Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)
1922-05-03 / 100. szám
1922 május 3. Budapesti Hírlap uov. ■*.A lomba, mert a királykérdés nemzeti kérdés és nem pártkérdés, a melyet kortescélra kihasználni nem szabad. Én ebben, annál nagyobb veszedelmet látoik, mert már 67-ben is elhibáztulki pártjaink kialakulását. A 67-es és 48-as jelszó egy kormányképes kormányzópártot és egy kormányképtelen ellenzéket termelt. Ma már ez a közjogi különbség megszűnt, tehát semmi szükség sincs arra, hogy újból hajba kapjunk. Aki azt hiszi, hogy a királykérdés bérügy, az nem ismeri az európai helyzetet. Ha Andrássyék többségibe jutnának, ők is kénytelenek lennének ezt a kérdést kikapcsolni, s ha mégis megkívánnák oldani, akkor a hatalmi kényszereszközöknek és a megrázkódtatások egész sorozatának lennénk kitéve. Őrültség tehát meghasonlani egy olyan kérdésben, amelyet ma megoldani nem lehet. — Akik a detronizációs törvényt megszavazták, azok még nem bizonyos, hogy cserbenhagyták a dinasztiát. Ez a törvény épp úgy, mint a trianoni szerződés, hatalmi nyomással jött létre, alkalmas időpontban és alkotmányos uton mindenki törekedhet annak megváltoztatására, de annak jogi érvényességét kétségbevonni nem lehet. — A második kérdés, amelyek megbonthatja a magyarságot, a felekezeti kérdés. "Azt suttogják, hogy a jelenlegi rezsim a katolikusokat háttérbe szorítja. Ezzel szemben a kabinetben három protestáns és hét katolikus miniszter van. A ki tud komoly sérelmekről, az álljon vele elő nyáron, de ne szítsanak titokban ellentétet a keresztény felekezetek között, mert ez a keresztény irányzat teljes elgyengüléséhez fog vezetni. — A harmadik, ami ellentéteket támaszt, a város és a falu közötti viszony kiélezése. A kettőnek egymásra kell találni, mert csak így lehet megmenteni az országot. A belügyminiszter ezután a választójogi rendeletről szólott. Az ellenzék el volt rá szánva, úgymond, hogy a törvény létrejöttét meghiúsítja. A taktika azonban nem sikerült, mert az ország első jogászai az 1920. I. törvénycikknek rendeleti úton való módosítása mellett foglaltak állást. Az új választójog lényegesebb, tágabb mint a francia s az olasz, mert szavazati jogot juttat a nagykorú lakosság hatvan százalékának. Ez a választójog a lehiggadás, a kiegyenlítődés, a középút és a béke választójoga, amely visszaadja az intelligenciánál a vezető szerepet. Remélem, hogy így a második nemzetgyűlés nívósabb lesz, mint az első, amely annyi csalódást keltett. A belügyminiszter ezután a közigazgatási reformról szólott. Olyan közigazgatást akar amely nem büntető és megtorló, hanem segítő kéz lesz, amely szociális védelemre szoruló kisemberek segítségére siet. Eddigi közigazgatási reformjaink túlságosan jogásziak voltak. Az ő közigazgatási reformja a jogvitás közigazgatási ügyeket már a legelső fokon bírói kézbe teszi, hogy az így megkönnyített közigazgatás az iskolázással, közegészségüggyel és a szociális intézkedésekkel foglalkozhassak. Az alkalmazottaknál át kell térni a kinevezési rendszerre. A virilizmust szélesebb alapra kell venni, demokratizálni kell a törvényhatósági választójogot is. A miniszter ezután azokról a terveiről beszélt, amelyekkel Sopron felvirágoztatását akarja elősegíteni. A beszédet lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták. Este banketet rendeztek Klebelsberg gróf tiszteletére, amelyen az első pohárköszöntőt Ferzsák Jenő főispán mondotta a kormányzóra, majd Spiegel Szigfrid a kereskedelmi és iparkamara elnöke a belügyminiszterre, végül pedig Klebelsberg gróf megköszönte az üdvözlést s Sopron város hazafias polgárságára