Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)
1922-05-25 / 119. szám
* 1022 május 25. BUS&PEST HÍRLAP (119. p.) , 9 leméti vonalon. Budapest—Lajosmizse között egy uj vonatpárt heyeznek forgalmba, mely Budapest nyugati pályaudvarról 11, óra Itt perckor indul és az ellenkező irányból Budapest nyugati pályaudvarra 13 óra 25 perckor érkezik. A budapest—ujdombóvár—gyékényesi vonalon. . Budapest—Gyékényes—Zágráb között egy új gyorsvonatpárt helyeznek forgalomba közvetetlen kocsikkal Budapest—Zágráb között, Budapest keleti pályaudvarról 5 óra 20 perckor indul és Gyékényesre 14 óra 20 perckor érkezik, Gyékényesről 12 óra 43 perckor indul és Budapest keleti pályaudvarra 18 óra 40 perckor érkezik. E gyorsvonatokhoz Ujdombovárott közvetetlen csatlakozás lesz Pécs-Magyarboly felé és felől. Ujdombovárról 12 óra 15 perckor indul, Pécsre 14 óra 24 perckor, Magyarbolyra 11 óra 23 perckor érkezik, ellenkező irányban Magyarbólyról 10 óra 25 perckor, Bécsről 12 óra 28 perckor indul és Újdombóvárra 14 óra 39 perckor érkezik. A Budapest—Pécs között jelenleg közlekedő gyorsvonat megmarad, de Budapest keleti pályaudvarról 13 óra 5 perc helyett már 14 óra 55 perckor fog indulni, illetve az ellenkező irányból Budapest keleti pályaudvarra úgy mint most 13 óra45 perckor érkezik. — A jelenleg Gyékényes—Pécs felé 7 órakor induló személyvonat Budapest, keleti pályaudvarról később, 8óra 30 perckor fog indulni, az ellenkező irányból pedig 18 óra 15 helyett korább, 17 óra 35 perckor fog Budapest keleti pályaudvarra érkezni. Újdombóvár és Gyékényes között egy új vonatpárt helyeznek forgalomba, amely Újdombóvárról 0 óra 25 perckor indul és az ellenkező irányból Újdombóvárra 18 óra 6 perckor érkezik. . . TÁVIRATOK.1 Olaszország cáfolja a dispolassi offenzívát. Róma., máj. 24. Olasz félhivatalos fonásból Jelentik: A külföldi sajtóban riasztó hírek terjedtek el arról, hogy Tripoliszban Badoglio tábornok vezetése alatt az olasz hadsereg nagy offenzívát készít elő és hogy e célból a csapaterősítéseket küldenek Afrikába. Illetékes helyen kijelentik, hogy ezek a hírek valótlanok és egyetlen olasz katonát sem küldtek le mostanában Tripoliszba, ahol csupán a rendbentar hátára és a normális helyőrségi szolgálat ellátása céljából vezényelték már régebben a szükséges haderőt. . .. . Lloyd George holnap felszólal az angol alsóházban. Berlin, máj. 24. Londonban élénk érdeklődéssel várják az alsóházban csütörtökön meginduló külpolitikai vitát. Az eredeti terv az volt, hogy a vitát Evans hadügyminiszter génuai jelentése vezesse be. Most azonban az a hír terjedt el, hogy Lloyd George indítja meg a vitát, még pedig állítólag ünnepies óvást fog intézni Franciaországhoz, amelyben felszántja, hogy tartózkodjék minden elkülönített akciótól, különösen a Ruhr-vidék megszállásától, nem azért, mert az ellenkezik az angol érdekekkel, hanem azért, mert Franciaországra magára és az európai békére is a legnagyobb veszedelemmel járhat. A kormánynyilatkozat e tartalma ügyében az angol kormányban teljes az egyetértés és jól értesült körökben a parlament hozzájárulását is biztosított nak tekintik. .iut_vÍ2v Német kormányválság Berlin, máj. 24. A birodalmi gyűlésen ma kormányválságról szóló hírek terjedtek el. Az egyik parlamenti laptudósító jelentése szerint Wirth dr. birodalmi kancellárlemondani szándékozik. Lemondásának állítólag az az oka, hogy Hermes dr. pénzügyminiszter utasításait túllépte és az új adók kérdésében engedményeket tett. Támadás a francia kormány ellen. ( Paris, máj. 24. A kamara mai ülésén, az interpellációkkal kapcsolatosan Nouline képviselő kijelentette, hogy a génuai konferenciát az angol világuralom gondolata hatotta át és Génuában új pángermanizmus ellen kellett küzdeni, amely Berlinben, Angolában és Moszkvában most van keletkezőben. Marc Langnier képviselőt, aki Poincarét a konferenciával kapcsolatosan erőtlenséggel vádolta, állandóan közbeszólásokkal zavarták beszédében. Marc Sangier képtelen volt