Budapesti Hírlap, 1922. március (42. évfolyam, 49–74. szám)
1922-03-05 / 53. szám
p ród, Mánta Ernő hadnagy, Mikó Lőrinc dr. főhadnagy, Matolcsy Lajos zászlós, Alailer Jenő hadapród, Miron György zászlós, Martin József főhadnagy, Molnár József gyalogos, Mersch Vilmos főhadnagy, Mocasay Antal, Molnár Károly századosok, Mozola József hadapród, Nyári József hadnagy, Németh Béla főhadnagy, Nagel Ede, Niederkirschner Antal, Nyári Dezső, Nagyváry Imre zászlósok, Nyári Miklós dr. hadnagy, Németh Lajos főhadnagy, NémethGyula zászlós, Negró Sándor hadnagy, F. Nagy Kálmán zászlós, Ochsenfeld János százados, Mester János hadapródjelölt, Osváth Pál, Orosz Pál zászlósok, Petrás Kálmán hadnagy, Papp Gyula zászlós, Prónay Vilmos hadapród, Pintér Miksa zászlós, Prinz Othmár hadnagy, Parraghy Barna zászlós, Pethő Zsigmond, Pulfer József dr., Pataky Ferenc hadnagy, Pataky Antal hadapródjelölt, Princ Sándor zászlós, Peták Adorján, Paul Károly dr., Petrasek Ferenc hadapródok, Pifkó Béla zászlós, Pálffy László, Petrás Mihály hadnagyok, Pál Géza zászlós, Pénzes János főhadnagy, Pintér József, Pukkel Sándor századosok, Papp- Vid Vilmos, Pewxy Károly hadnagyok, Plotényi Vilmos főhadnagy, Prvivarcsi József zászlós, Pillér István főhdnagy, Preizinger Mátyás zászlós, Pillér Ernő főhadnagy, Kác István hadnagy,Kassányi Mihály zászlós, Hossmann Lajos hadapród,Rományi Illés dr., Répássy György hadapród, Stajcsányi Géza hadnagy, Rekkert Antal zászlós, Róth József zászlós, Redl József hadnagy, Réthy Károly hadapród, Rosenfeld Béla dr., hadnagy, Rákóczy Béla főhadnagy, Rész József, Reisz Emil, Rácz István zászlósok, Rácz Jenő, Rácz Aladár dr- hadnagyok, Rákács Márton, Eichner István őrnagyok, Rasztóczky Ferenc, Schenker Lajos százados, Gághváry Sándor, Sirbik István, Simkó Antal, Schwitzer József dr., Stiegler Jenő hadnagyok,Schaff Ferenc zászlós, Sigmond Ernő hadnagy, Speck Sándor főhadnagy, Spoganics János, Singer Félix dr. hadnagyok, Salasowitz József zászlós,, Sehmerkál Károly főhadnagy, Schmiedt Ignác, Schummel Sándor zászlósok, Sólyom Dezső, Schiller Károly hadnagyok, Stéger András, Schaffer Ferenc zászlósok, Salacz Iván őrnagy, Stessel Ernő őrnagy, Schmiedt Frigyes, Sassy Árpád, Salzleitner János, Schneeberger Brúnó századosok, Schelker Róland hadapródjelölt, Salamon Gyula, Sípos László, Scholly Antal, Skultéty Tibor zászlósok, Spitsák Ferenc hadapródjelölt, Sebőn Ferenc hadapród, Sterba Barnabás, Stéger, János, Strica Sándor zászlósok, Schubert Sándor, Skebenweller Ede hadnagy, Schvrartz Lajos zászlós, Stampf (?) gyalogos, Skover Miklós (?), Szenderszky Antal alezredes, Szabó Géza százados, Szemere Zoltán, Szalay László főhadnagyok, Szabó Andor hadnagy, Szokolay Viktor főhadnagy, SzászGyörgy hadapród, Szeghő Andor, Szkalitzky Kálmán, Széphegyi Ferenc dr. zászlósok, Székely Géza hadapród, Szmuthi Umbertó, Székely Dezső zászlósok, Szikszay Sándor hadaapród, Szepte Viktor, Szél Gábor főhadnagyok, Szenderesy