Budapesti Hírlap, 1922. október(42. évfolyam, 224–249. szám)
1922-10-03 / 225. szám
Budapest, 1922. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Slöflxetett árak! Egy hónapra 300 korona, negyedivrs 560 korona. Kflye hazám ára 10 kor. Asztriában egy példány ára 500 osztrák kor. Jugoszláviában egy példány ára 3 jugoszláv korona. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajztany Ferenc okons. Aratok XLII. évfolyam, 225. szám Kedd, október 3. Ilkpesti Hírlap Szerkesztőség: Vili. ker., Bükk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körút 5. szám Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84, Károlyi exzsumié*. Budapest, okt. 2. John Maynard Keynes-nek, a békék ostromát úgyszólván vezető angolnak a kiadásában megjelenő pompás és nagyszerű folyóirat: Ireconstruction in Europe (Újjáépítés Európában) legújabb füzete ma került el hozzánk. E pazar kiállítású folyóirat négy európai nyelven jelenik meg egyszerre (angol, francia, német és spanyol nyelven) s ára Londonban egy sifling, körülbelül ötszázötven korona a mi pénzünkben. A kiadók gondolkozását jellemzi, hogy kimondták: Magyarország ma szegény, ott legyen az áram százhúsz korona. Aki így gondolkozik, arról föl kell tennünk, hogy ismer is bennünket és jót is akar velünk. És valóban találunk is a füzetben egy cikket a magyar jóvátétel kérdéséről. Sokféleképpen érdekes cikk ez, és nem legkisebb érdekessége a szerzője, a ki nem más, mint Károlyi Mihály gróf, „volt elnöke a magyar köztársaságnak így van megjelölve a cikk címe alatt. Megdöbbenve állunk meg e cím előtt. Hiszen magyar köztársaság nincsen. Volt ugyan, de csak pár hétig. E párheti köztársaság elnöki címét hurcolja magával országról-országra Károlyi Mihály? A megdöbbentő azonban az, hogy akik e füzet körül állanak és elsősorban Keynes, akinek hősies irodalmi küzdelmeit meghatottan és reménykedve nézik a béke által sújtott nemzetek, mikor Magyarországról kell inna, ezzel a bujdosó gróffal irat, a kinek dicstelen nevéhez, férfiatlan kormányzásához hazája bukásának legsötétebb napjai kapcsolódnak? És várjon tud-e a magyar kormány Keynes vállalatáról s ha tud, keresett-e összeköttetést vele, hogy az ország anyagi és erkölcsi érdeke és politikai becsülete megfelelő képben és védelme politikai célzatosság nélkül jusson ama körök elé, amelyet ennek az elsőrendű folyóiratnak az olvasói alkotnak? Megadjuk az igazságnak, ami az igazságé és konstatáljuk, hogy a Károlyi Mihály nevével jegyzett, de aligha az ő tollából eredt cikk a magyar jóvátétel kérdését tömören, világosan, erős érveléssel, kitűnő adatokkal s a trianoni szerződésnek idevágó részleteiben való kellő jártassággal kezeli. Károlyi Mihály maga csak a cikk végén lép ki a sorok közül a politikai helyzet rövid rajzával, melynek némely része formális denunciációnak mondható. Konstatálja, hogy Magyarország azok után, a miket el kellett szenvednie s a mivé a béke által lett, jóvátételt fizetni képtelen. Ellenben hogy megélhessen, hogy Ausztria sorsára ne jusson, egyesülnie kell gazdaságilag a szomszédaival. És így folytatja: Magyarország esete világos. Ha új függetlensége továbbra is gazdasági elkülönítését jelenti, akkor tovább megy a gazdasági összeomlás és nemzeti bukás felé. Semmiféle más politika nem oldhatja meg problémáját, mint gazdasági kooperációja szomszédaival. Ma még azonban mindenképpen messzibb vagyunk a Duna völgyében a szabadkereskedelemtől, mint valaha. Nem lehet ebben a kapcsolatban elhallgatni, hogy a Duna-medence gazdasági helyreállításának fő akadálya kétségtelenül Horthy tengernagynak, jelenleg Magyarország