ürítette poharát. A belügyminiszter hétfőn délelőtt a vasutasok küldöttségét fogadta, azután meglátogatta a postapalotát és kedden utazott vissza a fővárosba magukat? A párt hirdette az agrárdemokráciát és az általános titkos szavazást. Az egyeséges párt programja a választói jogban tömeges jogfosztás és nyílt szavazás. Ha ilyen ellentétes irányú követelések egy pártban tömörülnek, akkor valaki be van csapva, csak azt nem tudjuk, hogy kicsoda? Apponyi ezután a választói rendelettel kapcsolatban ezt mondotta: — Akarjuk az építőmunka megindulását. Ennek egyik alapfeltétele a tökéletes jogbiztosság. Feltétele, hogy megszűnjenek mindazok a ki nem mondott, de szomorú tényekben nyilvánuló kiváltságok, melyek bizonyos bűntetteknek büntetlenséget biztosítanak. Szűnjenek meg végre az eltagadott, de súlyukat mindig éreztető titkos szervezetek. Ez a keresztény morál uralmának is feltétele és követelem, hogy ez érvényesüljön a közéletben éppen úgy, mint a magánéletben, az üzleti és az erkölcsi életben. Kívánom, hogy könyörtelenül üldöztessék minden visszaélés, uzsora, csalás, árdrágítás, tisztességtelen verseny, errhernek ember által való kizsákmányolása. A dolgokat kell üldözni, nem az embereket, mert az emberek üldözése nem keresztény dolog. Apponyi ezután néhány meleg szóval a szombathelyi választóközönség jóindulatába ajánlotta Cziráky József grófot. Ezután Andrássy Gyula gróf ismertette hoszszabb beszédben a keresztény ellenzék Programját és élesen polemizált Bethlen István gróffal. Végül Lingauer Albin a szombathelyi választóközönség nevében szólt a vendégekhez. Délben a Püspökvárban, Mikes János gróf megyéspüspök ebédet adott, előzően pedig Szombathely város tanácsa tisztelgett Apponyi Albert grófnál, a város díszpolgáránál. Ebéd után a politikusok Nagygencsre mentek, ahol szintén népgyűlés volt. Az első szónok itt Apponyi Albert gróf volt, a ki hosszabb beszédben emlékezett vissza az 1875-iki választásokra, a mikor 5, mint ellenzéki jelölt a kőszegi választókerületben fellépett és megbukott. (Derültség.) Beszélt ezután a választójogról, az ország mai nehéz helyzetéről. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Lingauer Albin mondotta el programbeszédét, majd Andrássy Gyula gróf szólalt fel, aki a választók jóindulatába ajánlotta a kerület képviselőjelöltjét, Lingauer Albint. Nagygencsről Kőszegre mentek az ellenzéki pártvezérek és képviselőjelöltek, ahol délután félnégy órakor kezdődött a népgyűlés. Lingauer Albin programbeszéde után ismét Apponyi Albert gróf szólalt föl és élesen bírálta a kormánynak a királykérdésben elfoglalt álláspontját. Utána Andrássy Gyula gróf beszélt, a ki kifejtette, hogy politikájának két fő célja a királyválasztó svindli minden felserümények között való megakadályozása és 11. Ottónak kellő előkészítéssel a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával való visszahozatala. Ezután ismét Apponyi Albert németnyelvű beszédben a kerület németajkú polgárainak bizalmába ajánlotta Lingauer Albint. Apponyiék este nyolc órakor hagyták el Kőszeget és még az éjszaka folyamán visszautaztak Budapestre, dére. A minisztert mindenütt bandériummal fogadták. Miskolcról jelentik: Windischgraetz Lajos herceg és Weisz Konrád dr. Miskolc város Andrássy— Friedrich-párti jelöltjei vasárnap délután mondották el programbeszédüket a Korona-szálló nagytermében. Az első szónok Weiss Konrád volt, aki hangoztatta, hogy azok az elvek, amelyeket, pártja képvisel, az ezeréves alkotmányban gyökereznek. Az ezeresztendős alkotmány teljes helyreállítása pártjának feladata. A következő szónok Ferdinándy