beszédét a nagy jajban befejezni. IRODALOM ÉS MültÉSZST. A TermészEtlailBRiánys Társulat közgyűlése. — Ilosvai I,Milís megnyitó beszéde « A'.Y. század bölcsek kövéről. — .1 társulatnak 21.000 tagja van. — A Természettudományi Társulat ma délután tartotta évi közgyűlését az Akadémia beli üléstermében. A közgyűlést Ilosma Lajos most államtitkár, a társulat elnöke nyitotta meg. A tudományos elméket foglalkoztató egyik legérdekesebb problémát fejtegető, gondolatokban gazdag és értékes beszédének elején Ilosvay a trianoni béke súlyos, cíviseik tetten terheiről szólva, megjelöli az utat, amelyen nemcsak a tudósoknak, de minden magyar embernek haladni kell, ha meg akarjuk menteni hazánkat s nemzetünket. — A legnagyobb csapás sem ok a kishitűségre — mondotta. —* Egyesek és nemzetek életében jó ésbalsors váltogatják egymást, ötven éven át szellemiekben és anyagiakban mindig emelkedtünk, nem is olyan régen még fényesebb jövőről álmodoztunk, sőt azt hittük, hogy a testvéri viszálykodás fényűzését is megengedhetjük magunknak... Jönnie kellett ennek a háborúnak és utána dicsőségünk aláhanyatlásának is, hogy megint észbe kapjunk. Eleven meggyőződéssé kell válni Csonka-Magyarország minden ■lakójában, hogy csak a régi Magyarország ellen elkövetett bűnök jóvátételére, egymás megértésével jól szervezett mozgalom vezethet vissza bennünket a boldogulás útjára. Ezután rátért megnyitóelőadásának voltaképpeni tárgyára, a radiológiai kutatások legújabb, nagyjelentőségű eredményeire, amelyek egy lépéssel közelebb vitték az emberiséget az alkimisták álmának, a bölcsek köve felfedezéséhez. Ismertette a rádiumkisugárzásnak, a mionnak hatását, amely új anyag változatlanságát hirdető eddigi felfogással szemben, az anyagnak átváltozását, elemeknek egymástól való keletkezését teszi lehetővé. Az erre vonatkozó kísérletek kritikus ismertetéséből azt a megállapítást szűrte le, hogy a kísérleti tapasztalatok feltétlenül elégségesek arra, hogy újabb kísérletek végzésére és izgalmas gondolatmunkára sarkaljanak, de távolról sem lehetnek elégségesek és feljogosítók arra, hogy belőlük aj anyag átváltozására, különösen pedig a rádiumkisugárzás (niton) átváltoztató képességeire nagyobb biztossággal szabadna következtetni, mint volt szabad az alkimistáknak, akik azt vélték, hogy a higanyban és a kénben már a bölcsek kövére bukkantak. Érdekes előadását ezekkel a szavakkal fejezte be. — A természetben még nagyon sok rejtély van, melyeknek kulcsát valószínűen még sokáig és szorgalmasan végzett kereséssel sem találják meg a kutatók. A korlátlan képzelet kieszelhet ugyan sokféle föltevést, de föltevés és tudás még nagyon távol állanak egymástól. A föltevésekben máris túlontúl gazdagok vagyunk. Azt hiszem, ha a XIX. század nagy mesterei halottadóból még e Földön feltámadhatnának, csak szomorúsággal értesülnének róla, hogy a kémiában is a bölcsészeti elvont gondolkodás kezdi háttérbe szorítani a szigorú kísérleti bizonyításokat. Mert ők azzal a meggyőződéssel tértek örök nyugalomra, hogy a kémia nagyarányú fejlődését nem a metafizikai megfontolás, hanem a kémiai analízis és szintézis tudatos együttalkalmazása idézte elő. Ezt a felfogást képviselte a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és ezt fogja hirdetni ezután is. Mert bár elismeri a föltevések szükséges voltát, de azt is tudja, hogy az, ami a tudományok művelőinek csak eszköz, amelyet, ha hasznavehetetlennek ítél, mással eperél föl, az avatatlanoknak már igazság, amelyért készek harcot is indítani, mit sem törődve azzal, hogy túlbecsülésükkel a tudományokba vetett bizalmat is megingatják. • A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Gorka Sándor fölolvasta kimerítő titkári jelentését, amelynek érdekes adata, hogy a tásulatnak 21.000 tagja van s az idén 3197 uj tagot vettek Következett az ötvenéves tagok" üdvözlése. Az üdvözlő beszédet Ilosvay Lajos mondotta, a ki magais az idén töltötte be tagságának ötvenedik esztendejét. Ilosvayt azután Gorka