Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)

1922-05-25 / 119. szám

* 1022 május 25. BUS&PEST HÍRLAP (119. p.) , 9 leméti vonalon. Budapest—Lajosmizse között egy uj vonatpárt heyeznek forgalmba, mely Budapest nyugati pályaudvarról 11, óra Itt perckor indul és az ellenkező irányból Budapest nyugati pályaudvarra 13 óra 25 perckor érkezik. A budapest—ujdombóvár—gyékényesi vonalon. . Budapest—Gyékényes—Zágráb között egy új gyors­­vonatpárt helyeznek forgalomba közvetetlen kocsikkal Budapest—Zágráb között, Budapest keleti pályaudvarról 5 óra 20 perckor indul és Gyékényesre 14 óra 20 perc­kor érkezik, Gyékényesről 12 óra 43 perckor indul és Budapest keleti pályaudvarra 18 óra 40 perckor érke­zik. E gyorsvonatokhoz Ujdombovárott közvetetlen csat­lakozás lesz Pécs-Magyarboly felé és felől. Ujdombovárról 12 óra 15 perckor indul, Pécsre 14 óra 24 perckor, Magyarbolyra 11 óra 23 perckor érkezik, ellenkező irányban Magyarbólyról 10 óra 25 perckor, Bécsről 12 óra 28 perckor indul és Újdombóvárra 14 óra 39 perc­kor érkezik.­­ A Budapest—Pécs között jelenleg köz­lekedő gyorsvonat megmarad, de Budapest keleti pálya­udvarról 13 óra 5 perc helyett már 14 óra 55 perckor fog indulni, illetve az ellenkező irányból Budapest ke­leti pályaudvarra úgy mint most 13 óra­­45 perckor ér­kezik. — A jelenleg Gyékényes—Pécs felé 7 órakor in­­duló­ személy­vonat Budapest, keleti pályaudvarról ké­sőbb, 8­­óra 30 perckor fog indulni, az ellenkező irány­ból pedig 18 óra 15 helyett korább, 17 óra 35 perckor fog Budapest keleti pályaudvarra érkezni. Új­­dombóvár és Gyékényes között egy új vonatpárt helyez­nek forgalomba, a­mely Újdombóvárról 0 óra 25 perc­kor indul és az ellenkező irányból Újdombóvárra 18 óra 6 perckor érkezik. . . TÁVIRATOK.1 Olaszország cáfolja a dispolassi offenzívát. Róma., máj. 24. Olasz félhivatalos fonásból Jelentik: A külföldi sajtóban riasztó h­írek terjedtek el arról, hogy Tripoliszban Badoglio tábornok ve­zetése alatt az olasz hadsereg nagy offenzívát készít elő és hogy e célból a csapaterősítéseket küldenek Afrikába. Illetékes helyen kijelentik, hogy ezek a hírek­ valótlanok és egyetlen olasz katonát sem küldtek le mostanában Tripoliszba, a­hol csupán a rend­ben­tar hátára és a normális helyőrségi szolgálat ellátása céljából vezényelték már régebben a szük­séges haderőt. . .. . Lloyd George holnap felszólal az angol alsóházban. Berlin, máj. 24. Londonban élénk érdeklődés­sel várják az alsóházban csütörtökön meginduló külpolitikai vitát. Az eredeti terv az volt, hogy a vitát Evans hadügyminiszter génuai jelentése ve­zesse be. Most azonban az a hír terjedt el, hogy Lloyd George indítja meg a vitát, még pedig állító­lag ünnepies óvást fog intézni Franciaországhoz, a­melyben felszántja, hogy tartózkodjék minden elkü­lönített akciótól, különösen a Ruhr-vidék megszállá­sától, nem azért, mert az ellenkezik az angol érde­kekkel, hanem azért, mert Franciaországra magára és az európai békére is a legnagyobb veszedelemmel járhat. A kormánynyilatkozat e tartalma ügyében az angol kormányban teljes az egyetértés és jól értesült körökben a parlament hozzájárulását is biztosított­­ nak tekintik. .iut_vÍ2v Német kormányválság­ Berlin, máj. 24. A birodalmi gyűlésen ma kormány­válságról szóló hírek terjedtek el. Az egyik parlamenti laptudósító jelentése szerint Wirth dr. birodalmi kancellár­­lemondani szándékozik. Le­mondásának állítólag az az oka, hogy Hermes dr. pénzügyminiszter utasításait túllépte és az új adók kérdésében engedményeket tett. Támadás a francia kormány ellen. (­­ Paris, máj. 24. A kamara mai ülésén, az in­terpellációkkal kapcsolatosan Nouline képviselő ki­jelentette, hogy a génuai konferenciát az angol vi­láguralom gondolata hatotta át és­ Génuában új pángermanizmus ellen kellett küzdeni, a­mely Ber­linben, Angolában és Moszkvában most van kelet­kezőben. Marc Langnier képviselőt, a­ki Poincarét a konferenciával kapcsolatosan erőtlenséggel vá­­dolta, állandóan közbeszólásokkal zavarták beszé­dében. Marc Sangier képtelen volt beszédét