Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)
1922-06-24 / 142. szám
8 fizikai személyről van szó, akiknek a cseh köztársaság területén állandó lakhelyük van. (A Magyar Társaság, amely néhány évvel ezelőtt a magyar középosztály érdekeink megvédelmezésére alakult, ma este tartotta közgyűlését Szontagh Tamás alelnök elnöklésével, aki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a jelen körülmények között egyik legégetőbb problémája a magyar közéletnek a közigazgatás reformja. A társaság ebben az esztendőben is fokozottabb mértékben fog ezzel a témával foglalkozni és ezért bizottságot küld ki, amelynek tagjai Steinecker Ferenc dr. miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, Egyed István kir. táblabiró és Weiss István miniszteri osztálytanácsos. Egyúttal elhatározta a társaság, hogy a középosztálynak a drágaság elleni akciója érdekében előadásokat rendez. (Három lap megjelenését megtiltották.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter rendeletével a Farkas István felelős szerkesztésében és kiadásában Gyulán megjelenő Gyula és Vidéke című politikai hetilap, a Hódmezővásárhelyen Róth Antal felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő Magyar Nemzetőr című politikai napilap és az Orosházán Kincses Ferenc szerkesztésében és kiadásában megjelenő Alföldi Paraszt I.Ujság című hetilap további megjelenését és terjesztését megtiltotta. A megokolás szerint a lapokban ismételten az ország belső rendjét és társadalmi békéjét veszedelembe sodró közlemények jelentek meg. — (Kossuth Péter), akinek nagy nyomorúságáról már többször megemlékeztünk, ismét a magyar társadalomhoz fordul segítségért. A szerencsétlen sorsra jutott író és festő immár teljesen munkaképtelen és Nap utca 11. szám alatt levő lakásán elhagyottan, a legnagyobb nélkülözések közepette várja, a jószívü társadalom adományát, amely szomorú sorsát megenyhítené. (Ismét elfogták a dohány utcai bombamerénylőket?) A megszállott Komáromból érkezett lapjelentés szerint a csallóköz-aranyosi cseh csendőrség június 14-én este három idegen egyént igazolásra szólított föl, akik közül az egyik Kovács Ernőnek, a másik Pintér Jánosnak, a harmadik pedig'Hankó Pál politikai menekültnek mondotta magát. [Kovács elmondotta volna még a csendőröknek, hogy Ő a budapesti bombamerénylet egyik előkészítője, mert több társával együtt ők csinálták Cegléden a pokolgépet. Kovácsot és biankót a komáromi fogházba szállították, mindkettő ellen kémkedés gyanúja miatt eljárást indítottak. [ ] (Érettségi találkozó.) Felkérjük azokat avolt osztálytársainkat, akikkel együtt 1902. júniusában a VIII. ker. tavaszmező-utcai főgimnáziumban érettségi vizsgálatot tettünk, hogy Ilárffy Károly (f.-nál (Császárfürdő-szálló, telefon 59—23.) a húszéves találkozók megbeszélése céljából címüket mielőbb jelentsék be.,Mikszáth Kálmán dr., Márffy Károly dr.. és Várkonyi .Titusz, a Világ belső munkatársa. A következő sorok közlésére kértek: A pápai ref. 1 tanítóképző intézet 1916—1917. évi tanárait és tanárinőit, valamint ebben az évben végzett osztálytársnőimet, s felkérem, hogy július 10-én délután két órakor az iskola tornatermében megjelenni szíveskedjenek. A találkozón résztvevők szíveskedjenek azt július 3-ig velem közölni. Kiss Jenőiné (szül. Jausz Erimy) jegyző (Sppron, Templom utca 3.) Felkérem osztálytársaimat, akik a veszprémi áll. felsőkereskedelmi iskolában 1911. évben tettek érettségit, hogy a julius 9-én tartandó összejövetelen megjelenni szíveskedjenek. Címüket Weiss Rezsővel (Veszprém, fakereskedés) közölték. Szabóky Kálmán közs. (jegyző, Győrszemere. — (Menekült közigazgatási tisztviselők a belügyminiszternél.) A menekült önkormányzati tisztsvlselölt nevében ma este többtagú küldöttség tisztelgett az egységes párt klubhelyiségében Rakovszky ■Iván belügyminiszternél. Szónokuk, Szathmáry István dr. nyitra vármegyei főjegyző, átadta az önkormányzati tisztviselők memorandumát, amelyben kérik az új indemnitási törvényben kimondását annak, hogy a tényleges szolgálatot teljesítő menekült közigazgatási tisztviselők mindaddig, amíg helyzetüket törvényesen nem szabályozzák, a tényleges szolgálati kötelékben meghagyandók. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszában megígérte, hogy nagyon liberálisan fog eljárni a kérdés megoldásánál és a nyugdíjazandó tisztviselők berendelése alkalmával arra fog törekedni, hogy főlega menekült tisztviselőket rendeljék be. A küldöttség a belügyminiszter válaszát megnyugvással fogadta. (Kipróbálták a főkapitányság vészcsengőit.) Madélben 1 órakor megszólaltak a főkapitányságnéhány héttel ezelőtt fölszerelt vészcsengői, a modernek zajára a főkapitányság épületének valamennyi kapuját becsukták. A vészcsengőket tudvalévően abból a célból szerelték föl, hogy abban az esetben, ha valamely előállított zárkájából kiszöknék, szökésében megakadályozható legyen. A mai csengetésre az adott okot, hogy az egyik földszinti zárkában lévő leány a zárka nyitott ajtaján, abban a hitben hogy őt szólítják, fölment a második emeleten lévő delektívszobába, ahol őt első ízben lopás gyanúja miattkihallgatták. Megállapították, hogy a kislányt valóban szólították, mert élelmet hoztak számára. Ezután a főkapitányság kapuit természetesen újra kinyitották. — (Csicserin nem válik meg a külügyi népbiztosság vezetésétől.) Berlinből jelentik, hogy a Csicserin távozásáról szólóhíreket megcáfolják. Csicserint nem fogják sem elmozdítani, sem lemondatni, sem pedig Radekkel helyettesíteni. Amint a berlini tárgyalással végez, visszatér Moszkvába és ismét átveszi a külügyi névbiztosság vezetését. (Ismét álltak a villamosok.) Ma este hat óra tájban és azután kilenc és tíz óra között ismét zavar volt a villamosforgalomban. Ezúttal az E. V. V. V. Damjanich utcai telepén az egyik kapcsolóban támadt hiba, ami rövidzárlatot okozott. Ennek megjavítása hosszabb ideig tartott. — Minden magyar könyv kapható a Budapesti Hírlap könyvkereskedésében, Budapest, VII. kerület, József-körut 5. — Minden levonás nélkül, teljes értéket fizet aranyért, ezüstért, brilliánsért, Belvárosi Beváltó, Vármegye u. hét. Budapesti Hírlap m. 82.) 1922 junius 24. TÁVIRATOK. Németország és a rapallói szerződés. Berlin, jun. 23. (Wolff.) A birodalmi gyűlés vita nélkül elfogadta az Oroszországgal kötött rapallói szerződést. A hágai konferencia. Hága, jún. 23. A magántulajdon, az adósságok és a hitelkérdés megvizsgálására kiküldött három albizottság hivatalos kommünikéjéből kitűnik, hogy az e- bizottságok az oroszok megérkezéséig megkezdték az előkészítő munkálatokat. A Times értesülései szerint a szovjet kormány utasította a hágai orosz delegációt, hogy követelje azoknak az összegeknek visszaadását, amelyeket a cári kormány a külföldön letétbe helyezett. Ezekből az öszszegekből 300 millió rubel van londoni bankokban, 100 millió Parisban, 115 millió Stokholmban. A francia szolgálati időt Parisból jelentik. A kamara 33 szavazattal 1 ellenében elvetette Leseprettek a kétéves szolgálati idő fentartását, követelő javaslatát és 340 szavazattal 263 ellenében elfogadta a kormány tervezetét, mely szerint a katonai szolgálati időt, 30 esztendőben állapítják meg, ebből 13 hónon aktív szolgálati idő, 2 év szabadság, 10 és fél év tartalék- és 10 év névfelkelő,szolgálat. Franciaország sohát egy lépést sem tett a