Sándor titkár üdvözölte. Harminchat ötvenéves tagnak szólt az elnöki üdvözlet, akik között Flósz Sándor dr. valóságos belső titkos tanácsos, Horváth Géza udvari tanácsos, nemzeti múzeumi igazgató, Szappan Vilmos, a Kereskedelmi Akadémia igazgatója, Schulhef Lipót, a párisi csillagda magyar származású egyik igazgatója, Rónay Antal nyug.miniszteri tanácsos, Verebély László dr. egyetemi rendkívüli tanár és Zselénszky Róbert gróf szerepelnek. A Bauer-alapítvány jutalmát Körmsey István: Öröklésről című munkájánal nyerte el, a Margó-díjat Ent Gézafőiskolai tanár, a Schilberszky Károly maléniumi jutalomdíjat Jávorkay Sándor dr. nemzeti múzeumi őr kapta meg. (Operaház.) .Végre ma este hozzájutottunk a Hugenották régóta ígért felújításához, ami elsősorban Fleischer Antal karmester érdeme, aki erős kézzel és sok lendülettel vezette az előadást. A szereposztás a régi volt, de minden tekintettben elsőrangú. Sándor Erzsi csillogó hangú királynője, Sebeők Sári pompás Valentinje, Vencelt méltóságteljes fegyvernöke, Farkas Sándor stílusos Neversje mind erősségei az előadásnak. . Rault Nasta Mihály, a színház hamburgi vendége é-nelkélt® melegen csengő hangon, szép melódia-vonalakban, de kissé puhán és lágyan. A rettenthetetlen hőst hangban is erősebbnek képzeljük el. Játéka kifejező volt, néhol erősen drámai. A kórus és zenekar jól megállotta helyét. A rendezés is eleven és mozgalmas volt. De kérdezzük, hogy mikor fogják már a darabot csonkítatlanul, a magateljes egészében adni. A duettel való befejezés barbár értelmetlenség, annál is inkább, mert az elmaradó két kép egyikében van az opera legszebb száma,* az esketési hármas. A telt nézőtér sokat tapsolt a szereplőknek. * (Díszelőadás a Várszínházban.) A Magyarországi Turán Szövetség női törzse ma este díszelőadást rendezett a Várszínházban. A díszes közönségnek sorában megjelent Horthy Miklós kormányzó a feleségével és fiával, úgyszintén József kir. herceg, Izabella kir. hercegasszony, Auguszta kir. hercegasszony, Zsófia kir. hercegnő, továbbá Bethlen István gróf miniszterelnök családjával és Belitska Sándor honvédelmi miniszter. A díszelőadást Pekár Gyula államtitkár hatásos prológusa vezette be, amelyben a turáni gondolatról szólott. Utána az előkelő társaság tagjai Toronyi Gyula rendezésében előadták Dientzl Oszkár és Farkas Imre Turáni babák című daljátékát. Már maga a csoportkép, amely a függöny felhördülése után elénk tárult, megkapóan színes volt. Tizenhat szép hölgy a különböző turáni népek tarka nemzeti viseletébe öltözötten alkotta az eleven babák kedves csoportját. Közöttük ott állt a kis mesejáték hőse, a daliás huszár (Pilinszky Zsigmond) és a babát vásárló dáma (Rohonyi Valéria). Szerepeltek még: Hajnal Elma operaházi tag, továbbá Makay Erzsi és Kálmán Sári hangversenyénekesnők és Soós Klári, Schönbauer Gizi pedig Gábor diák egyik költeményének pompás szavalásával járult hozzá a daljáték sikeréhez. Ezután Paksy József és Karacsay Imre hegedűművészek játszottak Paksy Jenő zongoraművész kíséretével néhány szép magyar nótát, nagy tetszés mellett. Végül a műkedvelő-társaság bemutatta Kálmán Dezső és Iván Iván Hunor és Magyar című történeti képét. A darabban, amelyet Petites Imre rendezett, a Nemzeti Színház tagjai: Váradi Aranka, Mihályffy Béla, Kiss Ferenc, továbbá Schönbauer Gizi szavaló, művésznő és Rohonyi Valéria játszották a vezető szerepeket. A közönség nagy tetszéssel fogadta a darabot és lelkesen megtapsolta a szereplőket. * (Hangversenyek.) Magyar Madrigal-együttes néven a nagyfontosságú hivatást betöltő művészi együttes alakult a Nemzeti Zenede növendékeiből. Az új társaság vezetője Hammerschlag János, egyike legkitűnőb muzsikusainknak, aki már egy évtizedet meghaladó idő óta fáradozik a madrigalnak, a reneszánsz legérdekesebb vokális műfajának meghonosításán. Lassus, Lescune, Palesztrina, Scanderi remekeit hallottuk nagyszerűen összevágó, finoman fel. A tagsági díjakat a közgyűlés 100 százalékkal írplp.TYi plfp *