Gyula aki a legitimizmus kérdésével foglalkozott. Szerinte a legitimizmus a jogrendet, a törvények eredét, a felekezeti békét, a nemzeti jólétet és a területi integritást jelenti. Ezért fognak küzdeni. Utána Friedrich István szólalt föl, aki hangoztatta, hogy ő, mint a keresztény és nemzeti irány megteremtője, ettől az iránytól el nem térhet, e mellett az irány mellett kitart. Az ő programja: Isten, Haza és Király. Ennek az országnak erre a három pillérre kell fölépülnie. Dinich Vidtor beszélt ezután, majd a másik jelölt, Windischgraetz Lajos herceg következett, aki a párt programjának a keresztény és nemzeti eszme diadalrajutását jelölte meg. A zsidókérdésben egy véleményen van Friedrich Istvánnal, közösítsék ki a zsidók magukból a nem hazafis elemeket, akkor a zsidókérdést megoldották, IV. Károly halála után csak egy cél lebeghet előttünk: visszaszerezni a területi integritást visszaállítani Szent István királyságát és föltenni a koronát annak a fejére a kit illet. Vasárnap délelőtt Pallavicini György őrgróf Kiskunfélekyházán mondott programbeszédet, amelyben részletesen foglalkozott a földbirtokreformmal és az ipartörvénnyel. Majd a királykérdésről szól s ráktutatott arra, hogy csak a legitimitás hozhatja meg az ország integritását és újjászületését. Utána Homonnay Tivadar és Taszter Béla tartottak mért beszédet. Szentesen Batthyány Tivadar gróf mondta el vasárnap programbeszédét. Batthyány mindenekelőtt hangoztatta, hogy jó lesz a választási viszszaélésekkel vigyázni, mert — úgymond — a külföld szeme állandóan rajtunk van. A szekularizáció kérdésének fejtegetése után helytelenítette azt a külpolitikát, mely a német és orosz államra vetné a súlyt, miután Magyarország önállóságának a legnagyobb akadálya a német birodalommal való szövetség. Itt zavarba hozta az a közbekiáltás, hogy: Mi van Károlyival és a francia barátsággal? A királykérdésről kijelentette, hogy voltaképpen nem is erről, de „az egész alkotmány reformjáról van szó“. Ezután a kijelentés után fölvetette az októbrizmus vádját mellyel őt illetik- Én — úgymond — igenis októbrista voltam és ma is az vagyok. Beszéde végén megfenyegette mindazokat, akik őt támadják, mert — úgymond — egy füzetke van birtokában, mely sok nevet tartalmaz, a melyek viselői mind csatlakoztak a nemzeti tanácshoz. A programbeszéd után az egybegyűltek, nem kis meglepetést keltve, a Kossuth-nótát énekelték el s ezzel a gyűlés rendben véget ért. Gyuláról jelentik: Vasárnap mondotta el programbeszédét Lukács György dr. titkos tanácsos, volt kultuszminiszter. Békés vármegyének volt főispánjja és a gyulai kerületnek hosszú éveken át volt képviselője olyan népszerű e városban, hogy valamennyi párt körülötte csoportosult és programbeszédét rendkívüli érdeklődéssel és tetszéssel fogadták. A sopronvidéki kerületben pártonkivüli programmal lép fel Ostor József dr. Vasárnap mondott programbeszédet Nagycenken és a legitimitás és a keresztény nemzeti politika hívének vallotta magát. A deretskei választókerület egységes párti jelöltje Zsilinszky Endre, akit küldöttség kért föl a jelöltség vállalására. A bácsalmási kerületben Steuer György dr. egységespárti jelölt több községben mondott programbeszédet, amelyben az ország újjáépítését célzó munka hívének, a háború áldozatai szószólójának vallotta magát A nyírbátori kerületben — mint nekünk írják — Birtha József volt képviselő és Erdőhegyi Lajos hivatalos jelölt között erős választási küzdelemre van kilátás. A halasi választókerület kormánypárti jelöltje, Prónay György báró május 21-én tartja meg programbeszédét. Gyomait az eddigi hat