a nagy jajban befejezni. IRODALOM ÉS­ MültÉSZST. A TermészEtlailBRiánys Társulat közgyűlése. — Ilosvai­ I,Milís megnyitó beszéde « A'.Y. század bölcsek kövéről. — .1 társulatnak 21.000 tagja van. — A Természettudományi Társulat ma délután tartotta évi közgyűlését az Akadémia beli üléster­mében. A közgyűlést Ilosma Lajos most államtit­kár, a társulat elnöke nyitotta meg. A tudományos elméket foglalkoztató egyik legérdekesebb problémát fejtegető, gondolatokban gazdag­ és értékes beszédének elején Ilosvay a trianoni béke súlyos, cíviseik tetten terheiről szólva, m­egjelöli az utat, a­melyen nemcsak a tudósoknak, de minden magyar embernek haladni kell, ha meg akarjuk menteni hazánkat s nemzetünket. — A legnagyobb csapás sem ok a kishitűségre — mondotta. —* Egyesek és nemzetek életében jó és­­balsors váltogatják egymást, ötven éven át szelle­miekben és anyagiakban mindig emelkedtünk, nem is olyan régen még fényesebb jövőről álmodoztunk, sőt azt hittük, hogy a testvéri viszály­kodás fényűzé­sét is megengedhetjük magunknak... Jönnie kellett ennek a háborúnak és utána dicsőségünk aláh­anyat­­lásának is, hogy megint észbe kapjunk. Eleven meg­győződéssé kell válni Csonka-Magyarország minden ■lakójában, hogy csak a régi Magyarország ellen el­követett bűnök jóvátételére, egymás megértésével jól szervezett mozgalom vezethet vissza bennünket a bol­dogulás útjára. Ezután rátért megnyitóelőadásának voltakép­peni tárgyára, a radiológiai kutatások legújabb, nagyjelentőségű eredményeire, a­melyek egy lépés­sel közelebb vitték az emberiséget az alkimisták ál­­m­ának, a bölcsek köve felfedezéséhez. Ismertette a rádiumkisugárzásnak, a m­ion­nak hatását, a­mely új anyag változatlanságát hirdető eddigi felfogással szemben, az anyagnak átváltozását, elemeknek egy­mástól való keletkezését teszi lehetővé. Az erre vo­natkozó kísérletek kritikus ismertetéséből azt a megállapítást szűrte le, hogy a kísérleti tapasztala­tok feltétlenül elégségesek arra, hogy újabb kísérle­tek végzésére és izgalmas gondolatmunkára sarkal­janak, de távolról sem lehetnek elégségesek és fel­jogosítók arra, hogy­ belőlük a­j anyag átváltozására, különösen pedig a rádiumkisugárzás (niton) átvál­toztató képességeire nagyobb biztossággal szabadna következtetni, mint volt szabad az alkimistáknak, a­kik azt vélték, hogy a higanyban és a kénben már a bölcsek kövére bukkantak. Érdekes előadását ezekkel a szavakkal fe­jezte be. — A természetben még nagyon sok rejtély van, melyeknek kulcsát valószínűen még sokáig és szorgalmasan végzett kereséssel sem találják meg a­ kutatók. A korlátlan képzelet kieszelhet ugyan sok­féle föltevést, de föltevés és tudás még nagyon tá­vol állanak egymástól. A föltevésekben máris túlon­túl gazdagok vagyunk. Azt hiszem, ha a XIX. szá­zad nagy mesterei halottadóból még e Földön fel­támadhatnának, csak szomorúsággal értesülnének róla, hogy a­ kémiában is a bölcsészeti elvont gon­dolkodás kezdi háttérbe szorítani a szigorú kísérleti bizonyításokat. Mert ők azzal a meggyőződéssel tér­tek örök nyugalomra, hogy a kémia nagyarányú fejlődését nem a metafizikai megfontolás, hanem a kémiai analízis és szintézis tudatos együttalkalma­zása idézte elő. Ezt a felfogást képviselte a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és­ ezt fogja hirdetni ezután is. Mert bár elismeri a föltevések szükséges voltát, de azt is tudja­, hogy az, a­mi a tudományok művelőinek csak eszköz, a­melyet, ha hasznavehetetlennek ítél, mással eperél föl, az ava­tatlanoknak már igazság, a­melyért készek harcot is indítani, mit sem törődve azzal, hogy túlbecsülé­sükkel a tudományokba vetett bizalmat is megin­gatják. • A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Gorka Sándor fölolvasta kimerítő titkári je­lentését, a­melynek érdekes adata, hogy a tásulat­­nak 21.000 tagja van s az idén 3197 uj tagot vettek Következett az ötvenéves tagok" üdvözlése. Az üdvözlő beszédet Ilosvay Lajos mondotta, a ki maga­­is az idén töltötte be tagságának ötvenedik eszten­dejét. Ilosvayt azután Gorka Sándor titkár üdvö­zölte. Harminchat ötvenéves tagnak szólt az elnöki üdvözlet, a­kik között Flósz Sándor dr. valóságos belső titkos taná­csos, Horváth Géza udvari tanácsos, nemzeti múzeumi igazgató, Szappan Vilmos, a Ke­reskedelmi Akadémia igazgatója, Schulhef Lipót, a párisi csillagda magyar származású egyik igazgatója, Rónay Antal nyug.