Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)

1922-06-01 / 124. szám

2 fajnak mondja, komoly tudománynak csak olyan, mint az igazi kávé mellett a berlini Blümchen-Kaffé. Van, a­ki ezt szereti jobban, de ez bizony nem tudomány, hanem ízlés dolga. De mindez meg nem oldja a zsidókérdést, a­melyet se okoskodással, se erőszakkal a világból ki tudni nem lehet, hanem usque redibit. Erre nézve ezt gondolom. A zsidóságnak a gondviselés azt a rendeltetést adta, hogy megszülje, megkínozza s megfeszítse nekünk a Krisztust, hogy benne a megkorhadt világ megújhödjék. Mikor pedig e rendeltetését Mó­zes népe elvégezte, akkor a gondviselés széjjel­szórta azt a csodálatos szervezetben élt kivált­ságos népet szerte a világon, azzal az új ren­­tetéssel, hogy izgató, serkentő kovásza legyen minden népeknek, a­melyek közé elelegyedik. Minden népnek jusson annyi belőle, a­mennyi­től jó kenyér sül ki. A népvándorlásból kiala­kult és sokneraű keresztezéssel is életrevalóbbá lett uj Európának nem volt még rájuk szük­sége. Forrott és erjedt és dagadt az a maga erejéből. És olybá nézte a zsidót, mert nem volt rá szüksége (s adta bár, de föl is feszítette a Megváltót), mint a régi pogány világ, mely­nek világfölfogásával nem fért össze a biblia tanítása. Gettóba zárta, sárga folttal bélyegezte meg, üldözte a zsidót. A zsidó pedig annál szo­rosabb külön társadalmat csinált, szolidaritást hozott létre. Alliance izraelite­ket, nemzetközi összeköttetéseket talált, rávetette magát a szabadkőműves alakulatokra s mint kizáróan kereskedésre utalt nép pénzt csinált, mert mióta a világ világ, pénz beszél, kutya ugat. Es­senique virágzott és ragaszkodott a fajához, formai vallásához, családi szokásaihoz. Ekkor jött a múlt század liberalizmusa, mely megadta neki a jogot s a szabadságot, a­mit adhatott. Népszerűséget persze nem adha­tott neki. De a­mit az üldözés el nem ért, elérte a szabadság. A zsidóság szervezete meg­lazult, fanatizmusa (melyre már nincs szük­sége, hogy élhessen) lelohadt, pártokra, orto­doxokra és modernekre oszlott s megkezdődött a kovász szerepe: a társadalomban, a közélet­ben és­­— a polgári házasság óta — a család­ban és a fi vérben. Ezt sem­­i teóriával meg­akasztani nem, csak tán rövid időközökben lassítani lehet. Ez a világ fejlődéséhez tartozik s az államférfiak dolga a processzuson tar­tani a szemeket, hogy a fejlődés a nemzet hasznára, ne kárára legyen. A természet és az örök igaz­ság törvényei dolgoznak az emberiségért Az Isten semmit sem teremtett hiába, semmit az emberiség kárára. Csak élni kell tudni adomá­nyaival. A természet és Isten igazságának tör­vényei szerint lehet boldogulni, ellenük csele­kedve muszáj pusztulni, biológiával vagy anél­kül, tudva, vagy öntudatlanul. Az Európai Egyesült­ Államok eszméje. A Szán Franciszkó Examinerből a Budapesti Hírlap részére fordította: Richard G. Gruber dr. Szán Franciszkó, máj. 11. Az európai Egyesült­ Államoknak egyik vagy másik formában létre kell jönni, másként Európa megszűnik lenni. A kormányzat egységessége — bizonyos fokig legalább — nem luxus, nem is va­lami ideál, hanem életszükség. A másik alternatíva anarkia, csődbe jut­ás és balysevizmus. Az európai kontinensen körülbelül huszonhárom nemzet él. Mindegyiknek megvan a maga politikai szuvereni­­tása, valutája és külön vámtarifája. Ezek az államok még annak a középkori felfogásnak az alapján álla­nak, hogy mindegyik állam önmagában is életképes („setts sutucient“). Nem látják be, hogy a huszadik században vagyunk, a nemzetközi kereskedelem, a vasutak, a távíró és hitel korszakában. •Egy nemzet, mely elkülönülés útján kísérli megvédeni érdekeit, ahhoz az nőhöz hasonlít, a­ki a Rajna mentén épít kastélyt, hogy biztosítsa, gond­­nélküli élvét. 1600-ban talán m­ég így távoltartha­tott volna magától minden jövevényt. 