kormányzójának általános politikája. Kormányai táplálják a szenvedelmes sovinizmust, a munkás irredentista mozgalmakat, a mindenféle puccsokat Magyarország szomszédjai ellen, oly állapotokat teremtve, melyek ez országokban lehetetlenné tesznek minden pacifista politikát és érveket szolgáltatnak némely utódállami államférfiak imperialisztikus hajlandóságának... A hadseregnek, a cserélőrségnek, a folyami hajózásnak, a vámnak, a határ- és pénzügyőrségnek és más katonai alakulatoknak rémes költsége, részben feltüntetve, részben különböző szakaszokban elrejtve a a földmivelés nem boldogulhat. A feudális reakció jelen rendszere Magyarországon már természeténél fogva ellensége minden, a földet érintő radikális reformnak. De még ennél a pénzügyi és gazdasági reakciós politikánál is, mely jellemző rendszere Horthy tengernagynak, jobban szorítja Magyarországot az ő katonai és soviniszta külpolitikája amaz izoláció felé, mely előreveti a leggonoszabb gazdasági következmények árnyékát. Ezek szerint Magyarország nemcsak, hogy nem képes jóvátételt fizetni, amit egyébként sehogy sem lenne képes a maga megcsonkított állapotában, de ha csak hamarosan meg nem szabadítják gazdasági elszigeteltségétől,amelybe reakciós kormányzata sodorta, gyorsan Ausztria sorsára kell jutnia. Ez Károlyi cikkének politikai része. Csakhogy világosan ki nincsen benne mondva: amíg engem oda nem tesztek, addig Magyarország helyzete reménytelen. De ez ellen nincs kifogásunk. Más józan ember úgy sem mondja, miért ne mondhassa hát ő maga. De alávaló az a denunciáns vád, amelyet a világnak bead arról, hogy mire készülünk mi, bolond és gonosz soviniszták, szomszédaink ellen. Ha mindaz a katona, csendőr, vámőr, határőr, hajós és „egyéb katonai alakulat”” az utolsó betűig igaz volna, akkor is egy magyar ember, aki ezzel a váddal dolgozik hazájaellen a külföldön, az árulás minden fajtáját követné el faja, országa és hazája ellen. Sajnos, hogy kormányunk nem tud, vagy nem mer gazdasági politikát követni, amely súlyos viszonyainkon segítene, így valamely igazság is keveredik argumentumai közé. Valóban, a bécsi „emigránsok", e bromlott bujdosó újságírók munkájáról megenyhül az ember ítélete, mikor ezt a megbélyegzett munkát fölveszi és folytatja „a magyar köztársaság volt elnökei1. De az igazat megvallva, Károlyi Mihálytól nem vártunk mást. A mi ellen lázad a szívünk s az elménk, minden gondolatunk és érzésünk, az az, hogy ezt a förtelmes megvádolást ez a lehetetlen ember tisztességes társaságbantehette meg hazája ellen. Oly fórum előtt, mely, hogy megértsen bennünket, igen nagy szükségét érezzük. Hihetetlen dolog, hogy Keynes mellett Magyarországot az képviselje, aki egyszer már tönkretette, az orosz tanítványoknak kiszolgáltatta, és a kinek nevét egy pár gonosz, egy pár innét írta első gáláns leveleit a roi sóiért számára és úgy hivták Madame de Maintenon. Ma is létezik még a régi thermák csarnoka, ma is pihentést kínál felette az évszázados promenade horizontale. Romban heverő házaik, félig leszakított ablakok és kémények csüngő deszkái, téglái, a tél tragédiáit fagyasztották ide a nyaralók szeme elé. Szörnyű lavinák rombolják a tájat s a lerombolt ház nem épül fel többé A zugó hegyi patak, le Bastan medrét is elzárta egy roppant hótömeg. Medréből kiszorított hullámai végigsodortak a rombadőlt házakon. Míg a heves víz átfúrta a husz méternyi jeget és visszatért sziklás, merev partjai közé, a hólaviná il jéggé fagyott alagút lett, mely természetes hidat épít a rohanó patak fölé. A Cirque de Gavarnie gleccserei közt pedig alig néhány évvel ezelőtt vadászta meg a zergét az elhunyt monakói herceg, ikíres vadász, a háború alatt . . . Tudós professzorok jóslata szerint a Pyrénéesis mentén fog kettészakadni a föld a jövendő évmilliók után. El tudjuk-e képzelni a természet szörnyű válságai közt új alakot formáló planétánk katasztrófáit? A jövő messze van. De már eltűnt a fényes múlt. És sohasem fog feltámadni többéa letűnt, idők ködös romantikája. !