz-e kárára a készülő velencei kiállításo­­nak. A békés együttműködés a jelen esetben annyi­val inkább érdeke volna a magyar művészeknek, mert a velencei magyar ház tudvalévően mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy benne nagyobb reprezentatív kiállítást lehessen rendezni, más szó­val, jelesebb művészetek kollektív részvétele kizárt lévén, csak harmonikus válogató munka biztosít­hatja a kiállítás szükséges előkelő színvonalát. A háborúság okairól Moldován Béla, a Kép­zőművészek Egyesületének vezető titkára a követ­kezőket mondotta lapunk munkatársának: — A kilépést magánügynek tartom, melynek indító okai nem tartoznak a nagyközönség elé, hacsak szenzá­­ció-fhajhászás céljából nem. A­mi magát az Egyesületet illeti ez a képzőművészek összességét jelenti, oly módon, hogy magában foglalja a festőket, szobrászokat és építé­szeket. A legádázabb harc mindenkor a festők szakosz­tályában dúlt. A hatalmat sokáig tartotta kezében egy kávé­házi asztaltársaság, a­mely szentül hitte, hogy ő egyedül illetékes és hivatott arra, hogy bárminő művészeti kér­désben döntsön, és ezért volt lehetséges, hogy mindaddig a­míg az emigráns Vágó József és mások vezették Műcsarnokban a művészek ügyeit, kitűnőek voltak a) Cégem részvénytársasággá­l ,/ x A alakai. Tisztelt vevőközönségem január hó végéig beszerzési áron vásárolhat. Guttmann Béla Koronaherceg­ utca 6.1

Next