Andor, Szél Sándor, Szerednyei Andor hadnagyok, Sztarcsovszky Lipót főhadnagy, Sztruhár Lajos hadapród, Szőke Barna hadnagy, Sztaroszta András, Szucsin Lajos hadapródok, Szűcs János dr. hadnagy, Szíjgyártó Sándor hadapród, Szeller Gyula gyalogos, Szimély Andor, Szabó János hadapródok, Szépwald Mihály főhadnagy, Szebeny József zászlós, Szigethy Zoltán ,(?), Tóth Lajos, Tassonyi Dániel hadnagyok, Tomanek József hadapród, Tomanóczy Gyula zászlós, Tóth Mihály hadapród, Tóth Zoltán, Turek Béla zászlósok, Tolnay Zoltán dr. főhadnagy, Tuboly Béla hadnagy, Tontedki Hermann, Torna János zászlósok Ujfalussy Miklós százados, Ulmer János hadapród, Udvarnoky Gyula zászlós, Ungár József dr. hadnagy, Uhlig Artúr főhadnagy, Ungár LipótJenő, Vár Károly zászlósok, Végy István százados, Vitányi Rezső főhadnagy, Vajda Viktor zászlós, Vásárhelyi István hadapród, Váczi János, Várady István zászlósok, Vargha István hadapródjelölt, Wachenhusen János zászlós, Vörös Ferenc hadnagy, Varasdy Béla zászlós, Valkay Albert hadapród, Veszter István zászlós, Vasek József hadnagy, Vaszilkó Mihály hadapród, Vámos Imre zászlós, Vargha Elemér, Vatzek Gusztáv hadapródjelöltek, Wehrmannn Gyula zászlós, Vetzel Jakab gyalogos, Wirrth Lajos százados, Wákerle Lajos zászlós, Zádory Béla, Zánszky Sándor századosok, Ziegler Konrád zászlós, Zircher Ferenc hadnagy, Zöld Jenő, Zupka, Elemér, Zeke Mihály zászlósok, Zombory István hadapródjelölt, Zsolnay Béla zászlós, Zsombory István hadapródjelölt, Zsigmond Elek zászlós. A február 16-án még Oroszország különböző vidékein, nevezetesen pedig Turkesatánban tartózkodó túszok névjegyzéke a következő: Ferber Mihály, Ferber Jenő dr. hadnagy, Zira Béla és Egyház István egyéves önkéntesek, Lóránt Ferenc egyéves önkéntes, Szilágyi Albert (?), Pauer Ferenc (?) és Széchenyi Bálint gróf zászlós, Pritzli Antal altiszt, Petrenkó János zászlós, Varga Gyula hadapród, Manger Emil zászlós és Radnát (?), Bakos Ádám, Beszedits István hadnagy, Nagyházy István, Nagy Béla zászlósok, Riemer (!) Szlávy Aladár hadnagy, Papp János hadnagy, Schultz János (?) és Meszlényi Sándor (!), Sajó dr. (?) hadnagy, Markó Aladár főhadnagy, Kovács Emil, Láng Gyula hadnagyok, Sally Sándor hadapród, Prónay Lajos hadnagy, Rákossy Levente dr. (?), Svroboda Imre zászlós, Faludi Sándor (?), Fischer József (?), Merksteiner Ferenc (?), Radnó Nándor, Szundlák László (?), Ruttner Andor (?), Varga Károly (?), Strebovszki János (??), Richard Bálint (?), Littmann Károly (?), Traff József (?), Mizger Jenő (?), Farkas L. (?), Dunát Sándor (?), Mészáros Áron (?), Tóth Aladár (?), Braun P. (?), Fekete Gyula dr. (?), Forgó Pál (?), Makári István (?), Unár Géza (?), Csoloss Pál (?), Császár Árpád (?), Gyulay V. T. (?) és Boros István (?), Fazekas Máté és Rajkovits Ferenc hadnagyok, Soós András zászlós, Horváth János zászlós, Gergely dr. orvos Barcsay János hadapród, Barna Imre zászlós Balázs István zászlós, Kriberl Meteos