1922-ben várát pozdorjává zúznák látókörön kívül felállított ütegek. Hogy az egység nélkül való Európa mit jelent, bizonyítja a vasutak példája. Midőn a versaillesi „békecsinál­ók" a régi Osztrák Birodalomból (így*) új nemzeteket faragtak, nem gondoskodtak a vas­utak­ tulajdonjogáról, mely a régi kormányoké volt. Az eredmény az lett, hogy a végén egy ország sem tudta mily vagyonokat és mozdonyokat­­tekinthet sajátjának. Svájc az országok becsületes mintapéldánya. Jó kormánya van és munkaszerető népe hű jogai­hoz és alkotmányához. Élelmiszerszükségletének négyötödrész­ében azonban Svájc behozatalra szorul. Hogy az erre való pénzfedezeteit előteremthesse, a saját gyártmányainak — melyek javarészben fény­­űzési cikkek — kivitelét kell elősegítenie. Fényűzési cikkeinek élelmiszerekkel való kicserélésében Svájcot a többi ország vámsoromptói a hírfesé­gbeesés zsák­utcájába szorítják. Európa országainak egymás költött valló ke­­reskedhetne, úgyszólván, holtpontra jutott, mint­hogy a kereskedő sohasem tudja, hogy a pénznem, melyben ma leköti az árut­, mit fog érni holnap, a folyvást ingadozó valutajegyzések káoszában. Európa egység nél­klül való helyzete, úgyszintén az egyes kis országok lázas hazaszeretete („levered patriorism") a katonai felszerelés tetemes költsé­geinek fenntartására kényszeríti ezeket Minthogy pedig egy kis nemzet sem akar szuverenitásáról le­mondani, egyik sem hagyja abba a bankókibocsátás özönét és sebeket ütve tőkén és iparon, jutalom­­dijakat tűznek ki a spekulánsok és bolosevikok fejére. Az európai Egyesült­ Államok nyilvánvalóan akkor fognak kooperálni akarná midőn Európát cipője már annyira szorongatni fogja, hogy járni se lesz képes. így ír egy amerikai lap Európáról s benne rólunk, szegény magyarokról. Petőfi nem is válaszolt a csipkelődéseire; alig evett, csak néha-néha epedve pillantott Erzsikére s látszott rajta, hogy lükön ül; alig várja a vacsora végét. Vacsora után Sass Pista­ nagylelkűen sétát indítványozott. Petőfi és Erzsike azonnal készen vol­tak az indulásra. — Jó, jó, csak menjetek előre, mi majd utá­lhatok megyünk, Petőfi ragyogó arccal, boldogan indult el Er­zsike mellett: — Olyan gyönyörű holdvilágos a mai este is, mint a tegnapi volt. — Olyan! Milyen szép is volt tegna­p. Igazán kedves gondolat volt János bácsitól, hogy ökröket fogatott be. A lovak rohantak volna, így meg szép lassan jöttünk haza­. Olyan szép volt! — Csodálatosan szép, Erzsiké! Azt hiszem, a m­enyország itt fekszik Ózd és Borjád között. Sze­rettem volna fetem végéig ott ülni maga mellett az ökrösszekéren. » — Megunta volna Sándor bácsi , , s De hall­­ja ki a verset! Azt ígérte, elolvassa. — Jöjjön, üljünk ide a padb­a; a hold éppen idevilágit lámpásnak. És Petőfi olvasni kezdte a Négy ökrös széké­­re­t, melyet aznap délután irt: ... A társaságban én is ott Valók S valék szomszédja éppen Emikének. A társaságnak többi tagjai Beszélgetének s énekelgetének. Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez: „Ne válasszunk magunknak csillagot?" _ Az országúton végig a szekérrel A négy ökör, lassacskán ballagott. — Tegnap is kérdeztem, Erzsiké; ma is kér­dezem: Ne válasszunk magunknak csillagot? Magához vonta a remegő leánykát: — Súgok valamit, Erzsikét A kisleány szótlanul odahajolt Petőfihez, a­ki hevesen megcsókolta. — De Sándor bácsi, nem súgott semmit. — Olyan mélyről­, a szívem fenekéről jött ez a csert, hogy mire felért, elhalt a szava. Erzsiké kibontakozott a költő ölelő karjából. — Engedjen! Fázom! Gyerünk be. — Fázol, az én karomban? Hát nem szeretsz? — így nem szeretem ... A verseit szeretem, meg­ a jóságát szeretem, meg a mikor bolondozik, mókázik velem . . . Sándor bácsit szeretem . . . — Csakugyan gyerünk be, Erzsiké. Én is fá­zom ... De ezt a virágot fogadja el, ennek az esté­nek az emlékére. Magának szakítottam délután a Sárvíz partján . . . Erzsikének épp annyi ideje volt, hogy a virá­got a pruszlikjába csúsztathatta, mikor az odaér­kező Sas­ rájuk szólt: — No gyerekek­, gyerünk ki az útra, a szőlők felé, egyet járni . . . — Nem lehet, Pista. Fázunk min­d a seetten. Erzsiké is, én is. Aztán holnap vissza is kell men­nem Pestre. Korán indulok. Be kell fejeznem a Hóhér kötélé­t. Vack­ ott már nagyon sürget . . . Éppen jó emberevő hangulatom rész a megírási­­h­oz . . . • És másnap reggel már Sárszen Lőrinc felé rö­pítette a költőt a Sassék két pompás pejlova , , « Budapesti Hirikp­ím. ■&­ 1922 junius 1. Teleki Pál gróf és Peidl Gyula Szeged képviselői. — A