szárazföldi hadsereg csökkentése felé, sőt ellenkezőleg nagyon is gondoskodott arról, hogy mai hatalmas hadserege, amely milliókat emészt, föl, mindenkor rendelkezésére álljon, ha Németországban olyan fordulatot vennének az események, amelyet magára nézve nyugtalanulónak vél. Mindamellett az a vita, amely a katonai törvényjavaslatról a francia kamarában folyik, sok tanulságot rejt magában. A francia kormány a maga javaslatában a 15 hónapos szolgálati idő mellett tört lándzsát, ezzel a túlzókkal és a mérsékeltekkel szemben a " középutat "választván. A mérsékeltek vissza akartak térni a békebeli egyévi szolgálati időhöz, a túlzók két éven alul nem akarták adni. Már most a kormány javaslata, mint a fenti szavazási eredmény mutatja, megkapta ugyan a többséget, de a kilencven egynéhány főnyi többség túlságos soknak éppen nem mondható és ha ehhez hozzátesszük, hogy a kétéves szolgálati idő indítványozása. Lefévre volt hadügyminiszter megsemmisítő kudarcot vallott, mikor összesen 9 szavazatot tudott magának biztosítani, akkor nyugodtan konstatálhattuk, hogy Franciaországban az emberek kezdenek a túlzott militarizmusból legalább is kiábrándulni. Lefévre, akit még nemrégiben a francia kamara körülujjongott, amikor Németország harci készségéről festett rémképeivel izgatta a lelkeket, ma már alig talál visszhangra. Pedig ő ma is minden német emberben katonát lát, és jól tudja, hogy Németországban hatvan millió ember lakik, ő ma is minden német sétapálcát fegyvernek néz és gyönyörűen tudja leírni, hogy az orosz gyárak miként fogják ezentúl Németország számára a fegyvereket ontani. De mindezt már Franciaországban sem veszik komolyan az emberek. Persze azért még messze vannak attól, hogy Amerika és Anglia tervét, a szárazföldi hadsereg csökkentéséről a magukévá tegyék. A francia parlamentben senki sem akadt, aki nyíltan követelte volna a szolgálati időnek egy évben való megállapítását és mikor egy szocialista képviselő azt, indítványozta, hogy a mostani törvény érvényét szabják meg csak öt, évben, akkori ennek az éppenséggel nem pacifista izű indítványnak is leszavaztatás lett, a sorsa. De az is már valami, hogy Franciaországban a teljesen lefegyverzett, Németországtól már nem ijednek meg az emberek és tudják azt is, hogy a francia hadsereg milliárdos költségeire a német jóvátétel sohasem fog fedezetet nyújtani. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A Műemlékek Országos Bizottságának tiszteletbeli elnöke.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Forster Gyula báró titkos tanácsost, a Műemlékek Országos Bizottsága volt elnökét, ez országos bizottság tiszteletben elnökévé kinevezte. * (Vigszinház.) Régi, kedves repertoár-darabját, a Diákéletet újította föl ma este a Vigszinház. A darab naiv, üde, szentimentális hangja a mai felújításon is megtette hatását. Vannak teljesen kitaposott ösvényeken haladó, teljesen ismert szituációkkal dolgozó írók, akik a mindenki által átgondolt és átérzett momentumokkal is nagy hatást tudnak elérni. Hatást, amely nem is az olcsó fajtából való. Mi következik ebből? Talán az, hogy nem is kell olyan nagyon félni a banalitástól, mert nincs olyan ócska dolog, amely igazi író egyéniségétől átformálva, érdekelni ne tudna bennünket. — A színészek kedvvel és ambícióval játszottak. Berczy nagyon lelkiismeretes színész, de a fiatal nagyherceg szerepéhez nagyon sok egyéni szeretetreméltóság is kell. Feltétlenül dicséret illeti meg a bájos Makay Margit Katicáját. Meg kell még említenünk Balassát, Bárdit és Kürthy Sárit. A fiatal, most szerződött tag, Béla Miklós ma lépett először a Vígszínház színpadára. Örömmel látjuk, hogy a szép