Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)

1922-05-03 / 100. szám

1922 május 3. Budapesti Hírlap uov. ■*.A­ lomba, mert a királykérdés nemzeti kérdés és n­em pártkérdés, a melyet kortescélra kihasználni nem szabad. Én ebben, annál nagyobb veszedelmet látoik, mert már 67-ben is elhibáztulki pártjaink kialakulá­sát. A 67-es és 48-as jelszó egy kormányképes kor­­m­á­ny­zópártot és egy kormányképtelen ellenzéket termelt. Ma már ez a közjogi különbség megszűnt, tehát semmi szükség sincs arra, hogy újból hajba­ kapjunk. A­ki azt hiszi, hogy a királykérdés bérügy, az nem ismeri az európai helyzetet. Ha Andrássyék többségibe jutnának, ők is kénytelenek lennének ezt a kérdést kikapcsolni, s ha mégis megkívánnák ol­dani, akkor a hatalmi kényszereszközöknek és a megrázkódtatások egész sorozatának lennénk kitéve. Őrültség tehát meghasonlani egy olyan kérdésben, a­melyet ma megoldani nem lehet. — A­kik a detronizációs törvényt megszavaz­ták, azok még nem bizonyos, hogy cserbenhagyták a dinasztiát. Ez a törvény épp úgy, mint a trianoni szerződés, hatalmi nyomással jött létre, alkalmas időpontban és alkotmányos uton mindenki töre­kedhet annak megváltoztatására, de annak jogi ér­vényességét kétségbevonni nem lehet. — A második kérdés, a­melyek megbonthatja a magyarságot, a felekezeti kérdés. "Azt suttogják, hogy a jelenlegi rezsim a katolikusokat háttérbe szorítja. Ezzel szemben a kabinetben három protes­táns és hét katolikus miniszter van. A ki tud komoly sérelmekről, az álljon vele elő nyáron, de ne szít­sanak titokban ellentétet a keresztény felekezetek között, mert ez a keresztény irányzat teljes elgyen­güléséhez fog vezetni. — A harmadik, a­mi ellentéteket támaszt, a város és a falu közötti viszony kiélezése. A kettő­nek egymásra kell találni, mert csak így lehet megmenteni az országot. A belügyminiszter ezután a választójogi ren­deletről szólott. Az ellenzék el volt rá szánva, úgy­­mond, hogy a törvény létrejöttét meghiúsítja. A taktika azonban nem sikerült, mert az ország első jogászai az 1920. I. törvénycikknek rendeleti úton való módosítása mellett foglaltak állást. Az új vá­lasztójog lényegesebb, tágabb mint a francia s az olasz, mert szavazati jogot juttat a nagykorú lakos­ság hatvan százalékának. Ez a választójog a lehig­­gadás, a kiegyenlítődés, a középút és a béke válasz­tójoga, a­mely visszaadja az intelligenciánál­ a ve­zető szerepet. Remélem, hogy így a második nemzetgyűlés nívósabb lesz, mint az első, a­mely annyi csalódást keltett. A belügyminiszter ezután a közigazgatási reformról szólott. Olyan közigazgatást akar a­mely nem büntető és megtorló, hanem segítő kéz lesz, a­mely szociális védelemre szoruló kisemberek segít­ségére siet. Eddigi közigazgatási reformjaink túlsá­gosan jogásziak voltak. Az ő közigazgatási reformja a jogvitás közigazgatási ügyeket már a legelső fokon bírói kézbe teszi, hogy az így megkönnyített közigazgatás az iskolázással, közegészségüggyel és a szociális intézkedésekkel foglalkozhassak. Az­ al­kalmazottaknál át kell térni a kinevezési rendszer­re. A virilizmust szélesebb alapra kell venni, de­mokratizálni kell a törvényhatósági választójogot is. A miniszter ezután azokról a terveiről be­szélt, a­melyekkel Sopron felvirágoztatását akarja elősegíteni. A beszédet lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták. Este banketet rendeztek Klebelsberg gróf tiszteletére, a­melyen az első pohárköszöntőt Ferzsák Jenő főispán mondotta a kormányzóra, majd Spiegel Szigfrid a kereskedelmi és iparkama­ra elnöke a belügyminiszterre, végül pedig Klebels­­b­erg gróf megköszönte az üdvözlést s Sopron város hazafias