jelölthöz még egy hetedik jelölt csatlakozott Budaváry László személyében. A návai kerületben három jelölt küzd a mandátumért: Wagner Károly dr., az egységespárti Veres Ferenc és Birgmayer Győző. A szilágyi választókerületben vasárnap alakult meg az egységes párt és Kohul Adorjánt jelölte képviselőnek. A nagykanizsai kerület ellenzéki jelöltjének, Sümegi Vilmosnak a támogatására leutaztak Kassayék. A sörház udvarán tartott gyűlést meg akartál zavarni. A Kassay-pártiak azonban megakadályozták a rendzavarást és a közbekiáltók közül hármat megvertek. A többiek, látva, hogy baj érheti őket, a gyűlési csmdhmlmíteatják végisi Apponyi és Andrássy a Dunántúlon. — Czirárfy József gróf szombathelyi és Xdngauer Albin kőszegi programbeszéde. — Szombathelyről jelentik: A keresztény ellenzék vasárnap csontka Vas megye két legnagyobb városában, Szombathelyen és Kőszegen tartott zászlóbontó nagygyűlést. A jelöltek, Cziráky József gróf és Lingauer Albin támogatására eljöttek Andrássy Gyula gróf és Apponyi Albert fróft is. A szombathelyi pártszervezet elnöke, Kaiser Lajos meini vitabeszéde után Cziráky József gróf tartotta meg programbeszédét, a melynek keretében a legitimizmusról és az ország gazdasági és pénzügyi helyzetről beszélt. Utána Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra és a többi között a következőket mondotta: — Mi királyhivek vagytunk — kezdte beszédét ■— és tudjuk, hogy melyik király hívei. Az ellenpárt is a királyság álláspontján áll, de fölfogásuk nagyon hasonlít azokhoz az emléklapokhoz, amelyeket a katonai szolgálatból kilépőknek szoktak adni, a melyre rá van pingálva egy katona, csak a feje hiányzik, mert azt, csak később ragaszthatják oda. — Az a párt, a melynek sziklatján az egységes Párt épült, vagy annak egy része igazán hirdette a szabad királyválasztás elvét. Hogy ítérnek meg ezek •ely pártban ,azokkal, kik legitimistáknak. .yartják Programbeszélsel a fővárosban. A keresztény egység tábora vasárnap délután a budai Vigadóban nagygyűlést tartott, amelyen elsőnek Sztankovics Anna szólalt fel, aki a nők nevében jelentette be csatlakozását. Utána Wolff Károly emelkedett szólásra. — Ma is — mondotta — ugyanazt a politikát hirdeti, amit két évvel ezelőtt, ma is az intranzigens keresztény irányzat híve. Az apostoli nemzeti királyság alapján áll, de nem engedi ezt a kérdést a politikai harcok fergetegébe hurcolni. Forrjon össze a keresztény és nemzeti gondolatban ez a szegény elárvult, magyar nép és akkor biztos, ha lesz az intezer Magyarország. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Ernsz Sándor fejtette ki a keresztény egység szükségességét. Kijelentette, hogy a király kérdésben Ottó híve, mert ide nem lehet hozni sem alkirályt, sem pártkirályt. Toperczer Ákosné, Joanovich Pál és Kontra Aladár beszéltek még, mire a nagygyűlés lelkes hangulatban véget ért. A józsefvárosi keresztényszocialista iparosok az Erdélyi utcai iskolában gyűltek össze, ahol Malter Antal iparospárti jelölt mondott programbeszédet. A budai választókerületi keresztényszocialista pártja csütörtökön tartja zászlóbontó gyűlését Óbudán, a Koronavigadóban. A gyűlés szónokai Székely János, Szabó József, Szokolay Antal dr., Müller Antal és Brunecker Lajos lesznek Programrészedést a vidéken. Mayer János földmivelésügyi miniszter a vasárnap folyamán Mezőtárkány, Bessenyőtelek és Dormánd községben tartotta meg programbeszédét. A miniszterért mind a három községből küldöttség érkezett, melyhez csatlakoztak Kápolna Kál és Kompok községeik választópolgárai is, akik hosszú kocsisorban kísérlekel a minisztert programbeszé d