reményeket, melyeket a Színakadémia tanulóéveiben fűztünk hozzá, a nagyszínpadon teljesedni látjuk. Természetes beszéde, közvetlen gesztusai azonnal meg- nyerték a közönség figyelmét. A rendezés munkájáért Szilágyi Vilmost, illeti a dicséret. (D. L. L.) * (A Régészeti Társulat közgyűlése.) A Régészeti Társulat ma délután tartotta meg margitszigeti kirándulás keretében évzáró ülését. Lux Károly dr. műegyetemi tanár, a margitszigeti ásatások vezetője, nagyszámú közönség jelenlétében tartott előadást a legújabb ásatások eredményéről és elmondotta, hogy elsőszben a premontrei rend templomának romjait ásták ki. A látható falak IV. Béla korából valók, aki leánya Boldog Margit részére emeltette a kolostort. Majd Berbutschi Lajos dr. egyetemi magántanár előadta, hogy a Domonkosrendi kolostor sekrestyéjének ásatásai alkalmával megtalálták Béla mócsai herceg csontvázát, akit Németújvári Henrik párviadalban megölt. * (Budapesti Színház.) A Kék róka, Herczeg Ferenc pompás vígjátékában, ma Csomáky Irén vendégszerepelt. Cecil szerpét játszotta nagyon ügyesen, megérdemelt nagy sikert aratott. * (A Hollós Mátyás Társaság közgyűlése.) A Hollós Mátyás Társaság, rók, művészek és tudósok budai egyesülete június 29-én este 6 órakor tartja évi közgyűlését a budai Polgári lövészegyesület Marcibányi-téri székházában. A közgyűlés után a társaság díszgyűlést tart, amelyet társasvacsora követ. * (A Műcsarnok jubiláns kiállítását) június 25-én, vasárnap este zárják be. A kiállításnak a mai napig hetvenháromezer látogatója volt, harmincháromezerrel több mint békeidőben. A vásárlások végösszege meghaladja a két és egynegyed millió koronát. A vásárlók nyolcvan százaléka külföldi, főleg belga, svéd és angol volt. * (Magyar Könyvtár.) A Magyar Könyvtár legutóbbi füzete mindenképpen ünnepi szám , a vállalatnak — mely 1897-ben indult meg — most telik be huszonöt esztendeje, ez a füzet az ezredik számot viseli jelzésében, tartalma pedig Gyulainak a centennárium előre vetett fényében fürdő Petőfiről szóló érdekes tanulmánya, amely 1854-ben jelent meg az Uj Magyar Múzeum című folyóiratban. Mindenekelőtt a magyar könyvtárt üdvözöljük szeretettel és elismeréssel, jubileuma alkalmából. A Lampel-cég indította ezt a vállalatot Radó Antal szerkesztésében , s kiadó és szerkesztő ma is ugyanazok, s bizonyára örömük telhetik eddigi munkájukban. Mikor a Magyar Könyvtár megindult , a Gyulai-Franklin Olcsó Könyvtára már szépen virágzott. De akkor a nyomdaipar még nem küzdött válsággal, olvasóközönség nemcsak volt, hanem napról-napra szaporodott s az uj vállalat 15 krajcáros füzetei ezerszámra keltek. A szerkesztő nagyon ügyesen és helyes érzékkel válogatta össze a közlendőket s irodalmunk klasszikusai és fiatal hősei és a külföld nevezetes írói egymásután jutottak szóhoz, igen jellegzetes alkotásaikkal. A formás sárga füzetek — miket kényelmesen lehetett olvasni heverészve, s könnyen zsebre lehetett vágni, mikor utazni vagy csak villamosvasutazni .(Itt-ott talán még lóvasúton is) mentünk — tartalmas és egészséges lelki táplálékkal szolgáltak, így igazán közművelődési hivatást teliesítettek. Ennek a jubiláns füzetnek megválasztása is igen jó gondolat volt. Gyulainak ez a Petőfi Sándor és lyrai költészetünk című tanulmánya — melynek felelevenítése most időszerű is — első alapvetése a Petőfiről szóló irodalomnak— Petőfi életén, művein és jelentőségén kívül kitűnő képet rajzolva, az egykorú költészetről általában, s különösen a líráról és annak Petőfi utáni állapotáról — s Gyulainak, a. legnagyobb magyar műbirálónak első monumentális megnyilatkozása. Mint szíl-művész, később még igen sokat fejlődött Gyulai , ám mint kriti-