polgárságára ürítette poharát. A belügyminiszter hétfőn délelőtt a vasutasok küldöttségét fogadta, azután meglátogatta a posta­palotát és kedden utazott vissza a fővárosba­ magukat? A párt hirdette az agrár­demokráciát és az általános titkos szavazást. Az egyeséges párt pro­gramja a választói jogban tömeges jogfosztás és nyílt szavazás. Ha ilyen ellentétes irányú követelések egy pártban tömörülnek, akkor valaki be van csapva, csak azt nem tudjuk, hogy kicsoda? Apponyi ezután a választói rendelettel kapcso­latban ezt mondotta: — Akarjuk az építőmunka megindulását. Ennek egyik alapfeltétele a tökéletes jogbiztosság. Feltétele, hogy megszűnjenek mindazok a ki nem mondott, de szomorú tényekben nyilvánuló kivált­ságok, melyek bizonyos bűntetteknek büntetlenséget biztosítanak. Szűnjenek meg végre az eltagadott, de súlyukat mindig éreztető titkos szervezetek. Ez a ke­resztény morál uralmának is feltétele és követelem, hogy ez érvényesüljön a közéletben éppen úgy, mint a magánéletben, az üzleti és az erkölcsi életben. Kí­vánom, hogy könyörtelenül üldöztessék minden visszaélés, uzs­ora, csalás, árdrágítás, tisztességtelen verseny, errhernek ember által való kizsákmányo­lása. A dolgokat kell ül­dözni, nem az embereket, mert az emberek üldözése nem keresztény dolog. Apponyi ezután néhány meleg szóval a szom­bathelyi választóközönség jóindulatába ajánlotta Cziráky József grófot. Ezután Andrássy Gyula gróf ismertette hosz­­szabb be­szé­dben a keresztény ellenzék Programját és élesen polemizált Bethlen István gróffal. Végül Lingauer Albin a szombathelyi választóközönség nevében szólt a vendégekhez. Délben a Püspökvárban, Mikes János gróf me­gyéspüspök ebédet adott, előzően pedig Szombat­hely város tanácsa tisztelgett Apponyi Albert gróf­nál, a város díszpolgáránál. Ebéd után a politikusok Nagygencsre mentek, a­hol szintén népgyűlés volt. Az első szónok itt Apponyi Albert gróf volt, a ki hosszabb beszédben emlékezett vissza az 1875-iki választásokra, a mikor 5, mint ellenzéki jelölt a kőszegi választókerületben fellépett és megbukott. (Derültség.) Beszélt ezután a választójogról, az ország mai nehéz helyzetéről. Az éljenzéssel f­ogad­ott beszéd után Lingauer Albin mondotta el programbeszédét, majd Andrássy Gyula gróf szólalt fel, a­ki a választók jóindulatába aján­lotta a kerület képviselőjelöltjét, Lingauer Albint. Nagygencsről Kőszegre mentek az ellenzéki pártvezérek és képviselőjelöltek, a­hol délután fél­­négy órakor kezdődött a népgyűlés. Lingauer Albin programbeszéde után ismét Apponyi Albert gróf szólalt föl és élesen bírálta a kormánynak a király­kérdésben elfoglalt álláspontját. Utána Andrássy Gyula gróf beszélt, a ki kifejtette, hogy politikájá­nak két fő célja a királyválasztó svindli minden felse­rümények között való megakadályozása és 11. Ottó­nak kellő előkészítéssel a nemzet érdekeinek szem­ előtt tartásával való visszahozatala. Ezután ismét Apponyi Albert németnyelvű be­szédben a kerület németajkú polgárainak bizalmába ajánlotta Lingauer Albint. Apponyiék este nyolc órakor hagyták el Kő­szeget és még az éjszaka folyamán visszautaztak Budapestre, dére. A minisztert mindenütt bandériummal fo­gadták. Miskolcról jelentik: Windischgraetz Lajos her­ceg és Weisz Konrád­ dr. Miskolc város Andrássy— Friedrich-párti jelöltjei vasárnap délután mondot­ták el prog­rambeszédüket a Korona-szálló nagyter­mében. Az első szónok Weiss Konrád volt, a­ki han­goztatta, hogy azok az elvek, a­melyeket, pártja kép­visel, az ezeréves alkotmányban gyökereznek. Az ezeresztendős alkotmány teljes helyreállítása párt­jának feladata. A következő szónok Ferdinándy Gyula a­ki a