szegedi választás eredménye. — Bonyo­dalom Peidl Gyula megválasztása körül. — A szegedi főispán nyilatkozata. — Az egységes párt petícióval él Peidl mandátuma ellen. ■ — Szeged, máj. 31. (Saját tudósít­ónktól.) Szegeden ma hirdették ki a választás eredményét. Az I. kerület választási elnöke dél 12 óraikor a városháza közgyűlési ter­mében jelentette, hogy Teleki Pál grófot 930 szó­többséggel a kerület képviselőjévé választották. A jegyzőkönyv tanúsága szerint Teleki Pál gróf 5351, Dárczy István dr. pedig 4451 szavazatot kapott. A kihirdetésnél jelen volt nagyszámú közönség lelkes ünnepléssel fejezte ki örömét Teleki győzel­­mén. Minthogy Teleki gróf nem tartózkodott Szege­­den, a mandátumot meleghangú átirat kiséretében postán küldöttek m­?S neki, a melynek szövege a kö­­vetkező: „Kegyelmes Uraiul Ilikor Szeged I- k­.r. nemzet­­gyűlési képviselővé történt megválasztására vonatkozó választási iratokat mellékelten szerencsém van megküldeni, méltóztassék m­eg fogedat, hogy fölhasználjam az alkal­mat s az egész táros választókönnysége nevében a l­eg­­őszintébb örömmel l­öszödisefi­ a a választókerület, sze­metét és jóakaratát tolmácsoljam. A fölényes győzelem, a választás nyugodt, szinte ün­neetes hangulatú lefolyása a törvényes rendelkezések legteljesebb betartásával, a választókerület minden polgárának legteljesebb meg­­nyugtatására, reményt nyújt arra, hogy a szavazóurnák lezárásával megszűnnek azok az izgalmak, melyeket a választás elvi ellentétei a két pártban időlegesen talán felidéztek. Szeged I. kerületén éite választópolgársága al­kotmányos jogait szabadon, gyakorolhatta és épp ezért bizonyos, hogy a város közönségét örömmel tölti el mg eredmény, még a kisebbségben maradt pártban is. Fo­gadja Nagyméltisgod nagyrabecsülésem őszinte kifeje­­zését. Pálfy József dr., választási elnök." A II. kerületben, a­h­ol Peidl Gyula szocialista és Pálfy Dániel egysége­spárti jelölt között folyt a küzdelem, ma egész nap tartott a szavazatok átol­­vasása. Tekintve, hogy az eredmény kihirdetése feltűnően sokáig húzódott, a városban rendkívüli izgalommal, várták a szavazatok átvizsgálásának be­fejezését. Közben egyre-utásra terjedtek el különböző híresztelések, a­melyek a választás körül előfordult, szabálytalanságokról, sőt. visszaélésekről szóltak. Az esti lapok közöltése szerint a választás meg­­semmisítéséről folyt már tárgyalás. Erre állítóan a szociáldemokraták visszaélései szolgáltattak okot. A vádak szerint ugyanis a szocialisták az úgynevezett olasz rendszer szerint szavaztak. Ez a­ rendszer le­­he­tővé teszi a szavazás titkosságának kijátszását, még pe­dig úgy, hogy az első szavazó turnus tagjai üres borítékot dobnak az urnába, a szavazólapokat pedig kiviszik magukkal a párt gyülekező helyére, a­hol a választást intéző pártvezérek megjelölik a szavazólapokon a párt jelöltjének nevét. A követ­kező turnus szavazói dúlt ezeket a megjelölt szava­­zatokat adják át és a választói helyiségben kapott szavazólapokat üresen kihozzák, így folytatódik azután a megjelölés és pontosan ellenőrizhető a szavazatok száma is. A másik vád, a­mely ugyancsak­ a szavazatok átvizsgálása alkalmával merült föl, hogy a szocialis­ták halottakat, is le­szavaztattak, még­pedig olykép­pen, hogy az idén elhalt szocialisták számára is állít­­tattak ki szavazó­ igazolványokat. Ezek a vádak azonban a sürgősen lefolytatott vizsgálat folyamán nem nyertek beigazolást. Az „olasz rendszerű"­ szavazás sem volt megállapítható, mert az egyes körzetekben mindössze 2—3 üres bo­rítékot adtak le. A választás megsemmisítéséről tehát nem lehet szó. Peidl Gyula m­a délben 100 szótöbbséggel ve­­zetett és este 7 órakor ez a szám már ezerre emel­kedett. Peidl a vezerne tehát bizonyosra volt ve­­hető. A szavazatok átvizsgálásának szokatlan lassú­sága a választási elnök túlságos elővigyázatosságára és precizitására vezethető vissza. Este 1­9 órakor, Petrik Károly választási elnök este nyolc óra­kor hirdette ki az eredményt, a­mely szerint Peidl Gyula szociáldemokrata jelöltet Szeged 11. választó­kerülete nemzetgyűlési képviselőjévé választotta. A leadott­ 9531 szavazatból 5365 szavazat esett Peidl

Next