hadnagy, Nagy Kálmán, zászlós, Duttmannn Jenő hadapród, grattlec Arcm hadnagy, Pwóne Justin Lázstó Pál főhadnagy, Dakó Lajos hadnagy, Táncos Béla zászlós, Voortheimer János zászlós, Sahajda Tibor hadapród, Baranyai Ferenc zászlós, Alesi Lajos hadapród és Lesgner Jenő hadapód, Filó Gusztáv és Tar Aladár zászlósok. Az elhalt, illetve eltűnt túszok névjegyzéke ez: 1 . Bencze György 11-es honvéd meghalt, Fehér Ferenc 2-es 1. honvédőrnagy meghalt, Lichtig Artúr dr. (??) eperjesi, feltűnt, Marcsi Gyula (?) zuglói, nagyváradi agyonlőt vetett, Simonovics Kálmán 1-es honvédhiadapród, budai pesti, meghalt, Parecz Gyula (?) hadnagy, aradi, meghalt, Soltz Jenő 9-es népfölkelő hadnagy, leibitzi, meghalt, Toutonay Henrik (?) zászlós, nagyőszi, eltűnt, Hering János 10-es népfölkelő hadnagy, nyíregyházai, meghalt, Frankl Henrik 10-es honvédhadnagy, pécsi, meghalt, Szentmiklóssy György 62-es százados, bécsi, meghalt, Albrecht Árpád 11-es népfölkelő alezredes, kassai, meghalt, Dominkovits Lajos 18-as honvédzászlós, soproni, meghalt, Némethy Pál 65-ös hadnagy, miskolci, meghalt, Szalay Zoltán dr. (?) hadnagy, balatonfőkajári, meghalt, Lesky Ernő 0-es honvédzászlós, kassai, meghalt, Berekméri Domokos 22-es honvédzászlós, gernyeszegi, meghalt, Bolla Antal 23-as zászlós, budapesti, meghalt, Csávorszky Mihály 16-os népfölkelő hadnagy, Budapesti, meghalt, Bolla Kálmán 79-es főhadnagy, marosvásárhelyi, meghalt, Scherer János 37-es főhadnagy, verseci, meghalt, Thomay Béla (?) hadapród, szegedi, meghalt, Hegen Sándor 5-ös alezredes, bécsi, meghalt, Szilvik Kálmán (??) nyitrai, meghalt, Schreder Viktor 6-os vártüzérfőhadnagy, pitestii, eltűnt, Orbók Béla 30-as honvédzászlós, kolossvili meghalt, Kukorelli Nándor 18-as honvéd (?) veszprémi, meghalt, Piekelbauer Elek 18-as honvédzászlós, répcekéthelyi, meghalt, Kaprinay György (?) zászlós, szombathelyi, eltűnt, Bolla Sándor 20-as honvédhadapród jelölt, szellesényi, meghalt A doboz hátrányai nyilvánvalók! Vegyen Eflől cipőkrémet TubUSbail SuSAPESTI ÉItLAP (53. sz., / 1022 március 5. TÁVIRATOK. Magyarország és Németország fölvétele a népszövetségbe. Genfi Snárc.. 4. Itt elterjedt hírek szerint a svéd kormány azt az indítványt terjesztette a május 20-án összeülő népszövetség elé, hogy „ szövetségen kívül lévő államokat. Németországot és Magyarországot, vegyék fel a nép szövetségbe. A romániai szenátusi választás. Bukarest, műre. 4. A szenátusi választásokon a kormánypárt eddig 111 mandátumot nyert el szemben az ellenzék 12 mandátumával. A teljes eredmény csak vasárnap válik ismeretessé. moimison és bűvészet. Az árnyhalász. (Színmű négy felvonásban. Irta Jean Sarment. Első előadása a Belvárosi Színházban 1922. márc. 4-én.) Jean Sarment színdarabja a legújabb francia drámairodalom egyik legérdekesebb produktuma. Nemcsak abban, amint elmondja mondanivalóit, hiszen ki tud olyan ízlésesen, szépen és finoman szervírozni, mint a franciák? Itt már meglepetések igazán