­miniszteri tanácsos, Verebély László dr. egyetemi rendkívüli tanár és Zselénszky Róbert gróf szerepelnek.­­ A Bauer-alapítvány ju­talmát Körmsey István: Öröklésről című munkáján­­al nyerte el, a Margó-díjat Ent­ Géza­­főiskolai ta­nár, a Schilberszky Károly maléniumi jutalomdíjat Jávorkay Sándor dr. nemzeti múzeumi őr kapta meg. (Operaház.) .Végre ma este hozzájutottunk a Hugenották régóta ígért felújításához, a­mi első­sorban Fleisch­er Antal karmester érdeme, a­ki erős kézzel és sok lendülettel vezette az előadást. A sze­reposztás a régi volt, de minden tekintettben első­rangú. Sándor Erzsi csillogó hangú királynője, Sebeők Sári pompás Valentinje, Vencelt méltóság­­teljes fegyvernöke, Farkas Sándor stílusos Neversje mind erősségei az előadásnak. . Rault Nasta Mihály, a színház hamburgi vendége é-nelkélt® me­legen csengő hangon, szép melódia-vonalakban, de kissé puhán és lágyan. A rettenthetetlen hőst hang­ban is erősebbnek képzeljük el. Játéka kifejező volt, néhol erősen drámai. A kórus és zenekar jól megállotta helyét. A rendezés is eleven és mozgal­mas volt. De kérdezzük, hogy mikor fogják már a darabot csonkítatlanul, a maga­­teljes egészében adni. A duettel való befejezés barbár értelmetlen­ség, annál is inkább, mert az elmaradó két kép egyikében van az opera legszebb száma,* az esketési hármas. A telt nézőtér sokat tapsolt a szereplőknek. * (Díszelőadás a Várszínházban.) A Ma­gyarországi Turán­ Szövetség női törzse m­a este díszelőadást rendezett a Várszínházban. A díszes közönségnek sorában megjelent Horthy Miklós kor­­mányzó a feleségével és fiával, úgyszintén József kir. herceg, Izabella kir. hercegasszony, Auguszta kir. hercegasszony, Zsófia kir. hercegnő, továbbá Bethlen István gróf miniszterelnök családjával és Belitska Sándor honvédelmi miniszter. A díszelő­adást Pekár Gyula államtitkár hatásos prológusa vezette be, a­melyben a turáni gondolatról szólott. Utána az előkelő társaság tagjai Toronyi Gyula ren­dezésében előadták Dientzl Oszkár és Farkas Imre Turáni babák című daljátékát. Már maga a csoport­kép, a­mely a függöny felhördülése után elénk tárult, megkapóan színes volt. Tizenhat szép hölgy a külön­böző turáni népek tarka nemzeti viseletébe öltözöt­ten alkotta az eleven babák kedves csoportját. Kö­zöttük ott állt a kis mesejáték hőse, a daliás huszár (Pilinszky Zsigmond) és a babát vásárló dáma (Ro­­honyi Valéria). Szerepeltek még: Hajnal Elma operaházi tag, továbbá Makay Erzsi és Kálmán Sári hangversenyénekesnők és Soós Klári, Schönbauer Gizi pedig Gábor diák egyik költeményének pom­pás szavalásával járult hozzá a daljáték sikeréhez. Ezután Paksy József és Karacsay Imre hegedűmű­vészek játszottak Paksy Jenő zongoraművész kísé­retével néhány szép magyar nótát, nagy tetszés mel­lett. Végül a műkedvelő-társaság bemutatta Kálmán Dezső és Iván Iván Hunor és Magyar című történeti képét. A darabban, a­melyet Petites Imre rendezett, a Nemzeti Színház tagjai: Váradi Aranka, Mihályffy Béla, Kiss Ferenc, továbbá Schönbauer Gizi szavaló, művésznő és Rohonyi Valéria játszották a vezető szerepeket. A közönség nagy tetszéssel fogadta a da­rabot és lelkesen megtapsolta a szereplőket. * (Hang­versenyek.) Magyar Madrigal-együ­t­­tes néven a nagyfontosságú hivatást betöltő művészi együttes alakult a Nemzeti Zenede növendékeiből. Az új társaság vezetője Hammerschlag János, egyike legkitűnőb muzsikusainknak, a­ki már egy évtizedet­ meghaladó idő óta fáradozik a madrigalnak, a rene­szánsz legérdekesebb vokális műfajának m­eghono­­­sításán.­ Lassus, Lescune, Palesztrina, Scanderi remekeit hallottuk nagyszerűen összevágó, finoman fel. A tagsági díjakat a közgyűlés 100 százalékkal írplp.TYi plfp *

Next