*" A pireneusi havason aljában. Irta Peter-Rexhert Lilly. Cirano de Bergerae hazájábai, a gascoguei öböl mentén frestószerű, elnagyzott képekben ragyog a természet. Végigrohan a vonat az arcahoni fenyveserdők mentén. És ott, ahol az Atlanti-óceán felé mered a phare lámpája a viharos éjszakában, ahol a spanyol arisztokrácia Irénvesransu dámái sétálnak mindennyelvű és falu vendégek tömegében a tengerparti kaszinó előtt, a déli tenger gyöngye tűnik föl előttünk, Biarritz la reine des plaoe és la pipere des reines. Feketehaju basgue legények verik a labdát a jen de pelote magas falára a chistera kajtacsövű, hosszú sarlójával. Keménytenyerű gyerekek már ezta nemzeti játékot játsszák minden utcasarkon acsendes falusi templomok mögött. Igaz-e a ködös hagyomány, mely az elmúlt évezred népvándorlásai folyamán ilyen messze földrevetette volna a magyar fal egyik rokonágát és való-e, hogy az apró baszk nép rokon a magyarral? Ki tudná ezt pontosan megmondani? Nyiltszivü, lobbanó vérű, szilaj emberek ezek, s erős faji érzéssel, faji büszkeséggel. Saint Jean de Saűz merész halászai. Ilendaue és Béhobie fiai aBidyssoa partján . , . 1A nagyvilági ffényheff -pompázó - nyaralók'tó-. költségvetésben: mindez távol van attól, hogy Magyarország reális szükségeivel számoljon oly gazdasági rendszer, mely nyíltan ellensége az iparnak és kereskedelemnek; törvényes intézmények, minő a borbüntetés árdrágítók szántára — mindez szörnyen káros az ország megmaradt gazdasági forrásainak a felvirágoztatására. Ezek a források kétségtelenüljelentékenyek, s nem úgy, mint Ausztria, Magyarország alkalmazkodhatnék élete új feltételeihez. Bécs, a vízfejű metropolis, amennyiben szembeállítjuk az Ausztriának meghagyott szűkös területtel, nem fogható Budapesthez, mely végre is egy önmagát fenntartani képes ország fővárosa, egy lehető többletével a gazdasági termesztményeknek. A birtok-probléma megoldása nélkül persze meg e helyett a ködbevesző Pyrénées-k felé a betegek, a kétségbeesettek gyászos vonatai sietnek. Csodatevő Lourdes világhírű grottája fölött a sötét éjszakában, hegyek ormán feltűnik a világító kereszt. Mélyhitü emberek utolsó reménysége. Gyönyörű hegyi tájék, és minden testi nyomorúság hazája ez. Papok tömege misézik fényes ornátusban, olyan hívőknek, akiken az orvos nem segít többé. Az orvosi tudomány hívői a kénes forrásokat keresik inkább a havasok labirintusában. Ahol a hatalmas pyréneusi pásztorkutyák hosszúszörű, hófehér, bivalyerejű őrei a kövér alpesi füvet legelő nyájaknak, kergetik a medvét s a hegyi nép kezéből sohasem hiányzik a tőrt rejtő makhilabot. Könnyű villlamosvasút kúszik föl rohanó hegyi patakok kavargó zuhatagai fölött. A civilizáció másik képe a villamos világítást szolgáltató csölle szorított vízesés a meredek hegyoldalon. Luz Saint Sauveur fenyvesei a régi francia királyok udvarát látták vendégül, s a merészivű híd sorompóján császári korona hirdeti a napóleoni empire rövid dicsőségét. • A chapelle de Napóleon üres belsejében ma képes levelezőlapokat árulnak nekünk. Cauterets gyógyító hatású vázét, Baréges forrásait már a legrégibb időkben ismerték. Baréges-fürdőben időzött XIV. Lajos fia, a dauldhin, duc du Maine híres gouvermantejával, aki