nem érhetnek bennünket. Jean Sarment nemcsak elsőrendű színházi ember, hanem igazi vérbeli író, aki nem az ügyeskedéssel, hanem a tehetségével hat és uralkodik. Hogy talentuma elsősorban, sőt kizárólag színpadi talentum, hogy meséje mintha csak a kulisszák világába volna beleszabva, hogy alakjai, amint a színpadra lépnek, nemcsak egész múltjukat hozzák magukkal,, mint Ibsen emberei szoktek hozni, hanem jövendőjükét is, az csak előnyére vélik a francia mórnak, akit a Belvárosi Színház mutatott be ma este a budapesti közönségnek. A darab meséje furcsa, kissé ködös és fantasztikus. Egy fiatal, talentumos poéta szerelmi csalódásában féltékenység vagy más egyéb lelki izgalom miatt, itt egy kicsit mintha szándékosan homályban hagyna bennünket az ízó, teljesen elveszti lelki egyensúlyát Mondhatnék azt is, hogy megőrült, de úgy érezzük, ez a szó, túlontúl brutális volna a szegény Jean bajára. Nem, ő csak elvesztette a fonalat a ma és a tegnap között, nem tud emlékezni arra, hogy mit álmodott és mi az, ami valójában megtörtént vele? Egyebekben a legbájosabb, legszeretetreméltóbb gyermek lett belőle, aki egész nap halászgat a patak partján. Mindenki sajnálja, szereti, főként bátyja, René, aki építőművész és az egész családért küzd, fárad és dolgozik. Jean anyja elhivatja a leányt, kibe fia betegsége előtt szerelmes volt, mert sejti, hogy csak az hozhat fiának gyógyulást. A leány, akinek szépségénél csak jósága és okossága nagyobb , eljön. A beteg fiú azonnal megismeri, beszélgeti kezd vele, mint jó pajtásával A leány egyre jobban megszereti ezt a bájos ifjú lelket. Most már nem a könyörület tartja itt a házban, hanem fájdalmas, gyötrelmes, mindent megváltó szerelem. A fiút egy mesterien megírt jelenetben, valósággal rákényszeríti, hogy emlékezzék, hogy építse föl lelkében a leszakadt hidat a múlt és a jelen között. A rettenetes erőfeszítés sikerül. A fiú végre mindent tud és látja azt az irtózatos napot, melyben, elvedül ,bolyong a sötét rémekkel teljes úton. A két fiatal lélek megleli egymást és nem utolsó fajta a a boldogságnak, melyhez a könny és a megpróbáltatás útja vezet, így hát minden rendben volna, ha — Ha a beteg bátyja, René bele nem szeretett volna aszép Nellybe. Kétségbeesetten nézi, hogy a leány föl akarja magát áldozni. Hiszen Jean őrá a a leány nem kötheti magát egy őrülthöz. Kem hiszi, nem akarja elhinni öccse fölgyógyulását. Mikor a fiú diadalmas szerelmében uong előtte, magánkívül kiálti a feléje: „Örült vagy örült!“ A fiú vergődik, kínlódik, bizonyítgatja, hogy ő meggyógyult. René féltékeny dühtől elvakulva kiáltja feléje: „Hiszen ez a leány nem is Nelly, csak véletlenül hasonlít hozzá. Az anyánk fogadta fel, hogy neked ezt a komédiát eljátssza". A híd most megint leszakad... Csakhogy, aki itt marad a túlsó parton, az nem a boldogan halászható Jean, hanem egy önmagát marcangoló őrült. A leány könyörög, hogy higgyen neki, ő az a régi Nelly, aki eljött hozzá. A fiú