legitimizmus kérdésével foglalkozott. Szerinte a legitimizmus a jogrendet, a törvények eredét, a felekezeti békét, a nemzeti jólétet és a te­rületi integritást jelenti. Ezért fognak küzdeni. Utána Friedrich István szólalt föl, a­ki hangoztatta, hogy ő, mint a keresztény és nemzeti irány megteremtője, ettől az iránytól el nem térhet, e mellett az irány mellett kitart. Az ő programja: Isten, Haza és Ki­rály. Ennek az országnak erre a három pillérre kell fölépülnie. Dinich Vidtor beszélt ezután, majd a má­sik jelölt, Windischgraetz Lajos herceg következett, a­ki a párt programjának a keresztény és nemzeti eszme diadalrajutását jelölte meg. A zsidókérdésben egy véleményen van Friedrich Istvánnal, közösítsék ki a zsidók magukból a nem hazafis elemeket, akkor a zsidókérdést megoldották, IV. Károly halála után csak egy cél lebeghet előttünk: visszaszerezni a te­rületi integritást visszaállítani Szent István király­ságát és föltenni a koronát annak a fejére a kit illet. Vasárnap délelőtt Pallavicini György őrgróf Kiskun­félek­yházá­n mondott programbes­zé­det, a­melyben részletesen foglalkozott a földbirtokreform­­mal és az ipartörvénnyel. Majd a királykérdésről szól s ráktutatott arra, hogy csak a legitimitás hoz­hatja meg az ország integritását és újjászületését. Utána Homonnay Tivadar és Taszter Béla tartottak mért beszédet. Szentesen Batthyány Tivadar gróf mondta el vasárnap programbeszédét. Batthyány minde­nekelőtt hangoztatta, hogy jó lesz a választási visz­­szaélésekkel vigyázni, mert — úgymond — a kül­föld szeme állandóan rajtunk van. A szekularizáció kérdésének fejtegetése után helytelenítette azt a kül­politikát, mely a német és orosz államra vetné a súlyt, miután Magyarország önállóságának a leg­nagyobb akadálya a német birodalommal való szö­vetség. Itt zavarba hozta az a közbekiáltás, hogy: Mi van Károlyival és a francia barátsággal? A király­­kérdésről kijelentette, hogy voltaképpen nem is er­ről, de „az egész alkotmány reformjáról van szó“. Ezután a kijelentés után fölvetette az októbrizmus vádját mellyel őt illetik- Én — úgymond — igenis októbrista voltam és ma is az vagyok. Beszéde végén megfenyegette mindazokat, a­kik őt támadják, mert — úgymond — egy füzetke van birtokában, mely sok nevet tartalmaz, a melyek viselői mind csatlakoztak a nemzeti tanácshoz. A programbeszéd után az egybegyűltek, nem kis meg­lepetést keltve, a Kossuth-nótát énekelték el s ezzel a gyűlés rendben véget ért. Gyuláról jelentik: Vasárnap mondotta el pro­­­grambeszédét Lukács György dr. titkos tanácsos, volt kultuszminiszter. Békés vármegyének volt fő­­is­pánj­ja és a gyulai kerületnek­ hosszú éveken át volt képviselője olyan népszerű e városban, hogy valamennyi párt körülötte csoportosult és program­­beszédét rendkívüli érdeklődéssel és tetszéssel fo­gadták. A sopronvidéki kerületben pártonkivüli pro­grammal lép fel Ostor József dr. Vasárnap mondott programbeszéd­et Nagycenken és a legitimitás és a keresztény nemzeti politika hívének vallotta magát. A deretskei választókerület egységes párti je­löltje Zsilinszky Endre, a­kit küldöttség kért föl a jelöltség vállalására. A bácsalmási kerületben Steuer György dr. egységespárti jelölt több községben mondott pro­­grambeszédet, a­melyben az ország újjáépítését célzó munka hívének, a háború áldozatai szószólójának vallotta magát A nyírbátori kerületben — mint nekünk írják — Birtha­ József volt képviselő és Erdőhegyi Lajos hivatalos jelölt között erős választási küzdelemre van kilátás. A halasi választókerület kormánypárti jelöltje, Prónay György báró má­jus 21-én tartja meg pro­­grambeszédét. Gyomait az eddigi hat jelölthöz még egy hete­dik jelölt csatlakozott Budaváry László személyében. A návai kerületben három jelölt küzd a man­dátumért: Wagner Károly dr., az egységespárti Ve­res Ferenc és Birgmaye­r Győző. A szilágyi választókerületben vasárnap alakult meg az egységes párt és Kohul Adorjánt jelölte kép­viselőnek. A nagykanizsai kerület ellenzéki jelöltjének, Sümegi Vilmosnak a támog­atására leutaztak Kas­­sayék. A sörház udvarán tartott gyűlést meg akartál­ zavarni. A Kassay-pártiak azonban megakadályozták a rendzavarást és a közbekiáltók közül hármat meg­vertek. A többiek, látva, h­ogy baj érheti­ őket, a gyűlési csmdhmlmíteatják végisi Apponyi és Andrássy a Dunántúlon. — Czirárfy József gróf szombathelyi és Xdngauer Albin kőszegi programbeszéde. — Szombathelyről jelentik: A keresztény ellen­zék vasárnap csontka Vas megye két legnagyobb vá­rosában, Szombathelyen és Kőszegen tartott zászló­bontó nagygyűlést. A jelöltek, Cziráky József gróf és Lingauer Albin támogatására eljöttek Andrássy Gyula gróf és Apponyi Albert f­róft is. A szombat­­helyi pártszervezet elnöke, Kaiser Lajos meini vita­­beszéde után Cziráky Józse­f gróf tartotta meg pro­grambeszédét, a melynek keretében a legitimizmus­ról és az ország gazdasági és pénzügyi helyzetről be­szélt. Utána Apponyi Albert gróf emelkedett szó­lásra és a többi között a következőket mondotta: — Mi királyhivek vagytunk — kezdte beszédét ■— és tudjuk, hogy me­lyik király hívei. Az ellenpárt is a királyság álláspontján áll, de fölfogásuk na­gyon hasonlít azokhoz az emléklapokhoz, a­melye­­­ket a katonai szolgálatból kilépőknek szoktak adni, a melyre rá van pingálva egy katona, csak a feje hiányzik, mert azt, csak később ragaszthatják oda. — Az a párt, a melynek sziklatján az egységes Párt épült, vagy annak egy része igazán hirdette a szabad királyválasztás elvét. Hogy ítérnek meg ezek •ely pá­rtban ,azokkal, kik legitimistáknak. .yartják­ Programbeszélsel a fővárosban. A keresztény egység tábora vasárnap délután a budai Vigadóban nagygyűlést tartott, a­melyen elsőnek Sztankovics Anna szólalt fel, a­k­i a nők ne­vében jelentette be csatlakozását. Utána Wolff Ká­roly emelkede­tt szólásra. — Ma is — mondotta — ugyanazt a politikát hirdeti, a­mit két évvel ezelőtt, ma is az intranzigens keresztény irányzat híve. Az apos­toli nemzeti királyság alapján áll, de nem en­gedi ezt a kérdést a politikai harcok fergetegébe hurcolni. Forrjon össze a keresztény és nemzeti gondolatban ez a szegény elárvult, magyar nép és akkor biztos, ha lesz az intezer Magyarország. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Ernsz­ Sándor fejtette ki a keresztény egység szükségessé­gét. Kijelentette, hogy a király kérdésben Ottó híve, mert ide nem lehet hozni sem alkirályt, sem párt­királyt. Toperczer Ákosné, Joanovich Pál és Kontra Aladár beszéltek még, mire a nagygyűlés lelkes hangulatban véget ért. A józsefvárosi keresztényszocialista iparosok az Erdélyi­ utcai iskolában gyűltek össze, a­hol Mal­ter Antal iparospárti jelölt mondott program­­beszédet. A budai választ­ók­erü­let­i keresztényszocialista pártja csütörtökön tartja zászlóbontó gyűlését Óbu­dán, a Korona­vigadóban. A gyűlés szónokai Székely János, Szabó József, Szokolay Antal dr., Müller An­tal és Brunecker Lajos lesznek Programrészedést a vidéken. Mayer János földmivelésügyi miniszter a va­sárnap folyamán Mezőtárkány, Bessenyőtelek és Dormánd községben tartotta meg programbeszé­dét. A miniszterért mind a három községből küldött­ség érkezett, melyhez csatlakoztak Kápolna Kál és Kompok községeik választópolgárai is, a­kik hosszú­­ kocsisorban kísérlek­­el a minisztert programbeszé­­ d

Next