szomorúan ingatja fejét: ő nem jött volna ide, ő gőgös volt, tiszta, szemérmes, zárkózott Megszántalak — zokog a leány. — „Ő nem szánt meg soha senkit, mindig elfordította fejét a szenvedéstől és a betegségtől." Imádlak, — kiált föl kétségbeesetten Nelly. „Ö nem tette volna meg az első lépést, inkább meghalt volna szerelmi vágyában, semhogy így megalázza magát egy férfi előtt." Könyörülj rajtam . . . „Ő nem kért volna kegyelmet soha senkitől." Szánj meg engem. — „Szánalomból nem lehet szeretni" — mondja a boldogtalan Jean és elfordul a leánytól, aki egyedül marad Renével A férfi most látja, mit cselekedett Elvesztette öccsét és örökre boldogtalanná tette a leányt Hiszen Nelly szerelemmel szerette a fiút. Most behozzák a halálra sebesült Jeant és René fülébe súgva: „ő volt" s a fiú egy megenyhült mosollyal távozik el innét Az olvasó pedig, aki itt száraz kivonatban végighallgatta a mesét, joggal kérdezheti:.Mi közöm nekem ehhez a rémdrámához? Ám, ha Jean Sarment szavát halljuk, érezzük, hogy rettenetesen sok közünk van hozzá. A jelenetek és a párbeszédek között olyan perspektíva nyílik meg, melyen át saját lelkedbe látsz. Mert hiszen te ,egészséges vagy felebarátom, én is az vagyok, legalább is azt hiszszük, mind a ketten. Ámde mit tudod te és mit tudhatom én, hogy mikor tépik szét lelkünk illúzióit, mikor szakadnak le hitünk hídjai és mikor omlanak össze a pillérek, melyre életünk alapját raktuk. Jean Sarment drámájában a görög tragédiák fenséges végzetét látjuk. Mert képzeljük el, mi döbbent meg bennünket a görög tragédiákban, teszem ödipusz királyban. Az embert alpjában véve csak az fogja meg, ami nem esik kívül, felsül és alul az emberi lehetőségeken és eshetőségeken. A mai társadalmi állapotok és rendes anyakönyvvezetés mellett, nem igen tehetséges, hogy valaki a tulajdon édesanyját feleségül vegye- És mégis együtt szenvedjük el Ödipusszal annak emberfeletk kínjait. Mert lássuk, mi történik itt? Ödipusz feleségül vette Jokastét. Boldogan él vele, gyermekei vannak az asszonytól. És ekkor jön egy vén ember és elmesél egy régi históriát, melyből kisül, hogy Jókaste ödipusznak az édesanyja. Egy pár hitvány szó és egyszerre megváltozik az egész világ. Az asszony, a gyermekek, a trón, a korona, a becsület, a dicsőség, az istenek kegyelme, a lélek nyugalma minden örökre oda van visszahozhatatlanul... És ez nemcsak az ödipusz király végzete. Mert az idők sötét méhéből a mi számunkra előjöhet valami nagy valaki és megjelenése után nem kell nekem többé sem őreim, sem hírnév, sem munka, sem élet, kiszúrom a két szememet, mint az a boldogtalan király, hogy ne lássam többé a jövendőt, a tulajdon édes gyermekemet. Ez a végzet, mely magánál Jupiternél is erősebb és hatalmasabb. És ezt a végzetet láttuk a maga komor mindenhatóságában a ma esti francia drámában. Jean beteg lesz. Meggyógyul, mert valaki egy pár szóval fölépíti a hidat, mely múltja és Gessler Altwater Cherry Brandy __J V